Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-11 / 263. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. Nov. 11 Kamarai könyvmentéshez támogatók kerestetnek! BELÜGYEINK 3 Sok jóval az élet nem ke­csegtet: a könyvtárak léte épp­oly veszélyeztetett, mint a munkatársaik kenyérkeresete. Szegeden most van születőben egy örvendetes kivétel: a Kál­vária sugárúti, szakszervezeti könyvtárban meglelték a to­vábbélés lehetőségét. Persze, ehhez kellett a mérnöki kama­ra, amelynek Csongrád megyei szervezete - nem ragaszkod­ván alapszabálya betűihez ­egy ötletből minden bizonnyal követésre érdemes kezdemé­nyezést indított a közelmúltban útjára. Úgy kezdődött, hogy a mér­nöki kamara megyei elnöksé­gében valaki felvetette: „szét­hordják" a korábbi nagyválla­latok könyvtárait, s ezt vala­miképp meg kellene akadá­lyozni. Például e gyűjtemé­nyek megvásárlásával, még mielőtt azok pótolhatatlan veszteséget szenvednének. Igen ám, de ehhez pénz kell! A Ma, amikor nem is olyan régen még prosperáló nagyvállalatok „húzzák le a rolót", most, hogy a gazda­sági szerkezet átalakításával, a termékcserével, a piaci viszonyokkal kell megküzdeniük a cégek, vállalkozások élén állóknak, ugyan ki figyel arra, mi lesz az évtizedek alatt felgyűlt, folyóiratokban, könyvekben tárolt tudás­anyaggal? Mi lesz a vállalati könyvtárakkal? Azokkal a gyűjteményekkel, melyek egy-egy szakma nélkülöz­hetetlen ismereteit tették hozzáférhetővé? kamarának ilyen célra fordít­ható százezer forintja semmit sem érne, ha nem kiegészítője lenne az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól pályá­zat útján elnyert 1,2 milliónak, s a pártoló tagok támogatásá­nak. így együtt az induláshoz azonban már elegendőnek lát­szott az összeg, kerestek hát hozzá gazdát, könyvtártudo­mányban profit - s meglelték a szakszervezeti könyvtárosokat. Ez utóbbi intézménynek - a közhiedelemmel ellentétben ­nem csupán politikai-szer­vezési-vezetési ismereteket, hanem a szépirodalom mellett számottevő műszaki-mérnöki tudásanyagot tartalmazó gyűj­teménye is van. Ezt egészíti ki ezentúl - a későbbi beszer­zések szempontjából is szeren­csésen - az első körben a Dé­léptől megvett 10 ezer kötetes könyvtár. S már megvan a következő beszerzési forrás is: a Csomiépé. Olyan szakfolyóiratok, mű­szaki könyvek válnak így - a kamarai tagok számára ingye­nesen - hozzáférhetővé, ame­lyek mostanság jobbára besze­rezhetetlenek. S olyan perio­dikák, szakkönyvek gyűjtésére nyílik ezután mód, melyek ­áraik miatt - a kisebb cégek, vagy mérnökemberek számára elérhetetlenek. A gyűjtés azzal, hogy ma, november 11-én délután 3 óra­kor hivatalosan is megnyitják a mérnöki kamara műszaki könyvtárát a volt szakszerve­zeti székházban, persze nem ér véget. Sok olyan szervezet, vállalat, sőt, magánember lehet ebben a városban és megyé­ben, amely és aki szívesen látná hozzáértő kezekben otthon, vagy a cégnél esetleg kallódó, műszaki könyveit. Adományt tehát bárkitől szíve­sen elfogad a könyvtár, hiszen költségvetéséből a működtetés is épp eleget elvisz. (Igaz, ez utóbbihoz hozzájárulást ígért jövőre a megyei önkormány­zat, s a pártolók - köztük a JATE és a Somogyi Könyvtár - sem csak szakmai támogatást helyeznek talán kilátásba.) P. K. • Jószolgálati céllal Szabadkán Tízezer éhező ­a benzinmaffia árnyékában (Folytatás az 1. oldalról.) nem kizárólag a Vajdaság ín­ségét, hanem a seftelés túl­hangsúlyait, hovatovább a ben­zin ( és még ki tudja milyen ) maffiák működésbe lépését mutatja. Kasza József szabad­kai polgármester a találkozón éppen ennek a déli eredetű, haszonszerzésre irányuló ha­tárátkelésnek kapcsán kérte, hogy a szegedi polgárok ne ez alapján ítéljék meg a Vajdaság helyzetét, hiszen a tartomány lakóinak, magyarságának nin­csen seftelésre fordítható pén­ze. A kevéske élelmiszerért