Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-06 / 233. szám
SZERDA, 1993. OKT. 6. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Piroska pénzügyei Fotó: Schmidt Andrea Kiss Piroska: Nem ülhetünk ölbe tett kézzel Bankban, postán, biztosítónál az ügyfelek legtöbbször hölgyekkel találkoznak. Nekik fizetnek, tőlük kapnak pénzt, netán jótanáccsal felérő útbaigazítást a már kezdetben is tekervényesnek ígérkező ügyekben. Vezetői szinteken, a magaslatokkal egyenes arányban az urak billentik helyre a nemek közöti megbomlott egyensúlyt. Kivételek minden beosztásban léteznek. Kiss Piroska, a Budapest Bank szegcdi igazgatóságának igazgatóhelyettese közéjük tartozik. - Az első kérdés mi is lehetne más, mint a pályaválasztást firtató. - Családunkban egyetlen bankár sem akad. Semmiféle elhivatottság nem munkált bennem, az egyetemről tanári javaslatokat megszívlelve, választottam a nemzeti bankot első munkahelyemül. A Budapest Bankhoz a '87-es átszervezést követően kerültem. Feladatom mindkét helyen a vállalati kapcsolatok alakítása volt. - Milyen érzés a pénzügyeken keresztül belelátni különböző cégek kártyáiba. Aki a pénzt adja, feltételeket is támaszt. A vállalatvezetők nem veszik zokon, ha netán ön tudja jobban, hogy mit kellene csinálniuk? - A hitelezés alapja a kölcsönös bizalom. Amennyiben megvan, a kérdés fel sem merül. Akivel nem alakul ki az elején, abból nem is lesz ügyfél. - Eszerint már nem a bankreformmal leosztott ügyfélkör a meghatározó? - A nagyvállalatok életében lezajlott változások alaposan lefogyasztották ezt a kategóriát. Az új cégek, melyek zömmel kis- és közép vállalkozások, már egyértelműen megválasztják a pénzintézetüket. Egyre több magánszemély is hozzánk kötődik. - Az említett átrendeződésnek olykor velejárója a csőd, netán a felszámolás. A bank is futhat a pénze után. - Nem állítom, hogy mi megúsztuk, de az biztos, ha ölbe tett kézzel ülnénk, sokkal többet veszítenénk. Próbálkozásaink közül talán legismertebb a Paprika Rt. helyreállítására tett kísérletünk. Hiteleik visszafizetésére úgy láttunk esélyt, ha többségi tulajdonossá válva, annak működését is új pályára állítjuk. Ennek technikai lépése volt a Piroska Kft. megalakítása. Félreértés ne essék, ennek ügyvezetői beosztása nem jár külön díjazással. Bár sok időmet elvisz a Paprika, bankár maradtam. Sikerről korai lenne még beszélni, de minden esélyünk megvan rá. 17 I : 1 Beszélgetésünk közben péntek délután 3 órakor egyik kollégája bejött a szobába, s letett az asztalára egy tekintélyes aktacsomót. Udvarias szavakkal, de kifejezte, szerinte e fontos ügyek végére még aznap illik pontot tenni. - Mindig ilyen szoros az időbeosztása, s a kollégái is ennyire nyüzsögnek? - Nálunk nem divat a fontoskodás, jó hangulatban, sokat dolgozunk. Nem félek attól, hogy a többiek mást mondanának. - Ismerősei kérnek-e „mit csináljak a pénzemmel" típusú tanácsokat? Egyáltalán, otthon is önre bízzák a pénzkezelést? - Tanácsot nem adok, csak elmondom, hogy én mit csinálok. A családi pénzügyeink egyszerűek. A Budapest Bank számláján van a pénz, s én vagy akár a főiskolás fiam bankkártyával veszünk föl belőle, amikor kell. - Talán ő is bankárnak készül? - Műszaki pályára erőltettem, el is végezte a műszaki főiskolát. Most a saját akaratából járja a pénzügy és számvitelit. Ebből már kiolvasható az érdeklődési köre. - Mi lehet most vonzó