Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE A részvényhossz hete Tv-szereplő. Hogy ez a Klapka milyen csacsiságokat beszél? Pénz, pénz, pénz jyrörülbelül így lehetne összefoglalni mai gazdasági melTV lékletünk tematikáját. Könnyű dolgunk volt az összeállításnál. •hiszen ha akarjuk, ha nem. minden a pénzről szól körülöttünk. Természetesen mindenkinek másként. A devizapiaci kommentárt a szakmai érdeklődőkön túl valószínűleg inkább csak azok olvassák, akiknek van néhány ezer dollárjuk vagy márkájuk a valutaszámlán. Kisebb nagyságrendnél a dolog már nem olyan izgalmas. Tőzsdén is kevesebben „játszanak", mint dhogy azt a szakemberek néhány éve az Ibusz és a Fotex részvények megjelenésénél és kezdeti népszerűségénél gondolták. Azóta rá kellett ébrednünk. a kisbefektető olyan csodabogár, akit inkább csak szeretnénk, de nehéz rátalálni. A Pick részvények közül is kevés maradhatott mára az átlagpolgárnál, kérdés csak az, ki, milyen árfolyamon adott túl az értékpapírokon, illetve milyen képet vágott, amikor néhány hónap elteltével már ezer forinttal többet ért. Ha korábban arról kérdezett valaki, hogy melyik bankba vigye a pénzét, mindig visszakérdeztem. Mennyit? Ha az összeg öt számjegyű volt, azt mondtam: a legközelebbibe, amelyiknek ismeri a nevét. Százezres nagyságrendnél már érdemes volt megállni, milliósnál pedig elgondolkodni. Mára a helyzet a Betétbiztosítási Alappal, az egymilliós értékhatárral, a bankgaranciával árnyaltabb lett ugyan, de ez nem érdemi változás. Érdemi inkább az, hogy újra elkezdtek növekedni a betéti kamatok. Pedig az infláció csökkenésével párhuzamosan hosszú-hosszú hónapokon keresztül egymással versenyezve mérsékelték ajánlataikat a pénzintézetek. Azután megállt az infláció csökkenése, sőt... Azt hiszem, a Postabank volt az, amelyik a már csaknem megszokott tendenciával ellentétes irányú lépésre elsőként vállalkozott, vagyis kamatot emelt. Kicsit meglepődött a szakma, de nem sokkal később lassan mindenki beállt a sorba. Újra elindultunk az emelkedőn. r

ermészetesen ez az irány a hitelekre is vonatkozik, s aki már nem győzte várni, hogy mikor csökken újra változó kamatozásra „átállított" lakáshitele - az már ne is várja. Mostanában bizonyosan nem. Legutoljára még a tavalyihoz hasonló árszínvonal-emelkedésről beszéltek a szakemberek, csak közben nagyjaink közül néhányan a tengerentúlra utaztak. Távollétükben meg valaki bedobta azt a bizonyos 4,5 százalékot. Szegény forint, pedig annyi mást leértékelhettek volna. Bod JRétcr Áfcoss Tartható a tervezett infláció A múlt héten ismét emelkedni kezdett a legtöbb papír árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén. A Pick részvények ára folyamatosan növekedett, és a hét végére jelentős forgalom mellett visszatért a kárpótlási jegy csereidőszak utáni 3400 forint feletti árszintre. A Zalakerámia részvények piacán a kárpótlási jegy cserét követő átmeneti csökkenés után a hét végére a papírok árfolyama már csak 50 forinttal maradt el az eddigi 1500 forintos maximumtól. Folyamatosan emelkedő árfolyamon cseréltek gazdát a Skála-Soop névre és bemutatóra szóló papírjai is. A pénteki zárónapon a T-sorozatú részvények már 2900, míg az S-sorozatú papírok 1700 forintos áron forogtak. A Skála-Coop papírok áremelkedése feltehetően a külföldi piacok magasabb árait kihasználó arbitrázs üzletekkel lehet össze- Mi az oka annk, hogy a korábbi 1-3 százalékos forintleértékelésektől eltérően most drasztikusnak tűnő, 4,5 százalékos devalválás történt? - A Magyar Nemzeti Banknak az a véleménye, hogy nem kell megvárni a hatások oly mértékben történő felerősödését, amely