Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. NOV. 1. Kopjafa Szegedről A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének szabadkai szervezete az idén is megemlékezik az 1944-es partizán bevonulás több ezer ártatlan áldozatára, akiknek tömegsírjai a város délkeleti részén levő Zentai temető mögötti elhanyagolt területen vannak. A volt téglagyári sárgaföldbánya mélyedéseiben kivégzettek hozzátartozói pár évvel ezclő'ttig a zaklatás veszélyének kitéve látogathatták a horpadt sírokat, s mostanában sem sokan merészkednek a helyszínre, pedig most niár az önkormányzat is megemlékezésre bátorítja a szabadkaiakat, lévén hogy az idén birtokába került a mészárlások színhelye, s ott hamarosan emlékparkot alakítanak ki. A tervbe vett munkálatok elvégzéséig és az emlékmű felállításáig a VMDK tagsága gondozza a területet. A november niásodikai megemlékezésen - melyen Dudás Károly, a szervezet elnökségi tagja szól az egybegyűltekhez - új keresztet és kopjafát állítanak a régi helyébe. A két és fél méteres kopjafát, mely a Bácskába telepített és onnan menekülő csángók Szabadkán kivégzett csoportjának állít emléket, a VMDK és az RMDSZ szegedi szervezetének Tető néven létrejött közös egyesülete adja. A halottak napjára tett megemlékezéssel majd egy időben zárul a VMDK szabadkai történelmi bizottságának az eddig ismeretlen áldozatok adatainak begyűjtésére indított kezdeményezése. Az áldozatok névsorát 1994-ben, a tragikus események félszázados évfordulóján megjelenő monográfiában teszik közzé, s az a tervezett emlékműre is felkerül. Dr. Uzon Miklós, a diáksegélyező egyesület vezetője szerint a szabadkai magyarokat semmiképp sem a bosszúvágy, hanem a kegyelet készteti megemlékezésre. Gaiai László Tudjman kezdeményezni akar Franjo Tudjman, Horvátország elnöke hamarosan kezdeményezéssel akar előállni, melynek egyik vélhető célja: az egymással marakodó boszniai politikusok, Izetbegovic elnök és a bihari körzet vezetőjének Fikret Abdicnak az összebékítése, az érdekek ismét egységes képviselete - jelentette vasárnap a Deutschlandfunk Zágrábból, Hans Sterekennek a Bundestag külügyi bizottsága elnökének ottani tárgvalásairól beszámolva. • Stercken többek között azért utazott Zágrábba, hogy tisztázza a Danas című hetilapban megjelent Tudjman-interjújának azt a részét, amelyben a horvát elnök a Mate Boban vezette hercegovinai körzet és a bihaci terület Horvátországhoz való szoros kötése mellett állt ki. „Magyarország, Ausztria, Svájc és a német szövetségi kormány támogatását is élvezve teljesen tiszta képet akartam kapni arról, hogy mit is ért a horvát elnök ezeken a kijelentéseken" - idézte a külügyi bizottság elnökét a német rádióállomás. Stercken azt mondta, hogy teljesen kielégítő felvilágosítást kapott Tudjmantól, a horvát elnök a kijelentéseket annak „a békekezdeményezésének az alapvonalaival összefüggésben tette, amely Horvátországnak és Boszniának szól, s amellyel a jövő héten szándékozik előállni" - hangzott el a Deutschlandfunkon. A Tudjman-Stercken megbeszéléseken megvitatták, hogy Németország miként segíthet ennél a kezdeményezésnél, s több iszlám ország is elő kívánja mozdítani a boszniai muzulmánok egységének helyreállítását. „A végén ez volt a legfontosabb probléma (megbeszélésünkön), mert ha nem áll helyre a boszniai érdekek egységes képviselete, minden terv - legyen az Tudjmané vagy a nyugati közvetítőké - kudarcra van kárhoztatva" - mondta a bonni politikus a Deutschlandfunk szerint. A fő cél a harci cselekmények mielőbbi leállítása. Németország egyetért Horvátországgal abban, hogy a kezdeményezéssel nem szabad sokáig várni, mert elodázás esetén Boszniával már