Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-08 / 260. szám

HÉTFŐ, 1993. NOV. 8. KÖZÉLET 7 JON A TWINGO! RENAULT ÉLMÉNY VELE ÉLNI! LAPUNK ÉS A SZEGEDI RENAULT SZALON KÖZÖS NYEREMÉNY­JÁTÉKA! A játékszabályt a szombati számunkban olvashatják! Csinovnyikok Nemzeti ünnepünk alkalmával az ünnepi szónokok gyak­ran hangoztatták, a teljes rendszerváltás hátravan még. Egész mást értett ezen néhány szélsőjobbos politikus, mint a centrumpártok képviselői. Az igazságtételi törvény hatály­balépésével lényegében lezártnak tekintik ez utóbbiak a kér­dést, a szélsőséges nézeteket vallók viszont nagyobbat akar­nak meríteni azon a hálón, melyben a múlt bűnöseit akarják a felszínre emelni. A kérdés lényege az, vajon ki nevezhető a múlt rendszer kiszolgálójának? Ha sikerül behatárolni ezek körét, a má­sodik fázisban bűneik nagysága dönti el, hogy elég csupán megnevezni őket, vagy komoly felelősségrevonást kell alkal­mazni. Ez utóbbi kérdésben folyt eddig is a legnagyobb vita, ezután is más mércével fognak mérni a pártok a bűnösség mértékének megállapításakor. Az ellenzéki pártok eddig attól tartottak, hogy az igazságtételi folyamat egy általános leszámolást indít el. Kimondva vagy kimondatlanul a kor­mány is tartott ettől a folyamattól, amit később az MDF-ből kivált szélsőségesek a szemükre is vetettek. A jelenlegi hely­zetben megszületett az a konszenzus, ami mindenkit némi megnyugvással tölt el. Az a nómenklatúra ugyanis, mely ki­szolgálta a régi rendet, már annyira beépült a jelenlegi bü­rokráciába, hogy nehéz lenne most egyik napról a másikra lekommunistázni. Bebizonyosodott ismét, egyszer mindenki köpönyeget válthat büntetlenül, azaz csak majdnem mindenki: a szél­sőségek automatikusan leszámolnak egymással, ahogy tet­ték 19-ben, 45-ben és 56-ban is. A „kishalak" pedig mindig átsurrantak a felelősségrevonás hálóján. Ők nem kommu­nisták, nem kormánypártiak, nem ellenzékiek, nem konzer­vatívok és nem baloldaliak, hanem mindig azok, aminek lenniük érdemes, vagyis, csinovnyikok. Olyan kaméleonok, akiket nem szeretnek, de megtűrnek, mert tudnak valamit, ami pótolhatatlan. Ezek az emberek ugyanis tartópillérei minden konszolidálódó rendszernek. Többször hallottam már kormánypárti politikusoktól azt az indoklást, miért nem csinálták meg a választások előtt beígért tavaszi nagytaka­rítást? Ervük lényegében a csinovnyik réteg védelme volt. Ebben a kérdésben nagyon pragmatikus volt a centrum politikája, az őket támadó szélsőségesek pedig naivnak bi­zonyultak. Igazságot tenni ugyanis a csinovnyikok ügyében nem lehet, vagy ha mégis lehet, nem érdemes. Ők a szük­séges rossz minden rendszer gépezetében, amit nem mer kiiktatni semmilyen hatalom sem. A csinovnyikok tisztában vannak az erejükkel, ezért nem idegeskednek semmit a ta­vaszi választások miatt sem. Szincsok György A ciprusi Larnaca delegá­ciója volt szombaton este a Szegedi Nemzeti Színház Me­cénás-bérletsorozatának meg­hívott vendége. Délután 5 órá­tól az Imperial Casino emeleti dísztermében a Georges Ly­courgos, Larnaca polgármes­tere és Othon Theodoru, a Lar­nacai Mezőgazdasági és Ipari Kamara igazgatója által ve­zetett ciprusi küldöttséggel bemutatkozó beszélgetésen találkozhattak a Mecénás­bérlet tulajdonosai. A színház célja ezzel a rendezvénnyel az volt, hogy gyakorló üzletem­berek számára közvetlen tá­jékozódási, ismerkedési lehe­tőséget teremtsen. A beszél­getésen a ciprusi delegáció mellett a franciaországi Finis­tere megye két parlamenti kép­viselője, Jacques de Menou és Andre Angot is részt vett. Dr. Lippai Pál polgármester kö­szöntőjét követően dr. Horváth Lajos, a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Ipari Kamara ügyvezető igazgatója