ilyen drasztikus leértékelést tesz szükségessé. Ezért mi továbbra is a sűrű, kis mértékű devalválás mellett maradunk. A jelenlegi leértékelést viszont a kormány kezdeményezte - az MNB pedig jóváhagyta, hiszen a körülmények ezt indokolták. - Milyen hatása lesz ennek a lépésnek az árakra, tartható lesz-e a tervezett, 20-23 százalékos infláció? - Az infláció tervezésekor számoltunk a forint ilyen mértékű leértékelésével, vagyis a prognózis továbbra is érvényes. függésben. A héten csúcsokat döntögetett a Fotex, a hét közepén egy részvényért már 370 forintot is megadtak. A hét végére az árfolyam valamelyest mérséklődött, és 360 forint körül stabilizálódott. Az eddigi maximális, 4400 forintos árat ért el a Hungagent részvény a pénteki zárónapra. Az alaptőke-emelésről döntő keddi közgyűlési határozat a látszat szerint ilyen élénkítő hatással van a piacra. A tőzsdén egyedülálló mutatványnak számított a Kontrax Telekom részvénye, a keddi tőzsdenapon 500 százalék feletti áremelkedést produkált, de az így elért 500 forintos ár még messze elmarad a fénykoritól. A kárpótlási jegyek ára a hét elején újra elérte a 600 forintot, de a viszonylag kis forgalmat bonyolító szekcióban a kötések többsége valamivel ez alatt született. A héten ismét 450-470 forint közötti sávban jöttek létre üzletek a Pillér befektetési jegyek piacán, azaz a kárpótlási jegy árfolyamot figyelembe véve, a most jegyzett papírok bekerülési ára a tőzsdei árral megegyező szinten van. F. R. (Cenzor Kft.) Annak ellenére, hogy gazdasági kérdésekkel nemigen foglalkozott, - mert nem bankelnökként, hanem abortált történészként, a TIT elnökeként volt jelen a hétfői Hági közéleti kávéház után mégis megkérdeztük Bod Péter Ákost egy s más pénzügyi dologról. - A gyakori, kis mértékű, vagy a ritka, drasztikus leértékelés gerjeszti jobban az inflációt? - Erről még a Nemzeti Bankon belül is megoszlanak a vélemények. Az én álláspontom szerint a fontos az. hogy a devalválás ne akkor történjen, amikor a kereskedelemben ármegállapítás folyik, vagyis év végén vagy év közepén. A magyar árfolyampolitika egyébként követő jellegű, vagyis nem azért nó az infláció, mert leértékeljük a forintot, hanem éppen fordítva. - Szabó Iván bejelentése óta a magyar bankrendszer igen sok kritikát kapott. Ön szerint mennyire súlyos a helyzet? Mit lehet tenni a visszaélések megszüntetésének érdekében? - A magyar bankrendszer lényegében 1987-92 között alakult ki, vagyis klasszikus banki réteg nálunk nincs. Nem véletlen, hogy a hitelintézetek dolgozói nem bankárnak, hanem bankosnak nevezik magukat. Vagyis egy kiszámíthatatlan, kezdő piacgazdasággal, vállalkozói réteggel egy kezdő pénzügyi szféra áll szemben, így tulajdonképpen szükségszerűnek nevezhetők a működési zavarok. Ez persze nem azt jelenti, hogy a 20 milliárdos korrupció nem fontos. Éppen azért hoztam létre januárban a bankellenőrzési főosztályt. hogy a bankfelügyelettel karöltve ellenőrizzék a bankok ügymenetét, döntési mechanizmusát. Azonkívül, minden bankban működnie kellene egy cenzúrabizottságnak, amely a döntéseket felülviszgálja. így, ha teljesen megszüntetni nem is lehet, jelentősen vissza lehetne szorítani a korrupciót. Keczer Gabriella Fotó: Gyenes Kálmán Kinnlevőségek 1992-ben A pénzintézetek kinnlevősége az 1992. december 31-ei mérlegek szerint 1610 milliárd 768 millió forint volt. A bankok és szakosított pénzintézetek kinnlévőségeik csaknem 90 százalékát - a hitelkonszolidációt követően - problémamentesnek, 2,3 százalékát átlag alattinak, 3,7 százalékát kétes és 4,8 százalékát rossz hitelnek minősítették. Ezek az arányok lényegében