Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. OKT. 28. BELÜGYEINK 3 Az előadás (és bombariadó) közönsége az utcán. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Mi jöhet még? Bombariadó a színházban (Folytatás az 1. oldalról.) kapta, hogy pánikmentesen ürítsék ki az egész színházat. Az ügyelő a hangosbemondón keresztül felszólította a nézőket és a színház minden dolgozóját, hogy azonnal hagyják el az épületet. Mindenki sejtette, hogy a mostanság oly divatos bombariadó lehet a rendkívüli felhívás oka, ezért nem is tört ki különösebb pánik. Olyan néző is akadt, aki előbb a büfébe indult volna egy szlverősítőért. Sőt, a ruhatárban sem indult különösebb hajsza a kabátokért. A színészek viszont jelmezben igyekeztek kijutni a szűk művészbejárón. (Bodnár Gyuri, a színház fodrász-mindenese mesélte, hogy épp csak a parókát tudta lekapni Csarnóy Zsuzsa fejéről, s már rohanniuk is kellett lefelé.) A hangszereiket a zenekari árokban hagyó muzsikusok és a beöltözött szereplők a szemközti Schilling Casinóban találtak menedéket. A kiürített színházhoz nagy erőkkel gyorsan megérkeztek a rendőrök, lezárták a forgalom elől a környéket, s 8 óra 20 perckor megkezdték a színház átvizsgálását a pincétől a padlásig. Kormos Tibor színházigazgató, és a próbát félbehagyó balettosok, Juronics Tamás és Pataki András vezették végig a tűzszerészeket a kívülállónak labirintusnak tűnő épületen. Mint várható volt, a több mint egy órán át tartó kutatás után sem találtak semmit. A riadó lefújása után Kormos Tibor elmondta, hogy nagyon ostobának és ártónak tartja az efféle tréfát, s a színház egyetlen dolgot tehet ilyen esetben: kárpótolja a félbemaradt előadás miatt károsult nézőket. (Hogy mikor és hogyan, arról később ad a színház tájékoztatást.) Hollósi Zsolt • Bírálnak az érdekképviseletek Vitában kormánnyal és önkormányzattal (Folytatás az 1. oldalról.) za, s a hivatalos közlönyben megjelentek szerint egy hónapos határidővel (november 8-áig) felül fogja bírálni az úgynevezett albérleteztetéssel kapcsolatos jogviszonyokat... Ezt a fenti érdekképviseletek nehezményezik, hivatalos helyen, pontosabban a köztársasági megbízotti hivatalnál észrevételezik és mivel egyben jogsértőnek is találják a határozatot, később, ha nem lesz változás e téren, akkor bírósági úton próbálnak jogaiknak érvényt szerezni. A Délmagyarország kérdésére elmondták, hogy a legmegfelelőbb lenne mindenki, tehát az önkormányzat és a vállalkozók számára is, ha visszavonnák ezt a rendeletet. Az érdekképviseletek jelenlévő illetékesei kifejtették véleményüket a kormánykoalícióról, amely szerint a kormány előrejelzései a gazdaságpolitikát illetően nem valósultak meg, szinte semmilyen téren. Az önkormányzatokról az a vélemény, hogy nem sikerült visszaszorítaniuk a feketegazdaságot, a feketekereskedelmet, az ellenzékről pedig az, hogy nem álltak ki annak érdekében, hogy ne szülessenek olyan jogszabályok, amelyek gátolják a gazdaság fejlődését. A sajtó képviselőivel való találkozáson az is elhangzott, hogy a gazdasági szakemberek „ingyen és bérmentve" hajlandók részt venni az önkormányzatok szaktanácsadói testületeinek munkájában. Hozzátették azt is, hogy nem az önkormányzatok ellen, hanem velük akarnak együtt dolgozni, mert politikai elkötelezettség nélkül is lehet valaki lokálpatrióta. Kisimre Ferenc • Fontos a polgárok valóságos és meggyőződéses részvétele a társadalmi közügyekben, mindenekelőtt a választásokon. Ennek a tömeges részvételnek előmozdítása érdekében jött létre az Alapítvány a választásokért című intézmény, amely most a BM Választási és Informatikai Főosztályával közösen szervezett egy konzultációval egybekötött előadássorozatot a szegedi megyeházán. Alapítvány a választásokért Érdekessége az összejövetelnek, hogy az USA Női Szavazók Ligájának elismert tagjai képviseletében két amerikai hölgy is részvevője volt, és előadást is tartott ottani tapasztalatairól. A vasasok és az illúziók Rendkívüli kongresszusra készül a Vasas Szakszervezet. Az érdekvédelmi szövetség 1516 ezer dél-alföldi tagjának képviseletében 40 vasas tegnap Szegeden regionális értekezleten készült a december 3-4. között megtartandó kongreszszusra. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye vasas dolgozóinak gondjait, a szakszervezet megoldási javaslatait összegezték. Hódi Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnökének értékelése szerint jól szerepeltek a társadalombiztosítási és üzemi tanácsi választásokon. A regionális értekezleten elhangzott, hogy a vasasok leszámolnak a rendszerváltáshoz, a piacgazdaság ideájához kapcsolódó illúziókkal. E szférában az érdekvédelem legfontosabb gondja a foglalkoztatás, a munkahelyek védelme, a bérharc, a szociális ellátások szintjének megőrzése. /1 I televízióműsorok kritikája nem oly régen egyenértéLi-i kű volt a szocialista államhatalom burkolt bírálatával. Jóformán nem is csinált ebből titkot kritikus és nem fogadta másnak sértett hiúságú pártemberek sora, mint a demagógia fricskájának. Hiszen a kritikai él nem mélyedhetett a pártállami berendezkedés megkérdőjelezéséig. Mégis, ki-ki tudta, hogy tévékritika a társadalomkritika pótléka. Mára alaposan fordult a helyzet: a pártpolitika kritikája a televíziós műhelymunka bírálatára vonatkozik. Erre alkalmazza a jelek szerint az MTV vezérkara, bárminő bizonyságos eszközt vesz is igénybe hozzá. Nem más a kérdés, mint az: lehet-e pluralista demokráciában a hatalmi felfogástól eltérő, gondolkodó és színeiben más spektrumú hírműsort csinálni. A válasz úgy tűnik készen áll: nem lehet. Pedig nem kérték ki mindazon emberek véleményét, akik netán szimpatikusnak találják az Egyenleget, s csinovnyiknak és szakmai léggömbnek tartják Murányit, akivel elmurányisltották volna a friss szemléletű E betűs hírműsort. Látszólagos ma már a közönség szolgálata a TV részéről, mert a közelítések többoldalúságáról igyekeznek megfeledkezni. Hiába, ha vezérszólammá „nemesedett", hogy a liberalizmus átka ül a hazán, nem várhat mást a polgár, mint az ilyen szellemiség boszorkányüldözését. Végülis, ennek mi fizetjük az árát. Képletesen és valóságosan is. A pártok szóvivői, sőt tagsága is elenyésző a Televízió előfizetők millióin belül. A sokarcúság, az eltérő igények valós teljesítésére képtelen az állampártivá lett televízió. Eszembe jut az ismerősöktől, barátoktól is hallott kérdés: ha az ember a saját tévékészülékén csakis a parabolaantenna műholdas adásait, köztük a Sky News és a ZDF hírműsorait akarja nézni, hangsúlyozottan a Magyar Televízió helyett, jogosan követelik-e tőle az előfizetés időről-időre emelkedő díját ? í11 vita lényegét, kiindulópontját - nevezetesen köztársa-J-j sági elnökünk megszégyenítését - elfeledő kazettavita eszembe juttat egy régi televíziós emléket. A boldogtalan emlékű szovjetorosz Sztudija 9 politikai csinovnyikműsort láthattuk egy ízben, amikor közönségkérdést idéztek. „Mondják meg végre őszintén, ki a felelős a szovjet-kínai határvillongásokért ? " - szólt a kérdés, majd reá a válasz, rövid és jelentőségteljes hatásszünet után: „Megmondjuk őszintén, a kínaiak." Szenzációs ZANUSSI mosógép-és gáztűzhelyvásár ZF 411 C automata mosógép 39 900 Ft helyett 35 900 Ft ZC 500 G gáztűzhely 25 900 Ft helyett 23 900 Ft Bármilyen tlpusU ZANUSSI mosógép vásárlása