Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

8 KAPCSOLATOK DÉLMAQYARORSZÁQ KEDD, 1993. OKT. 19: OLVASÓSZOLGÁLAT Késve indult az expressz Néhány perc késéssel indult a Nyugatiból a Napfény exp­ressz október 5-én. Örültek en­nek a 16.25-kor az állomásra érkezők (köztük jómagam), amikor értesültek a hangosbe­mondóból. hogy elérhetik még ezt a vonatot. Akkor még nem sejtettem, hogy a hegyjegyért való futás kárbeveszett igyeke­zet. A menetrend szerinti in­dulás időpontja után ugyanis a pénztár már nem ad ki helyje­gyet, mert a számítógép így van programozva. • H Úgy gondoltam, hogy a bű­nömmel csaknem arányos az a büntetés, amelyet a MÁV rám­ró, ha mégis az expresszel uta­zom haza. Még a vonatra szál­lás előtt megtanácskoztam az esetet a kalauzzal, aki ugyan megértőnek mutatkozott, de ­szabály, az szabály - kifizette a pótdíjat. Ritka eset, nem nagy ügy; levonhatjuk belőle a tanulsá­got. Tegyen így a MÁV is! Bézi Ferenc • ViaMayhistárla Mátészalka lekörözte Párizst Éppen 100 éve, 1893. októ­ber 7-én kezdődött meg Buda­pesten a lakossági villamos­energia-szolgáltatás. Két villamossági vállalat működött ekkor a főváros terü­letén, nevezetesen a Magyar Villamossági Részvénytársu­lat, amely előbb, majd a Buda­pesti Általános Villamossági Részvénytársulat 1893. no­vember l-jén kezdte meg az áramszolgáltatást. A világon elsőként New Yorkban indult meg a villa­mosáram-szolgáltatás, 1882. szeptember 4-én. Azután Milá­nó következett 1883-ban és Berlin 1885-ben. A korabeli Magyarország területén Te­mesváron, 1884. november 12­én helyezték üzembe az első villamosenergia-fejlesztő tele­pet, majd 1888-ban Mátészal­kán indult meg az áramszol­gáltatás, mintegy fél évvel ko­rábban, mint Párizsban. Tehát Temesvár Berlint, Mátészalka Párizst körözte le az elektrifi­kálásban. És mi történt a fővá­rossal? Budapest fejlődését ekkor jelentősen hátráltatta a főváros­nak a Trieszti Általános Osztrák Légszesz (gáz) Társulattal 1879-ben kötött szerződése, az ausztriai cég számára Budapes­ten kizárólagossági jogot bizto­sított 1891. december 15-ig vi­lágítási célokat biztosító beren­dezések létesítésére. Ennek le­járta után a főváros az említett két részvénytársulatnak adott koncessziót villamosenergia­szolgáltatásra. Az egyik egyen­áramot, a másik váltóáramot volt köteles szolgáltatni. így teremtettek meg ügyes ver­senyhelyzetet, és 1894-ben 1675 fogyasztó számára szol­3?C STGNAL BIZTOSÍTÓ RT. CSONGRÁD MEGYEI KÉPVISELETE dinamikus, kreatív, jó tárgyalóképességű, nagy ismeretségi körrel rendelkező munkatársakat keres. A főállású képviselőket fizetéssel, garantált jutalékkal és útiátalánnyal honoráljuk a jutalékrendszer mellett. Az alkalmazás feltétele az érettségi bizonyítvány. Mellékállású képviselők és megbízott munkatársak (címszerzők) jelentkezését is várjuk. Fényképes önéletrajzát az alábbi címen várjuk: 3?C STGNAL BIZTOSÍTÓ RT. CSONGRÁD MEGYEI KÉPVISELETE Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: 310-251 Tühegyi József alpolgár­mester gőgös és személyeske­dő, letűnt időket idéző hatal­mi kirohanása („Azt ajánla­nám, fogják vissza magukat! " stb.) érthetetlen számomra. Mostanában Szegeden ez a hang nem volt jellemző. Bí­zom benne, hogy nem ez válik uralkodóvá. Méltatlan Szeged városához és önkormányzatá­hoz ez a stílus és tartalom. A kérdés tartalmi része vi­lágos, és sajnos régóta körvo­nalazódik. Közvetlen a vá­lasztás után a város polgár­mestere sem ingyen, sem pén­zért, azaz semmilyen körül­mények között nem biztosított irodát az egyéni országgyűlé­si képviselőknek. Utána a vá­rosi önkormányzat ülésén hangzott el egy fiatal képvise­lő szájából, hogy ne jöjjön ide a miniszterelnök megnyit­ni a szabadtéri játékokat. Ne jöjjön, minek jönne, hiszen ez egy liberális város. És most A városháza legyen a városé, és ne az (alpolgármesteré! ez a döntés, miszerint kimon­dottan szakmai jellegű meg­közelítés mellett folyó, bizo­nyítottan nagy városi érdek­lődéstől kísért fórumokat, be­szélgetéseket kitiltottak a vá­rosházáról. Politikai okokra hivatkozni nevetséges dolog, hiszen min­denki láthatja, hogy a sokakat érintő nagy témákat politika­mentes megközelítésben a díszteremben rendezik (pl. a rendőrség és a közbiztonság kérdéséről Túrós tábornok­kal, vagy két hét múlva Deák vezérkari főnökkel Szeged vé­delmi helyzetéről). A szakmai jellegű, de kisebb érdeklődés­re számot tartó városi témá­kat a városháza díszterme melletti kisteremben (pl. gyógyszertári privatizáció) lehet(ett) megbeszélni. A ki­mondottan politikai jellegű megközelítésű megnyilatkozá­sokra a pártszékházakban ke­rült és kerül a jövőben is sor. Úgy gondolom, hogy ezek után egyre többek számára világos, hogy az alpolgár­mester a saját érdekeit és vé­leményét tolja előtérbe és erőszakolja mindenkire. (Tud-e minderről a polgár­mester?) Ez az igazi kire­kesztés, fizikai kirekesztés. Az alpolgármester nem ér­zi annak súlyát, hogy Szege­det képviseli. Viselkedésével megsérti a vendégeket, és po­litikai konfliktusba akarja őket bevonni. Katonákat, rendőröket és köztisztviselő­ket, akiknek törvény tiltja a politizálást. Megsérti a város érdeklődő polgárait, akik örömmel, nyitottan és monda­nivalójukkal együtt men­n(én)ek a városházára. Ép­pen azt próbálja politikai környezetbe tolni a pártszék­házba való száműzéssel, amit nem szabadna. Úgy tűnik, hogy a városvezetésnek terhé­re vannak a városlakók. Az alpolgármester egyre erőteljesebben akadályozza képviselői munkám végzését. Ezek után már valós kérdés, hogy személy szerint mikor tiltanak ki a városházáról. Póda Jenő gáltattak energiát. És napjaink­ban ez a szám mintegy 1,4 milliód). Városunk, Szeged is lema­radt eme energiafelhasználás­ban. Itt először 1895. október 31-én világított villanylámpa. Igaz, hogy másutt jóval előbb világított villanyfény. 1878­ban a GANZ üzemcsarnokában már világítottak ívlámpával. Azután a kiváló magyar mű­szaki alkotók áldásos munkás­sága során a villamosenergia felhasználása elég gyorsan el­terjedt. Az áramszolgáltatás mai rendszere, szervezete jó megközelítéssel 1951-ben ala­kult ki. Ekkor hozták létre te­rületünk nagy vállalatát, a Dél­magyarországi Áramszolgálta­tó Vállalatot, amely november 1. után mind többet jelent majd nekünk. A megye jelentősebb villa­mosítása csak a harmincas években kezdődött, elsősorban Pongrácz Albert, a szegedi vil­lanytelep igazgató-főmérnöke tervei szerint. Ekkor építették fel a Tisza két partján a két „kis Eiffel-tornyot", amelyen vitték az áramot Tisztántúlra, egészen Apátfalváig. A falvak további villamosítása azután az ötvenes években következett be, összesen 62 településen, közel négyszázezer fogyasztó­val. Szeged villamosításának kezdete tulajdonképpen 1895­re tehető, amikor egy párizsi cég üzembe helyezte az első generátort, és innen világítot­ták be elsőként a Széchenyi teret ívlámpáikkal. A megye közületeinek