megfeleltek az egy évvel korábbi, 1991. évi adatoknak. Mindezt az Állami Bankfelügyelet közelmúltban kiadott, a pénzintézetek tavalyi teljesítményéről szóló jelentése állítja. A hat hazai nagybank kétes hitele tavaly 48 milliárd 537 millió forint volt, rossz hiteleik nagysága pedig 66 milliárd 836 millió forintot ért el. A többségében magyar tulajdonú kis- és középbankok kétes hitelei 9 milliárd 367 millió forintra rúgtak, míg rossz hitelük 5 milliárd 831 millió forint összegben volt. Az ÁBF jelentése alapján feltűnően kevés volt a Magyarországon működő külföldi, illetve vegyes tulajdonú pénzintézet kétes, illetve rossz hitele. Kétes hiteleik nagysága 1 milliárd 827 millió forintot ért el, a rossz hitelek pedig 4 milliárd 211 millió forint volt. A hitelkonszolidáció az adatok tükrében jelentősen segített a hazai bankrendszeren. A több mint 100 milliárd forintnyi rossz hitel megvásárlása nélkül ezen hitelek a teljes hitelállomány több mint 11 százalékát képviselték volna. A hitelkonszolidáció felét a rossz kinnlévőségek megvásárlásával semlegesítette a romlást, s a hitelek állományát szinten tartotta. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Csongrád Megyei Igazgatósága pályázatot hirdet az ellenőrzési, valamint az adatfeldolgozó és számítástechnikai osztály osztályvezetői munkakörének betöltésére. Pályázati feltételek: az ellenőrzési osztályvezetői munkakör betöltéséhez: közgazdaságtudományi egyetemi, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, okleveles könyvvizsgálói, vagy adótanácsadói képesítés, 5 éves szakmai gyakorlat. Az adatfeldolgozó és számítástechnikai osztály vezetői munkakörének betöltéséhez: szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, angol nyelvtudás, 5 éves szakmai gyakorlat. Az illetmény megállapítása az 1992. évi XXIII. tv.-ben foglaltak betartásával történik. A munkakör betöltésére 1993. november 1-jei hatállyal kerül sor. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. október 15. A pályázatot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Csongrád Megyei Igazgatósága személyügyi csoportjához lehet benyújtani. PAKETT BRÓKER Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Részvénytársaság Cint: 6721 Szeged. Szent Istrán tér 16. Tel.: I62I 4X2-1X2 Tel/fa\: i62> 323-144 1052 Budapest. Semmelweis u. 2. I. em. 5. Tel/fax: 1175-461. 11X5-022 - Értékpapír-kibocsátás - Értékpapír saját számlás adásvétele - Értékpapír bizományosi adásvétele - Értékpapírok kezelése, letéti kezelése - Vállalatfinanszírozás, váltóügyletek, - Aukciós képviselet - Privatizációs szaktanácsadás, menedzselés - Szabad pénzeszközök magas és garantált mértékű hozamot biztosító befektetése az ügyfél által megválasztott lejárattal. rp •• NEW YORK BRÓKER BUDAPEST KFT. SZEGEDI KÉPVISELET CENZOR KFT. Kossuth Lajos sgt. 21., I. em. A következő szolgáltatásokkal várja ügyfeleit: - Kárpótlási jegyek vétele, eladása - Telefon- és egyéb lakossági, vállalati kötvények vétele - Hunnia II. Befektetési Jegy értékesítése. NYITVA: H-P.: 9-16 óráig, telefon: 314-256 Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet felhívja a jelenlegi és leendő ügyfelei Figyelmét, hogy 1993. október 1. és november 26-a között érdemes betétet elhelyezni. Feltétel: 30 napos betételhelyezés esetén évi nettó 12% kamat. A 30 napos lejáratot követően a betét 1993. december 27-ig évi nettó 12%-kal kamatozik. Keresse fel egységeinket: Balotaszálláson, Bordányban, Forráskúton, Öttömösön, Pusztamérgesen, Rúzsán, Üllésen, Zsanán és Szegeden, a Szentháromság út 50. szám alatt. Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósága