Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

KEDD, 1993. OKT. 5. Király, az elnök Exkluzív interjú a szegedi politikussal BELÜGYEINK 3 • A szociáldemokraták egyesülési kongresszusán, vasárnap, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) elnökének Király Zoltánt választották. Új szerepköre gratulálációs vagy inkább részvétnyilvánításhoz hasonlatos kézfogásokat hozott Önnek? kérdeztük az egykori televíziós szerkesztő-riportert, áz ismert szegedi országgyűlési képviselőt. - Mindkettőt. Értelmezésem szerint azok gratuláltak, akik szerint a hányatott sorsú szociáldemokráciának van jövője Magyarországon. A néhány „rés? vétriyilvánító" attól tart, hogy nem tudunk megszabadulni a mozgalom hazai történetét az utóbbi években jellemző megosztottságtól és alantas vitáktól. • A „kalandok" után Király, a szociáldemokrata, 'égre megtalálta helyét a politikai palettán ? - Politikai pályámat kalandozásnak nevezi? Ez az értékelés igaz is, meg nem is. Az egykori állampártból való kizárásom után nem csatlakozFotó: Schmidt Andrea tam az MSZP-hez. Az MDFhez Lakitelek szellemisége fűzött. De e mozgalom eredeti értékei a pártban szertefoszlottak, s ez engem az MDF-től eltávolított. A szociáldemokrata párttagság kötelmeit 1992ben vállaltam föl. Most, az egyesült pártban biztos, hogy a helyemen vagyok, mert az MSZDP egy szociáldemokrata értékeket képviselő, baloldali párt. • Kérdés viszont, hogy a magyar társadalomnak szüksége van-e erre a pártra? - Emlékezetem szerint a '89-es, '90-es közvéleménykutatások a szociáldemokraták 30 százalékos támogatottságát mutatták. A mozgalom szétaprózottsága miatt mostanában már senkinek nem jutott eszébe ilyen tartalmú kutatást végezni, így adataink sincsenek. De meggyőződésem, hogy az MSZDP képviselte értékek iránt van fogadókészség, ez a párt nem légüres térben mozog. • Az egyesülési kongreszszusra meghívott vendégek köre utal a későbbi szövetségesek táborára? - Parlamenten kívüli pártunk ezen jeles, de belső ügyeket tárgyaló kongresszusára csak a hazai érdekvédelmi tömörülések és az ágazati szakszervezetek, a külföldi testvérpártok, s néhány, a szociáldemokrata értékek iránt elkötelezett személyiség - így például az SZDSZ-ből Mécs Imre és Mádai Péter, az MSZP-ből Vitányi Iván kapott meghívót. Ez jelzi: a szakszervezeteket természetes szövetségeseinknek tartjuk. De csak a rövid- és hosszútávú program kidolgozása után határozhatjuk meg pártunk helyét a politikai paletta baloldalán. • A litván, majd a lengyel választási eredmények, illetve a választási kampánynyal együttjáró hazai pártocskák „szaporodási kedvének" isméretében mi a jelentősége a szociáldemokraták egyesülésének? - A szociáldemokraták magáratalálása is segíti a baloldal erejének növekedését, hoszszútávú térnyerését. • Király, a pártelnök indul-e szegedi választókerületében az egyéni képviselőválasztásokon, vagy a pártlistán keressük nevét? - Az egyéni megmérettetést rendkívül fontosnak tartom, ezért ismét vállalom Szegeden a képviselőjelöltséget. A bizalmukkal engem megtisztelő választók megbizonyosodhatnak arról, hogy az MSZDP jelöltjeként nem csupán a helyi ügyek, hanem a munkavállalói érdekek közvetlenebb képviseletére nyílik lehetőségem. Újszászi Ilona • A hazai védelmében Akciók, kóstolók, bemutatók Lépten-nyomom ismerős emblémával találkozott az, aki tegnap a Centrumba ment vásárolni. A honi termékekre ragasztott piros-fehér-zöld cimkét ugyanis a tavalyi Magyar Áruk Hetéről „mentették át". Abban a reményben, hogy az előző év sikere is megismétlődik