Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

KEDD, 1993. OKT. 19. HAZAI TÜKÖR 5 Nélkülözés Nemrég a Napközi műsorának vendége volt Záray Márta és Vámosi János. Abból az apropóból hívta meg őket Bárdos András műsorvezető, hogy régen hallott róluk, mi lehet velük? Néhány felvétel erejéig felelevenítették azt az időt, amikor még úgy tűnt, hogy a homokórán még nem pereg a homok. A képsorok után meghatódva, mi több: összetörve ültek önmagukban, s elpanaszolták, hogy néhány vidéki fellépésen kívül már sehová nem hívják meg őket. A tévében sem kínáltak számukra fellépést már hosszú évek óta, s ennek bizonyságául Vámosi úr egy komoly listát vett elő, amelyen feljegyzésben állt, hogy melyik zenés műsorban hány éve szerepeltek utoljára. Az ember előbb puszta sajnálatot érez a képek tanulsága szerint is megkorosodott énekesek láttán, és hallva panaszukat. A bánatos öregeket mindig sajnálja az ember. De vajh. mi lehet az oka mellőzésüknek? Vannak a világban helyek, ahol úgy tartják, hogy igazi profi akkor lesz végül az ember, ha tudja, mikor kell abbahagyni, kiszállni a ,,buliból". Állítólag a csúcson. Csakhogy a magyar zenei világban oly kevés profi van, hogy nincs kihez mérni magát a középszernek, nincs kitől megtanulnia, hogy hogyan kell szépen kiszállni, úgy hogy az emberből ne egy „panaszcsomag" maradjon öreg korára, amikor a deszkák már nem az életet jelentik. A fenti „Vajh, miért e nélkülözés?"-re azért is nehéz választ adni, mert abban biztosak lehetünk, hogy a giccs napja sosem fog leáldozni. Podmaniczky Sziláid • (Budapesti tudósítónktól.) Tíz magyar író és költő vette át tegnap Déry Tibor 99. születésnapján a Déry-jutalmat. Az ünnepséget, amelyen a köztársasági elnök, Göncz Árpád is megjelent, a budapesti Vörösmarty téri üvegpalotában rendezték. Szegedről hárman voltak elhíva, Baka István és Darvasi László, mint Déry-jutalmasok, valamint Ilia Mihály lap nélküli szerkesztő, a Déry Tibor Alapítvány kuratóriumának tagja. A többi jutalmazott: Balassa Péter, Botka Ferenc, Kiss Anna, Lászlóffy Aladár Kolozsvárról, Marno János, Spiró György, Németh G. Béla, Benkő Loránd. Tizenegyedikként kapott díjat Camilla Mondral, a fél magyar irodalom lengyelre fordításáért, konkrétabban Camilla Mondral hatvanhét magyar írótól 123 könyvet fordított lengyelre az elmúlt évtizedekben. A díjakat Réz Pál irodalomtörténész, a Holmi szerkesztője adta át s köszöntötte a szerzőket finom malíciával jegyezve meg, hogy Déry valószínűleg nem írókra, hanem állatokra hagyta volna a vagyonát, mert nagyon szerette az állatokat. A Déry Alapítvány anyagi javai a feleségéBaka és Darvasi Déry-díjas A szegedi díjazottak: Darvasi László és Baka István. (Fotó: Kovács András) Maczó Ágnes leváltatná Szabad Györgyöt,,. (Folytatás az L oldalról.) Az elnöki pulpitusról Szabad György röviden reflektált Maczó Ágnes szavaira. Elmondta, hogy a frakciólalapítás kérdésében pontosan követte a Házszabály útmutatásait, így a Házelnök jogkörére vonatkozó előírásokat. Tájékoztatta a képviselőket arról is, hogy az alkotmányügyi bizottság egy ellenszavazattal és egy tartózkodással, az ügyrendi bizottság pedig egyhangúlag úgy foglalt állást: a Független Kisgazdapárt és a Piacpárt frakciója nem tekinthető megalakultnak. Hozzátette azt is: a Házbizottságban - egy ellenszavazat mellett - szintén ilyen értelmű döntés született. Balogh Gábor (független) mindennek ellenére azt javasolta: az Országgyűlés foglaljon állást arról, hogy napirendre veszi-e a frakcialapítással kapcsolatos bizottsági állásfoglalást. Ezt a javaslatot Szabad