Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. NOV. 1. Kopjafa Szegedről A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségé­nek szabadkai szervezete az idén is megemlékezik az 1944-es partizán bevonu­lás több ezer ártatlan ál­dozatára, akiknek tömeg­sírjai a város délkeleti ré­szén levő Zentai temető mögötti elhanyagolt terü­leten vannak. A volt tégla­gyári sárgaföldbánya mé­lyedéseiben kivégzettek hozzátartozói pár évvel ez­clő'ttig a zaklatás veszélyé­nek kitéve látogathatták a horpadt sírokat, s mosta­nában sem sokan merész­kednek a helyszínre, pedig most niár az önkormány­zat is megemlékezésre bá­torítja a szabadkaiakat, lé­vén hogy az idén birtokába került a mészárlások szín­helye, s ott hamarosan em­lékparkot alakítanak ki. A tervbe vett munkála­tok elvégzéséig és az em­lékmű felállításáig a VMDK tagsága gondozza a területet. A november niásodikai megemlékezé­sen - melyen Dudás Ká­roly, a szervezet elnökségi tagja szól az egybegyűltek­hez - új keresztet és kop­jafát állítanak a régi he­lyébe. A két és fél méteres kopjafát, mely a Bácskába telepített és onnan mene­külő csángók Szabadkán kivégzett csoportjának állít emléket, a VMDK és az RMDSZ szegedi szerve­zetének Tető néven létre­jött közös egyesülete adja. A halottak napjára tett megemlékezéssel majd egy időben zárul a VMDK sza­badkai történelmi bizott­ságának az eddig ismeret­len áldozatok adatainak begyűjtésére indított kez­deményezése. Az áldoza­tok névsorát 1994-ben, a tragikus események félszá­zados évfordulóján megje­lenő monográfiában teszik közzé, s az a tervezett em­lékműre is felkerül. Dr. Uzon Miklós, a diáksegé­lyező egyesület vezetője szerint a szabadkai magy­arokat semmiképp sem a bosszúvágy, hanem a ke­gyelet készteti megemléke­zésre. Gaiai László Tudjman kezdeményezni akar Franjo Tudjman, Horvátország elnöke hamarosan kezde­ményezéssel akar előállni, melynek egyik vélhető célja: az egymással marakodó boszniai politikusok, Izetbegovic elnök és a bihari körzet vezetőjének Fikret Abdicnak az összebékí­tése, az érdekek ismét egységes képviselete - jelentette va­sárnap a Deutschlandfunk Zágrábból, Hans Sterekennek a Bundestag külügyi bizottsága elnökének ottani tárgvalásai­ról beszámolva. • Stercken többek között azért utazott Zágrábba, hogy tisztázza a Danas című hetilapban meg­jelent Tudjman-interjújának azt a részét, amelyben a horvát elnök a Mate Boban vezette hercegovinai körzet és a bihaci terület Horvátországhoz való szoros kötése mellett állt ki. „Magyarország, Ausztria, Svájc és a német szövetségi kormány támogatását is élvezve teljesen tiszta képet akartam kapni arról, hogy mit is ért a horvát elnök ezeken a kijelentéseken" - idéz­te a külügyi bizottság elnökét a német rádióállomás. Stercken azt mondta, hogy teljesen kielégítő felvilágosítást kapott Tudjmantól, a horvát el­nök a kijelentéseket annak „a bé­kekezdeményezésének az alap­vonalaival összefüggésben tette, amely Horvátországnak és Bosz­niának szól, s amellyel a jövő hé­ten szándékozik előállni" - hang­zott el a Deutschlandfunkon. A Tudjman-Stercken megbe­széléseken megvitatták, hogy Németország miként segíthet ennél a kezdeményezésnél, s több iszlám ország is elő kívánja mozdítani a boszniai muzulmá­nok egységének helyreállítását. „A végén ez volt a legfontosabb probléma (megbeszélésünkön), mert ha nem áll helyre a boszniai érdekek egységes kép­viselete, minden terv - legyen az Tudjmané vagy a nyugati köz­vetítőké - kudarcra van kárhoz­tatva" - mondta a bonni politi­kus a Deutschlandfunk szerint. A fő cél a harci cselekmények mielőbbi leállítása. Németország egyetért Horvátországgal abban, hogy a kezdeményezéssel nem szabad sokáig várni, mert elodá­zás esetén Boszniával már