esetén 4 kg OMO mosóport adunk ajándékba. ZANUSSI LEHEL, ITT NOKIA, SAMSUNG TERMÉKEKRE 10% ENGEDMÉNY, OKTÓBER 30-ig! Szeged, Tisza L. krt. 42. Tel.: (62)322-786 Vita a Parlamentben Napirend előtti vitát kiváltó téma a televízió hírműsoraival kapcsolatos keddi fejlemények értékelése volt. Csépé Béla aggodalmát fejezte ki a Sony cég vizsgálatának eredménye miatt és feltette a kérdést: „A sokak által hirdetett pártatlanságnak ugye nem szinonimája az erkölcstelenség?" Az SZDSZ képviselőcsoportjának támogatásával elmondott napirend előtti hozzászólásában Petó Iván pártelnök a rádióban és a televízióban bekövetkezett változások kapcsán annak tendenciáját fogalmazta meg, hogy a kormányéval ellentétes véleményeket mindinkább háttérbe szorítják. Egyes műsorok megszűnte, mások műsoridejének korlátozása mellett szóvá tette a rádió arányosságra kínosan ügyelő reggeli lapszemléjének úgymond „betiltását". Az Esti Egyenleg ügyét Pető Iván konstruáltnak nevezte, amit véleménye szerint az bizonyít, hogy a televízió vezetője nem a szerkesztőség egy tagját, és nem is egy elfogulatlan embert helyezett az Egyenleg élére. Murányi László kinevezése Petó szerint kiszámíthatóan azzal járt, hogy az Egyenleg munkatársai felállnak helyükről. A képviselő az új főszerkesztőt olyan újságíróként jellemezte, akinek személye alkalmas annak megvalósítására, hogy a televíziónak most már valamennyi hírműsora kormánypárti legyen. Végezetül Pető Iván annak a véleményének adott hangot, hogy a Folytatódik a tévés-rádiós botrány keddi intézkedés súlyosan sérti a sajtószabadságot, és így az alkotmányt, s ezért a kormányt és a Magyar Demokrata Fórumot terheli a felelősség. Az Antall József miniszterelnököt helyettesítő Boross Péter belügyminiszter csodálkozva állapította meg, hogy egyetlen szó sem hangzott el a kedden nyilvánosságra került tényekről, arról, hogy történt-e csalás a televízióban vagy nem. Véleménye szerint erről kellett volna szólniuk a napirend előtti felszólalásoknak. Boross Péter hangsúlyozta, hogy a rádió és a televízió munkájában nem lehet észrevenni kormánypárti vagy MDF-párti elfordulást, legfeljebb a korábbi állapothoz képest van módosulás, méghozzá az egyensúly irányába. SZDSZ-egyenleg Az Esti Egyenleg kontra Nahlik ügyről öt parlamenti párt szegedi vezetője lapunk szerdai számában véleményt mondott. A hatodik párt, az SZDSZ álláspontját most közöljük. dr. Kenyeres Lajos (SZDSZ): - A koalíció erőszakos és abszolút térnyerésére tett kísérletnek tartom a televízió aelnöke és a rádió alelnöke legutóbbi intézkedéseit. Az objektív tájékoztatásra, s ebből következően az ellenzéki pártok álláspontjának ismertetésére is hangsúlyt helyező műsorokat és orgánumokat mindkét médiumból ki akaiják szorítani. Erre utal a 168 óra főszerkesztőjének kitiltása a rádióból. Erre utal, hogy Nahlik - szerintem - megalapozatlan bizonyítékok alapján az Esti Egyenleg szerkesztőségének minden vezetőjét felfüggesztette, s éppen Murányit választotta a műsor „szellemiségének megváltoztatására". A választási kampány idején különösen fontos követelmény az objektív, elfogulatlan tájékoztatás, ami most veszélybe került. Nahlik levele Nahlik Gábor, a Magyar Televízió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke szerdán levélben tudatta az Egyenleg Főszerkesztőség munkatársaival, hogy sem szükségesnek, sem pedig indokoltnak nem tartja Murányi László kinevezésének visszavonását az Egyenleg Főszerkesztőség éléről az elrendelt fegyelmi vizsgálatjogerős befejezéséig. A két gépelt oldalnyi levél szerint a kedden este elmaradt Egyenleg-hírműsor pótlásának költségei az Egyenleg munkatársait terhelik. Mint