ezzel. Tavaly tudniillik 500 termelő közel félmilliárd forint értékű áruját mutatta be és értékesítette az áruházlánc. Az idei rendezvényen 600 magyar termelő 7000 termékét mutatják be az ország 25 áruházában, október 4-18 között. A cél a magyar ipar, ezen keresztül a magyar munkaerő védelme a hazai termelők közvetlen piacra jutásának biztosításával. Nemzeti színű cimke került a műszaki cikkekre, a háztarási termékekre, textiliákra, ruhaneműre, piperecikkekre, élelmiszerekre - még az Eduscho kávéra is. Minden olyan termékre, amit Magyarországon, magyar munkaerővel állítanak elő. A szegedi üzlet a helyi, jelentős munkaerőt foglalkoztató cégek bevonására törekedett. így sikerült megnyerni - többek között - a Picket, a Sütőipart, a Tejipart, a Recordot, a Florint, a Paprikát és a Medikémiát. K. G. Egy közhasznú üzlet Vállalkozók a Városért Alapítvány galmi kultúrájának színvonalát, Ha egy szóval kell jellemezni a vállalkozást, melyről a következőkben szó lesz, azt mondanám: ésszerű. Adott egy kereskedelmi kft. A neve: Városvédő Vállalkozók Klubja. 1992-ben jegyezték be Budapesten, ma országos hálózata van. A cég kedvezinenyes vásárlási kártyákat forgalmaz - mint sok más cég; van "iszont a többi és a VVK közöit egy számottevő különbség, melyre már a névből lehet következtetni: ez a gazdasági társaság a bevételeinek 25 százalékát a kereskedelmi hálózat mellett létrehozott alapítványokon keresztül városvédő célokra fordítja. Ilyen alapítványok működnek már Győrben, Egerben, Dunaújvárosban, Sz<, nokon; a közeljövőben létrenozzák Székesfehérvárott; Szegeden pedig tegnap választották meg az alapítvány kuratóri; r.ának tagjait. A Vállalkozók a Városért Alapítványok célja: emelni az illett; település művészeti, környezetvédelmi, infrastrukturális szociális és egészségügyi, kereskedelmi és idegenforjavítani a közbiztonságot és mindezzel hozzájárulni az „embernek való" települések fejlesztéséhez. Az alapítványok rendelkezésére álló pénz arányosan növekszik a kereskedelmi hálózat forgalmával. Felhasználásáról - az adott településen meghatározott, városvédő és -fejlesztő célokra a kuratórium dönt. A szegedi, rövidesen bejegyzendő alapítvány kuratóriumába a városért munkát vállaló, köztiszteletben álló, s a környezetvédelemben, városvédelemben eddig sokatt tett személyiségeket választottak. A kuratórium elnöke Meszlényi Ferenc, a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke; a titkár Nagyné Foki Etelka, a Record-Trade kft. ügyvezető igazgatója. A tagjai: Berekné dr. Petri Ildikó orvos, önkormányzati képviselő, Kiss Lajos építész, dr. Kovács László, a Talent Center igazgatója, Molnár Gyula biológus, Szabó Ferenc mérnök, a VGV igazgatója, önkormányzati képviselő, Szabó Ödön, az Első Magyar Beton kft. ügyvezető igazgatója és dr. Ványai Éva alpolgármester. Ismeret, vapn, közössegtudat (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaság nem létezik polgári demokrácia, ez pedig polgárság nélkül. S hogy miről ismerszik meg a polgár? Arról, hogy van piacon értékesíthető tudása, vagyona és közösségtudata. Ennek alapján leszögezhető ugyan, hogy ma nálunk nem mindenki polgár. Esélyeinket mégis jónak látja - nemcsak az ex-történész, de a gazdasági szakember is. Mert az vitathatatlan, hogy a magyar társadalom foglalkozási szerkezetének változása a polgárosodás jeleit mutatja. Csökken a hivatalnokialkalmazotti réteg, az ipari és agrármunkásság aránya, ám nő a szolgáltatásban dolgozók, a vállalkozók száma. Márpedig egy piacgazdaságban „bank- és