Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-27 / 250. szám

A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Mennyi a 3 ezer milliárd? A Pénzügyminisztériumban elkészültek azok a számitások, amelyek az 1990-92-es időszakra összehasonlítható szerkezetben mutatják ki az államadósság alakulását, és annak költségvetési terheit, valamint egységes rendszerbe foglalva közlik az államadósság külföldi és belföldi összetevőit. A számítások szerint a vizsgált időszakban az államadósságot nem csupán a folyó költségvetési hiány finanszírozása növelte. Meghatározó súllyal jelentek meg a piacgazdasági átmenettel és a múltbeli veszteségek felszínre kerülésévei összefüggő elemek. Ez alatt olyan tételek értendők, mint a lakásgazdálkodás átalakításával kapcsolatos költségek, valamint a rubelelszámolású kapcsolatok rendezése. A következő években az adós-, hitel- és bankkonszolidáció is hozzájárul az államadósság mind terjedelmesebbé válásához. Korábban belföldi államadósságként a költségvetés bruttó tartozásait vették figyelembe. Ez tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank által a költségvetési hiány finanszírozására nyújtott hiteleket, az úgynevezett nem kamatozó, a sorozatos forintleértékelés miatt keletkezett tartozásokat, valamint a kibocsátott állampapír-állományt. Az így kialakult belföldi tartozások összege a múlt év végén 2171 milliárd forintot tett ki, s várhatóan az idei év végére - a benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint eléri a 2800 milliárd forintot. (Tavalyelőtt a belföldi tartozások 1731,3 milliárd forintot, 1990-ben 1346,9 milliárd forintot tettek ki.) A költségvetés terhei szempontjából azonban nem elsősorban a bruttó, hanem a nettó tartozások az érdekesek. Ezek után kell ugyanis kamatot fizetni. Az elkészült adatok szerint a múlt év végén a központi költségvetés nettó tartozásai 1833,3 milliárd forintot tettek ki. Ez a tartozásállomány a költségvetést 146,5 milliárd forintos kamatfizetéssel terhelte. Egy évvel korábban az állomány 1444,3 milliárd forint volt, amely után 83,5 milliárd forintos kamatot kellett kifizetni, míg 1990-ben 1057,4 milliárd forintra rúgott a központi költségvetés nettó adóssága, amelynek kamatfizetési terhe 79,5 milliárd forint volt. A költségvetési bruttó adósság nem ad valós képet arról, hogy végül is milyen források finanszírozzák a kormányzati többletkiadásokat. Amennyiben államadósságként á bruttó költségvetési adósságot tekintenénk, Magyarországnak alig lenne külföldi adóssága, mivel a külföldről felvett hitelek túlnyomó többsége az MNB mérlegében jelenik meg. Az államadósság azonban nem határozható meg oly módon, hogy a bruttó költségvetési adósságho.z egyszerűen hozzáadjuk az MNB-nél lévő külföldi adósságot, mert (gy kettős számbavétel történik. A korábbi években ugyanis a költségvetési hiányokat közvetve - a Magyar Nemzeti Bank révén nagyrészt külföldi hitelekből finanszírozták. A költségvetés tartozott a jegybanknak, az MNB pedig külföldi forrásból biztosította a hitelnyújtás fedezetét. Ezt kiszűrve készült el a konszolidált államadósságot tartalmazó számítás. Autósakták L

