Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-06 / 259. szám
SZOMBAT, 1993. NOV. 6 KÖLYÖK Az okos gazda Élt egy kis faluban egy nagyon okos, életre való gazdaember. Hanem a felesége még nála is okosabb volt, és sokszor adotttanácsot a férjének. 'y János gazda nem volt már fiatal ember, s megtörtént, hogy a lova levetette a hátáról. - Jobb lesz, ha nem ül kend többé lóra, inkább vegyen öszvért a vásáron. Az öszvér jámbor állal, és sok terhet elbír. Bement hát János a vásárra. Kiválasztotta a legerősebb öszvért. Megvette s vígan kocogott rajta hazafelé. Három vidám fickó is látta a János vásárlását, összebeszéltek, hogy ők megszerzik maguknak az öszvért, de bizony nem fizetnek érte. Ki is eszeltek valamit nagy ravaszul. Amint János hazafelé megy, elébe állt az egyik fickó: - Adj Isten, gazduram! - Fogadj Isten, fiam! - Milyen volt a vásár? - Jó biz a, ezt a derék öszvért vettem. - Ezt-e? Osztán ki csalta meg vele kendet? Hiszen ez nem öszvér, hanem szamár! - Elkotródjál innen, mert megkeserülöd! - s János bosszúsan tovább kocogott. De alig ment egy darabon, eléje állt a másik: - Hova, hova, gazduram? - Hazafelé, öcsém. - A vásárból jön kend? - Onnan hát, ezt az öszvért vettem. - Talán szamarat akart mondani kigyelmed, ez csak nem öszvér! - Szamár vagy magad! mérgelődött János, s csak úgy magába dörmögte: - Ha még valaki szamárnak nézi ezt az állatot, hát neki is adom! No, hát eléje áll a harmadik ravasz fickó: - Hova megy gazduram, ezen a derék szamáron? - Nos, ha szamár, hát neked adom, hadd legyetek ketten - kiáltott János, s leszállott az öszvérről, s otthagyta. Otthon kérdi a felesége, hol az öszvér. Elmeséli János, hogy járt. - Bizony bolonddá tették kendet azok a ravasz fickók, de megfizetünk nekik. Ki is eszelt az asszony egy pompás tervet hamarosan. Vettek két egyforma fehér kecskét, az egyiket bekötötték az udvarba, azután pompás ebédet készített az asszony, kacsasültet, hurkát, fánkot, s még tortát is. A másik kecskével János bement a vásárra. Hát csak eléje jön a három fickó. Gondolták, megint elcsalják tőle a kecskét. - Adj Isten gazduram, mi járatban van? - Ebédrevalót veszek, vendégeim lesznek, eljöhettek ti is. Azok megköszönték a meghívást, s mindenütt a nyomában maradtak. Hát látják ám, hogy János a vásárolt holmit felköti a kecske hátára, s azt mondja neki: - Most eredj haza, mondd meg a feleségemnek, hogy ezt a kacsát, hurkát süsse meg, a lisztből fánkot, az édességből tortát készítsen. Azzal elbocsátotta a kecskét, az meg világgá futott. Tán még ma is szalad. A három fickó beállított dél felé, s szemük-szájuk elállt, mikor ott találták a kész ebédet, s meglátták a fehér kecskét. Persze, ez a másik volt, de ők azt nem tudták. Megebédeltek, s kérdezték a gazdától, mennyiért adná el nekik a csodálatos kecskét. - Száz aranyért odaadom. Elgondolták, mennyi hasznuk lesz nekik az állatból, s kifizették a száz aranyat. Hazamennek s másnap ők is a kecske hátára pakoltak mindent. Hát bizony az világgá szaladt. Megmérgelődik a három pórul járt ravasz, összeesküdtek, hogy elpusztítják János gazdát. De János gazda sejtette, hogy roszszat forralnak ellene, megtöltött egy marhahólyagot vérrel, s azt a lova sörénye alá rejtette. Mikor a három haragos ember beállított, elkezdett mentegetőzni: - Nem én vagyok a hibás, ez a Csillag