György szavazásra bocsátotta, ám a képviselők többsége úgy döntött: nem kívánnak foglalkozni a plenáris ülésen ezzel a kérdéssel. A napirend előtti felszólalásokat követően az Országgyűlés sürgősséggel napirendjére vette azt a törvényjavaslatot, amely módosítaná a kárpótlási kérelmek benyújtási határidejét. Szintén napirendre vette a Ház Petrenkó János (független) önálló indítványát, amelyben a képviselő a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról korábban alkotott jogszabály módosítását javasolja. Ugyancsak felkerült a tárgyalandó napirendi pontok közé - mégpedig sürgősséggel - az adatvédelmi törvény módosítására vonatkozó ötpárti közös előterjesztés, valamint Horváth László (Fidesz) önálló indítványa a gyermekek és az ifjúság helyzetének figyelemmel kísérésére. A tárgysorozat elfogadásánek, Kunsági Máriának köszönhetőek, aki az utolsó években nagyon vigyázott arra, hogy amikor Déry író úr Abody Bélával, Réz Pállal „és akkor még" Csutka Istvánnal kártyához kapcsolódóan kért szót Király Zoltán, aki a független képviselőcsoport nevében indítványozta: az Országgyűlés ne tárgyalja jelenlegi formájában a jövő évi költségvetést, valamint az ahhoz kapcsolódó adótörvény-módosításokat. Hangsúlyozta ugyanis, hogy a függetlenek véleménye szerint a gazdasági, pénzügyi adatokkal, és magával a pénzügyminiszteri előtejesztéssel sem konzisztens a költségvetési törvényjavaslat. Az Országgyűlés szoros szavazati aránnyal 104 igen, 115 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett - végül úgy döntött: nem veszi le napirendjéről az említett előterjesztéseket. Az Országgyűlés ezek után megkezdte a kamarai törvény javaslata feletti általános vitát. • (Folytatás az 1. oldalról.) Perrot, a párizsi intézet igazgatója a magyar-francia rész munkálatainak irányításával Szende Tamást, az intézet docensét bízta meg. A franciamagyar rész Szegeden készül, a József Attila Tudományegyetem Francia Tanszékén. A szótáron dolgozó lexikográfiái munkacsoportot Pálfv Miklós docens vezeti. A szegedi műhely munkája még a szótárírás kezdeti szakaszában, de már nem egészen az elején tart. A csoport tagjai, Pálfy Miklós docens, Veressné Farkas Ildikó adjunktus, Sári Andrea tanársegéd, JeanMichel Filippi franciaországi lektor (valamennyien a szegedi tanszék munkatársai), illetve Sőrés Anna főiskolai tanár (Eger), az első betűfejezetek címszavain dolgoznak - már az F-betű is elkelt. Ki-ki napi munkája mellett, szabadidejében „szótározik". Határidő még nincs, hiszen egyelőre nincs konkrét kiadói szerződés sem. Viszont mindkét kiadó bíztat. De szerződést - szokás szerint - csak akkor kötnek, ha a terjedelemnek legalább egynegyede már az asztalon van. A munka pillanatnyilag a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány „Klebelsberg Kunó Emlékére " szakalpítvány anyagi támogatásával folyik. Pálfy Miklós számításai szerint, a 174 ívre becsült francia-magyar szótár mintegy 4-5 év alatt készülhet el. A Micro Róbert egynyelvű francia és a Róbert Collihs francia-angol szótárak címszavai alapján készített becslése szerint az új francia-magyar szótár körülbelül 40 000 címszavas középUj francia-magyar szótár szótár lesz; ez kerül majd egy Robert-kötetbe a nagyjából azonos terjedelmű magyarfrancia szótárral. A szótár elektronikus formában, lemezen is megjelenik majd. Készítői ezért a szócikkelyeket egy speciális szövegszerkesztő program segítségével adatbázis-szerűen, vagyis minden vonatkozásukban külön kódolva dolgozzák fel. Az anyag így, nemcsak hogy gazdagabb lesz a referenciákban, de lehetővé válik majd a legkülönbözőbb keresztreferenciák kikeresése is. Külön ki lehet majd listázni az építészeti, orvosi szakkifejezéseket, külön az argókat, vagy ezek közül csak a hímneműeket, s ha kell, éppen csak azokat, amelyeknek a magyar megfelelői bizonytalanok, és enciklopédikus körülírást tartalmaznak. Aki mostanáig az „Eckhardtot" böngészte, abban nyilván felmerül a kérdés: az új szótár mi újat hoz a szócikkekben? A címszóállományban nagy változás nem lesz, lep meg Pálfy Miklós, talán 4-5 százaléknyi elavult, kevéssé használatos szó marad el, vagy cserélődik ki. Az igazi változás a szócikkek szerkezetét érinti majd. Véleménye szerint az Eckhardt szótárban a szükségesnél kevesebb, vagy rendszertelenebb a nyelvtani referenciaanyag. Sok a tükörfordítás, és szinte teljesen rendszertelen a szócikkek jelentéstagolása. A használó többnyire találomra „Választ" az ömlesztve megadott jelentések között. - Ha valaki azt akatja mondani francia ismerősének, hogy „boldog születésnapot kívánok", akkor a „kíván" címszónál minden útbaigazítás nélkül ott tálálja a désirer és a souhaiter igéket - jegyzi meg Pálfy Miklós. - Az eredmény olyan elfogadhatatlan mondat lehet, mint a „* Je vous désire bon anniversaire", ami éppoly idétlenül hangzik franciául, mint ha magyarul azt mondanám valakinek, hogy „* Boldog születésnapot óhajtok". Mármost, ha a két ige közül egy diáknak kell választania, hát inkább a désirer-1 választja, mint a souhaiter-t, amelynek kiejtésében esetleg bizonytalan. Pálfy Miklós maga is vallja: meglátszik majd, hogy nemcsak lexikográfus, de tanár is, aki szótáron dolgozott. Ez olyan bírálat, ami már eddig is érte a csoportot, de: vállalják. Tudom, mondja, a legkönynyebb dolog egy szótárról roszszat mondani. Az újról is, a régiről is. De az Eckhardt-szótár egy olyan időszakban készült, amikor sürgősen volt szükség szótárakra. Anyanyelvi lektorálásra akkoriban például egyáltalán nem volt lehetőség, míg a mostani anyag többszörös francia lektoráláson esik át. - A háború előtti Sauvageot-szótár bizonyos szempontból itt-ott még mjndig jobb, mint az Eckhardt - véli Pálfy Milkós. - Egyrészt benne van Aurélien Sauvageol francia anyanyelvűsége és magyar nyelvi hozzáértése, aztán Benedek Marcell magyar anyanyelve és kiváló francia nyelvtudása, s ráadásul benne van Balassa József lexikográfiái szaktudása. Eckhardt Sándor nagy műveltségű professzor volt, de szótárában is mintha irodaimári egyénisége érződne inkább, s ez egy szótár esetében nem mindig előny. Az új szótár, úgy gondolom, nem kizárólagosan a francia irodalmi nyelv szótára lesz. A szerzők fő törekvése, hogy úgy a címszavak, mint a szótári példaanyag a mai, élő francia nyelvet tükrözzék. Arról azonban nincs szó, hogy az irodalmi nyelvben létező, de a beszélt és a sajtóban használt élő nyelvhez viszonyítva elavultnak tűnő szavak kimaradnának. Az aprólékos szócikktagolás a használó számára az eddigieknél pontosabban helyezi majd el e szavakat a beszélt és írott francia stílusrétegekben. Ehhez segít hozzá a bőséges jelentéstani referenciaanyag és a stílusrétegek (az argó; a családias nyelvhasználat, a szakszavak) szigorú jelölése is - a példamondatok kiválasztásánál különös gondot fordítanak arra, hogy bennük a használói helyzet stílusa félreérthetetlen legyen. A szerzői elképzelések azt ígérik: az ezredfordulóra az élő nyelv aprólékos és rendkívül racionális szerkesztésű franciamagyar szótárát veheti kézbe az olvasó. Panek Sándor zott, csak kicsiben folyjon a játék. A jutalmazottak közül Camilla Mondral mondott ékes magyax nyelvű köszönetet, kihangsúlyozva azt, mennyire örül, hogy az utóbbi években megszakadt lengyel-magyar kulturális kapcsolatok újraindulnak, a két nemzet írói megint figyelnek egymásnak. Szeptemberben a szokásosnál takarékosabbak voltunk Szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest nagyobb mértékben növekedtek a lakossági megtakarítások, ám a többlet elsősorban a készpénzállományban, valamint a lakossági devizabetéteknél alakult ki. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a bruttó megtakarítások szeptember végén elérték az 1198,4 milliárd forintot. Ez az augusztus végi állományt 24,8 milliárd forinttal haladja meg. Augusztusban egy hónap alatt közel 9,7 milliárddal, júliusban 13,9 milliárd forinttal, júniusban 18,3 milliárd forinttal, májusban pedig 10,6 milliárd forinttal növekedtek a megtakarítások. Az elmúlt hónapokban már megfigyelhető, hogy az átlagosnál gyorsabban bővül a devizabetét-állomány. Ez az irányzat szeptemberben különösen erőteljessé vált. A lakossági devizamegtakarítások öszszege a IX. hónapban elérte a 197,5 milliárd forintot, 12,6 milliárd forinttal haladta meg az előző havit. Ebben szerepet játszott a forintleértékelés is. Augusztusban a növekmény 5,8 milliárd forint volt, júliusban pedig 6,6 milliárd forintot tett ki. Júniusban és májusban viszont csupán 2-2 milliárddal növekedett a devizabetét-állomány. Ugyancsak látványosan emelkedett a lakosságnál lévő készpénz mennyisége. Míg augusztusban a készpénzállomány csak valamivel haladta meg a 300 milliárd forintot, szeptember végén ez az összeg már 312,7 milliárd forintot tett ki. Minimális mértékben növekedett csak a pénzintézeti értékpapír-állomány. Kissé csökkent a lakosság eladósodásának üteme. Az állampolgárok a bankoknak 229,6 milliárd forinttal tartoznak. Ez 2,4 milliárd forinttal haladja meg az augusztusi szintet. Mindezeket figyelembe véve, a nettó megtakarítások 968,8 milliárd forintot tesznek ki. A nettó megtakarítások is jelentősen, 22,2 milliárd forinttal emelkedtek szeptemberben. • Európai Közösség Magyar csatlakozás kilencvenkilencben Az idén a magyar kivitel 50 százaléka már az EK-ba irányul, elérve azt a határértéket, amelyet a szakemberek már az integráció szintjének tartanak mondta Hargita Ágnes, a külgazdasági tárca képviselője hétfőn a nemzetközi konferencia egyik előadójaként. Az idén a magyar kivitel 50 százaléka már az EK-ba irányul, elérve azt a határértéket, amelyet a szakemberek már az integráció szintjének tartanak. Kevésbé örvendetes, azonban, hogy az év első hat hónapjában 32,5 százalékkal csökkent a kivitel, s kétharmadára zsugorodott az ipari export. Ez elsősorban a magyar gazdaság belső zavaraira vezethető vissza. Magyarország és az EK közötti társulási megállapodás, amely a magyar üzleti élet számára biztonságot, előreláthatóságot jelent, miközben csökkennek a piacrajutás terhei, mint szerződés, még sokáig működni fog - vélte Juhász Endre, a külgazdasági tárca államtitkára. Elmondta, hogy Magyarország 2000. december 31-éig történő csatlakozása reális. Áz EFTA-országok befogadása, tehát 1995 előtt, nem lesz napirenden a visegrádi országok kérelme. Sokat várhatunk viszont az EK integrációs fejlődését meghatározó 1996os konferenciától. Ezen a fórumon a visegrádi országoknak már egyeztetett érdekeiket kell megfogalmazniuk. Ezt követően kerülhet sor az egyes országok és az EK közötti érdemi tárgyalásra. Egy évet hagyva a ratifikációra, vagyis a tagországok parlamentjei általi jóváhagyásra, gyorsított ütem mellett 1999 januárjára datálható Magyarország csatlakozása.