villamosítása jó­szerivel 1962-ben befejeződött. Szeged városa a vezetékes gázellátásra az első koncesszi­ós szerződést 1864-ben kötöt­te. A koncessziót a párizsi Charles Georgi cég nyerte. A villanytelep létesítését kö­vetően, a bővítésre 1901-ben került sor, majd mind több gőzkazánt szereltek fel a fo­gyasztói igények kielégítésére. A szegedi villanytelepi (erő­művi) létesítményt az egykori Epreskertben (Damjanich u.) hozták létre, és egyes létesít­ményei ma is ott találhatók. A szegedi erőmű a gőzszolgálta­tást 1957-ben kezdte meg. A megyei és a környék megyei városok villamosművei (vil­lanytelepei) a századforduló körül létesültek. A második világháborút követően, Dél­Magyarország területén 39 vil­lamosmű volt, és az energiater­melést 33 erőmű biztosította. Azután, jóval később a kis erő­művek üzemeltetése fokozato­san csökkent, új nagy létesít­ményeket helyeztek üzembe a hatvanas években, majd a kö­vetkező évtizedektől kezdve napjainkig az egykori Európa Szállóból vezényli a nagy vál­lalat energiaéhségünk kielégí­tését. Dunapataji Autók - tilos parkolók ­ós a feleségem Történt egyszer, hogy az asszony tilos helyen parkolt négy másik autó - 1 Zastava (Yu), 1 Skoda (H), 2 Trabant (H) mögött. Az asszony szereti a rendet, a jó törvényeket, a mindennapok forgatagát, külö­nösen a rendszerváltás óta ­ezért parkolt ötödiknek ezek mögé. Másfél óra múlva az au­tónknak hűlt helye volt. Az összes többi rendben ott sora­kozott eredeti helyén. Talán éppen kincs volt a fe­leségem autója alatt, vagy el­lopták? Egyik sem! Elvitte a rendőrség és a közterületfenn­tartási hatóság. Útban volt - a többieké nem! De miért ezt?! A kérdés másfél hete ugyanígy felrémlett bennem. Vettem az asszonynak egy rozsdamentes edénykészletet ­ne legyen mindig gőzös-szagos a haja, a lakás a főzések után. A barátomnak is el akartam mesélni. Az ő kocsijából lop­„PRIMER" Csizolóanyagok, -vásznak, -papírok csiszolókövek, fémre-köre. Filc-, rongy- és drótkorongok gyémántszerszámok és darabológépek. Kisgépek és kiegészítők nagy választékban, olcsó áron kaphatók. Primer, Szegeti, Szentháromság u. 33. a Önnek szép kivite­lű, frekventált helyen épült családi háza, lakása vagy üzlethelyisége és napi néhány óra szabad ideje van, - hívjon! Tel.: 361-575 csak ma 7-21-ig. Húsipari, kereskedelmi tevékenységet folytató kft. anyagának feldolgozásához, önálló adó-, bér-, tb-ügyekhez értő kontírozó könyvelőt keres, decemberi kezdéssel. „Mérlegképes 4091" jeligére a Sajtóházba. Olcsón akar vásárolni? Térjen be hozzánk. Bútorbolt, Kistelek, Árpád u. 21. szekrénysorok, konyhabútorok, ülőgarnitúrák 55 000 Ft-tól. Konyhai sarokgarnitúra 18 000 Ft-tól. Előszobafalak, egyéb kiegészítők. Egyes darabokra alkudni is lehet. Kedvező feltételekkel részletre is vásárolhat. Megnyílik 1993. okt. 20-án MINI ABC Szeged, Zákány u. 10/B Várjuk kedves vásárlóinkat. Bő áruválaszték, szolid árak Cégt.: Szabolcski Béláné. Figyelem! A MOL Rt. értesíti a tisztelt lakosságot, hogy Szeged, Dorozsmai út 5-7. szám alatti üzemanyagtöltő állomást tápláló kisfeszültség kábelt 1993. október 22-én feszültség alá helyezi. A vezeték továbbiakban életveszélyes, érintése tilos! ÁVÜ kontra önkormányzat? ták el a készletünket. Ez körül­belül 130 ezer forintot ér - az asszonyért mindent. Már az éj­szaka 0.30 órakor azt kértem a rendőrségtől, kövessék a forró nyomot - a tettes már akkor is­mert volt...! A válaszuk: „Csak nem irányítani akarja a kuta­tást?" Az edénykészletnek nyoma sincs azóta. Kár! A vál­lalkozás sok tízezer forint vesz­teséggel számol - ha tud! Megjegyzés: Mi is lehetne részrehajlás nélkül? Tanulság: Lesz még edény, lesz még „lágy" parkoló... . Lakos László Vannak problémakörök, amelyeket a belső szemlélő, az érintett tolmácsolása nélkül le­hetetlen a kívülállók számára érthetővé tenni. Ilyen a gyógy­szertárak privatizációjának az elhúzódása is. A háttérben elképzelhető szubjektív okokra csak halvá­nyan célzunk, mivel egy ki­váltható bősz ellenakciónak nem kívánunk bíróság előtt megfelelni. Az érintettek sejt­hetik, miről lehet szó. Ami viszont maradéktalanul tartozik a nagyközönségre, az a következő! Általában a privati­zációk az igazságtétel szándé­kán túl, a gazdaság igazán ha­tékony mozgatásának az esz­köze. Ma már ez aligha kétsé­ges nyilvánvalóság! Színezi a képet, hogy or­szágszerte megindult, a tőke kizárólagos piacérdekeltsége alapján, a magángyógyszertá­rak tömeges létesítésének a fo­lyamata. A megyei szervezésű vállalati központok, korábbi monopol helyzetükből kifolyó­an, megőriztek annyi előnyt, hogy azok fenntartásában a vállalati apparátus - főleg a ve­zetői -, a még csak halványan jelentkező konkurencia ellené­re, maximálisan érdekelt, mi­vel még mindig mutatkozik ak­kora haszon, amiből igen jó fi­zetéseket, prémiumokat, egyéb előnyöket lehet élvezni, s bősé­gesen van tere az egyébként is virágzó korrupciónak is, ame­lyet itt az áruelosztás időnként adódó egyenetlensége és a rész­ben még mindig létező hiány­gazdálkodás táplál. A privatizációs bizonytalan­ság miatt a lakosság, annyiban érintett, hogy a várományos gyógyszerészek figyelme meg­oszlik a közönség szolgálata és a privatizációs esély latolgatá­sa között. A patika-privatizáció nyug­vópontra helyezése egyaránt érdeke a társadalomnak és a tő­kehiány miatt saját gyógysze­rtárhoz jutni nem tudó gyógy­szerészeknek. E folyamatban az ellenérdekeltek táborát az eddig létesített magángyógy­szertárak tulajdonosai és a vál­lalati központok képezik. A vita két színpadi szereplő­je, állam (ÁVÜ) kontra önkor­mányzat, a kérdés lényegét il­letően csak bábu, és a tulajdon­jog álvitájával, mindkét fél egyértelműen csak rosszul jár­hat. A baj, hogy mindennek az adóját sajnos, a lakosság fizeti meg. Ami a jogi problémákat il­leti, a laikus számára nem lát­szik megoldhatatlannak, a felt­ételek változtatásával, az E-hi­telt biztosítani önkormányzati értékesítés esetén is. Az időhúzás azzal járhat, hogy rövidesen értelmét veszti a privatizáció, mert a biztonsá­gos hasznot remélő tőke to­vább létesíti a patikákat; a re­ménykedő, vállalkozni akaró gyógyszerészek alkalmazottak lesznek; és sem az ÁVÜ, sem az önkormányzat nem tud majd mit privatizálni, mivel a vitatott tulajdonjogú patikákra már nem lesz szükség. Igaz, néhányszáz ember addig „meg­szedheti" magát. Tetszetős len­ne akár „szándékot", késlelte­tést is feltételezni a késedelem mögött. Ötven-, hatvanmilliárd forintról van szó! Név és cím a szerkesztőségben Folytatódik az ŐSZI VÁSÁR SZEGED RT. 100-^éié íéziszer-gzám íözítf<miasztlvatl és ka Aio-áé'asztotta J?Ű%-£aé?oéc&óAAatr v-e-Ae-Ú/érre<^. Pld.: pneumatikus metszőolló Superstar 8000 Ft F-4 12 000 Ft Csongrád metszőolló 250 Ft Bondex univerzális, vízzel hígítható festékek 50%-os árengedménnyel az Agromarketben, Dorozsmai út 33. Tel.: 361-855 (bejárat a pesti út felöl)

Next

/
Thumbnails
Contents