adott tá­jékoztatást a régió gazdaságá­ról, majd a ciprusi és a francia vendégek mutatkoztak be. Este az ünnepi Anyegin-elő­adás szünetében Larnaca pol­gármestere a színház előcsar­nokában megnyitotta Lelkes László Larnaca tegnap és ma című fotókiállítását, majd dr. Lippai Pállal szándéknyilatko­zatot frtak alá a két város kö­zötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS S HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT, | 481-444, 7-19-ig | 320-239, 7-is-ig Q 318-999 8-12, 14—17-ig • Hom Gyula: A külföld közömbös az új baloldallal szemben Egész Közép-Kelet-Európa számára történelmi jelentőségű az, ami végbement az ország­ban az új baloldal építése te­rén. Meggyőződésem, hogy az új Európát csak a három fő po­litikai erő - a baloldal, a libera­lizmus és a jobboldal - kö­zösen tudja megteremteni ­hangsúlyozta Horn Gyula szo­cialista pártelnök a Baloldali Tömörülés szombati ülésének meghívott előadójaként. A szo­cialisták törekvéseit alapvetően támogató személyiségeket összefogó Tömörülés a rendez­vényen az MSZP választási programtervezetéről mondott véleményt. A pártelnök előadásában elemezte az MSZP múltját. Ki­fejtette, hogy az MSZP a régi párt reformszárnyának az utóda; azon csoportosulásnak, amely megfogalmazta, hogy szakítani kell az előző rend­szerrel annak antidemokrati­kus. pluralistaellenes és telje­sítményellenes volta miatt. Elutasította ezzel kapcsola­tosan azokat a törekvéseket, amelyek megkísérlik egyolda­lúan kisajátítani 1956-ot. Em­lékeztetett arra, hogy a re­formszárny rehabilitálta Nagy Imrét és társait, tette lehetővé az 56-ban eltávozottak haza­térését és nyitott utat a piac­gazdaság kiépítésének. A poli­tikus név szerint említette Pozsgay Imrét, Grósz Károlyt, Nyers Rezsőt, Szűrös Mátyást és Németh Miklóst, mint akik­nek elévülhetetlen érdemei voltak a reformszárnyban. Ki­tért arra, hogy 1989-ben gaz­dasági-társadalmi rendszer­váltást képzeltek, ám naivak voltak az új hatalom természe­tét illetően. Felvetette: talán célszerű lett volna annak ide­jén azt is rögzíteni, hogy '90 után melyek a főbb követendő politikai célok és magatartás­formák. Horn végezetül utalt arra, hogy az MSZP igen kemény támadásokon ment keresztül az elmúlt négy évben. A belső bí­rálatok mellett meg kellett küz­deniük azzal is, hogy a külföld közömbösséget tanúsított az új baloldallal szemben. A rendezvényen Krausz Ta­más történész az elmúlt év­tizedek egyik legjelentősebb ünnepét jelentő Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kapcsolatosan fejtette ki véle­ményét. Szerinte tudomásul kell venni, hogy a forradalom már a 20-as években elbukott, mert olyan célokat tűzött maga elé, amelyeket nem lehetett ­és így nem is sikerült - meg­valósítani. Ugyanakkor az a tény, hogy az októberi for­radalom lekerült a napirendről, meglátása szerint nem jelenti azt, hogy annak teljesen hátat kell fordítani. Történelmi fel­adatnak tartja megőrizni mind­azt az értéket, amit az állam­szocializmus előtt és után az emberiség felhalmozott. rádiakat, az összefogást, a cserkész-testvériességet hang­súlyozta. Gyulay Endre, a püs­pöki áldás előtt fölelevenítette saját cserkészmúltjának né­hány emlékezetes mozzanatát, életreszóló élményét. Mon­dandóját eképp summázta: a cserkész sohasem a fél-, hanem az egész munkára készül fel. A következő helyszínen, a Mámai révnél, a szemerkélő esőben a vízicserkészek ottho­nánál, az elhagyott révész­háznál, melyet használatba kaptak, a cserkészmúlt eleve­nedett meg Bokody József szavai nyomán. Vekerdy Sán­dor parancsnok ezt érdekes részletekkel egészítette ki, majd Losoczi Zoltánné polgár­mester jelentős eseménynek nevezte a cserkészek ünnepét és ígéretet tett, hogy ezután is segítik áldásos tevékenysé­güket. Majd püspöki áldással fejeződött be a tábori ünnepség a festői Tisza-parton. Ünneplőbe öltözött Bokros várta a püspököt és vele tartó csongrádi és távolabbról érke­zett papokat. A cserkészve­zetők is jelen voltak a bokro­si templom alapkőteltelénél, mely a püspöknek szervezett sűrű program miatt nem déli tizenkettőkor, hanem három­negyed egykor kezdődött. Bo­rult volt az idő, de néhány percre kisütött a nap, rámo­solygott az igyekvő, szorgal­mas falura, mely jelenleg köz­igazgatásilag Csongrád külső városrésze. Rég látott ilyen fölszabadult ünnepséget Bokros népe. A püspökkel együtt hat pap misé­zett a szabad ég alatt. Sokan adakoztak a temp­lomépítés javára. Mert az ala­pokat lerakták ugyan, de még sok pénz kell. A püspök a Bok­rosiak Baráti Körének nagy örömére 200 ezer forintot ajánlott fel az építkezéshez. Bálint Gyula Gyöigy • A kárpótlási hivatalok ösz­szesttése alapján mintegy 50 ezerre tehető azoknak a száma, akik a határidő lejárta után nyújtották be kárpótlási igé­nyüket, ezért a kormány be­terjesztette a határidő 30 napos meghosszabbításáról szóló javaslatát - jelentette be szom­baton Kónya Imre, az MDF országgyűlési frakciójának vezetője azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet a parlamenti csoport elnökségének kétnapos mátraházai ülését követően tartottak a Heves megyei üdü­lőhelyen. A tanácskozáson Sepsey Ta­más, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke elmondta, hogy a privatizáció során eddig négy és fél mil­liárd forint értékű állami va­Negyedmillió új földtulajdonos gyon talált gazdára kárpótlási jegyekért, a felkínált 12 és fél milliárdból. A közeljövőben lehetőség nyílik a gyógyszer­ipar és a MOL Rt. részvénye­inek megvásárlására is. Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hozzátette, hogy negyedmil­lióan szereztek ez idáig föld­tulajdont, összesen egymillió hektár területen, ami 20 millió aranykoronaértéket jelent. Bejelentette: tekintettel arra. hogy a földalap kimerülő­ben van, még ebben a hónap­ban pótlólagos földalap-kije­lölésekre kerül sor. Kapcsolatépítés Larnacával Táborhely, nemcsak vízicserkészeknek, a Mámai révnél... • A szeged-Csanádi püspök Csongiádon Bokros hisz a templomépítésben Csongrád és Bokros vendé­ge volt a szeged-csanádi püs­pök. Gyulay Endre, aki szom­baton délelőtt kilenckor a Nagyboldogasszony-templom­ban misézett, a csongrádi cser­készek hálaadó istentiszteletén, s prédikációjában szólt a cser­készmozgalom emberformáló tevékenységéről. Nem sokkal tíz óra után került sor Csongrádon a József Attila utcai plébánián a cser­készek otthonának fölszente­lésére és megáldására. Dr. Ve­kerdy Sándor, a Szent Imre ne­vét viselő szerkészcsapat veze­tője köszöntötte a vendégeket, a cserkészek pártfogolóit, majd elmondotta, hogy eddig nem volt otthonuk, de a Csonk István, Fekete Albert és dr. Eke Károly kezdeményezésére lét­rejött alapítvány lehetővé tette, hogy cserkészműhelyeket ala­kítsanak ki. hogy legyen állan­Az alapkőletételnél, középen a püspök. (Fotó: Enyedi Zoltán) dó táborhelyük, s erre a célra megkapták a megüresedett kántorlakást. A segítők között említette a bútorgyárat és a honvédséget (Szentes) és má­sokat. A cserkészek rövid mű­sorral kedveskedtek az egy­begyűlteknek, fölelevenítették Szent Imre herceg életét és el­hangzott Sík Sándor cserké­szekhez írott verse. Ezután a cserkész-szövetség nevében Bokody József, országos ví­zicserkész-vezető szólt, emlé­keztetve arra, hogy öt éve, hogy Szentendrén, hosszú idő után ismét avathattak cserké­szeket. Megtört a „jég". Majd Kovács Mihály az ötödik kerü­let nevében köszöntve a csöng-

Next

/
Thumbnails
Contents