ebben a pályában ? - Vélhetően nem a jövedelem, hisz vállalkozásokban kevesebb hajtással ennél több elérhető. A fiatalok inkább a biztonsága miatt részesítik előnyben, s az itteni, kellő rálátás birtokában jól elsajátítható a szakma. A rálátás igénye bennem is folyamatos. Most már a külföldi utazásokat is a vonzerőhöz sorolhatom. A felnőtt fejjel megtanult két nyelv nélkül nem boldogulnék, így nemzetközi konferenciák, eredetiben olvasott szakirodalom révén tréningben maradhat az ember. A magánéletet is színesítő élményem, hogy Indiában részt vehettem egy két és fél hónapos vezetőképzőn. - Ön említette a magánéletet, eszerint egy bankárnak is lehet. - Az átmenetet tudatos relaxálással, lazítással szoktam lerövidíteni. Gondolom az olvasás, főzés, miegyéb magától értetődő. A legfontosabbat hagyom a végére: egymással beszélgetünk. Tóth Szeles István Inter-Európa Bank Rt. Ellentmondásos devizapiac Az elmúlt héten 1,61 és 1,65 között változott a dollár-márka árfolyam, ami jó közepes mozgási sávnak mondható. A kép mindenképpen ellentmondásos, hiszen a bizonytalan végkimenetein oroszországi események nem engedik, hogy a dollár a márkával szemben komolyabb értékvesztést szenvedjen el, ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a moszkvai események egy remélhetőleg be nem következő felforrósodása esetén a dollár nagyon nekiindul a márkával szemben. Az ilyen politikailag bizonytalan helyzetekben a reálgazdasági, más néven ún. fundamentális tényezők, megfontolások háttérbe szorulnak, és rövid távon abszolút prioritást kapnak a napi események. A dollár-márka árfolyam mozgása is többé-kevésbé tükrözte a moszkvai hirek megnyugtató, vagy kevésbé megnyugtató voltát. Ennek megfelelően az amerikai valuta hét közepén volt a leggyengébb, hét elején és végén a legerősebb a némettel szemben. Tekintettel arra, hogy az elmúlt hét lényeges változásokat hozott a hazai piacon is, szokásunktól kissé eltérően most tövid kitekintést adunk a magyar pénzpiac közelmúlt eseményeire is. A kormány 1993. november 29-i hatállyal 4,5 százalékkal leértékelte a forintot az 50 százalék USD, 50 százalék DEM összetételű valutakosárral szemben. A lépés akkor történt, amikor mind a pénzügyminiszter, mind a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere, mind a jegybank elnöke Washingtonban tartózkodott a Világbank éves közgyűlésén. Ennek - utólag - elismert célja az volt, hogy megnehezítsék a spekulációt a forint leértékelésére. (Ugyanakkor persze ennek fényében nehezen hihetők a korábbi hivatali közlemények, melyek tagadták a leértékelés időszerűségét, valamint azt, hogy a kormány tárgyalta volna a leértékelés kérdését.) Idén ez volt az ötödik leértékelés (február 12.: 1,9, március26.: 2,9, június 7.: 1,9, július 9.: 3, szeptember 29.: 4,5 százalék), ezek kumulált összege eléri a 15 százalékot. (Nem számtani összegről van szó.) Ha figyelembe vesszük, hogy mindez 9 hónap alatt zajlott le, akkor ez éves szinten pontosan 20 százaléknak felelt meg. Vagyis - a konvertibilis devizák egymással szembeni árfolyammozgásától eltekintve - ha valaki januárban dollárba fektetett bele mondjuk 3 százalékos kamat mellett, és ezt most forintra konvertálja, akkor 23 százalékos hozamot realizál. Tekintettel arra, hogy a forintbetétek után még 20 százalék forrásadót is kell fizetni, ez egy 28,75 százalékos forintbetétkamattal egyenértékű. Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy január táján nem voltak ilyen magas forintbetétkamatok. Finnek a fényében már jobban érthető, hogy miért fontolgatják hivatalos körökben a devizabetétek kamatának megadóztatását, ugyanakkor a forintbetétek kamatadójának csökkentését. Sebők Sándor Nationale-Nederlanden: bank és biztosító Két év, százezer ügyfél A Nationale-Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt., vagy ahogyan mindenki ismeri, a „Holland Biztosító" egyszerűen berobbant a magyar piacra. Két évvel ezelőtt, szeptemberben alakult, s azóta senki sem* ért el nagyobb biztosítási állományt, mint ők. Mindezt bizonytalan gazdasági helyzetben, magas inflációs körülmények közepette, és ami talán a legfontosabb, csak életbiztosítással foglalkozva, a hazai gyakorlatban szokatlan minimális havi biztosítási díj mellett. (Éves átlagdíjuk 17 ezer forintról indult, 50 százalékkal magasabbról, mint a konkurens társaságoké.) De beszéljenek inkább a számok: '92 április - 1 milliárd forintos állománydíj, még az év novemberében 2, '93 márciusában pedig már 3 milliárdos állománydíj. Júliusban elérték a százezredik ügyfelet, szeptemberre pedig a négy és félmilliárdos állománydíjat. Mindeközben az N-N Magyarország 1700 főt foglalkoztató nagyvállalattá vált. Amikor biztosításról kezdünk el beszélni, akkor a kockázattal párhuzamosan mindig a pénzről van szó. Ma már egyre több pénzről, s így érthető, hogy az igazán nagy biztosítótársaságok nem is képzelhetők el banki háttér nélkül. A holland Internationale Nederlanden Group, az ING csoport azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy mind banki, mind biztosítói tevékenységet folytat, s mára a hetedik legnagyobb európai bank, illetve az ötödik legnagyobb európai biztosító. A csoport tőkéje 99,3 milliárd dollár, ez az összeg egyébként a magyar államadósság ötszöröse. A világ 47 országában dolgozik, és több mint félszázezer alkalmazottja van. 1993 első 6 hónapjában az ING 897 millió gulden - a tavalyi első fél évnél 9 százalékkal magasabb - tiszta nyereséget ért el, s biztosítási díjbevétele megközelítette a tízmilliárd guldent. Az ING Bank Hungary alapítása óta eredményesen működik, ügyfelei között megtalálhatók a legjelentősebb vegyes, illetve magyar vállalatok. A számlavezető ügyfeleknek lehetőségük van a „MultiCash" elektronikus rendszer használatára. Ennek segítségével számftógépükön keresztül minden reggel pontos információt kaphatnak számlájuk aktuális egyenlegéről, még a postai kézbesítést megelőzően, a számlakivonat készítése napján. Az átutalási megbízások mellett az Ing Bank Hungary valamennyi, a külkereskedelemben használatos fizetési módozattal - akkreditív nyitással, okmányos inkasszós fizetéssel, garanciakibocsátással stb. - foglalkozik. (x) - A körülményeket .figye-. lembe véve, köszönjük jól vagyunk! - adta meg az alaphangot a telefonba Mészáros János, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. - Mit jelent ez? - Kiegyensúlyozott gazdálkodást. A lakosság tavaly óta tartózkodik a hitelfölvételtől, nem nő a kihelyezett összeg sem Üllésen, sem a szegedi fiókban. - Mi az oka ennek? - Lenne igény hitelre, csak éppen a feltételeknek kevesen felelnek meg. Természetesen mi is óvatosak vagyunk. Július óta a Garancia Biztosító nem vállal kezességet, mi visszatértünk a régi módszerhez: legalább két kezest