Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-22 / 247. szám

6 ÖTVENHAT PÉNTEK, 1993. OKT. 22. ,... s a sírt, hol nemzet süllyed el..." LÁZÁR GYÖRGY Utakra, fákra, emberekre... Csak hull a hó lágyan, fehéren, Utakra, fákra, emberekre, Hull, mintha minden szenvedést, bajt Örökre eltemetne Mennyi zord fekete ségre. Mennyi könnyre, gyászra, vérre, Mennyi megtört sztvre, vágyra, Hull, hull az ég fehére Égi, égi megbocsátás, Adhatsz-, adhatsz-e megbocsátást, Adhatsz-e életet a holtnak, S a kárhozatra áldást? Adhatsz-e békét a szivünknek. Erőt, hitet, reményt a dalnak, S az elhurcoltnak, üldözöttnek. Adhatsz-e nyugodalmat? Csak hull a hó lágyan fehéren. Utakra, fákra, emberekre, Hull, mintha minden szenvedést, bajt, Örökre eltemetne... (1957) Október 16. Újjáalakul a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége) az egyetemen. Október 17. Kónya Albert oktatásügyi miniszter Szegeden. MEFESZ küldöttválasztó gyűlés a jogi karon. Október 18. Megalakul a MEFESZ a Pedagógiai Főiskolán. Október 19. A József Attila Kör vitaestje az értelmiség helyzetéről. Éles bírálatok a párt értelmiségi politikájáról. Október 20. Dr. Perbíró József elnökletével MEFESZ-nagygyűlés az egyetemen. Elfogadják a MEFESZ szervezeti szabályzatát és 20 pontos programját. Október 23. A budapesti események hatására kora estétől a késő éjszakába nyúló tüntetés a Belvárosban. Éjszaka az MDP helyi vezetése intézkedéseket hozott a pártobjektumok védelmével és a Lenin-Sztálin-szobor eltávolításával kapcsolatban. Október 24. Hajnaltól szovjet páncélosok vonulnak át a városon. Délután többezres tüntetés a városi pártbizottság, majd a városháza előtt. Több helyütt eltávolftják a vörös csillagot. Délután 5 órától kijárási tilalom a város területén. A karhatalom aktivizálódik, este fölfegyverzik a leghűségesebb pártmunkásokat. Késő este sok helyen összetűzés a tüntetők és a karhatalom között; a tömeget vízágyúval és figyelmeztető lövésekkel oszlatják szét; letartóztatások, házkutatások. Este dr. Perbíró József rádióbeszéde a Széchenyi adón. November 4. Szegedet szovjet páncélosok fogják körbe; fiatalok a Széchenyi téren a város védelmére készülődnek. A Forradalmi Nemzeti Bizottság az értelmetlennek látszó ellenállással szemben foglal állást. Éjjel a szovjetek hídfőállást foglalnak el a Tisza belvárosi oldalán. November 5. Lazur Barna a túlerő láttán bejelenti a nemzetőrség feloszlatását. A Forradalmi Nemzeti Bizottság a fegyverek és lőszerek beszolgáltatására szólítja fel a lakosságot. Megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi szervezete. November 6. Délelőtt a volt MDP apparátusának tagjai tárgyalást folytatnak a szovjet parancsnoksággal a város elfoglalásáról. Kora délután páncélosok szállják meg a Belvárost; feloszlatják a Forradalmi Nemzeti Bizottságot és megalakítják a Munkás-Paraszt Tanácsot. November 7. Több üzemben megindul a termelés. Megkezdődik a karhatalom szervezése. November 8. A szegedi egyetemek professzorai nyilatkozatban támogatásukról biztosítják a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. November 9. Az üzemek túlnyomó részében fölveszik a munkát; megkezdődik az oktatás a város iskoláiban. Egy vers ezerkilencszázötvenhétből A vers, melyet megtisztel figyelmével, kedves Olvasó, most lát először napvilágot. 1957-ben született, a csalódottság, a létbizonytalanság és a terror idejében. Amikor senki sem lehetett biztos a sorsában és amikor egy-egy mondatért is éveket lehetett kapni. Szerzője, aki rövid időre maga is a szegedi Csillag börtönbe került, Lázár György akkor orvosegyetemi hallgató, ma a SZOTE Kórélettani Intézetének egyetemi tanára. Lázár professzor tanúja, résztvevője volt a szegedi ifjúság 1956-os megmozdulásának. - A közelmúltban volt egyetemi évfolyam-találkozónk, vagyis annak a korosztálynak a találkozója, akik szemtanúi, részesei voltunk 1956 szegedi eseményeinek. Meggyőződésem, hogy nem elsősorban újabb hősöket kell keresnünk, hanem nekünk, „túlélőknek", akik a nagy idők tanúi voltunk, kötelességünk megőrizni az akkori idők igazi szellemét, tisztaságát. Ezzel nemcsak önmagunknak tartozunk, hanem az utánunk következő nemzedéknek is. • Mint orvoshallgató, maga előtt láthatta az akkori professzorok példáját. Milyen benyomást hagytak? - Későbbi orvosi pályánkon végigkísért az akkor becsülettel és tisztességgel kiálló professzorok példája. A teljesség igénye nélkül említeném Waltner Károly, Láng Imre, Hetényi Géza professzorok nevét, akik mindig, mindenben mellettünk voltak. Mindannyian hálásak lehetünk Korpássy Béla professzornak, az egyetem akkori dékánjának, aki funkciójánál fogva óriási felelősséget viselt az egyetemért és az ifjúságért. Én személy szerint hálás vagyok Jancsó Miklósnak, első főnökömnek, akinek köszönhetem, hogy az egyetemen maradhattam. Ezekben az időkben ők vizsgáztak előttünk jelesre, elsősorban emberségből. Ezek az emberek mutattak példát számunkra, hogy a tragédiát sohasem feledve, tudásunk legjavát adva dolgozni kell. Ők mutatták számunkra az utat, hogy tegyük becsülettel a mindennapok munkáját és találjuk meg önmagunk és a következő nemzedék számára is a jövőbe vetett hitet. • Mit jelentett akkor ön számára ez a vers? - Ez a vers volt nekem a lfraiság fellángolása és egyben halála is. Hiszen az 50-es évek elején több versemet publikálták, az akkori szegedi fiatal művészcsoporthoz tartoztam. De az emberi tisztesség azt követelte, hogy ahol az igazságnak hallgatni kell, ott a líra sem szólhat. Megéltük 56-nak azt a lángolását, ami a megtisztulást jelentette. Ma is úgy gondolunk vissza ezekre a napokra, hogy nemcsak az ifjúságunkat jelentették, hanem az emberi méltóság beteljesülését is. A vers ennek az érzésnek az elvesztését fejezi ki. P. I. A forradalom főbb eseményei Szegeden Október 25. Délután többezres nagygyűlés a Klauzál téren. Este létrehozzák a Katonai Közigazgatási Parancsnokságot. Megalakul az Ideiglenes Forradalmi Bizottság, s megkezdődik a munkástanácsok szervezése. Október 26. Hajnalban szovjet páncélosok szállják meg a Tisza Szeged felőli hídfőjét. Reggel karhatalmi és katonai alakulatok zárják le a Széchenyi teret. Délelőtt tüntetés a Belvárosban. A Takaréktár utca felől a városháza elé vonuló tömegbe a Széchenyi teret lezáró katonák belelőnek. A sortűznek egy halálos (Schvarcz Lajos), egy súlyos és 15 könnyebb sebesültje lett. A nap folyamán a karhatalom erőszakkal oszlatja szét a gyülekező csoportokat. Este több üzemben megalakul a munkástanács. Október 27. Délben a városházán dr. Perbtró József elnökletével létrehozzák az Ideiglenes Városi Munkástanácsot, amely átveszi a város irányítását. Megszűnik a szovjet csapatmozgás Szegeden. Többezres tüntetés a Klauzál téren. A Kossuth-címer előtt Kaló Flórián színművész szavalta el Petőfi versét, a Nemzeti dalt. Október 28. Belügyminiszteri rendelettel föloszlatják az AVH-t. Kivonják a kiskunmajsai lövészeket a városból. Október 29. Az Ideiglenes Munkástanács Városi Néptanáccsá alakul át. A Néptanács memorandumot fogalmaz a Minisztertanácshoz, döntést hoz a kijárási tilalom feloldásáról, valamint a nemzetőrség megszervezéséről. Megalakul a városi Sztrájkbizottság. Október 30. Dr. Perbtró József kinevezi Lazur Barna hadnagyot a nemzetőrség főparancsnokává. A nemzetőrség tagjai erőszak nélkül elfoglalják az öthalmi ÁVH-laktanyát. Az intézményekben, egyetemeken megalakulnak a forradalmi tanácsok. Október 31. Sokezer gyászoló jelenlétében eltemetik Schvarcz Lajost. A Városi Néptanács Forradalmi Nemzeti Bizottsággá alakul át. Gosztonyi István őrnagyot városparancsnokká nevezik ki. Kovács Józsefet pedig megbízzák a belbiztonsági szervek felügyeletével. Újjáalakul a Szociáldemokrata Párt, a Függedtlen Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, majd a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezete. November 1. A Délmagyarország helyett megjelenik a Szeged Népe első száma. November 2. A Forradalmi Nemzeti Bizottság és a városi Sztrájkbizottság döntést hoz a sztrájk megszüntetéséről és a munka haladéktalan fölvételéről. Megkezdi adását a MÁV szolgálati hullámhosszán a Széchenyi Rádió. November 3. A szegedi egyetem profeszszorai a világ egyetemeihez szóló felhívást adnak ki.