csak mint hatalmas temetővel lesz dolguk - jelentette a kölni rádió a Stercken-látogatásáról készült összefoglalójában. • Brüsszeli EK-csúcs „Minimális szerződés" • A francia lapok általában csa­lódottan kommentálják az Eu­rópai Közösségek hét végi csúcsértekezletének eredménye­it. A Le Párisién című bulvárlap szerint a találkozónak „csak a neve volt rendkívüli", az elért eredmények gyengék. A Le Quotidien de Paris című, a jobb­oldalhoz közelálló újság ki­emelte: a maastrichti szerződés ratifikálásának megünneplésére összegyűlt állam- és kormányfők megelégedtek egy „minimális szerződés" kitöltésével, ami viszont a nyugat-európai közvé­leményt legjobban izgatja, a munkanélküliség emelkedése, itt a program kijelölését a decem­beri rendes csúcsértekezletre ha­lasztották. Az újság ezt a „diszk­réciót", „Európa hallgatását" igen kiábrándítónak minősíti. A baloldali Libération szerint az EK-országoknak még be kell bizonyítaniuk, hogy az általuk vezényelt, kifulladóban lévő gé­pezet képes leküzdeni a gazdasá­gi válság, a munkanélküliség és a keleti térség instabilitásának kihívását. - Az elmúlt két évben a nyugat-európai kormányok ak­cióik hiányát, illetve saját meg­osztottságukat azzal a kényelmes érvvel magyarázták, hogy ninc­senek megfelelő eszközeik a kö­zös fellépéshez. Mostantól már rendelkeznek ezekkel, vagy le­galábbis megszerezhetik azokat - írja a lap Maastricht végleges ratifikálására célozva. - Európa tehetetlensége mostantól még kevesebb megértést kap majd ­szögezte le a vezércikk szerzője. Új bosnyák kormány • Új határkelő Garánál Vízumkényszer és szigorítások? • Haris Silajdzic, Bosznia hét­főn kinevezett új miniszterel­nöke pénteken megalakította túlnyomó részben muzulmá­nokból álló kormányát. A sza­rajevói rádió jelentése szerint Silajdzic a béke megteremtésé­ben és abban jelölte meg az új kabinet prioritását, hogy segít­sen a boszniai népnek még egy telet átvészelni a háborúban. - A legfőbb kérdés az, hogy miként juttassák célba az ember­Jelcin és Allén H. Neuharth, a Wash­ington D. C. székhelyű Free­dom Forum elnöke és az USA TODAY megalapítója (gy nyi­latkozott: „Demokratikus vi­szonyok között nem tiltanak be újságokat, nincs cenzúra sem, és kritikus hangvételű tv-mű­sorokat sem szüntetnek meg. Jelcin mindhármat megtette. Az orosz elnöknek a világ nyil­vánossága előtt kell ígéretet tennie arra nézve, hogy többé nem folyamodik olyan eszkö­zökhöz, melyek a diktatúrát és nem a demokráciát fémjelzik." Mikhail Poltoranin, az Orosz • Soha nem merüli fel ön­ben, hogy mégis a rendörök követték el a bűntényt? - Legyek őszinte? De igen. És ezt a közvélemény erősítet­te meg bennem. A szentségit, hát mindenfelől azt hallottam, hogy ezek felakasztották a fiút. A mundér becsülete megköve­telte tőlem, hogy megvédjem a társaimat. • Megvédte? - Kételyeim támadtak. Ami­kor egyedül voltam bent, kutat­ni kezdtem a helyszíni jegyző­könyvek után. • Megtalálta? - Nem. Pedig alaposan át­kutattam mindent, többször is. Az iratok eltűntek! • Megerősödött önben a feltevés, amiről beszéltek? - Megkérdeztem őket, hogy mi a fenét csináltatok a gyerek­kel? Azt mondták, ők csak iga­zoltatták, semmi mást. • De a jegyzökönyvek... - Hát éppen ez az. Egy pél­dánynak ott kellett volna lenni. • Szólt a parancsnokának? - Nézze, akkor a rendőrség egy elég zárt világ volt. Nem szerették a felesleges kérdé­seket. Mivel a főnököm ked­vence volt Papp, nem feszeget­tem tovább a kérdést. Mit is csinálhattam volna? baráti segélyeket, mivel az uta­kat blokád alatt tartják - mondta a volt külügyminiszter, aki külön mnekültügyi minisztériumot ho­zott létre az új kormányban. ­Védelmi képességünket és had­seregünket a lehető legerősebbé kell fejlesztenünk, enélkül nem