Nahlik Gábor aláhúzza: a közfinanszírozásból működtetett közszolgálati intézmény felelős vezetőjeként nem tekinthet el a munkaköri kötelezettségek megsértésével okozott kár megtérítésétől, és a munkamegtagadásnak súlyos jogi következményei lehetnek. A levél végezetül azt is hangsúlyozza: az Egyenleg munkatársait terheli a felelősség, hogy összehangolt cselekményük folytán a főszerkesztőség megszűnt. Új belpolitikai főszerkesztő Várkonyi Balázst nevezte ki Murányi László helyére a Belpolitikai Főszerkesztőség vezetőjévé Nahlik Gábor, az MTV elnöki jogkörrel felruházott alelnöke szerdán délután. Közölte: a kinevezést egyeztette Feledy Péterrel az MTV hírigazgatójával, aki ellenvéleményét hangoztatta a döntéssel kapcsolatosan. Tiltakozások a rádióban Csúcs László, a Magyar Rádió alelnöke visszautasítja a rádiós dolgozóknak a lapszemle betiltása ellen kiadott tiltakozását, és azt a „szellemet, ami meghatározott munkakörben vagy területen eluralkodni látszik, hogy a munkahelyet összetévesztik a demokrácia küzdőterével" - nyilatkozta az alelnök szerda délután az MTInek. Hozzátette: „Megkövetelem, hogy ne politikai küzdelmekre használják fel a Rádió intézményét". Csúcs László sérelmezte azt is, hogy a rádiósok tiltakozását megkérdezése nélkül „etikátlan módon" ismertették a magyar közszolgálati rádióban. Csúcs László a rádiós dolgozók október 26-án kelt tiltakozására írásos választ küldött, melyben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy a tájékoztatási főszerkesztőség vezetőjének és a Kossuth rádió adófőszerkesztőjének figyelmét már korábban felhívta az „aránytalanságokra és egyoldalúságokra". Válaszában megírta, hogy az október 25-i lapszemlében megsértették az Etikai Kódexet és a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Csúcs szerint azzal is hibát követtek el, hogy a Magyar Televízió belső ügyeit közzétették. A Magyar Rádió Szerkesztőségi Tanácsa - a műsorkészítők testülete - is levelét juttatott el szerda délután az MTInek. Az október 27-én kelt levélben tiltakoznak a „reggeli sajtószemlék megszüntetése ellen, mert az intézkedés sérti a rádió közszolgálati funkcióját, valamint a szerkesztők önállóságát". Úgy vélik, a döntés a hallgatók érdekeivel is ellentétes, hiszen a leghallgatottabb műsoridőszakról van szó. KOMMENTÁR. Ez egy másik történet. 1990-ben az SZDSZ-Fidesz koalíció nyerte meg a parlamenti választásokat. A liberálisok elfoglalták az őket megillető kormányzati pozíciókat, többséget szereztek a parlamenti bizottságok vezető posztjain, s ahogy rendjén is van, átvették az irányítást az állami tömegkommunikáció csúcsain is. Persze csináltak azóta mást is, tették a dolgukat, például megalapozták a polgári demokráciát, privatizációt vezényeltek, kárpótoltak, miegymás. Bebizonyították, hogy a magyar lélek törzsöke a Széchenyi Istváni liberalizmus, s hogy a nemzeti érzelmű konzervativizmus mindig bajba sodorta az országot. Mi, választók és tévénézők, az ízlésünkre hagyatkoztunk és legyintettünk, ha legyinteni kellett, bólintottunk, ha annak jött el a sora. Nem nagyon szerettük a kormánypárti székházügyeket meg az új elit gőgjét, de azért úgy voltunk velük, hogy mi akartuk ezeket, legalábbis a többség. Aztán egyszer csak megvadultak és el kezdtek kaszabolni a tévében. Megtették azt, ami egy szabad országban tilos: szorongtak és gyűlölködtek a hatalom birtokában. Ekkor már jöttek a választások, közelgett a vég, a pártszépségversenyben ez idő tájt jobban álltak a nemzetrontó konzervatívok. Ekkor egymásra néztünk, s azt mondtuk: ezek, bizony, nevetségesek. De, mint mondjuk, ez egy másik történet. Hála a magyarok Istenének.