csikó tanácsolta nekem, de meg is büntetem érte! - azzal a bicskáját a ló nyakába szúrta, vagyis a hólyagba. A vér egyszeribe elöntötte a lovat s az ijedtében lefeküdt. János meg elkezett sírni, sírni. - Jaj, édes paripám, hogyan támasszalak föl! - s a keszkenőjével addig törölgette a ló véres nyakát, míg az talpra ugrott. Elbámult ám a három pajtás, és hamar megvették a csodálatos keszkenőt kétszáz aranyért. - Bizony, ettől minden ló szebb, erősebb lesz - biztatta őket János. Persze, ahogy hazaértek, mindenik leszúrta a maga lovát, de bizony azok fel nem keltek semmi simogatására a keszkenőnek. - De most már meg nem menekül a gazda - fogadkoztak, s Jánost egy erős zsákba varrva, magukkal cipelték. Amint egy erdőszélen mennek, valami lárma üti meg a fülüket. Megijedtek, a zsákot letették, s futásnak eredtek. Arra jött egy pásztor a nyájával, kíváncsian kibontja a zsákot, hát kiugrik belőle a gazdája. Hamar fából, fűből emberforma bábut csináltak, betették a zsákba, maguk meg elhajtották a nyájat a legelőre. Csakhamar visszajött a három cinkos, felkapták a zsákot, s a folyóba hajították. Aztán megnyugodva indultak hazafelé. Egyszer csak elérnek a legelőhöz, hát ott ül János pipázgatva s őrzi a sok birkát. - Hát kigyelmed nem fulladt a mély folyóba? - De csak dobtatok volna még mélyebbre, akkor még több birkával kerültem volna vissza! Persze, hogy a három gonosz futva futott a folyóhoz, s beleugráltak. Nem is került vissza egy sem! János meg a felesége békességben éltek még sokáig. Talán ma is élnek. (A Világszép mesék c. gyűjteményből) Művészetről - Nektek Az örök játék Az időszámításunk szerinti 79. évben kitört a Vezúv: izzó lávával és hamuréteggel temette be Pompejit és más városokat. A régészek a múlt századtól kezdve fokozatosan tárják fel ezeket a városokat. A romok alól a műhelyeken, üzleteken és vendéglőkön kívül olyan épületeket is találtak, amelyekben festményekre bukkantak. A festmények egy része görög és római mondák jeleneteit ábrázolja. Mivel a rómaiak nagyon szerették a gyerekeket, ezért gyakran ábrázolták őket. Az egyik pompeji falfestmény két gyermeket mutat be kockázás közben. A kockázás az egyik legrégebbi és legelterjedtebb játék. A kockákat borjú-, kecske- vagy birkacsontból készítették; gurítgatták, máskor világos vagy sötét színűre festették az oldalait és páros-páratlant játszottak vele: az győzött, aki a legtöbb kockát tudta úgy dobni, hogy a felső lapja azonos színű legyen. Ha a kocka oldalait képekkel vagy számokkal látták el, dobókockának is felhasználhatták őket. A kép a görög mondavilág egyik történetét örökíti meg: jobb oldalon egy tőrrel a kezében áll a gyermekek anyja, Médeia királylány. Férje, a hős laszon elhagyta, s úgy akar bosszút állni rajta, hogy megöli gyermekeit. Miért hallgatózik a pintyőke? A kedves és hasznos madárka, miközben rovarokra vadászik a réten, valóban oldalt billenti csinos fejecskéjét, mintha hallgatóznék: hcl perceg a rovar. A pintyőke azonban nem hallgatózik, hanem koncentráltan - néz. Egyik okos szemecskéjével. Azt figyeli, hcl araszol a legközelebbi rovar. A félrebillenő fejtartás oka egyszerűen az, hogy a legtöbb madárfaj (nem mindegyik) szemei a fej két oldalán helyezkednek el. Ebből következően a pintyőke is oldalirányban lát, nem pedig előre, a csőre irányában. Idegen szóval ékeskedve: a legtöbb madár nem képes binokulárisán, két szemmel egy Irányba tekinteni. Ki lapul az átlóban? Megtudhatjátok, ha az ábra helyes kitöltése után a bal oldali átlóban felülről lefelé összeolvassátok a betűket! VÍZSZINTES: 1. Dologtalan méh. 4. Futballmérkőzés 45 perces időtartama. 10. Ürü betűi, keverve. 11. Heves légköri jelenség. 12. Öreg fának, rossz fognak is van. 14. A ponty is ez. 15. Keresni kezd! 16. ...port (légikikötő). 18. Porció az ételből. 20. Ehhez hasonló (a második négyzetbe kettős betű kerül!). 21. Zöldpaprikának is van. 23. Sértetlen. 24. Római 1500-as. 25. ...zug. 27. A ... levente (Heltai Jenő műve). 29. A sor elején. 31. Bolgár férfinév. 34. Páratlanul növő! 35. Izomban feszül. 37. ... és Pan. 39. A görög ábécé negyedik betűje, vagy népszerű TV-műsor címe. 41. EYC. 42. Táplálják. 43. Jobb ..., mint kapni (közmondás). FÜGGŐLEGES: 1. A Garam-folyó szlovák neve. 2. Üde betűi, keverve. 3. Sírva-... 5. Ádám és ...: az első emberpár. 6. Az ibolya színe. 7. Felhí! 8. Szenegál fővárosa. 9. Idősek. 13. Osztrák, spanyol, olasz és portugál gépkocsik betűjelzése. 14. Téli úttisztító gépen munkát végző. 17. 0-val az elején: Párizs egyik ismert repülőtere. 19. Kis... (piciny gyermek). 22. A hét törpe egyike. 23. Villanykörte. 24. Más, ahogyan a táviratban írják. 26. Messzire hajít. 28. Néma Emese! 30. Valóra vált, bekövetkezett. 32. Fordítva: Heves megyei község. 33. Finci rajzfilmbeli egértársa. 36. A végén korai! 38. AYN. 40. A pincébe. Szűcs Gyula Beküldendő: az átlóban rejtőzködő mesealak neve. Beküldési határidő: november 10. Címünk: 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra, levelezőlapra írjátok rá: „Kölyökrejtvény." Jó fejtörést! Megfejtések - nyertesek XTÍA, LU^-J I. O;z..'l.rr\£>' Zcljjy utfJ>i tnp yy jl W.'-TFL 3- L^. rJ. Találós kérdéseink és rajzaink igazán nem bizonyultak nehéznek: egész kis „levélhegy" érkezett, egytőlegyig helyes megfejtéssel. Mindenkinek köszönjünk, hogy együtt játszott velünk. A szerencse ezúttal a következőknek kedvezett: Bagi Ágnes Tünde, Szeged, Rókusi krt. 136. 412., Kósa Anikó és Balázs, Sándorfalva, Kölcsey u. 14., Somlai Zsófia, Szeged, Retek u. 15., Jakab Laura, Szeged, Gyöngyvirág u. 7/A., és Szép István, Szeged, Kereszttöltés u. 226. A megfejtéseket ezúttal is rajzos formában közöljük. Egyik kedves nyertesünk, Bagi Ágnes Tünde nem csak a megoldásokat rajzolta le, hanem még a levélborítékot is földíszítette: gyönyörű tulipánokat, egy fa mellett őrködő kiskutyát találtunk a címzés mellett. Köszönjük szépen! Children's puzzles What should I wear? Novembertől egy új, angol játéksorozatot kísérhettek figyelemmel. A hétről hétre megjelenő rejtvények segítséget nyújthatnak az angol nyelv gyakorlásában is, sőt (!) a helyes megfejtést beküldők között ajándékutalványokat sorsolunk ki. A nyertesek nevét minden héten ezen az oldalon találhatjátok meg. Az első rejtvényben egy kislány kér tőletek tanácsot, mert nem tudja eldönteni, mit vegyen föl. Olyan ruhadarabokat kell ajánlanotok, melyeket el tudtok helyezni a megadott rejtvényhálóban. Előre megadtunk néhány betűt, ezek segítséget nyújtanak induláskor. A beküldési határidő: november 10. Címünk: Délmagyarország, Szeged, Stefánia 10. A borítékra ne felejtsétek el ráírni: „Kölyökoldal - Angol rejtvény". Jó fejtörést kívánunk!