lesz béke és jövő - hangoztatta. Információs Központ Jelcin által kinevezett vezetője úgy tartja, hogy a közelmúlt sajtó­eseményeit „nem tendencia­ként, hanem egyszerű félreér­tésként "kell értelmezni. Né­hány betiltott újság várhatóan már néhány nap múlva újra megjelenik." Hangsúlyozta, ő • Ha tesz egy feljelentést? - Maga mondta, hányan tet­tek, és mi lett a vége? Lépett valaki ez ügyben? • Nem. - Na látja. Nekem meg meg­gyűlt volna a bajom a kollégá­immal is, meg a főnökeimmel is. • Mit tud Erzsike néninek mondani ezek után? - Hát nem is tudom. Ezek bizony nagyon furcsa dolgok. • Bizonyára arról sem tud, hogy a fiú derékszíját a boncolóorvos ellopta, majd később a tiltakozásra visz­szaadta. A 21 tagú kormányban négy tárcát mérsékelt szerbek és horvátok kaptak, akik a többet­nikumú Bosznia mellett köte­lezték el magukat. Az 1992 áp­rilisában megalakult előző kor­mánynak nyolc nem muzulmán tagja volt. Az új külügyminiszter Irsan és Jelcin elnök is értik a sajtó­szabadság fontosságát. Neuharth és Poltoranin a Nemzetközi Sajtóközpont és a Club of Moscow támogatásá­val szervezett Sajtó Kerekasz­tal fórumon szólaltak fel, októ­ber 24-én. A rendezvényen több mint 100 újságíró jelent - Ezt komolyan mondja? • Egészen komolyan, ügyé­szi papír van róla... - Őrület. Semmit sem hal­lottam ezekről... • Más színben látja már a dolgokat? - Amiket elmondtak itt, azok felett nem térek napirend­re. • Ön egy tapasztalt, sok mindent megért bűnügyes zsaru. Egy hetven kiló kö­rüli testet, aki ráadásul vé­dekezik is, hányan tudnak felakasztani egy kiálló fa­ágra, ami három méter kö­Lubijankic lett, aki a mérsékelt muzulmánok közül való - írta a Reuter. Lubijankic a bosnyák elnök Demokratikus Akció Pártjának egyik vezetője. A miniszterek többsége új, kivé­ve a szarajevói katonai bandák elleni akciókat felügyelő bel­ügyminisztert, az egészségügyi minisztert és a tájékoztatási tárca vezetőjét, aki története­sen horvát. meg. Az előadók között volt az Izvesztyija szerkesztője, a Rá­dió Echo Moscow igazgatója, és a Külföldi Újságírók Moszkvai Szövetségének vezetője is. Neuharth véleménye szerint Jelcin követelése, hogy változ­tassák meg a Pravda és a Rosz­szijszkaja Gazeta főszerkesz­tőjének személyét, demokrati­kus viszonyok között elfogad­hatatlan. Ha a Watergate bot­rány idején Nixon elnök Ka­tharine Graham-t, a Washing­ton Post kiadóját arra utasította volna, hogy bocsássa el Ben Bradlee-t, a lap főszerkesztő­jét, „az amerikai közvélemény felháborodott volna". „A demokrácia nem feltéte­lekhez kötött sajtószabadság", mondta Neuharth. rüli magasságban van? Egy ember megteheti? - Nem, az ki van zárva. • Kettő, talán? - Talán, de három ember minimum kell hozzá. - Én is így gondolom. • A boncolást hány ember végzi? - Hát az orvos, a boncmes­ter és az írnok, esetleg még ha­tósági tanú is van. • Tudja, hogy itt csak egy rendőrorvos voltjelen? -Nem hiszem ei. • Pedig így volt. Negyedi­kén meghalt a fiú, és hato­dikán már el kellett temet­ni. így, ahogy mondom, el kellett. - Ha én akkor nem vagyok szabadságon, ez nem történik meg. • Mert mit tett volna? - Levetetem a vért, majd ha­zavitetem a gyereket. Ez volt a szokás. A fenébe, mennyi do­log, ami nem tisztázott... • Azt már meg sem kérde­zem, hogy utólag látta-e a vérvételi jegyzőköny vet... - Nem, ilyen sem volt ott, megtaláltam volna. (Folytatjuk.) A belgrádi magyar követség ugyan cáfolta az alaptalan hí­reszteléseket, de most újabbak keltek szárnyra. A szabadkai ócskapiac és a Cserepes sor között ingázók­nak ismét „pontos" informáci­óik vannak: a magyar hatósá­gok rövidesen adminisztratív intézkedésekkel teremtenek rendet a határátkelőhelyeknél, és számítógépes ellenőrzéssel, illetve vízum bevezetésével