bárfiúból" több kell. A nyugati tőke beáramlása is azt mutatja, hogy a külföld jó terepnek tartja az országot. Ahhoz, hogy a nemzetközi pénzvilág vonzónak találjon egy államot politikai stabilitásra - legyen az erős demokrácia vagy erős diktatúra -, megfelelő jogi keretekre és kultúrára, képzettségre, intellektuális befogadóképességre van szükség. Úgy tűnik, mindezek dolgában nem állunk rosszul. Kérdés, van-e esélye nálunk a kollektív visszarendeződésnek. Hiba volna nem észrevenni, hogy efféle tendenciák minden politikai erőnél jelentkeznek, hiszen a rendszer működési zavarai erre ösztönöznek. Ám ha figyelembe vesszük, hogy az állam mögé bújásra való hajlam mindig azokban erős, akik nem tudják vagy nem merik vállalni a versenyt, bízhatunk abban, hogy a magyar társadalom már magabiztosabb és erősebb ennél. Sokan vitatják manapság, hogy a kormányzati politika a polgárosodás irányába hat. Pedig a cél mindenképpen a középosztály megerősítése, s annak, hogy a látszat mégis a központi politika ellen szól oka az, hogy a körülmények - a gazdasági visszaesés, a hatalmas adósság - nem teszik lehetővé a gyors sikert. - Márpedig ahhoz, hogy talpon tudjunk maradni arra van szükség, hogy alkalmazkodjunk az egységesülő világszerkezet játékszabályaihoz. Éz pedig nem megy ismeret, vagyon és közösségtudat - vagyis polgárság nélkül - szögezte le a történészből lett bankelnök. (Bod Péter Ákossal készült interjúnkat a szerdai Egy százalékban olvashatják.) Keczer í I oszkvára figyel a világ! Most alighanem joggal Ll/J mondható el e mondat, amit sokszor oly hiábavalón próbáltak realitássá tenni a Romanovoktól a Sztálinon át Brezsnyevig tartó birodalmi álmok Moszkvát világhatalmi központtá avanzsáltatni akaró nagy reprezentánsai. Az orosz-szovjet birodalom végülü minduntalan a történelem valamiféle fura perifériájára szorult: a világ nagy, meghatározó történésein kívülre. Ami most Moszkvában történik, világszerte a figyelem központjába került. És talán éppen azért, mert immár nem a nagyhatalmi-világformáló álmok-ideológiák jegyében fogant, megszervezett történések lennének hivatva Moszkva fontosságát hangsúlyozni, hanem maga a történelem juthatott szóhoz, a maga bonyolult, ám nagy nyomatékú valójában. A történelem, amelynek már a végét is megjövendölték, elbizonytalanodva a lehetséges jövők sokféleségének lehetőségében. És most Moszkva fölmutatja: a történelem igenis folytatódik. Fölmutatta az utóbbi napokban, amikor a káoszból furcsa polaritások rajzolódtak ki. Amikor a Fehér Ház parlamentpárti tüntetői között egymás nyakába borult a második világháborús, ízig-vérig kommunista veterán és a fasiszta jelvényeket viselő bőrhajú ifjú, az afganisztáni borzalmakon érlelődött, képességeit áruba bocsátani immár nem tudó legújabbkori zsoldos és a cári jelvényeket lengető értelmezhetetlen egzisztencia, az örök vesztes akarnok és az éppen kisemmiződő, reményt vesztett kisember. És ki tudja, meddig lehetne folytatni ezt a képtelenül eklektikus sort, amelynek végére legföljebb egyféle szintézis kínálkozhatna: ideológiák felkentjei, hívei és gründolói, no meg valamiféle megváltásban reménykedők adtak ott egymásnak vad találkozót. Míg velük szemben. Jelelnék soraiban tulajdonképpen csak a pragmatikus polgári vonulat létezik, szocialisták, liberálisok, ortodox hívők, a reáliákban gondolkodó orosz nemzeti erők, s ki tudná fölsorolni, még kiknek képében. [TI emcsak Oroszország, hanem a történelem órái is LkJ ezek. Mert most dől el: juthatnak-e mégegyszer világhatalmi tényező helyzetébe