Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-29 / 252. szám

8 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. OKT. 29. • Médiazürök - fejlemények m Médiazűrök - fejlemények • Csak a nagymama kedvéért Nyersen, az anyagról A televíziósok munkája már csak olyan, hogy kétfélekép­pen is meg lehet ítélni. Drága jó nagyanyám például egy-egy kisfilm végén, pontosabban a stáblistával szemezve folyton a fejét ingatja és fennhangon ér­tetlenkedik: minek kell ennyi ember egy ilyen rövidke anyaghoz? Szóval, ó az egyik véglet. A másik meg az a taka­rító néni, aki még a stúdió por­tását is áhítattal nézi, és meséli fűnek-fának: ez az úr is a tévé­nél dolgozik! Akárhogy is, a műsorké­szítés - szakma. A maga gyö­nyöreivel, ártalmaival és szak­szavaival. őszintén szólva, ezt az Egyenleg-(Hét-, Sony-)ügyet több kollégámmal együtt akar­va-akaratlan „belülről" szem­léljük. (Pedig nem túl jó prog­ram...) Egyszerűen azért, mert - hála a néhány éves televíziós gyakorlatnak - bizonyos kife­jezések számunkra többet Egy televíziós vágószoba (Fotó: Nagy László) mondanak, mint teszem azt - a nagymamámnak. Az esztendő sajtóbotrányá­ban a kulcsszó, ugye, a Beta­kazetta. Amelyikkel normális esetben a következő szokott történni: a tett helyszínén bele­helyezik a profi kamerába, forgatnak rá (ez a nyersanyag a „ mustér"), majd a vágópul­ton átmásolják róla a „hasz­nosnak" gondolt dolgokat a gyüjtőkazettára. (A nagymama kedvéért: ettől még az eredetin is megmaradnak a képek és a hangok...) A mustért aztán vagy meg­őrzik, vagy nem. Az egyen­leges Bánó András azt állítot­ta-állítja, hogy ő, jó érzékkel, eltette ama bizonyos Kossuth téren harcba dobott (tehát ab­szolút vágatlan, ha úgy tetszik manipulálatlan) kazettát. Mi több, át is adta Nahlik Gábor­nak, s így a vizsgálatot végző Sony Broadcast International­nek. A szakértők pedig megál­lapították: a szalag - montí­rozott. Hiszen (sok egyéb mel­lett) rajta vannak a vágásnál „keletkező" ki- és belépő jelek. (Ezek segítségével lehet egy­egy schnittet kockapontos­sággal a helyére tenni.) Csakhogy: nagy tudású technikus barátom szerint átí­rás, archiválás közben - vagyis amikor semmi különöset nem csinálnak az eredeti anyaggal, csupán a kép „széthullását" próbálják elkerülni - is meg­jelennek ezek a jelek. Amelyek tehát nem feltétlenül igazolják, hogy a képek és a hangok sor­rendiségét valakik, valamiért felcserélték... Beta, muster, ki -és belépő­jelek... Csupa-csupa olyan szó, amit felesleges túlmagyarázni. A nagymama úgysem ér­tené. Ezt az egészet... Réthi J. Attila Szemelvények a médiaháború írontjelentéseiből A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményéből A Magyar Köztársaság Kor­mánya a Magyar Televízióban kialakult helyzettel összefüg­gésben sajnálattal állapltja meg, hogy egyes politikai pár­tok tudatosan hamis kövekez­tetéseket vonnak le a TV veze­tőjének közelmúltban hozott intézkedéseiről. Határozottan vissza kell uta­sítani ezért mindazokat a felté­telezéseket, amelyek az alel­nök kizárólagos hatáskörben hozott intézkedéseit kormány­zati törekvésekkel hozzák összefüggésbe. A kormány meggyőződése, hogy az eljárás rendje, alkotmányos biztosíté­kai alkalmasak a valóság és a felelősség mielőbbi megnyug­tató tisztázására, ahogy erre már a múltban is volt példa. Liberális egyeztetés Közös ellenzéki fellépés körvonalazódik média-ügyben. Csütörtökön délután a Fidesz, az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja egyez­tette véleményét a médiahábo­rú legújabb fejleményeiről, pénteken ez a kör az MSZP­vel, a Köztársaság