Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-19 / 244. szám
8 KAPCSOLATOK DÉLMAQYARORSZÁQ KEDD, 1993. OKT. 19: OLVASÓSZOLGÁLAT Késve indult az expressz Néhány perc késéssel indult a Nyugatiból a Napfény expressz október 5-én. Örültek ennek a 16.25-kor az állomásra érkezők (köztük jómagam), amikor értesültek a hangosbemondóból. hogy elérhetik még ezt a vonatot. Akkor még nem sejtettem, hogy a hegyjegyért való futás kárbeveszett igyekezet. A menetrend szerinti indulás időpontja után ugyanis a pénztár már nem ad ki helyjegyet, mert a számítógép így van programozva. • H Úgy gondoltam, hogy a bűnömmel csaknem arányos az a büntetés, amelyet a MÁV rámró, ha mégis az expresszel utazom haza. Még a vonatra szállás előtt megtanácskoztam az esetet a kalauzzal, aki ugyan megértőnek mutatkozott, de szabály, az szabály - kifizette a pótdíjat. Ritka eset, nem nagy ügy; levonhatjuk belőle a tanulságot. Tegyen így a MÁV is! Bézi Ferenc • ViaMayhistárla Mátészalka lekörözte Párizst Éppen 100 éve, 1893. október 7-én kezdődött meg Budapesten a lakossági villamosenergia-szolgáltatás. Két villamossági vállalat működött ekkor a főváros területén, nevezetesen a Magyar Villamossági Részvénytársulat, amely előbb, majd a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársulat 1893. november l-jén kezdte meg az áramszolgáltatást. A világon elsőként New Yorkban indult meg a villamosáram-szolgáltatás, 1882. szeptember 4-én. Azután Milánó következett 1883-ban és Berlin 1885-ben. A korabeli Magyarország területén Temesváron, 1884. november 12én helyezték üzembe az első villamosenergia-fejlesztő telepet, majd 1888-ban Mátészalkán indult meg az áramszolgáltatás, mintegy fél évvel korábban, mint Párizsban. Tehát Temesvár Berlint, Mátészalka Párizst körözte le az elektrifikálásban. És mi történt a fővárossal? Budapest fejlődését ekkor jelentősen hátráltatta a fővárosnak a Trieszti Általános Osztrák Légszesz (gáz) Társulattal 1879-ben kötött szerződése, az ausztriai cég számára Budapesten kizárólagossági jogot biztosított 1891. december 15-ig világítási célokat biztosító berendezések létesítésére. Ennek lejárta után a főváros az említett két részvénytársulatnak adott koncessziót villamosenergiaszolgáltatásra. Az egyik egyenáramot, a másik váltóáramot volt köteles szolgáltatni. így teremtettek meg ügyes versenyhelyzetet, és 1894-ben 1675 fogyasztó számára szol3?C STGNAL BIZTOSÍTÓ RT. CSONGRÁD MEGYEI KÉPVISELETE dinamikus, kreatív, jó tárgyalóképességű, nagy ismeretségi körrel rendelkező munkatársakat keres. A főállású képviselőket fizetéssel, garantált jutalékkal és útiátalánnyal honoráljuk a jutalékrendszer mellett. Az alkalmazás feltétele az érettségi bizonyítvány. Mellékállású képviselők és megbízott munkatársak (címszerzők) jelentkezését is várjuk. Fényképes önéletrajzát az alábbi címen várjuk: 3?C STGNAL BIZTOSÍTÓ RT. CSONGRÁD MEGYEI KÉPVISELETE Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: 310-251 Tühegyi József alpolgármester gőgös és személyeskedő, letűnt időket idéző hatalmi kirohanása („Azt ajánlanám, fogják vissza magukat! " stb.) érthetetlen számomra. Mostanában Szegeden ez a hang nem volt jellemző. Bízom benne, hogy nem ez válik uralkodóvá. Méltatlan Szeged városához és önkormányzatához ez a stílus és tartalom. A kérdés tartalmi része világos, és sajnos régóta körvonalazódik. Közvetlen a választás után a város polgármestere sem ingyen, sem pénzért, azaz semmilyen körülmények között nem biztosított irodát az egyéni országgyűlési képviselőknek. Utána a városi önkormányzat ülésén hangzott el egy fiatal képviselő szájából, hogy ne jöjjön ide a miniszterelnök megnyitni a szabadtéri játékokat. Ne jöjjön, minek jönne, hiszen ez egy liberális város. És most A városháza legyen a városé, és ne az (alpolgármesteré! ez a döntés, miszerint kimondottan szakmai jellegű megközelítés mellett folyó, bizonyítottan nagy városi érdeklődéstől kísért fórumokat, beszélgetéseket kitiltottak a városházáról. Politikai okokra hivatkozni nevetséges dolog, hiszen mindenki láthatja, hogy a sokakat érintő nagy témákat politikamentes megközelítésben a díszteremben rendezik (pl. a rendőrség és a közbiztonság kérdéséről Túrós tábornokkal, vagy két hét múlva Deák vezérkari főnökkel Szeged védelmi helyzetéről). A szakmai jellegű, de kisebb érdeklődésre számot tartó városi témákat a városháza díszterme melletti kisteremben (pl. gyógyszertári privatizáció) lehet(ett) megbeszélni. A kimondottan politikai jellegű megközelítésű megnyilatkozásokra a pártszékházakban került és kerül a jövőben is sor. Úgy gondolom, hogy ezek után egyre többek számára világos, hogy az alpolgármester a saját érdekeit és véleményét tolja előtérbe és erőszakolja mindenkire. (Tud-e minderről a polgármester?) Ez az igazi kirekesztés, fizikai kirekesztés. Az alpolgármester nem érzi annak súlyát, hogy Szegedet képviseli. Viselkedésével megsérti a vendégeket, és politikai konfliktusba akarja őket bevonni. Katonákat, rendőröket és köztisztviselőket, akiknek törvény tiltja a politizálást. Megsérti a város érdeklődő polgárait, akik örömmel, nyitottan és mondanivalójukkal együtt menn(én)ek a városházára. Éppen azt próbálja politikai környezetbe tolni a pártszékházba való száműzéssel, amit nem szabadna. Úgy tűnik, hogy a városvezetésnek terhére vannak a városlakók. Az alpolgármester egyre erőteljesebben akadályozza képviselői munkám végzését. Ezek után már valós kérdés, hogy személy szerint mikor tiltanak ki a városházáról. Póda Jenő gáltattak energiát. És napjainkban ez a szám mintegy 1,4 milliód). Városunk, Szeged is lemaradt eme energiafelhasználásban. Itt először 1895. október 31-én világított villanylámpa. Igaz, hogy másutt jóval előbb világított villanyfény. 1878ban a GANZ üzemcsarnokában már világítottak ívlámpával. Azután a kiváló magyar műszaki alkotók áldásos munkássága során a villamosenergia felhasználása elég gyorsan elterjedt. Az áramszolgáltatás mai rendszere, szervezete jó megközelítéssel 1951-ben alakult ki. Ekkor hozták létre területünk nagy vállalatát, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatot, amely november 1. után mind többet jelent majd nekünk. A megye jelentősebb villamosítása csak a harmincas években kezdődött, elsősorban Pongrácz Albert, a szegedi villanytelep igazgató-főmérnöke tervei szerint. Ekkor építették fel a Tisza két partján a két „kis Eiffel-tornyot", amelyen vitték az áramot Tisztántúlra, egészen Apátfalváig. A falvak további villamosítása azután az ötvenes években következett be, összesen 62 településen, közel négyszázezer fogyasztóval. Szeged villamosításának kezdete tulajdonképpen 1895re tehető, amikor egy párizsi cég üzembe helyezte az első generátort, és innen világították be elsőként a Széchenyi teret ívlámpáikkal. A megye közületeinek villamosítása jószerivel 1962-ben befejeződött. Szeged városa a vezetékes gázellátásra az első koncessziós szerződést 1864-ben kötötte. A koncessziót a párizsi Charles Georgi cég nyerte. A villanytelep létesítését követően, a bővítésre 1901-ben került sor, majd mind több gőzkazánt szereltek fel a fogyasztói igények kielégítésére. A szegedi villanytelepi (erőművi) létesítményt az egykori Epreskertben (Damjanich u.) hozták létre, és egyes létesítményei ma is ott találhatók. A szegedi erőmű a gőzszolgáltatást 1957-ben kezdte meg. A megyei és a környék megyei városok villamosművei (villanytelepei) a századforduló körül létesültek. A második világháborút követően, DélMagyarország területén 39 villamosmű volt, és az energiatermelést 33 erőmű biztosította. Azután, jóval később a kis erőművek üzemeltetése fokozatosan csökkent, új nagy létesítményeket helyeztek üzembe a hatvanas években, majd a következő évtizedektől kezdve napjainkig az egykori Európa Szállóból vezényli a nagy vállalat energiaéhségünk kielégítését. Dunapataji Autók - tilos parkolók ós a feleségem Történt egyszer, hogy az asszony tilos helyen parkolt négy másik autó - 1 Zastava (Yu), 1 Skoda (H), 2 Trabant (H) mögött. Az asszony szereti a rendet, a jó törvényeket, a mindennapok forgatagát, különösen a rendszerváltás óta ezért parkolt ötödiknek ezek mögé. Másfél óra múlva az autónknak hűlt helye volt. Az összes többi rendben ott sorakozott eredeti helyén. Talán éppen kincs volt a feleségem autója alatt, vagy ellopták? Egyik sem! Elvitte a rendőrség és a közterületfenntartási hatóság. Útban volt - a többieké nem! De miért ezt?! A kérdés másfél hete ugyanígy felrémlett bennem. Vettem az asszonynak egy rozsdamentes edénykészletet ne legyen mindig gőzös-szagos a haja, a lakás a főzések után. A barátomnak is el akartam mesélni. Az ő kocsijából lop„PRIMER" Csizolóanyagok, -vásznak, -papírok csiszolókövek, fémre-köre. Filc-, rongy- és drótkorongok gyémántszerszámok és darabológépek. Kisgépek és kiegészítők nagy választékban, olcsó áron kaphatók. Primer, Szegeti, Szentháromság u. 33. a Önnek szép kivitelű, frekventált helyen épült családi háza, lakása vagy üzlethelyisége és napi néhány óra szabad ideje van, - hívjon! Tel.: 361-575 csak ma 7-21-ig. Húsipari, kereskedelmi tevékenységet folytató kft. anyagának feldolgozásához, önálló adó-, bér-, tb-ügyekhez értő kontírozó könyvelőt keres, decemberi kezdéssel. „Mérlegképes 4091" jeligére a Sajtóházba. Olcsón akar vásárolni? Térjen be hozzánk. Bútorbolt, Kistelek, Árpád u. 21. szekrénysorok, konyhabútorok, ülőgarnitúrák 55 000 Ft-tól. Konyhai sarokgarnitúra 18 000 Ft-tól. Előszobafalak, egyéb kiegészítők. Egyes darabokra alkudni is lehet. Kedvező feltételekkel részletre is vásárolhat. Megnyílik 1993. okt. 20-án MINI ABC Szeged, Zákány u. 10/B Várjuk kedves vásárlóinkat. Bő áruválaszték, szolid árak Cégt.: Szabolcski Béláné. Figyelem! A MOL Rt. értesíti a tisztelt lakosságot, hogy Szeged, Dorozsmai út 5-7. szám alatti üzemanyagtöltő állomást tápláló kisfeszültség kábelt 1993. október 22-én feszültség alá helyezi. A vezeték továbbiakban életveszélyes, érintése tilos! ÁVÜ kontra önkormányzat? ták el a készletünket. Ez körülbelül 130 ezer forintot ér - az asszonyért mindent. Már az éjszaka 0.30 órakor azt kértem a rendőrségtől, kövessék a forró nyomot - a tettes már akkor ismert volt...! A válaszuk: „Csak nem irányítani akarja a kutatást?" Az edénykészletnek nyoma sincs azóta. Kár! A vállalkozás sok tízezer forint veszteséggel számol - ha tud! Megjegyzés: Mi is lehetne részrehajlás nélkül? Tanulság: Lesz még edény, lesz még „lágy" parkoló... . Lakos László Vannak problémakörök, amelyeket a belső szemlélő, az érintett tolmácsolása nélkül lehetetlen a kívülállók számára érthetővé tenni. Ilyen a gyógyszertárak privatizációjának az elhúzódása is. A háttérben elképzelhető szubjektív okokra csak halványan célzunk, mivel egy kiváltható bősz ellenakciónak nem kívánunk bíróság előtt megfelelni. Az érintettek sejthetik, miről lehet szó. Ami viszont maradéktalanul tartozik a nagyközönségre, az a következő! Általában a privatizációk az igazságtétel szándékán túl, a gazdaság igazán hatékony mozgatásának az eszköze. Ma már ez aligha kétséges nyilvánvalóság! Színezi a képet, hogy országszerte megindult, a tőke kizárólagos piacérdekeltsége alapján, a magángyógyszertárak tömeges létesítésének a folyamata. A megyei szervezésű vállalati központok, korábbi monopol helyzetükből kifolyóan, megőriztek annyi előnyt, hogy azok fenntartásában a vállalati apparátus - főleg a vezetői -, a még csak halványan jelentkező konkurencia ellenére, maximálisan érdekelt, mivel még mindig mutatkozik akkora haszon, amiből igen jó fizetéseket, prémiumokat, egyéb előnyöket lehet élvezni, s bőségesen van tere az egyébként is virágzó korrupciónak is, amelyet itt az áruelosztás időnként adódó egyenetlensége és a részben még mindig létező hiánygazdálkodás táplál. A privatizációs bizonytalanság miatt a lakosság, annyiban érintett, hogy a várományos gyógyszerészek figyelme megoszlik a közönség szolgálata és a privatizációs esély latolgatása között. A patika-privatizáció nyugvópontra helyezése egyaránt érdeke a társadalomnak és a tőkehiány miatt saját gyógyszertárhoz jutni nem tudó gyógyszerészeknek. E folyamatban az ellenérdekeltek táborát az eddig létesített magángyógyszertárak tulajdonosai és a vállalati központok képezik. A vita két színpadi szereplője, állam (ÁVÜ) kontra önkormányzat, a kérdés lényegét illetően csak bábu, és a tulajdonjog álvitájával, mindkét fél egyértelműen csak rosszul járhat. A baj, hogy mindennek az adóját sajnos, a lakosság fizeti meg. Ami a jogi problémákat illeti, a laikus számára nem látszik megoldhatatlannak, a feltételek változtatásával, az E-hitelt biztosítani önkormányzati értékesítés esetén is. Az időhúzás azzal járhat, hogy rövidesen értelmét veszti a privatizáció, mert a biztonságos hasznot remélő tőke tovább létesíti a patikákat; a reménykedő, vállalkozni akaró gyógyszerészek alkalmazottak lesznek; és sem az ÁVÜ, sem az önkormányzat nem tud majd mit privatizálni, mivel a vitatott tulajdonjogú patikákra már nem lesz szükség. Igaz, néhányszáz ember addig „megszedheti" magát. Tetszetős lenne akár „szándékot", késleltetést is feltételezni a késedelem mögött. Ötven-, hatvanmilliárd forintról van szó! Név és cím a szerkesztőségben Folytatódik az ŐSZI VÁSÁR SZEGED RT. 100-^éié íéziszer-gzám íözítf<miasztlvatl és ka Aio-áé'asztotta J?Ű%-£aé?oéc&óAAatr v-e-Ae-Ú/érre<^. Pld.: pneumatikus metszőolló Superstar 8000 Ft F-4 12 000 Ft Csongrád metszőolló 250 Ft Bondex univerzális, vízzel hígítható festékek 50%-os árengedménnyel az Agromarketben, Dorozsmai út 33. Tel.: 361-855 (bejárat a pesti út felöl)