kérünk. De a mai világban senki sem vállal szívesen garanciát a másikért, így azután teljesen megtorpant a lakossági kölcsön. - Mi a helyzet a vállalkozókkal? - Mások hibáiból igyekeztünk okulni, s nem helyezzük ki vállalkozókhoz a pénzünket. Tízből jó ha eggyel nincs baj, azzal is csak addig, míg nem kell fizetnie. Csak azoknak a vállalkozóknak nyújtunk hitelt, akik nálunk vezetik a folyószámlájukat, mert így látjuk, hogyan gazdálkodnak. - Szívesen viszik-e az emberek a pénzüket a bankba ? - Igen. Tíz százalékkal nőtt az idén a betétállományunk. Óriási lehetőseg a kisbankoknak, hogy a kincstár rendkívül éhes minden forintra. Biztonságosan forgathatjuk így állampapírokba a pénzt, s kiemelkedően magas kamatot tudunk adni a betéteseknek. Ma már a betétek felét nem a pénzpiacon helyezzük el, hanem állampapírokba fektetjük. Nem szeretnénk mások pénzével hazardírozni. - A betétek növekedése az infláció ütemével sem tartott lépést - mondta kérdésünkre Pintér Gábor, az Algyői Takarékszövetkezet elnöke. - HiTakarékszövetkezeti körkép Alvó pénzpiac, éber állam Ha pénzről van szó, akkor véletlenül sem hagyhatók ki a számításból a „falusi bankok", azaz a takarékszövetkezetek. Már csak azért sem, mert - nevükkel ellentétben - többségük a városban is nyitott kirendeltséget az elmúlt években. A pénzvilág „méhecskéi" egyszerre érzik kicsiségük előnyeit és hátrányait: gyorsabban képesek a pénzvilág hőmérő-szerepét betölteni, ugyanakkor attól is szenvednek, hogy kevéssé tőkeerősek, mint nagytestvéreik, a kereskedelmi bankok. telre óriási lenne az igény, csak éppen garanciát nem tudnak nyújtani a vállalkozók. A bankok is belenőttek a hazai gazdaságba, így mi is szenvedjük a sok csődöt, a gazdaság buktatóit. Természetesen a mi pénzünk is bennégett néhány vállalkozónál, akad akivel három éve pereskedünk a pénzünkért. - Milyen adós a lakosság? - Jobb, mint a vállalkozók, mert a magánszemélyek teljes vagyonukkal felelnek. Ráadásul utolérhetőbbek, mint a vállalkozók, akik egyszerűen csődöt mondanak, ha baj van. - Vállalkozik-e az algyői szövetkezet? - Túl nagy lenne a kockázat. Ma minden bank állampapírokból él. Legjobb üzlet most az egy hónapos államkötvény: gyakorlatilag a rizjkó nulla, a hozam viszont elég szép. A takarékszövetkezetek is érzik, hogy a bankközi pénzpiac még nem működik igazán. Ezért azután mindenki óvatos. Meszlényi Ferenc, a Szóreg és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke leginkább a fizetési morál erős romlására panaszkodott. - A betétesek biztonsága érdekében kénytelenek vagyunk szigorúbb hitelpolitikát folytatni. - Mennyire versenyképesek a kisbankok a pénzpiacon? - Hiába próbálunk versenyben maradni, az államkötvényekkel senki sem tud lépést tartani. - Hogyan fest a megtakarítási kedv? - Az idén 400 millióval nőtt a betétállományunk, így megközelíti a 2 milliárd 300 milliót. Ennek 60 százalékát mi is kihelyezzük. Néhány vállalkozásba is beszálltunk, eddig úgy tűnik, pozitív a mérleg, de óriási a rizikó is. Ráadásul a bankbotrány sem használt senkinek. Kár, hogy nem nevesítették a hibás pénzintézeteket, mert Így mindenkivel szemben bizalmatlanok lettek az emberek. Nem győztük nyugtatni az ügyfeleinket: továbbra is biztonságban van a pénzük: vagy az állam, vagy a betétbiztonsági alap garantálja a viszszafizetést. R. G. Húzd meg jobban! Teljesíthetetlen vállalkozói hitelfeltételek