Párttal és az. MSZDP-vel kibővülve ül ismét tárgyalóasztalhoz. Tévések tiltakozása Csütörtökön délelőtt Nahlik Gábor a Magyar Televízió el­nöki jogkörrel felruházott alel­nöke részt vett a belpolitikai főszerkesztőség rendkívüli értekezletén, amelyen a mun­katársak szóban jelezték, majd később írásba is foglalták, hogy nem tudják elfogadni Murányi Mihály főszerkesztő leváltását, és Várkonyi Balázs főszerkesztői kinevezését. Az alelnökhöz írott levélben a fős­zerkesztőség munkatársai azt kérik, hogy Nahlik Gábor von­ja vissza döntését, és állítsa vissza az eredeti állapotot. Majd közlik: „Amennyiben ez pénteken déli YZ óráig nem kö­vetkezik be, akkor kénytelenek leszünk minden törvényes esz­közt igénybe venni kérésünk érvényesítésére. Ez az eszköz adott esetben az adások bizton­ságát is veszélyeztethető is le­het". A bepolitikai főszerkesz­tőség munkatársai ezt a levelet eljutatták a kormány csütörtök délutáni ülésére is. Feledy után Gombár is lemondott Szerdán az éjszakai órákban érkezett a hír arról, hogy Fele­dy Péter, a Magyar Televízió hírigazgatója lemondott. Csü­törtökön néhány perccel a 11 órakor megkezdődött belpoliti­kai főszerkesztőségi ülés előtt Gombár János, a Magyar Tele­vízió Belpolitikai Főszerkesz­tőségének helyettes vezetője is bejelentette, hogy felmentését kéri beosztásából. BBC-visszhang A BBC közép-európai főosztályának kommentátora a világszolgálat több adásában azt mondta, hogy Magyaror­szágon „még nyilvánvalóbb a politikai manipuláció" a mé­diavezetők felmentése ügyé­ben, mint Szlovákiában (ahol az intézményeket felügyelő testület tagjait is kormány­hűségükről ismert pártképvise­lőkre cserélték le). A kormányok (és nem csak a diktatúrákban) fontos propa­gandaeszköznek tekintik a rádiót és a tévét - mutatott rá lan Repa - így „a leváltások jogosságának bizonyítása is az állami hatóságokra hárul". A BBC elemzője szerint nyil­vánvaló, hogy Csúcs László in­tézkedése a Hankiss-cikk is­mertetése okán történt, és meg­állapítja: „semleges megfi­gyelők is rámutatnak, hogy a magyar médiumháború kiúju­lása nem független a válasz­tások előtt felélénkült politikai retorikától". Bádiós kinevezés Csúcs László, a Magyar Rádió elnöki jogkörrel felruhá­zott alelnöke kinevezte Ba­biczky Klárát a Kossuth adó­főszerkesztő általános helyet­tesének és megbízta a krónika-, hír- és aktuális műsorok fel­ügyeletével. Az alelnök utas­ította a szakmai műhelyek ve­zetőit, hogy a Magyar Televí­zió állásukból felmentett vagy elbocsátott munkatársait ne foglalkoztassák míg az ellenük folytatott fegyelmi vizsgálat le nem zárul. Átmeneti kussok Csöndes belenyugvással vettem tudomásul most is, ami ellen úgyis hiába szól­nék. Meghozta döntését a teljes elnöki jogkörrel fölru­házott alelnöke a rádiónak ­gyönyörűen fölcicomázott cafrangja lett ez a formula -, amely szerint fölfüggeszti átmenetileg a napilapok szemlézését. Teljes elnöki jogköre van hozzá, teljes régi beidegződésünk szerint megteheti tehát. Tapinta­tosan fogalmaz az elnöki üzenet a későbbiekben is. Szó sincsen még átmeneti cenzúráról se, csupán java­solja, hogy másként szer­vezzék meg ezta munkát. Átmeneti kuss van csak. Cenzúráról azért se be­szélhetünk, mert ha az is föltámadhatna, akkor a ba­jok gyökerét támadná meg, amiként a filoxéra tette a szőlő gyökerével, és az újsá­goknál tiltaná be a kényes cikkeket. Még a végén elő­nyünkre lesz, hogy sorra, szépen elprivatizálódtak az újságok. Nehéz lenne meg­győzni a külföldi tőkéseket, hogy azokat a cikkeket ros­tálják ki, amelyek miatt esetleg kapós lehet a lap. Rendnek muszáj lenni! Minek ott borúlátásról, szél­viharról, jégesőről beszélni, ahol a hithű lojalitás örök derűről szeret hallani? Tisz­telettel javasolnám azonban, ugyanilyen észjárás szerint - ad absurdum - szünetel­tesse ugyancsak átmenetileg a teljes elnöki jogkörrel fölruházott alelnök például az időjárásjelentéseket is, amíg a magasságos meteo­rológia nem tesz javaslatot a kiegyenlített időjárások el­készítésére. Annyiszor rio­gat bennünket mindenféle időjárási atrocitással, hogy számolni se tudjuk, és igen sokszor nem lesz belőle semmi. Ráadásul ezek a kó­bor előrejelzések még a jós­lás napján maguktól megcá­folódnak. Az is előfordul­hat, hogy egy-egy hideg­front legalább négyszer ér­kezik, amíg végre ötödik­ként egy egészen megszelí­dült változata terem meg. Nagy kockázat egy ország derűjét ennyire hergelni! Tegyenek csak javasla­tot belső átszervezésükre! Csöndes belenyugvással. Régen se lehetett, amikor még rend volt, jégesőt jósol­ni május elsejére. Horváth Dezső A MÚOSZ elnökségének nyilatkozata Végveszélybe került a rend­szerváltozás egyik legnagyobb vívmánya, az állampolgárok joga a szabad és sokoldalú tá­jékozódáshoz. A Magyar Rá­dióban és a Televízióban a két alelnök vezetésével hozzá­kezdtek valamennyi nemhogy ellenzéki, de még az övéktől akárcsak árnyalatokkal is el­térő vélemény és nézet felszá­molásához. Minden jel arra mutat, hogy a miniszterelnök távollétében a rádió és a televízió vezetése kicsúszott mindenfajta törvé­nyes ellenőrzés alól. A média­törvény hiánya, a politikai pár­tok közötti ellentétek oda ve­zettek, hogy ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen csoportok büntetlenül magukhoz ra­gadhatják a rádiót és a televízi­ót. A tájékoztatás ilyen mérté­kű monopolizálása hónapokkal a választások előtt alapjaiban veszélyezteti a demokráciát. Ebben a helyzetben a MU­OSZ elnöksége ismételten fel­hívja a Parlament politikai pártjait, hogy tegyék félre el­lentéteiket, és sürgősen állítsa­nak általánosan elfogadható, teljes jogú elnököket a rádió és a televízió élére, akik alkalma­sak az alkotmánnyal összhang­ban, konszenzusos alapon a két intézmény vezetésére. Csak így lehet megállítani azt a la­vinát, amely - félő - nemcsak az ellenzéki, hanem a koalíciós pártok politikusait is maga alá temetheti. (OS) Milyen lesz az új lakástörvény? (Folytatás az I. oldalról) Lényeges változást jelent, hogy az épülettel összefüggő kötelezettségek ezután ne a bérlőre háruljanak - cserében a magasabb lakbérért... Az új törvény szigorúan megszabja azt is, hogy a bérlő kit fogadhat be a lakásba. Csak a gyermek és szülő jogosul­tsága egyértelmű, valamint azé az unokáé, aki az együttlakás idején született. A bérleti jog­viszony folytatásának egyéb módjairól ugyancsak helyi rendelkezés dönt. Az eddiginél határozottabban lehet majd /Qn BOSCH MARKABOLT - akkumulátorok - por­lasztócsúcsok - diesel alkat­részek. szűrők - elektronikus egységek - fényszórók, lámpák ­fékbetétek. Kálvária tér-Remény u. sarkán. Tel.: 310-812 Nyitva: 8-13,14-17-ig. Szombat 8-12-ig. föllépni a jogcím nélküli bent­lakókkal szemben is. Megszűnik az eddig „hasz­nálatba vételi díj" címen ismert kötelezettség, amely a korábbi időszakban nem tudta teljesí­teni hivatását: az így befolyt pénzből (s annak kiegészíté­sével) szándékoztak újabb la­kásokat építeni - az eredmény közismert... A bérbeadó - esetünkben az önkormányzat - nem mondhat föl indok nélkül a lakónak: a lakbérfizetés megtagadása, vagy a lakásrongálás viszont már komoly oknak számít. A januártól életbe lépő sza­bályozás megengedi a bér­lakások cseréjét, de a hely­zetükön változtatni nem kívánó bérlők érdekeit is védi. A törvény alkalmazását - te­kintettel a kezdetben várható nehézségekre - átmeneti idő kijelölésével könnyítik meg. Ny. P. • Mekkora lenne a piaci ár? Nos, a szomszádainknál már nem csak a fizetések piaciak, hanem az árak is. Ausztriában például 23-25 forint, Németor­szágban 20-22 forint egyetlen köbméter gáz. Közben idehaza 9 forint 50 fillérért kapják a fogyasztók. - Márpedig mi is annyiért tudjuk beszerezni az orosz piacról, mint a nyugat-euró­paiak. Gázárban is megszűnt ugyanis a druzsba. Nekünk is dollárért adják az oroszok. Az a helyzet, hogy ma a MOL Rt. két forinttal olcsóbban kény­telen adpi a hatósági áras gázt, mint amennyiért maga képes beszerezni. Hogyan áll össze ez a „bű­vészmutatvány'"! Úgy, hogy a MOL sok egyéb mást is árul: főleg benzint és gázolajat. Az ott képződött — nem kis - ha­szon töredéke átvándorol szé­pen a földgáz árába. Kissé sar­kosan fogalmazva: az autósok megfizetik azt is, hogy a kiske­resetűek melegedhessenek. - Azt el tudom képzelni, hogy jövőre ezt a két forintos különbséget át kell majd há­rítani a fogyasztókra, de ez nem jelenthet drasztikus ár­emelkedést - állítja Galambosi István. Persze az a két forint sem • Nincs „ druzsba " - a dollár beszél! Nem lesz drasztikus gázáremelés - csak meglepetés? - Szó sem volt arról, hogy többszörösérc menjenek fel a gázárak! - állítja Galambosi István, a Dégáz vezér­igazgatója, aki szakértő előadóként maga is részt vett a bizottság ülésén - Ez csak egy képviselői kérdésként hangzott el. Megnyugtatásul: az idén nem emeli a kor­mány a gáz árát! Ráadásul én fönn Pesten is azt mond­tam, hogy ez a társadalom még nem viselné ei azt, hogy öt éven belül piaci áron adják a gázt. kétfillér, hiszen évi 18 milliár­dot jelent a furcsa ártámogatás. A MOL elődje, az OKGT há­rom-négy éve még 20 milliár­dos eredményt produkált, most ez alig éri el a 600 milliót. Márpedig így jelentősen keve­sebb adót fizet a cég az egyre éhesebb kincstárnak. - Úgy gondolom, hogy jö­vőre érhetnek bennünket meg­lepetések a gáz áránál - mon­dotta egy másik szakértő, Győrfy László, a Pri magáz ke­reskedelmi igazgatója. • Mire alapozza ezt? - A beszerzések ma már csak világpiaci árakon történ­hetnek, az egykori gazdaság­talan hálózatfejlesztés árát is meg kell előbb-utóbb fizetni valakinek, ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy egyre éhe­sebb és szegényebb a kincstár, akkor a dolgok előre kiszámít­hatóak. A Prímagáz életrekeltése óta piaci árakon dolgozik, hiszen magán- és nem állami cég. Még sem tudja a nemzetközi árakat elfogadtatni idehaza. - Nemrégen jártam Francia­oszágban, ott egy kiló gáz ára 100 forint, míg nálunk csak 36. A jövő sejthető ebből is. Csak az a nagy baj, hogy az itteni jö­vedelmek csak töredékei az ottaniaknak. A vészharangot kongatok elsősorban a ma még állami gázvállalatok privatizációjától félnek mondván, hogy a tőkés cégek nem szociális intézmé­nyek. - Ijesztgetik csak a fogyasz­tót néhányan a privatizációval - érvel Galambosi István - A magyar gázipart úgy akarják magánkézbe adni, hogy a több­ségi részvények állami kézben maradjanak. Szó sem lehet hát arról, hogy külföldiek diktálják a magyar gázárakat. A hazai fogyasztók ugyanis aligha lennének képesek elvi­selni egy drasztikus gázáreme­lést. Ebben bíznak a szakértők is. De mi van, ha még sem jön be a várakozás? Akkor egy­szerűen lecserélhetjük a hatá­rokon az ország jelző táblákat. Mondjuk ez lehetne rajtuk a felirat: Albánia. Rafai Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents