Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-25 / 248. szám

HÉTFŐ, 1993. OKT. 25. BELÜGYEINK 3 IJnnepi szentmise a dómban • Byertyás felvonulás a szegedi estében n Szentmise a dómban • Ünnep a színházban A forradalomra emlékezfínk Dokumentum­kiállítással kezdődött az 1956-ról való megemlékezés. Pénteken dél­előtt a Fekete Házban azokból a dokumentumokból nyílt kiállítás, amelyek a forradalom szegedi történéseiről, a hoz­zájuk kapcsolódó események­ről szólnak, illetve idézik azokat. Fotójt, korabeli újság­cikkek és riportok, doku­mentumok, fegyverek, ruhák­varázsolják elénk a taragikus véget ért rövid életű forradalmi korszakot. Itt látható a többi között az a nemzetiszínű lo­bogó is, amellyel 1956 október 26-án, a Takaréktár utcai véres események áldozatát, a 17 éves Schwartz Lajost takarták le bajtársai és vitték vállukon a városon keresztül. Szombaton délelőtt koszorúzással kezdődött a megemlékezés. Október 23-a alkalmából a Csillag börtönnél lévő emlék­táblánál helyezték el a kegyelet koszorúit az önkormányzat, valamint az 56-os szervezetek képviselői és a polgárok. Dél­után ünnepi szentmise volt a Fogadalmi templomban. Dr. Gyulai Endre megyéspüs­pök celebrálta az istentiszte­letet és prédikációjában kitért a 37 évvel ezelőtti eseményekre is. Mindenekelőtt a keresztény Budapesten a Kossuth téren, az állami zászló kora reggeli felvonásával kezdődött meg az 1956-os forrada­lom hősei előtt tisztelgő állami ünnepségsorozat. Ezután a legfőbb közjogi méltóságok, a kormány, az önkor­mányzatok és a pártok képviselői a Rákoskeresztúri Köztemetőben megkoszorúzták a mártírok emlékművét. Délben zenés őrségváltás volt a Parlament előtt, majd megkezdődött a Hozzon egy mécsest a hősök emlékére című műsoros megemlékezés. Az emlékezés lángjait dél­után hat órakor gyújtották meg a Kossuth téren. Este a Magyar Állami Operaházban díszelőadást tartottak, amely előtt Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Kiállítás a Fekete Házban. (Fotó: Nagy László) lelkületű ember bűnbocsánatát, a másság elismerését, de fő­képpen az egység, a megértés és az egymáson való segítés szükségességét hangsúlyozta. A felemelő ünnepi ájtatosság és a Himnusz eléneklése után az Aradi vértanúk terén lévő kopjafánál és a volt Pia­rista Gimnázium falán elhe­lyezett emléktáblánál tartottak koszorúzást. A köztársasági megbízott, az önkormányzat, a pártok, a honvédség, a rendőr­ség, az 56-os szervezetek he­lyezték el a kegyelet koszorúit a kopjafa tövében. Megem­lékező beszédet dr. Fejér Dé­nes, a Politikai Foglyok Or­szágos Szövetsége Csongrád megyei elnöke tartott, aki szin­tén az egységre, a magyar nemzet összefogásának, egyet­értésének, alkotó ereje közös erővel való kidomborításának szükségességére szólított fel. Ezután gyertyás felvonulás következett, mégpedig az Aradi vértanúk teréről a Jókai utcán, a Dugonics téren, a Kárász utcán, a Klauzál téren és a Széchenyi téren keresztül a Takaréktár utcáig, ahol 37 évvel ezelőtt eldördült a végze­tes sortűz és kioltotta Schwartz Lajos ifjúmunkás életét. Az emléktáblánál koszorúztak, majd a részvevők, akik jóval nagyobb számban voltak jelen, mint az elmúlt esztendőben, együtt elénekelték a Szózatot. A Takaréktár utcai kegyeleti megemlékezést a Szegedi Nemzeti Színházban ünnepi műsor követte. Az este hét órakor kezdődött rövid, de igen tartal­mas és az ünnep jellegét hűen kifejező műsorban a színház művészei korabeli és a forra­dalmat követő időszak irodal­mi alkotásaiból idéztek, ének­és zenei betétekkel tették szín­vonalasabbá (a Vágvölgyi Ilo­na jelmeztervező által ízlése­sen megoldott színpadképben és Sinka Károly gondos rende­zésében) az 56-os mártírokra és forradalmi eseményekre való megemlékezés záróren­dezvényét. Kisimre Ferenc Kitüntetések, előléptetés Göncz Árpád köztársasági elnök a délutáni órákban az Országház Kupolatermében nyújtotta át azokat a magas állami kitüntetéseket, amelye­ket a miniszterelnök előter-. jesztésére adományozott. A Magyar Köztársasági Ér­demrend Tisztikeresztje (ka­tonai tagozat) kitüntetést kapta huzamos időn át végzett ki­emelkedő munkájáért dr. Sző­ke Péter rendőr ezredes, sze­gedi rendőrkapitány, s az 1956-os forradalom és szabad­ságharcban tanúsított kiemel­kedő szegedi magatartása elismeréseként Lazur Barna nyugalmazott ezredes. Dr. Farkas László címzetes államtitkárnak, régiónk köztár­sasági megbízottjának a Hon­védelemért Kitünető Cím első osztályú keresztjét nyújtotta át a honvédelmi miniszter a köz­társasági elnök megbízásából. • A Magyar Köztársaság el­nöke - a miniszterelnök ja­vaslatára - október 23-a alkal­mából dr. Pintér Sándor ren­dőr-vezérőrnagyot rendőr­altábornaggyá léptette elő. fi 1 zt tanultuk, ha nem is az iskolában, hanem csak —íj mellette, gyakran épp a okítás ellenére olvasott köny­vekből, hogy a nagytőkéseknek, a menő kapitalistáknak csupán az első két nemzedéke az, amelyik nem olvas, nem jár koncerte meg színházba, hogy a könyvtári olvasótermet már meg se említsem.'... Teljesen érthető, hisz nagyobbik részük nem föltétlenül fölülkulturált környezetből csöp­pent a pénzcsinálás erőszakos zűrzavarába. Se igényük, se idejük arra, hogy az önkipallérozkodásra pazarolják az életüket. Céljuk a töke felhalmozása, a családi dinasztia megalapítása, hogy minél inkább kitöltsék a teret, minél több pénzt töltsenek a motorjukba, amellyel a világot akar­ják mozgásban tartani, annak érdekében, hogy a nekik forgó világ még több pénzt hozzon a családi nagyvál­lalkozások kasszáiba. Az ilyesmi pedig nem tűri a szép­lelküsködést. És ha kezükben (lesz) a pénz, mi egyszerű halandók is a kezükben vagyunk (leszünk). Végülis megszoktuk mi az elmúlt ötszáz esztendőben, hogy mindig valakinek a kezében léteztünk. Legutóbb a pártbiz tartotta a pórázt, most a pénzt tarja, vagyis a párttitkárok helyett a „pénz­titkárok". Akik itt erőszakoskodnak köztünk, hangosan, vagy némán. De majd csak az unokájuk kezd dekadenssé, úgyis mondhatnám, kulturálttá válni. Csak az unokájuk fog a tőzsdei hírek mellett, mondjuk az én verses könyvemre is előfizetni, f'/tt jól szán Jj Sok. Én számolom, ez két emberöltő, ötven-hatvan év. ezt nem tudom kihekkelni. Az első unoka születésekor körülbelül a kilencvenötödik évemet fogom taposni - már magyar viszonyok közt se leszek fiatal költő. Csak azt óhajtom, hogy rövidüljön le ez a két nem­zedéknyi idő! Tessék szíves nagyon gyorsan meggazda­godni, és aztán olvasni is egy kicsit. És támogatni az éhező kultúrát! kLÉ Áirtmg'Mimiíjsaiyíí „E" jelű födémgerendák • „A"-, ,AD' „ „,„ jelű áthidalók • „PK" fódémepallók MODUL-BAU ÍHMiaIh®a aaáüllMfryn Pl: E 7-42 2111 Ft áfával • F 7-54 2653 Ft áfával A-12 631 Ft áfával • A D-l 5 881 Ftáváfal. MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, CJsongrádi sgt. 27. T\: -4V1-022 Nvitva tartás: h-p. 7.30-16.30, sz.: 8-12 óráig. Darmstadti ajándék Szegednek Testvérvárosi kapcsolataink „kézzelfogható" eredményei­nek egyike az a jelentős (több mint 50 ezer német márka értékű) orvosi felszerelés is, amelyet Darmstadt magisztrá­tusa ajándékozott Szegednek. A szállítmány nemzeti ünne­pünkön, szombaton délelőtt érkezett városunkba, ahol dr. Ványai Éva alpolgármester fogadta a felszereléssel együtt érkező Darmstadt-i Arbeiter Samariter Szövetség tagjait is ( Jörg Petriciget, Sieter Sto­ckingert. Ingó Liebet, Timo Meyert, valamint Raimund és Reiner Resmant ). Köszönetet mondott az értékes műsze­rekért, azért az erőfeszítésért, amelyet e drága felszerelés szállításában a fentiek kifejtet­tek, majd reményének adott hangott a két város további kapcsolatainak gazdagabbá válása, fejlődése kapcsán. A német testvérváros egy Drager 7320-as tipusú inkubá­tort, egy Siemens 740-es min­gografot és egy GFL 6443-as mélyhűtőt adományozott Sze­gednek. Az inkubátort a Gyer­mekklinika. a mingografot