ízing. Ez a néhány éve még szinte ismeretlen közgazdasági szakkifejezés az autóval kapcsolatos ügyleteknek köszönhetően vonult be igazán a köztudatba. Persze ezt a költségkímélő, közterheken spóroló megoldást nem a kicsik, sokkal inkább a nagyok találták ki. A legismertebb szegedi kereskedőház 70 millió forint értékű, 50 autót megmozgató lízingügylete már 1991-ben nagy hullámokat kavart, s ezek hatása még ma is érzékelhető. A hétköznapi embernek mindez csak annyit jelent, hogy időnként hasonló színű, egymástól csak az utolsó két számjegyében különböző rendszámú autókat lát a megyei önkormányzat parkolójában, vagy máshol. A; ügy jogi része szabályos vagy nem szabályos volta - még ma sem teljesen egyértelmű, a rendőrség és az ügyészség is foglalkozik vele. r> rdekes, hogy az állami vagyon ilyen módon történt magánositása mennyire ütközik - ütközött az akkori -jogszabályokba. Nagyon azért nem ütközhet, ha a privatizáció előtt álló pécsi sörgyárban a közelmúltban ugyancsak megjutalmazták önmagukat a felső vezetők. Az ügyet vizsgálják, mint ahogy az adóhivatal is teszi - tette - ezt helyben a szegedi történések után, nagyon hosszú ideig. Az akták már egészen magas fórumokon is jártak, azt igazán nem vitatják, hogy a kedvezményezetteknél ezek a papíron száz, valóságban milliós értékű ajándékautók jövedelemként jelentkeztek... A jövedelem pedig elvileg adóköteles volt már akkoriban is. Uniformizált lakókörnyezet A szegény lakik legdrágábban Fotó: Nagy László Telepi úttorkolat. A személyiségformálás eszköze A békásmegyei lakótelepi tragédia - úgy vélem - minden emberben, s különösen lakótelepeken élőkben nyomot hagyott. Utóbbiakban minden bizonnyal nemcsak maga a tény, a halálesetek nagy száma, hanem egyfajta kiszolgáltatottság is, fölismerve saját lakóhelyüknek a történtek színhelyével való egyszerű behelyettesíthetőségét. Lakótelepen szegediek közül is mintegy 70 ezren élnek, s ezen belül is - hogy a nemrég történt balesettel közvetlen hasonlóságot keressünk több ezren tízemeletes panelházakban. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezentúl árgus szemekkel kell figyelni a szomszédot, de a félelem hála a lakótelepek közötti hasonlóságnak — köszönet az elmúlt rendszer építőipari lobbyjának, tervezői kiszolgáltatottságának stb. - hosszú ideig megmarad. Persze mindez így is volt kitalálva, az uniformizált lakókörnyezet mintegy a személyiségformálás eszköze is lehetett. Hogy a lakótelep-struktúra mennyire (nem) lesz képes kiszolgálni a jövőben a lakás iránti - mint az individumot különösképp megjelenítő - igényt, az valószínűsíthető. Mivel azonban Szegeden a városnyi városrészek hosszabb távon is állni fognak, feltétlenül törekedni kell a lakótelepi élettér lényeges javítására, ezáltal, hogy a bevezető gondolatnál maradjunk, a kiszolgáltatottság csökkentésére. A lakótelepek korával együtt növekvő problémahalmazt többféleképp lehet osztályozni. Egy-egy ilyen gócpont jellemezhető a probléma nagyságrendjével, a jelentkezés időpontjával, s a megoldás felelősségével is. Sajnos kijelenthető, hogy már ma is több gond megoldására kellene „gazdát" keresni. A kijelölhető feladatok egy része piaci környezetben, azaz lakossági, vállalkozói finanszírozással megoldható. Példa erre a vízfogyasztás lakásonkénti m^ésének bevezetése. Nem jelent túl nagy számolási feladatot, hogy a lakó rájöjjön, a vízórák felszerelésének költsége alig egy év alatt megtérül számára. Egyrészt ugyanis, ahogyan a lakók körében hírlik, a tényleges (mért) fogyasztás messze alatta van a korábban számlázott (számított) vízmennyiségnek, másrészt takarékosabbá válik vízhasználata. Probléma persze (gy is marad, hiszen a meleg víz hőfokát az egyszerűbb, olcsóbb rendszerrel mérni nem lehet, s (gy, különösen vasárnap reggelente, igencsak hűvös vizet csorgathatunk percekig a piros gombos csapból. Úgy tűnik, lassan arra is akad példa, hogyan oldható meg „önerőből" a panelház