csak mint hatalmas temetővel lesz dolguk - jelentette a kölni rádió a Stercken-látogatásáról készült összefoglalójában. • Brüsszeli EK-csúcs „Minimális szerződés" • A francia lapok általában csalódottan kommentálják az Európai Közösségek hét végi csúcsértekezletének eredményeit. A Le Párisién című bulvárlap szerint a találkozónak „csak a neve volt rendkívüli", az elért eredmények gyengék. A Le Quotidien de Paris című, a jobboldalhoz közelálló újság kiemelte: a maastrichti szerződés ratifikálásának megünneplésére összegyűlt állam- és kormányfők megelégedtek egy „minimális szerződés" kitöltésével, ami viszont a nyugat-európai közvéleményt legjobban izgatja, a munkanélküliség emelkedése, itt a program kijelölését a decemberi rendes csúcsértekezletre halasztották. Az újság ezt a „diszkréciót", „Európa hallgatását" igen kiábrándítónak minősíti. A baloldali Libération szerint az EK-országoknak még be kell bizonyítaniuk, hogy az általuk vezényelt, kifulladóban lévő gépezet képes leküzdeni a gazdasági válság, a munkanélküliség és a keleti térség instabilitásának kihívását. - Az elmúlt két évben a nyugat-európai kormányok akcióik hiányát, illetve saját megosztottságukat azzal a kényelmes érvvel magyarázták, hogy nincsenek megfelelő eszközeik a közös fellépéshez. Mostantól már rendelkeznek ezekkel, vagy legalábbis megszerezhetik azokat - írja a lap Maastricht végleges ratifikálására célozva. - Európa tehetetlensége mostantól még kevesebb megértést kap majd szögezte le a vezércikk szerzője. Új bosnyák kormány • Új határkelő Garánál Vízumkényszer és szigorítások? • Haris Silajdzic, Bosznia hétfőn kinevezett új miniszterelnöke pénteken megalakította túlnyomó részben muzulmánokból álló kormányát. A szarajevói rádió jelentése szerint Silajdzic a béke megteremtésében és abban jelölte meg az új kabinet prioritását, hogy segítsen a boszniai népnek még egy telet átvészelni a háborúban. - A legfőbb kérdés az, hogy miként juttassák célba az emberJelcin és Allén H. Neuharth, a Washington D. C. székhelyű Freedom Forum elnöke és az USA TODAY megalapítója (gy nyilatkozott: „Demokratikus viszonyok között nem tiltanak be újságokat, nincs cenzúra sem, és kritikus hangvételű tv-műsorokat sem szüntetnek meg. Jelcin mindhármat megtette. Az orosz elnöknek a világ nyilvánossága előtt kell ígéretet tennie arra nézve, hogy többé nem folyamodik olyan eszközökhöz, melyek a diktatúrát és nem a demokráciát fémjelzik." Mikhail Poltoranin, az Orosz • Soha nem merüli fel önben, hogy mégis a rendörök követték el a bűntényt? - Legyek őszinte? De igen. És ezt a közvélemény erősítette meg bennem. A szentségit, hát mindenfelől azt hallottam, hogy ezek felakasztották a fiút. A mundér becsülete megkövetelte tőlem, hogy megvédjem a társaimat. • Megvédte? - Kételyeim támadtak. Amikor egyedül voltam bent, kutatni kezdtem a helyszíni jegyzőkönyvek után. • Megtalálta? - Nem. Pedig alaposan átkutattam mindent, többször is. Az iratok eltűntek! • Megerősödött önben a feltevés, amiről beszéltek? - Megkérdeztem őket, hogy mi a fenét csináltatok a gyerekkel? Azt mondták, ők csak igazoltatták, semmi mást. • De a jegyzökönyvek... - Hát éppen ez az. Egy példánynak ott kellett volna lenni. • Szólt a parancsnokának? - Nézze, akkor a rendőrség egy elég zárt világ volt. Nem szerették a felesleges kérdéseket. Mivel a főnököm kedvence volt Papp, nem feszegettem tovább a kérdést. Mit is csinálhattam volna? baráti segélyeket, mivel az utakat blokád alatt tartják - mondta a volt külügyminiszter, aki külön mnekültügyi minisztériumot hozott létre az új kormányban. Védelmi képességünket és hadseregünket a lehető legerősebbé kell fejlesztenünk, enélkül