a Gyermekkórház, a ményhűtőt pedig a SZOTE Véradó Állo­mása kapta. A Darmstadt-i Arbeiter Samariter Szövetség tagjai tegnap tovább folytatták útjukat Romániába: egy jóté­konysági akció során össze­gyűjtött adományt szállítottak a rászorulóknak Brassóba. K. F. • „ Történelmi " heroiníogas Nagylakon Börtönbe vezető lakodalmi menet A tényeket már világgá kürtölte a rádió és a tévé, ettől függetlenül ncnt árt, ha fel­idézzük az alaphelyzetet: péntek délután Nagylakon vámvizsgálatra jelentkezett a 37 éves Aksoy Kamazan török állampolgár. Az ellenőrzést végző pénzügyőrnek feltűnt, hogy a Németországban dolgozó férfi által vezetett mikrobusz alja eltér a megszokottól. Alapos átvizsgálásnak vetették alá a járművet, s a rejtekhelyen 164 csomagban valamivel több, mint 86 kilogramm heroinra leltek. A kábítószer ellenértéke mintegy 200 millió forint. A gépkocsivezető elmondta, hogy 20 ezer márka fuvardíjért szállította az „árut", amit a vámhivatal illetékesei lefoglaltak, s az alaposan gyanúsítható tettest átadták a Csongrád Megyei Rendó'rfőkapitányságnak. Az ügyben folyik a vizsgálat. Tervek közszemlén A Szeged-Rókusra tervezett nagyszabású beruházás, a Világ Utcája néven ismert nemzetközi üzleti-szellemi központ lakossági fórumát tartották a közelmúltban Szegeden az Arany János Álta­lános Iskolában, ahol rendkívül pozitív visszhangot váltott ki a tervezők - Nóvák István Ybl-díjas építész és Apró Juhász János ügyvezető dokumentumokkal illusztrált elképzelése. A város és a megye lakos­ságának befektetési részvételére is alkalmat nyújtó vállalkozás rajzokkal, fotókkal dokumentált terveit - a nagy érdeklődésre való tekintettel - most a nagyközönség előtt mutatja be a Világ Ütcája Kft. Október 25-én 12 órától, 26-tól már reggel 8 órától este 8 óráig egész héten látható a kiállítás az Arany János Általános Iskolában (Kukovecz Nana u. 4-6.). • A „történelmi" fogás körül­ményeit firtatva megtudtuk, hogy Aksoy Ramazan kis tö­rök kávézót üzemeltet a né­metországi Annbach városká­ban, s ottani vendégei java­részt anatóliai vendégmun­kások. Vele utazott család­jának minden tagja: felesége s öt gyermeke. Leánya elmúlt 18 éves, s férjhez ment - lakoda­lomból jöttek, amit a családfő szülőfalujában tartottak, Isz­tambultól többszáz kilomé­terre, valahol az Anatóliai fennsíkon. Közben az egykori török fővárosban hagyták, egy hétre, a családi mikrobuszt, amit szakértő kezek átalakítot­tak annak érdekében, hogy a lehető legkisebb kockázattal vállalkozhasson a csempé­szésre az anyagi gondokkal küzdő kávéháztulajdonos. Valószínűleg jelentős bank­adóssága van, s a felbújtók ilymódon használták ki a szorongatott helyzetbe került vállalkozót. Az előző kábí­tószerfogásokhoz hasonlóan, a nyakoncsípett csempész ezúttal is csak a megbízók kereszt­nevét ismeri... Akik a padló­szőnyeg alatt alakították ki a biztosnak vélt rejtekhelyet. A vámosoknak gyanús lehetett a rengeteg csomag, amivel ki­tömték a járművet, no meg a számtalan imaszőnyeg, amit a muszlint család magával vitt nyugatra. A kipakolás után, amikor meglelték a tiltott árut, a török férfi 17 éves fia tőrrel az egyik vámosra támadt - a fiatalember a mosdóból tért vissza a mikrobuszhoz, s meg­bilincselt apját látva félreért­hette a helyzetet, ugyanis a családtagok nem tudhattak a csempészési kísérletről... A megtört Aksoy Ramazan, a jelek szerint, nem tipikus bűnöző alkat. A családi ünnep­ség, mármint a lakodalom után az új asszonyt, legidősebb gyermekét azért hozta ma­gával, hogy a vő kitelepedését előkészítsék. A kávéháztulaj­donos több mint húsz éve Né­metországban él, gyermekei ott születtek, akik az anyával együtt az egyik szegedi kem­pingben lettek elszállásolva, s várhatóan ma értük jön a rokonság. A nagy lehetőségtől elká­bított örömapa útja a lakodalmi menetből viszont a vizsgálati fogságba vezetett... Pataki Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents