Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-08 / 260. szám

HÉTFŐ, 1993. Nov. 8. BELÜGYEINK 3 • Egyesült-Történelmi Kis­gazda és Polgári Párt néven szombaton megalakult a Tor­gyán József vezette FKGP-vel szembenálló egységes párt. Erről három kisgazda tömö­rülés, a kezdményező FKGP Történelmi Tagozata - élén a 36-ok parlamenti frakciójával - a Nemzeti és a Konzervatív Kisgazdapárt döntött szombati, több mint kétezer résztvevő jelenlétében megtartott orszá­gos nagygyűlésen. Az ülés résztvevői emellett döntöttek a párt alkotmányáról, az Ideiglenes Intéző Bizottság felállításáról, amely ez év de­cember 18-ig kapott mandá­tumot. (A tervek szerint az új párt Országos Nagyválaszt­• Elhatárolódtak az antidemokratikus stílustól Egyesült Kisgazdák mánya december 18-ig alakul­na meg, hogy az ideiglenes tes­tülettől átvegye az irányítást.) - Egyesüljünk arra. aminek lennünk kell - hangsúlyozta az egységet sürgető beszédében Horváth László, a Történelmi Tagozat elnöke Kossuth sza­vait idézve. Felhívta a figyel­met: az elmúlt évek hibáiból egymást segítve, összefogva kell okulni, tanulni. Fontos fel­adatként jelölte meg a párt hitelének helyreállítását, a kis­gazda program megvalósítását, az antidemokratikus stílustól való elhatárolódás jegyében. Reményét fejezte ki, hogy az egységes párt létrehozásával sikerül megőrizni, majd pedig bővíteni a kisgazdák szavazó­bázisát. - A magyar belpolitikai pa­letta elképzelhetetlen egy olyan szilárd, kiegyensúlyo­zott, nemzeti elkötelezettségű kisgazdapárt nélkül, amelyet mindenkinek komolyan kell vennie - hangoztatta a Törté­nelmi Tagozat elnöke. Horváth László a nagygyűlés jelentő­ségét érintve kifejtette, hogy ez egyfelől erőfelmérés és erőde­monstráció, másfelől pedig próbatétel: mennyire tudnak türelmesek lenni egymással szemben a kisgazdák. Böröcz István, a 36-ok par­lamenti frakciójának vezetője egyebek között arról számolt be, hogy a szombati fórumot országszerte számos előkészítő tanácskozás előzte meg. Mint mondta: ezek határozatai és állásfoglalásai vezettek el vé­gül az egyesítő gyűléshez. • Torgyán József: Sem vezérük, sem táboruk Pártegyesülés csak valódi pártok között lehetséges, a mai napon tehát nem történ­hetett pártegyesülés Budapesten - jelentet­te ki Torgyán József szombaton Kalocsán, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt nagygyűlésén. A rendezvény után Torgyán József az MTI munkatár­sának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az ellenében tömörültek között szó sem lehet pártegységről, csupán néhány személy a pártegység látszatával szeretné erősíteni személyes ambícióit. - A legfeljebb pártkezdeményezések­nek nevezhető, a kisgazdapártból lesza­kadt erőknek sem vezére sem tábora nincs - mondotta Torgyán József. Véleménye szerint a konzervatív kisgazdapárt egyet­len személyt jelent, a Nemzeti Kisgazda­párt két vezéregyénisége Boross Imre és Pálos György elhatárolta magát e szervez­kedéstől, hasonlóképpen tett a történelmi kisgazdapárttól Pártay Tivadar. A magu­kat pártnak nevező csoportok mögött tö­meg nincs. Azért, hogy a tömeg látszatát keltsék, s a pavilont szombaton megtölt­hessék, egy hónapja toboroztak a földhiva­talokban, gyorsabb ügyintézést, ezerötszáz forintot és vacsorát ígérve a megjelenésért az embereknek. E szervezésen túl - fejezte be e témával kapcsolatos mondandóját Torgyán József - a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt is elküldte erőit, hogy a gyűlésen minéi nagyobb tömeg látszódjék, úgy tűnjön mintha valóban lenne tábora, tagsága a magát pártként elismertetni óhajtó néhány személynek. J iűta fö Mm ÍJ\Z üzlet és a reklám nem kegyelmezett a gyermekjáté­Li-i koknak sem, mindent piacra dohnak, amivel egy, pontosabban sok gyerek elbíbelődhet, akcióhős-pél­daképeket utánozhat, vagy éppen szappanoperákat játsz­hat le rózsaszínre pingált