nem lesz béke és jövő - hangoztatta. Információs Központ Jelcin által kinevezett vezetője úgy tartja, hogy a közelmúlt sajtóeseményeit „nem tendenciaként, hanem egyszerű félreértésként "kell értelmezni. Néhány betiltott újság várhatóan már néhány nap múlva újra megjelenik." Hangsúlyozta, ő • Ha tesz egy feljelentést? - Maga mondta, hányan tettek, és mi lett a vége? Lépett valaki ez ügyben? • Nem. - Na látja. Nekem meg meggyűlt volna a bajom a kollégáimmal is, meg a főnökeimmel is. • Mit tud Erzsike néninek mondani ezek után? - Hát nem is tudom. Ezek bizony nagyon furcsa dolgok. • Bizonyára arról sem tud, hogy a fiú derékszíját a boncolóorvos ellopta, majd később a tiltakozásra viszszaadta. A 21 tagú kormányban négy tárcát mérsékelt szerbek és horvátok kaptak, akik a többetnikumú Bosznia mellett kötelezték el magukat. Az 1992 áprilisában megalakult előző kormánynak nyolc nem muzulmán tagja volt. Az új külügyminiszter Irsan és Jelcin elnök is értik a sajtószabadság fontosságát. Neuharth és Poltoranin a Nemzetközi Sajtóközpont és a Club of Moscow támogatásával szervezett Sajtó Kerekasztal fórumon szólaltak fel, október 24-én. A rendezvényen több mint 100 újságíró jelent - Ezt komolyan mondja? • Egészen komolyan, ügyészi papír van róla... - Őrület. Semmit sem hallottam ezekről... • Más színben látja már a dolgokat? - Amiket elmondtak itt, azok felett nem térek napirendre. • Ön egy tapasztalt, sok mindent megért bűnügyes zsaru. Egy hetven kiló körüli testet, aki ráadásul védekezik is, hányan tudnak felakasztani egy kiálló faágra, ami három méter köLubijankic lett, aki a mérsékelt muzulmánok közül való - írta a Reuter. Lubijankic a bosnyák elnök Demokratikus Akció Pártjának egyik vezetője. A miniszterek többsége új, kivéve a szarajevói katonai bandák elleni akciókat felügyelő belügyminisztert, az egészségügyi minisztert és a tájékoztatási tárca vezetőjét, aki történetesen horvát. meg. Az előadók között volt az Izvesztyija szerkesztője, a Rádió Echo Moscow igazgatója, és a Külföldi Újságírók Moszkvai Szövetségének vezetője is. Neuharth véleménye szerint Jelcin követelése, hogy változtassák meg a Pravda és a Roszszijszkaja Gazeta főszerkesztőjének személyét, demokratikus viszonyok között elfogadhatatlan. Ha a Watergate botrány idején Nixon elnök Katharine Graham-t, a Washington Post kiadóját arra utasította volna, hogy bocsássa el Ben Bradlee-t, a lap főszerkesztőjét, „az amerikai közvélemény felháborodott volna". „A demokrácia nem feltételekhez kötött sajtószabadság", mondta Neuharth. rüli magasságban van? Egy ember megteheti? - Nem, az ki van zárva. • Kettő, talán? - Talán, de három ember minimum kell hozzá. - Én is így gondolom. • A boncolást hány ember végzi? - Hát az orvos, a boncmester és az írnok, esetleg még hatósági tanú is van. • Tudja, hogy itt csak egy rendőrorvos voltjelen? -Nem hiszem ei. • Pedig így volt. Negyedikén meghalt a fiú, és hatodikán már el kellett temetni. így, ahogy mondom, el kellett. - Ha én akkor nem vagyok szabadságon, ez nem történik meg. • Mert mit tett volna? - Levetetem a vért, majd hazavitetem a gyereket. Ez volt a szokás. A fenébe, mennyi dolog, ami nem tisztázott... • Azt már meg sem kérdezem, hogy utólag látta-e a vérvételi jegyzőköny vet... - Nem, ilyen sem volt ott, megtaláltam volna. (Folytatjuk.) A belgrádi magyar követség ugyan cáfolta az alaptalan híreszteléseket, de most újabbak keltek szárnyra. A szabadkai ócskapiac és a Cserepes sor között ingázóknak ismét „pontos" információik vannak: a magyar hatóságok rövidesen adminisztratív intézkedésekkel teremtenek rendet a határátkelőhelyeknél, és számítógépes ellenőrzéssel, illetve