Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-11 / 263. szám

DELMAQYARORSZÁQ 1 6 KULTÚRA • Képeslap színesben m Szinvaríációk számitógéppel • Centenáriumi kiáilítás Mérlegen az Aba-Novák Alapítvány egy éve Tegnap délelőtt a Virág cukrászda zöld szalonjában tartotta ez évi utolsó ülését a szegedi Aba-Novák Alapítvány kuratóriuma dr. Berekné dr. Petri Ildikó elnökletével. A tagok számbavették egy év munkáját. Mint ismeretes, a nyárra a kuratórium megjelentette az Aba-Novák freskó részleteit bemutató fekete-fehér leporellót. Mostanra elkészült a művész színvázlata nyomán az a színes képeslap, amelyet néhány nap múlva árulni fognak a Sík Sándor Könyvesboltban, a Móra Ferenc Múzeum kiállítóhelyiségeiben, a Somogyikönyvtárban, a Virág cukrászdában és a Sajtóház portáján. Ez a képeslap - nem véletlenül készült el mostanra - pompás karácsonyi üdvözlet lehet, ugyanakkor hozzájárulás a majdani nagyszabású feltáró és restaurálási munkákhoz. Kopasz Mária az alapítvány részére készített linómetszete díszíti azt a merített papíron • Paul Henry Lang, a New York Herald Tribüné magyar származású neves operakritikusa sok vitát kiváltott operatörténetében a következőket írja: „Az Anyegin nem jó opera - túl jólfésült ahhoz, hogy jó legyen. Vannak benne melódiák fölös mennyiségben, sőt némelyik valóban szép. is, de Csajkovszkij muzsikájának keresett csillogása, operaszerkesztésének eklektikus és kiegyensúlyozatlan optimizmusa minden hallgatót felborzol, aki a zenei dráma súlyosabb, szigorúbb eszközeihez, van szokva." A Szegedi Nemzeti Színház Anyegin-bemutatója kapcsán mindenki eldöntheti, hogy egyet tud-e érteni ezzel a talán nem éppen toleráns véleménnyel. Szerintem az Angyal Mária rendezte előadás legfőbb érdeme, hogy egyszerre lírai, nemesen tiszta, az érzelmek szárnyalásának utat adó, de ugyanakkor érvényesíti a puskini-csehovi szellemet, tűnődésre, újragondolásra késztet, és a benne rejlő mindhárom síkot - a valóság, az álom és a lélek síkját - szimbólumokkal, szcenikai megoldásokkal, szlnészvezetéssel igyekszik megmutatni. Jól szolgálják a rendezés célját a vendégtervező. Székely László - nyilván a színház anyagi leKopasz Márta metszete megvalósult adományozói emléklapot, amellyel a kuratórium megköszöni a támogatók segítségét. Mint a szegediek tapasztalhatták, a Hősök kapujánál egy vitrinben látható a festő vázlatának fotókópiája és némi ismertető szöveg. Terveik között szerepel, hogy az amerikai magyar kolóniáknak bemutatják Aba-Novák művét, és támogatást kémek a helyreállításhoz. hetőségeihez szabott - egyszerű, szinte csak stilizált díszletei. Larináék kúriájának kertjét a háttérben álló fenyőzöld házfalak teszik idillivé, míg az utolsó felvonás olajzöld függönyei a hatalmas tükörfelületekkel, fehér oszlopokkal Vágvölgyi Ilona gyönyörű aranyokker ruháihoz adnak fülledt, nagyvilági hátteret. Mivel az alkotók a díszlettel nem törekedtek a konkrét helyszínek amúgy is megvalósíthatatlan illúziójának megteremtésére, ezért a színpad megmaradt valódi játéktérnek, ami a jelenetek által megkívánt módon vagy nagy, nyílt térré (a kerti és a párbajjelenet), vagy kis, zárt térré (Tatjána vidéki, majd pétervári szobája) alakítható. Talán csak a színváltás kidolgozatlansága zavaró egy kissé. A szegedi operatársulat erejét jelzi, hogy az igazi főszerepet, Tatjánát három énekesnőre is ki lehetett osztani, s mindhárom alakítás jelentős. A bemutatón éneklő Vajda Júliától meglehetősen távol áll Tatjána karaktere. Az ő Tatjánája szinte mosolygós, kevésbé szentimentális, a levéljelenetben - némileg eltérve az Szó esett a művész leányának, Aba-Novák Juditnak fölajánlásáról, a budapesti AbaNovák villa értékesítéséről is. Egy ilyen, lakott épület eladása nem kis gondot okoz családtagoknak, kuratóriumnak egyaránt. Pedig ennek értéke teremtené meg a helyreállítás alapját. Básthy Gábor önkormányzati képviselő, a kuratórium titkára, a JATE Műszaki Osztályának vezetője elmondta, hogy a Hősök kapujának épületfelújítása jó néhány jogi, felújítási, tervezési kérdést vet fel. Egyértelművé vált, hogy az épület ugyan a JATE kezelésében van, de a külsó tartozékok - szobrok, zászlótartók, márványtáblák, feliratok, világítási tárgyak - a városgazdálkodás kezelésébe tartoznak. Nem eldöntött, de az előzetes információk alapján szinte bizonyos, hogy az ország öt nagy egyeteme a jövő évi költelőadási hagyománytól - nem csupán a fiatal, ártatlan lány ábrándjait mutatta meg, hanem - hármuk közül a legmozgalmasabbá téve az áriát - a belőle áradó erős erotikus vágyat is. Hangilag is remek formában volt, diadalmas biztonsággal énekelte a szólam koloratúráit. A szombati Tatjánának, Vámossy Évának más erényei voltak. A koloratúrákat talán nem szólaltatta meg oly' könnyedén, de fantasztikus színpadi érzékenységgel és fiségvetési tervezetben az idei keretnek mindössze kétharmadát kapja épületfelújításokra. Ez azt jelenti, hogy a JATE az idei 94 milliós kerete helyett jövőre maximum 60 millióval gazdálkodhat. S hogy ezt miként osztja fel az egyetemi tanács, az a jövő zenéje. Mindenesetre az egyetem folyamatosan tárgyal a tervezőkkel az Aradi vértanúk terének egész déli térfalát érintően, elkészítették az épületek homlokzatainak egységes rajzát, mely alapján megszülethetnek a számítógépes színvariációk a majdani felújításhoz. A jövő év március 15-én lesz száz esztendeje, hogy AbaNovák Vilmos megszületett. Az évfordulóhoz kapcsolódva, a Magyar Nemzeti Galéria támogatásával, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban nagyszabású centenáriumi kiállítás nyílik, s remélhetőleg egy hosszú távra érvényre katalógus is megszületik, ha akadnak az ügynek támogatói. A centenáriumi kiállítás bizonyára felhívja a figyelmet és segíti a szegedi Hősök kapuja freskóinak megismertetését, és lendületet adnak a rekonstrukciós munkálatoknak. T. L. nomsággal mutatta meg a Tatjána lelkében lejátszódó drámát. A levélária nála statikusabb, de ugyanakkor poétikusabb, mélyebb, szelídebb is, s csak az igazi csúcspontokon fokozódik szenvedélyessé. Kedden este mutatkozott be a harmadik, a legfiatalabb Tatjána, Frankó Tünde, aki ebben a szerepben talán pályája eddigi legjobb alakítását nyújtotta. Hangja teljes szépségében és árnyalatgazdagságában megmutatkozott, finom pianói, drámaivá dúsuló-sötétülő fortéi borzongatóak voltak, ugyanakkor egyszerre ábrázolta szenvedélyesnek és poétikusnak a figurát. Szinte a játékából következővé vált az az apró malőr, amikor a darab végén a színpadról kirohanva feldöntötte a gyertyatartót. Anyegint Busa Tamás énekelte a premieren, aki inkább a kiegyenlített orgánummal, a szabatos vokális megformálással, mint a színészi játékával tudta hozni a figurát. Az első felvonásban inkább komolykodónak tűnt, mint spleenesnek vagy megcsömörlörtnek. Andrejcsik István színészileg meggyőzőbb volt a címszerepben, de hangja kevésbé volt árnyalt és szenvedélyes a harmadik felvonásban. Lenszkijként először M. Kontz Gábor lépett fel, aki talán visszafogottabb játékkal, kevesebb operai pózzal, kisebb temperamentummal, árnyaltabb énekléssel nagyobb sikert arathatott volna. Valahogy úgy, ahogyan - számomra a három este legkellemesebb meglepetéseként - Réti Csaba tette ugyanebben a szerepben. Megrendítően, a kifejezés mélységével és gazdagságával. Szonda Éva - bár nem .kifeezetten „hangraszabott" feladat számára - mégis kedves, pajkos, bájosan felszínes Olgát játszott, zeneileg is szépen megformáltan. A Gremin herceg szerepében fellépő Gregor Józsefnek egyetlen ária is elég volt, hogy főszereplővé tegye a figurát, énekesi tudásának, tapasztalatának és színészi bölcsességének esszenciáját adta. Megállapodottság és időtlenség, nyugalom és harmónia áradt belőle. Nehéz dolga volt az őt követő Kővári Csabának. akinek fiatalsága egyelőre még átütött a szerepen. Szépen megoldották a további szerepeket is: Larinát Bajtay Horváth Ágota, Filipjevnát Karikó Teréz és Varsányi Mária, Triquet-t Kovács Hegedűs István és Piskolti László, Zareckijt énekelte. Csajkovszkij operáiban különösen nagy feladat hárul a szimfonikus zenekarra. A szegediek bizonytalan játékán főként a rézfúvósokén - sajnos néhol kínosan hallatszott, hogy az Anyegin nem kiérlelt, begyakorolt repertoárdarab. A bemutató karmestere, Molnár László, a második