műszobákban. Mindennek meg­lesznek majd a gyermekkorra gyakorolt előnyös és hátrá­nyos hatásai. De ezeket ne firtassuk, más az élet és mások a gyermekjátékok, mint mondjuk 10 éve. Nem is kapkodná az ember a fejét tán' még a túlélő készlet láttán se, mert a műanyag késsel nem valószínű, hogy ledöfik egymást a gyerekek, a műanyag pisztolyhoz meg csak szájpufogtatás és egy-két nyálgömb fröccsenése tartozik. Csakhogy a készletet kiegészítették egy műanyag boxerrel is, tudják, az a kemény és nehéz fémből készült tárgy, amit ujjakra húznak és egymás arcába döngölnek az erre érdemes férfiak. j ÍJérdés, hogyan játszik ezzel a gyerek? Kétlem, hogy sok LiL1 választása marad: benyom egyet játszópajtása ar­cába. Nem állítom, hogy éppen a gyártó vagy az eszetlen vásárló kaphatná a monoklit, inkább csak egy funkcioná­lis kiegészítést tennék: a műboxer is boxer. Na, puff neki! TOLJ^CUU Á IRANIGTT DIM ÍMY I í „E" jelű födémgerendák Y ,,A"-„AD' .,„,„ jelű áthidalók • „PK" födémepallók MODUL-BAU lEltoljoa saMMLrii Pl: E 7-42 2111 Ft áfával • E 7-54 2653 Ft áfával A-12 631 Ft áfával • AD-15 881 Ft áváfal. MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: h-p. 7.30-16.30, sz..: 8-12 óráin. • Elnökök: Csuika és Horváth A MIÉP mérsékelten jobboldali párt Horváth Lajost, az eddigi megbízott elnököt választották a szombati országos gyűlésen a Magyar Igazság és Elet Pártja ügyvezető elnökévé. A társ­elnök Csurka István, a Magyar Út Körök Mozgalom elnöke lett. A két vezető mellett a kül­döttek héttagú elnökséget is választottak, és elfogadták a párt alapszabályát. Horváth Lajos megnyitóbe­szédében a párt megalakulá­sáról szólva kijelentette: a MIÉP akkor jött létre, amikor „a nemzetinek nevezett kor­mány külügyminisztere tevé­kenységéből kifolyólag poz­dorjává tört 1100 év magyar történelemfilozófiája". Kije­lentette: a pártot azok hozták létre, akik megtagadták az uk­rán-magyar szerződés ratifi­kálását. Horváth elutasította azokat a vádakat, hogy a MIÉP szélsőséges lenne. Kijelentette: pártjuk mérsékelten jobboldali polgári, szociálisan érzékeny és keresztény polgári párt. Jobboldaliságuk abban merül ki, hogy elutasítják a marxiz­must. Csurka István felszólalá­sában a rendszerváltás egyik legjelentősebb állomásának ne­vezte a MIÉP megalakítását. Az iró-politikus szavai szerint a pártra azért van szükség, hogy a magyarság ne marad­jon képviselő nélkül saját ha­zájában. Véleménye szerint a jelenlegi kormány kiegyezett a régi elittel. Csurka azzal is vá­dolta az MDF-et, hogy leta­gadja a pártból kilépők valós számát. A médiaháborúról szólva Csurka - a két alelnökre célozva - kijelentette: „két, kormánytól független bátor ember vívja harcát". Csurka István végezetül kifejtette: az ország két részre szakadt, az elitre és a teherviselő tömegek­re. - Az elit és pártjai mindent megtesznek azért, hogy kö­zömbösítsék a népet - tette hozzá. „Ma a bal jobb' Thürmer jövőre bejut? (Budapesti tudósítónktól) A bal egykori hibáival, bű­neivel és pártjaival ma már kö­zösséget nem vállaló Thürmer­féle Munkáspárt a számoktól nem tud, vagy nem akar elsza­kadni, úgyhogy a rendszervál­táskor alakult, s még 199l-es kongresszusán is MSZMP ne­vet viselt „friss" szervezet, most szombaton már XVI. kongresszusát tartotta. Kétszer nyolc utánaszámolni, hogy ki utódjának tekintik magukat. Miközben kormányzók és Elő hal árusítása, ponty 170 Ft/kg. Közületek és [viszonteladók 165 Ft/kg. Ár az áfát is tartalmazza. Megrendelhető: 310-257. ellenzékük már a gellérthegyi Szabadság-szoborról is letaka­rították, vagy épp ezekben a hetekben takarítják a felszaba­dulás szovjet nyomait, Thür­mer Gyula a Baross utcai szék­házukban még ezen a szomba­tin is a jelképek betiltását sé­relmezte. Nem annyira persze, hogy ne jókedvűen és a tőlük már majd öt évtizede megszo­kott kommunista magabiztos­sággal beszéljen további