önmagukat megváltóként meghatározó, egyeduralomra törő ideokratikus erők, elfuserált fundamentalizmusok, vagy a történelem mérlege hosszú távon a pragmatizmus irányába billen? Moszkvában most ez utóbbi látszik valószínűnek. Akkor pedig lehet, hogy mi is nyugodtabban alhatunk. „E" jelű födémgerendák • „A"-„AD" jelű áthidalók Y „PK" fódémepallók Házhoz szállítva MODUL-BAU P1: E 7.42 2111 Ft áfával • E 7-54 2653 Ft áfával A-12 631 Ft áfával • AD-15 881 Ft áváfal. MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. X.: 491-022 Nyitva tartás: h-p. 7.30-16.30, sz.: 8-12 óráig. Kitüntették Ópusztaszer polgármesterét A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - az 1993. évi Habitat Világnap aikalmábál az emberi környezet kialakításában végzett eredményes tevékenysége elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje polgári tagozatát adományozta több helység polgármesterének, illetve tervező és kivitelező szakembereknek. Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntette ki, többek között Kecskeméti János urat, Ópusztaszer község polgármesterét. A kitüntetéseket Göncz Árpád a Belügyminisztériumban rendezett hétfői ünnepség keretében adta át. • Valóban, hat török határsértőt fogtunk el Nagylakon. Csütörtökön, szeptember l-jén 6.20 órakor belgiumi forgalmi rendszámú Ford mikrobusszal jelentkezett egy 38 éves török férfi a határátkelőhelyen. Vele volt fia és lánya. Az útlevélellenőrzésnek maradéktalanul eleget tett, s mivel az utastérben sok volt a poggyász, a pénzügyőrökkel közösen kipakoltattuk a csomagokat. Az oda állított határőr nem talált senkit a csomagok alatt (más esetben ez nem így van), s eltávozott, hogy felettesének jelentse: a mikrobusz szabad utat kaphat. Eközben a gépkocsivezető kinyitotta az álmennyezetet, s az ott kialakított rejtekhelyről „leszálltak" a fiúk. Egy belépésre jelentkező román állampolgár figyelt fel a jelenetre, s jelezte az útlevél ellenőrzésen. Maga a rejtekhely kb. 2,5 méter hosszú, 1.5 • Pontosít a parancsnok Álmennyezet, mint „mennyország" Dávid Károly alezredes, az orosházi Határőr Igazgatóság vezetője Is olvassa lapjainkat... A szombati lapunkban megjelent, Sok török kis helyen is elfér című hír kapcsán pontosítást kért - maga a történet, a parancsnoki. tehát valós változatban megérdemli a nyilvánosságot, mivel jellemző a Nagylakon átzúduló forgalomra, s az ott dolgozókra nehezedő nyomásra. Adjuk át a szót Dávid Károly alezredesnek! méter széles, 25 cm magas üreg. A hat, 17 és 22 év közötti török állampolgárt ott zsúfolták össze, elképzelhető, miként érezték magukat. A későbbiek során, a határátkelő területén úgy „vadásztuk" össze őket. különböző helyekről. Feltételezhető, hogy ez a mikrobusz már több alkalommal megtette a Törökország-Belgium utat, erre azonban nincs bizonyítékunk. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a gépkocsivezető Isztambulban hajtotta fel a potyautasokat, akik Belgiumba akartak kijutni, munkavállalóként. A hat fiatal közül egy szólalt meg, állítása szerint 5000 márka volt a viteldíj. Bulgáriába menetrendszerű autóbusszal utaztak be, s egy megbeszélt helyen találkoztak a gépkocsivezetővel. A román-bolgár határt már a rejtekhely használatával lépték át. A makói rendőrkapitányság illetékesei - a vizsgálat befejezése után - kiutasították őket Magyarországról, s egy évig nem léphetnek be az ország területére. Egyúttal átadták a csoportot a román hatóságoknak. akik a maguk során szintén kivizsgálják a bolgár-román határ átlépésének körülményeit. Pataki Sándoi