lapostetőgondja. A házra építendő magastetó ugyanis teljes egészében finanszírozható a tetőtérben kialakítandó lakások eladásával. Érdekes módon, amenynyiben megoldható az így épített lakások önálló fűtése, az a furcsa helyzet állhat elő, hogy az új lakás értékesebb, mint a ház többi otthona. Ez a megoldás sok szempontból kedvezőbb, nincs beázás, nyáron a zárószinti lakásokban elviselhető a meleg, a ház esztétikusabbá, összességében értékesebbé válik, s ez teljesen feledteti, hogy néhány lakással és lakóval több lett a házban. A legkritikusabb, s a tél közeledtével igen aktuális probléma a lakótelepi lakások fűtése és-melegvízellátása. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az egykoron a szociális ellátási struktúrában megtervezett fűtési rendszer finanszírozása irdatlan összeget emészt fel, s ráadásul ma már mindezt nagyrészt a lakók finanszírozzák. Ily módon meg kell állapítani, hogy lassan a legszegényebb társadalmi réteg lakik a legdrágább lakásokban. A „Művek" persze amit lehetett, megtett. Azt fölismerve, hogy a téli szezonban lehetetlen a lakóval megfizettetni lakása fűtését, bevezette a „nyári fűtési díjat" (lásd rendelkezésre állási díj), illetve a lakás fűtési díján túl komoly összeget fizettet a lépcsőház melegen tartásáért is. Érdekes problémának tekinthető, mi következne, ha a házközösség lemondana a lépcsőházi kényelemről - amitől persze a „Művek" műszaki okokra hivatkozva minden bizonnyal óva intené. A megoldás persze nem ez. de hogy igazából mi, arról mértékadó megnyilatkozást még nem lehetett hallani. Lassan azonban talán mégisakad szervezet, lakóközösség, vállalat, önkormányzat stb., amelyik felvállalja a probléma megoldását. Sajnos a feladatok tárháza igen bő. A lakótelepi sivár környezet, a parkolási gondok, az ellátó-funkciók fejletlensége mind-mind feszültséget jelent. Ráadásul ez már a jelen problémája, s így különösen félve lehet a jövőbe tekinteni. Abba a néhány éves vagy évtizedes távlatba, melyben a nagyobb problémák megjelenése várható. Megnyugtatásul: a szakemberek szerint a feszültségek előre érzékelhetők, a cselekvés egy megfelelő programmal tervezhető. A lakótelepen nemcsak kell, hanem lehet is élni. Ami fontos, hogy legyen egy alkalmas, a jelenlegi s a várható problémák kezelését magába foglaló program - mint láttuk, néhány esetben különösebb beavatkozásra sincs szükség. Ennek aktualitását Szeged város vezetése Városfejlesztési Koncepciójában megfogalmazta. A probléma azonban az, hogy mindez nem csupán, s nem elsősorban lakossági, illetve önkormányzati felelősség és mozgástér. Az állami szint szerepvállalásának szükségessége nyilvánvaló. A kormány a békásmegyeri tragédia megoldásában - úgy tűnik - felismerte ezt. Kérdés viszont: mikor indul el az a cselekvési program, ami az országban található valamennyi lakótelep-felújítást magába foglalja, vajon a közelmúlt történése jelent-e valamiféle indukáló erőt ez irányba, vagy megmarad tragikus balesetnek minősítve. Susányi Tamás AZ UJ Izgalmas forma, fantázia, egy autó, amelyben élet van. • VOLKSWAGEN TECHNIKA • KÖRKÖRÖS ÜTKÖZÉSVÉDELEM • KATALIZÁTOR - A DIESEL VÁLTOZATNÁL IS • KATEGÓRIÁJÁBAN A LEGSZÉLESEBB MOTORVÁLASZTÉK • MÁR 1 069 249 Ft-tól (az ár az aktuális devizaárfolyamtól tuggóen változhat) ÉVES RÉSZLETFIZETÉS! <• 30% ELŐLEGI LÍZINGLEHETŐSÉG! < HASZNÁLTAUTÓ BESZÁMÍTÁSI Üdvözlet Ibizának. KFT. 6720 Szeged, Olajbányász tér 1. Fax/tel.: 62/480-980 SZALONUNK OKTÓBER 30-31-ÉN 9-18 ÓRÁIG NYÍLT NAPOT TART, AHOL ÖN IS MEGISMERKEDHET A SEAT TÍPUSOKKAL!