vízum bevezetésével korlátozzák a beutazók számát. A jugoszláv beutazókat két csoportba sorolják: mindazok a jugoszlávok, akiknek a lakóhelye nincs távolabb a határtól ötven kilométernél, heti egy beutazásra jogosulnak, akik pedig távolabb élnek, vízumot kell hogy kérjenek Magyarországra utazásaikhoz. A szigorítások hírét keltők szerint a magyar vámszervek számítógépes ellenőrzéssel szűrik majd ki a heti egy alkalomnál gyakrabban beutazni szándékozókat. Ehhez most újabb követségi, vagy külügyi cáfolat kéne, de ha dementáinák is a zavarkeltést. naponta újabb bizalmas közlések kelnének szárnyra. Ami pedig a hatóságokat, a határátkelőkkel foglalkozókat illeti, a jelenleg igencsak akadozó kétirányú forgalom enyhítése érdekében mérlegelhetnék a tavasszal és a nemrégiben magyar és jugoszláv részről egyaránt javasolt új határátkelőhelyek mielőbbi megnyitását. A Szabadkától északkeletre levő árokszállási és a Zombor felé újabb utat nyitó Gara és Regőee közötti határállomás hosszú távú jelentőségét aligha kell bizonygatni, rövid távon még kevésbé, hisz amíg az embargó tart, Vajdaság és Szerbia ezeken a kapukon át látja el magát - mégpedig kiskereskedelmi áron! - üzemanyaggal, élelmiszercikkel, divatáruval, közszükégleti cikkekkel. Nyilván nem egyszerű kimutatni, hogy mekkora ez a rejtett export, de hogy nem elhanyagolható, azt az átjáróknál tapasztalható, éjt nappallá tevő sorakozás is alátámasztja: a déli szomszéd áruéhsége nemhogy Zavart keltő hirek keringenek a Tompánál és Röszkénél három, hat, esetenként tíz órát, vagy még ennél is többet várakozó jugoszláv utasok körében, akiknek a többsége naponta jár át üzemanyagért és bevásárolni. Kiterjedt, hogy a magyar hatóságok hamarosan jegyre adják a benzint, és csak vízummal léphetnek be az országba. Egyesek azt is tudni vélték, hogy a jugoszláv táblájú kocsikba csak október 18-ig töltenek üzemanyagot. Ezek a kósza hírek is fokozták a tolongást a közúti határátkelőknél, és az augusztusi „török invázióhoz'' tették hasonlatossá a batár mentét. csillapodna, hanem az embergó hiányteremtő hatására mindinkább fokozódik. A zombori és a Bács-Kiskun megyei önkormányzatok már meg is tették az első lépést az újabb átkelőhely megnyitására. Gara és a vajdasági oldalon levő Regőce között ideiglenes jelleggel - két napra - a múlt szombaton reggel 8-kor megnyílt a határállomás. A zomboriak szerint a magyar fél a Jugoszlávia ellen bevezetett embargó miatt ugyan vonakodott a lépés megtételétől, de abban megegyeztek, hogy november folyamán kétszer két napra ismét szabaddá teszik az átjárást. Szabadka és Kanizsa felől még nagyobb nyomás nehezedik az egyetlen Csongrád megyei közúti átjáróra, még sürgetőbb a most már heteken, s lassan hónapokon át tartó forgalmi dugó megszüntetése. Ha a Bács-Kiskun megyei határszakaszon négy átkelő lehet - a hercegszántói, a bácsalmási, a tompái és legújabban a garai -, akkor miért ne nyílhatna még egy Csongrád megyében, a már tervbe vett árokszállási? Garai László • November 13-ig a Délmagyarországban ftmteG üTSJMiÜ • Egy eltussolt gyilkosság nyomában • Posztobányi Lászlá riportsorozata (16.) 1977 szeptemberében történt. A 24 éves Páli Sándor este elköszönt hazulról. Bálba indult. Családja nem látta többé élve. Hajnalban fölakasztva találták egy út menti fán, Nagymágocson. A vizsgálat annak idején öngyilkosságot állapított meg. A család szerint megölték. Mi történhetett valójában? Erre keresi a választ riportsorozatunk. a sajtószabadság Az amerikai média egy jelentűs képviselőjének előadását követően külföldi és orosz újságírók kétségbe vonták, hogy az orosz elnök valóban támogatja a demokráciát és a sajtószabadságot.