Szegedre útnak indulókat, cse­reberére kényszerülőket tűrje el a város lakossága, mert vét­lenek a kialakult helyzetért, s azért, hogy egyre kilátástala­nabb a helyzet a vajdasági, szabadkai otthonokban. Mint elmondotta, Szabadka város 105 ezer lakójából több, mint tízezer ember a szó szoros értelmében éhezik. Az éhínség és a tüzelőhiány miatt nagy szükség van a humanitárius segélyekre, Szabadka önere­jéből nem tud megbirkózni a problémákkal. A napokban népkonyhát állítanak be, ez azonban anyagiak, illetve élel­miszer nyersanyagok híján csak napi 500 adagot tud a város szegényeinek biztosítani - etnikai megkülönböztetés nélkül. Szinte leírhatatlan mér­tékű a vajdasági gyógyszer­hiány, a város működtetésére bízott kórházba például csak akkor érdemes egyáltalán a be­tegnek elindulnia, ha magával tudja vinni a szükséges gyógy­szert, gyógyászati eszközt. A művese-kezelő készülék alkat­rész hiány miatt működéskép­telen, s a helyzet más gyógyá­szati téren is katasztrófával fenyeget. Amint ezt Kasza József sza­badkai polgármester, valamint a tájékoztatóba bekapcsolódott szövetségi képviselő és VMDK vezető tisztségviselő, dr. Sep­sey Csaba feltárta: elengedhe­tetlenül szükséges a magyaror­szági, illetve a hazánkon ke­resztül Vajdaságba irányuló segélyszállítmányok meggyor­sítása, s hogy ez valójában a vajdasági címzettekhez jusson, ebben a VOX Humana ember­baráti szolgálat közreműkö­dését kell igénybe venni. Az ENSZ embargó bizottságánál el kellene érni, hogy a segély­szállítmányok engedélyezése gördülékenyebb legyen. Ré­szint ebben ígért közremű­ködést Rózsa Edit képviselőnő, valamint Tűhegyi József alpol­gármester, másrészt pedig a fo­lyamatosan Szegedre érkező segélyszállítmányok elhelyezé­sére egy raktárbázis kialakítá­sát szorgalmazzák. Az alpol­gármester emellett beszámolt a tervről, mely szerint Szegeden az önkormányzat különböző pártok és más szervezetek bevonásával pénz-alapot kíván létrehozni, s ebből segíteni a vajdasági, éhínséggel, munka­nélküliséggel és sanyarú sors­sal megterhelt magyarok éle­tét. Mindez vonatkozhatna a szabadkai környék diákjainak segítésére is, akik a közle­kedési költségek mértéke miatt sorra hagyják abba az iskolát. Már meglévő kezdeményezés mellett léphetne működésbe a gondot oldva a tervezett pénz­alap. A megélhetés fizikai meg­próbáltatásain túl szó esett a találkozón a politikai hely­zetről, a magyarság érdekkép­viseleti esélyeiről, a vajdasági magyarlakta településekre való szerb betelepítésekről. Külön hangsúlyozódott a közelgő, december 19-én sorra kerülő szerbiai köztársasági képvi­selőtestületi választásokra való felkészülés, annak összes gondjával együtt. A magyarság érdekeinek megfelelően a VMDK igyekszik minél na­gyobb számban jelölteket állí­tani és a választók kért segít­ségével a képviselőtestületbe juttatni. Ehhez kérik, hogy a Magyarországra menekült, ide­iglenesen itt tartózkodó vaj­daságiak (becslések szerint összesen mintegy 30 ezren) minél nagyobb arányban utaz­zanak haza szavazni, mert ez kihatással lehet a választások eredményeire. Ehhez az uta­záshoz - a választásokba, mint belügyekbe való be nem avat­kozást szem előtt tartva - tech­nikai segítséget kellene bizto­sítani a magyar hatóságoknak, elősegítve a határon való át­kelést december 19-én. Becsei Péter Fidesz-nagygyűlés a pokolgép árnyékában (Folytatás az I. oldalról.) nek majd a választások után, 50 százalékkal emelik azok­nak a beiskolázott fiatalok­nak az arányát, akik helyet kaphatnak a felsőoktatási intézményekben. Ez volta­képpen azt jelentené, hogy 2000-ig megkétszerezik az eddigi beiskolázott egyete­misták számát. Más pártok­kal való kapcsolataikról szól­va három fontos szempontot, elvárást sorolt fel. Ezek közé tartozik az illető párt prog­ramja, a pártot képviselő személyek, valamint az a körülmény, hogy az illető párt a Fidesz ellen, vagy mellette áll-e ki választási kampányában. Egyébként ő az úgynevezett liberális blokkot a saját pártja mellett az SZDSZ-ben, a Vállal­kozók Pártjában és az Ag­rárszövetségben látja. Fodorék lemondásával, illetve távozásával kapcso­latban elmondta, számára nem világos, hogy miért határozták el magukat e rangos tisztséget betöltő Fidesz-személyiségek erre a lépésre. Azt tapasztalta a három megyében - ahol ed­dig járt -, hogy alig néhá­nyan követték Fodorékat, és nem is várja a Fidesz-tagok további tömeges kilépését a pártból. Valamikor a gyűlés köze­pén terjedt el a hír, hogy a szállóban pokolgépet helyez­tek el. Erre utalt a rendkívül gyorsan a helyszínre érkező nagyszámú biztonsági sze­mélyzet és a nyomozókutyás rendőrség. A Fidesz elnökét a gyűlés közben tájékoztatták ugyan a történtekről, ennek ellenére a rendezvényt foly­tatták, és be is fejezték. Szerencsére a pokolgép nem került elő, és nem is robbant. Az események hite­lességéről, pontosabban a vaklárma előidézésének oká­ról, körülményeiről csak a mai rendőrségi jegyzőkönyv­ből szerezhetünk tudomást. (Az Orbán Viktorral ké­szült exkluzív interjúnkat és a „bombariadóval" kapcsola­tos további információinkat holnap közöljük.) K. F. rV7 egnyugvással hallom, ha a közszolgálati rádió LiÁJ reggel jelenti, hogy az éppen aktuális éjszakai bank­rablás tetteseit sikerült már hajnalban elfogni a nagy erővel nyomozó rendőri erőknek. Való igaz, ezek a tíz­milliókat megfújó nagy halak egyre többen és egyre gyak­rabban teszik próbára a rend őreit, igencsak jelentős bűn­üldözői energiákat és létszámot lekötve a nap nap után ismétlődő „nagybalhékkal". Az is igaz, hogy látványos sikert éppen eme „nagybalhék" leleplezésével lehet elérni, s nem holmi apró-cseprő kis lopások, betörések, garáz­daságok tetteseinek kézrekerítése nyomán. Csakhát a né­pek életét ez utóbbiak keserítik, merthogy ilyenekkel nem a televízió vagy rádió hírműsoraiban találkoznak, hanem élesben. A hétköznapi bünbandák hétköznapi áldozatát nem igazán érdekli a nagyban utazó bankrablók elfogásának híre, nem nyűgözi le a gyors és hatékony rendőri intéz­kedés, mert őnéki mások az ebbéli tapasztalatai. Ők azt és úgy érzik, hogy közbizonytalanságban élő védtelenek. Arra már nem is érdemes szót vesztegetni, hogy az ut­cán, a téren, a villamoson a nap bármely szakában kira­bolhatnak, szembesprézhetnek, leüthetnek, molesztálhat­nak, feltörhetik, elvihetik az autómat a védelem legkisebb reménye nélkül. Am, ha arról hall az ember, hogy az éber polgár tálcán kínálja a betörőket, akik a pincéjében tevékenykednek, s a kivonuló rendőri erők csak elzavarják a betolakodókat, már meginog a bizalma a védelmét illetően. S ha arról mesélnek neki, hogy kétórányi rendőri kés­lekedés miatt rámolnak ki egy lakótelepi lakást, már elszáll a maradék kevés bizalma is. S ha a rend biztos őre maga mondja ki, hogy nem tudja megvédeni a kárvallottat, ha ellopott kutyáját „vissza­lopja" - felbőszítve ezzel az ebtolvajokat - bizony már félni kezd. (jO ha az éjszakai csend és nyugalom biztosítása —/ érdekében hívja a biztosokat, akik 40 percig ered­ménytelenül időznek a tovább tomboló kocsmai társa­ságban, akkor már bizonyos lehet abban, hogy nem remél­het védelmet senkitől. Legközelebb már nem tárcsázza a 07-et, hanem bor­zasztó dolgokon töri a fejét a saját védelmét illetően, s eljut ahhoz a szörnyű gondolathoz is, hogy bezzeg a rend­őrállam idején.... u ÁcJU C90-, tJCKűtcJL^ Műsoros videokazetták árusítása! Mesék, természetfilmek, operák, operettek, vígjátékok, akció- és erotikus filmek. A TE LE VIDEÓ teljes választéka Klauzál tér 6. Üzletház. udEOl BANK yiMPER rüüiáílüi! ZBNUSSÍ LEHEf r ZLR 162 hűtőszekrény 160 I" VI 200 Bt 19 100 Ft 1 ZLK 280 kombinált hűtő 35^a0(Ft 31 700 Ft |ZLF 230 fagyasztószekrény 41/TOŰ Ft 37 300 Ft 'ZK 30 felül töltős mosógép 39 900 N 35 900 Ft I Minden mosógéphez 2x2 kg OMO mosóport adunk! Szeged területén díjtalan hazaszállítás! ZANUSSI LEHEL, ITT NOKIA, SAMSUNG TERMÉKEKRE 10°/o ENGEDMÉNY, NOVEMBER 30-igl Szeged, Tisza L. krt. 42. T.: 62/322-786 KÁRPÓTLÁSI JEGYÉT NAPI ÁRFOLYAMON BESZÁMÍTJUK! (Folytatás az 1. oldalról.) lentős részét. A felvásárlási illetve piaci árakat a túlterme­lés döngölte a földbe. A vesz­teségek miatt sokan kiszállnak, s akkor a hiány miatti maga­sabb ár borzolja a lakosság ke­délyét. A termelő, ha elég önző még örülhet is, de nem sokáig. A támogatott és olcsó import, azonnal rendet teremt. Csak­hogy a piacszabályozásnak ez az előre be nem jelentett for­mája, mélységesen igazságta­lan. A játékszabályokat illene már akkor ismertetni, amikor a termelő műtrágyára, vagy ma­lacra költi a pénzét. A tapasztalat mutatta meg, hogy a szabályozást tisztán a picra bízni nemcsak lehetetlen, de luxus is. Az Agrárrend­tartási törvénytől se várhatunk azonnali csodát, előbb ki kell építeni az intézményrendsze­rét, s megteremteni a működési feltételeket. S ebben a kor­mányzatnak éppúgy akad ten­nivalója, mint maguknak az érintett termelőknek. Utóbbiak közül a vágóállat és hústerme­Teriléken a húsosfazék lők épp tegnap tettek egy fontos lépést ebbe az irányba. Szegeden, az állategészségügyi állomás tanácstermében egy domináns termelői kör képvi­selői nyolc küldöttet választot­tak az alakuló országos ter­méktanácsukba. Azok akik már működő terméktanácsok­ról hallottak, azok számára furcsa lehet, hogy itt még a kezdeteknél tartanak. Erre is van magyarázat. Pénzt jelentő döntéseknél, mindig akad, aki körbeülje a húsosfazekat. A tartalma el is fogy annak rend­je-módja szerint, csak pont an­nak jut a legkevesebb, aki leg­többet tett annak megtöltéséért. A megyei agrárkamara és a mezőgazdasági termelők bá­báskodásával létrejött fórumon Tóth István, a MOSZ főtaná­csosa megpróbálta megvilágí­tani a jelenlévők előtt, hogy mi a különbség terméktanács és terméktanács között. Az egye­sületi alapon szerveződöttek megelőzték a rendtartást, de akad amelyik a célnak megfe­lelően működik. így például a tejesek már eljutottak a feldol­gozók és termelők összehan­golt cselekvéséig. A gaboná­sok túl sokat akartak markolni, s már az árakat is ezen a szin­ten kívánták egymás között ki­alakítani azok, akik egyébként ellenérdekű felek. Működik már vágóállat és hús termék­tanács, de mivel jogilag nem rendezte sorait, jogilag nem létezik. A szervezetről intrika nélkül is árulkodó tény, hogy a jelentős állattartó Csongrád megye termelőinek nem jutott benne hely. E kusza érdekképviseleti helyzetben irányadó, hogy a miniszter terméktanácsként kezeli azt a társulatot, amelyik bizonyítja, hogy a termelők 65, illetve 80 százalékát maga mögött tudja. A hústermelés­ben a temérdek magántermelő miatt ilyen arány elképzelhe­tetlen. Az önmaguknak terme­lők kiszűrésével ebben a ter­mékcsoportban lazítottak a szabályon. Az új feltételnek megfelelő körben itt most a sertéstartók 80, a szarvasmar­hát tartók 51 százaléka jelent­kezett. Ebben szövetkezet, rt., kft., egyéni vállalkozó, gazda­kör által képviselt kistermelő egyaránt megtalálható. Iránytűként elhangzott egy szakmai választmányi állásfog­lalás is a termelői kör szerint méltányos irányárakról, mely­nek megharcolásához létező és születő terméktanácsokra egy­aránt szükség lesz. A vágómar­hát a mostaninál kilónként 35 forinttal szeretnék többért adni. A legdrágább, extra tejre 27 forint a javaslatuk, az európai minősítés szerint R kategóriás sertéshúsért - ennek a garantált ára 82 forint - 105 forintot tar­tanak az önköltséggel és sze­rény jövedelmezőséggel össz­hangban álló átvételi árnak. TÓth Szeles István

Next

/
Thumbnails
Contents