korlátozzák a beutazók számát. A jugoszláv beutazókat két csoportba sorolják: mindazok a jugoszlávok, akiknek a lakóhe­lye nincs távolabb a határtól ötven kilométernél, heti egy beutazásra jogosulnak, akik pedig távolabb élnek, vízumot kell hogy kérjenek Magyaror­szágra utazásaikhoz. A szigorí­tások hírét keltők szerint a ma­gyar vámszervek számítógépes ellenőrzéssel szűrik majd ki a heti egy alkalomnál gyakrab­ban beutazni szándékozókat. Ehhez most újabb követsé­gi, vagy külügyi cáfolat kéne, de ha dementáinák is a zavar­keltést. naponta újabb bizalmas közlések kelnének szárnyra. Ami pedig a hatóságokat, a ha­tárátkelőkkel foglalkozókat il­leti, a jelenleg igencsak akado­zó kétirányú forgalom enyhí­tése érdekében mérlegelhetnék a tavasszal és a nemrégiben magyar és jugoszláv részről egyaránt javasolt új határátke­lőhelyek mielőbbi megnyitását. A Szabadkától északkeletre le­vő árokszállási és a Zombor fe­lé újabb utat nyitó Gara és Re­gőee közötti határállomás hosszú távú jelentőségét aligha kell bizonygatni, rövid távon még kevésbé, hisz amíg az em­bargó tart, Vajdaság és Szerbia ezeken a kapukon át látja el magát - mégpedig kiskereske­delmi áron! - üzemanyaggal, élelmiszercikkel, divatáruval, közszükégleti cikkekkel. Nyil­ván nem egyszerű kimutatni, hogy mekkora ez a rejtett ex­port, de hogy nem elhanyagol­ható, azt az átjáróknál tapasz­talható, éjt nappallá tevő sora­kozás is alátámasztja: a déli szomszéd áruéhsége nemhogy Zavart keltő hirek ke­ringenek a Tompánál és Röszkénél három, hat, esetenként tíz órát, vagy még ennél is többet vá­rakozó jugoszláv utasok körében, akiknek a többsége naponta jár át üzemanyagért és bevá­sárolni. Kiterjedt, hogy a magyar hatóságok ha­marosan jegyre adják a benzint, és csak vízum­mal léphetnek be az or­szágba. Egyesek azt is tudni vélték, hogy a ju­goszláv táblájú kocsikba csak október 18-ig tölte­nek üzemanyagot. Ezek a kósza hírek is fokozták a tolongást a közúti ha­tárátkelőknél, és az au­gusztusi „török invázió­hoz'' tették hasonlatossá a batár mentét. csillapodna, hanem az embergó hiányteremtő hatására mindin­kább fokozódik. A zombori és a Bács-Kis­kun megyei önkormányzatok már meg is tették az első lépést az újabb átkelőhely megnyitá­sára. Gara és a vajdasági olda­lon levő Regőce között ideigle­nes jelleggel - két napra - a múlt szombaton reggel 8-kor megnyílt a határállomás. A zomboriak szerint a magyar fél a Jugoszlávia ellen bevezetett embargó miatt ugyan vonako­dott a lépés megtételétől, de abban megegyeztek, hogy no­vember folyamán kétszer két napra ismét szabaddá teszik az átjárást. Szabadka és Kanizsa felől még nagyobb nyomás ne­hezedik az egyetlen Csongrád megyei közúti átjáróra, még sürgetőbb a most már heteken, s lassan hónapokon át tartó forgalmi dugó megszüntetése. Ha a Bács-Kiskun megyei ha­társzakaszon négy átkelő lehet - a hercegszántói, a bácsal­mási, a tompái és legújabban a garai -, akkor miért ne nyílhat­na még egy Csongrád megyé­ben, a már tervbe vett árok­szállási? Garai László • November 13-ig a Délmagyarországban ftmteG üTSJMiÜ • Egy eltussolt gyilkosság nyomában • Posztobányi Lászlá riportsorozata (16.) 1977 szeptemberében történt. A 24 éves Páli Sándor este elköszönt hazulról. Bálba indult. Családja nem látta többé élve. Hajnalban fölakasztva találták egy út menti fán, Nagymágocson. A vizsgálat annak idején ön­gyilkosságot állapított meg. A család szerint megölték. Mi történhetett valójában? Erre keresi a választ riport­sorozatunk. a sajtószabadság Az amerikai média egy jelentűs képviselőjének előadá­sát követően külföldi és orosz újságírók kétségbe vonták, hogy az orosz elnök valóban támogatja a demokráciát és a sajtószabadságot.

Next

/
Thumbnails
Contents