előadásé Gillay András volt, mindkettőjük erénye a megfelelő tempó megválasztása. Dicséret illeti a Gyüdi Sándor karigazgató által felkészített kórust, nemcsak az éneklésért, hanem a jó színpadi összjátékért is. Hollós! Zsolt CSÜTÖRTÖK, 1993. Nov. 11. Holtainak bejött Jó kis hely a koszos körúton a Hunnia mozi, tulajdonképpen egy virsli, amit Zrínyinek hívtak a múlt rendszerben, mint a katonai akadémiát. Mióta nevet - s nyilván céget - változtatott, különféle filmalkotók itt szoktak közvetlenebb kontaktust teremteni közönségükkel - sajtótájékoztatón persze. Tegnap Koltai Róbert, a Sose halunk meg rendezője és - egyik -főszereplője mesélte el az új magyar film amerikai fogadtatását. Valamikor januárban azt Irtuk Koltai filmjéről, hogy erős közepes mozi, s bár a New York Times most azt állítja, hogy a „magyarok beleszerettek" ebbe a filmbe, nem változott randa véleményünk. Persze a sikernek örülünk, pláne az Oscardíjra jelöltségnek, s csak törhetjük a fejünket, milyen cseles a kultúra, mi lehet az, ami Amerikában ennyire átjött, idehaza nálunk meg esetleg benne se volt ebben a filmben?... Az HBO megvette a Sose halunk meg vetítési jogát, néhány alkalomra, s viszonylag jó a videotékák forgalma is. Négyszáz Koltai-kazettát rendeltek, összehasonlításképp: a Több mint testőrből ezret vittek a tékák az idén. Az MTV-nek és a Duna TVnek az idén nem adják el a műsorra tűzés jogát. Egy új tévés sorozatot, a Patikát készíti most Koltai Róbert. A széria első három darabja - a Magic Media és a Transatlantic Media Associates koprodukciójában elkészült, de hogy mikor kerül képernyőre az egész Patika, az a jövő titka. A tv egyik vezetője a forgatókönyvet író társszerzőnek. Kardos G. Györgynek azt mondta, hogy márciusig nincs rá műsoridő. Kardos G. válasza az volt, hogy jó lesz nekik március után is. Mire így hangzott a felelet: műsoridő március után sem lesz. Nincs szándékunkban hisztériát kelteni és fokozni, de egy ilyen pillanatban emlékeztetnünk kell Kardos G. zsidó származására, s rá kell kérdeznünk, ennek szóle a műsoridőhiány? (Zelei) Anyegin - három síkon Vámossy Éva (Tatjána), Szonda Éva (Olga) és Bajtay Horváth Ágota (Larina) (Fotó: Nagy László) Telefonfővonal 80 000 Ft+áfa összegéit átadó, nem magánszemélyeknek. Telefon: 62/435-144 munkaidőben. Szeged belvárosáhan (Jókai u. pass/.ázssor) 69 nm-es üzlethelyiség 1993. november 15-től kiadó. Érdeklődni: 62/323-532 telefonon napközben. Irodahelyiségeket, raktárakat, és termelőüzemi tevékenység folytatására alkalmas épületeket kínálunk a bérleményt keresők részére Újszegeden. • •••••••• Információt a 62/435-144es telefonon adunk. Törpikék gyermekcipőbolt téli ajánlata: gyógybetétes, magas szárú, téliesített gyermekcipők, csizmák nagy választékban. Szilléri sgt. 24. A Gyermely Rt. Tésztagyára kereskedelmi képviselőt keres az alábbi körzetbe; - Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Szolnok megyék területére. Olyan 40 év alatti, felsőfokú végzettséggel, jogosítvánnyal és telefonnal rendelkezők pályázatát várjuk, akik több éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek az élelmiszer-kereskedelem területén. A pályázat határideje: 1993. november 19. A pályázatot és a szakmai önéletrajzot a Gyermely Rt. címére: 2821 Gyermely, Pf.: 10. Nagy Imre marketingvezető részére küldjék. 0RAT INGYEN sehol sem lehet kapni, de nov. 12-én (péntek) 10-18 óráig a Technika Házában (Kígyó u.) 0-50%-os engedménnyel óravásárt tartunk. Továbbá kedvezményes áron kínálunk audio- és videokazettákat is. Téli szövetkabátvásár! Több színben, alkalmi áron 8000 Ft-ért. Kapható: Tószegi Divatáru Szeged, Mars tér 4. Víz-, gáz-, központi fűtés és lakatosmunkákat rövid határidőn belül válalok. KUN JÓZSEF Szeged, Hosszú u. 24. sz. Érd.: 7-16-ig. Tel.: 06-60-381-168. lypó-System Nyomdaipari Kereskedelmi is Reklám (imk. Tervezésiéi a kivitelezésig — Szita és Ofszet nyomtatás — Stancolás, aranyozás — Ragasztókötés Névjegykártya, céges levélpapír, boríték, öntapadós címkék, ügyviteli nyomtatványok, prospektusok újságok, könyvek. Várjuk megrendelésüket és érdeklődésüket! 6771 Szeged. Makai űí 4. Tel.: 62/406-670