igaz­ságtalanságokról, jelesül az igazságtételről és a pufajkás törvényről. A lényeg azonban a közelgő parlamenti választások. Thür­mer nem kockáztat. A Mun­káspárt döntése szerint nem teszi ki magát az egyéni je­löltség viszontagságainak, viszont vezetni fogja az egyko­ri MSZMP országos és nógrádi listáját. Bizonyosra vehető, hogy bejut a parlamentbe. Programjuk címe: „Ma a bal jobb". Azt ígérik, minden vá­lasztókerületben lesz jelöltjük. A jugoszlávok ellepték Szegedet Seítelésből él a fél ország (Folytatás az 1. oldalról.) Egy zrenjanini rendszám­táblájú buszba kéredzkedek. Az utasok bizalmatlanok, de lassan megered a nyelvük. - Sót, mosóport, kávét, ci­pőt, krumplit viszünk, nálunk szinte semmit sem lehet kapni, még gyufát sem - panaszkodik egy idősebb asszony. Odahaza a krumpli kilójáért egy márkát (60 forint) is elkérnek. Itt jóval olcsóbb. Semmit se viszünk eladásra, így a vámon sem csi­nálnak problémát. Üzem­anyagot nem vásárolunk, mert tudjuk, erre érzékenyek a vá­mosok, azt elveszik. - Hova süllyedtünk... ­konstatálja lemondóan egy fia­talasszony, de nem folytatja. Megkockáztatom a kérdést, szerintük ki tehet arról, hogy Jugoszlávia egy-két év alatt lesüllyedt az afrikai országok szintjére, háborús politikája miatt pedig leghűbb szövet­ségesei is hátat fordítottak neki, leprásként kitagadták a világból. Legalább tíz megkér­dezett a szokásos, a rádióban, tévében naponta szajkózott sablonszöveggel válaszol: ki, ki, hát a Nyugat. Németország, Amerika, meg a nagyhatalmak. Munka után jólesik a pihenés... azok kényszeritettek bennün­ket ilyen helyzetbe. Csupán egy utas említi szégyellősen a kormányt és a jugoszláv poli­tikát, de a többiek túlharsog­ják. Az úton egy pár négy zsák . (Fotó: Révész Róbert) hagymát tol egy targoncán. Hallani sem akarnak arról, hogy lefényképezzük őket. - Ne szégyenítsük az or­szágot - mondják. Odébbállok, még mielőtt vitába keverednék velük. Kivétel nélkül minden busz csomagtere telistele van krumplival, hagymazsákokkal. • Nem veszik el ezt a sok szajrét a vámon? - kér­dezem az egyik nisi rend­számtáblájú autóbusz ráérős sofőrjét. - Nem, mert az utasok hiva­talosan váltanak valamennyi márkát és felmutatják a papírt. Hirtelen elkezdek számolni. Ha naponta „csak" tízezer ju­goszláv utas lépi át a magyar határt, és mindenki, mondjuk, 50 márkát hoz magával, amit el is költ, az félmillió márka. Tíz nap alatt ötmillió... Meg­szédülök. A Papagáj ÁBC előtt egy szakállas úrral szóba ele­gyedek. Ő takarítja a parkolót, így naponta szemtanúja a ju­goszláv polgárok csillapítatlan vásárlási lázának. - Jobban tudják, mi hol van, mint-mi - újságolja. Sokaknak nem is számít az ár, csak tömik az árut a szatyrokba, táskákba. Tele vannak pénzzel, fogalmam sincs, honnan nekik, amikor odaát akkora a nyomor. Kér­désemre, hogy krumplikkal teli jugoszláv kamionokat látott-e a Papagáj környékén, nemmel válaszol, náluk főleg személy­gépkocsival érkező vásárlók fordulnak meg. A Mars téri piac ugyancsak hemzseg a ju­goszlávoktól. Három, egyete­mista kinézetű fiatalt szólítok meg. Először vannak Sze­geden, viszont hetente járnak Törökországba, Görögország­ba seftelni. Valamiből meg kell élni - mondják ha már a be­csületes munkából nem lehet. Lassan az egész ország űzi ezt a sportot. Adnak, vesznek, kereskednek az emberek, a bevásárlóturizmusból tengetik életüket. Attól tartok, valaki egyszer megunja, megsokallja ezt, és lezárja a sorompókat, még ha a bevásárlóturizmus pénzt is hoz az államkasszába. A több mint három évszá­zaddal ezelőtti nagy szerb nép­vándorlás jut eszembe. Mi lesz, ha egyszer lezárják a ha­tárokat és az emberektói még ezt a fáradságos, ám mélysé­gesen lealázó pénzszerzési le­hetőséget is megvonják. Félő, hogy akkor még többen kelnek útra, de úgy, hogy vissza se akarnak térni... Turi Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents