Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

KEDD, 1993. OKT. 19. HAZAI TÜKÖR 5 Nélkülözés Nemrég a Napközi műsorának vendége volt Záray Márta és Vámosi János. Abból az apropóból hívta meg őket Bár­dos András műsorvezető, hogy régen hallott róluk, mi lehet velük? Néhány felvétel erejéig felelevenítették azt az időt, amikor még úgy tűnt, hogy a homokórán még nem pereg a homok. A képsorok után meghatódva, mi több: összetörve ültek önmagukban, s elpanaszolták, hogy néhány vidéki fel­lépésen kívül már sehová nem hívják meg őket. A tévében sem kínáltak számukra fellépést már hosszú évek óta, s en­nek bizonyságául Vámosi úr egy komoly listát vett elő, ame­lyen feljegyzésben állt, hogy melyik zenés műsorban hány éve szerepeltek utoljára. Az ember előbb puszta sajnálatot érez a képek tanulsága szerint is megkorosodott énekesek láttán, és hallva panaszu­kat. A bánatos öregeket mindig sajnálja az ember. De vajh. mi lehet az oka mellőzésüknek? Vannak a világban helyek, ahol úgy tartják, hogy igazi profi akkor lesz végül az ember, ha tudja, mikor kell abba­hagyni, kiszállni a ,,buliból". Állítólag a csúcson. Csakhogy a magyar zenei világban oly kevés profi van, hogy nincs ki­hez mérni magát a középszernek, nincs kitől megtanulnia, hogy hogyan kell szépen kiszállni, úgy hogy az emberből ne egy „panaszcsomag" maradjon öreg korára, amikor a deszkák már nem az életet jelentik. A fenti „Vajh, miért e nélkülözés?"-re azért is nehéz vá­laszt adni, mert abban biztosak lehetünk, hogy a giccs napja sosem fog leáldozni. Podmaniczky Sziláid • (Budapesti tudósítónktól.) Tíz magyar író és költő ve­tte át tegnap Déry Tibor 99. születésnapján a Déry-jutal­mat. Az ünnepséget, amelyen a köztársasági elnök, Göncz Ár­pád is megjelent, a budapesti Vörösmarty téri üvegpalotában rendezték. Szegedről hárman voltak elhíva, Baka István és Darvasi László, mint Déry-ju­talmasok, valamint Ilia Mihály lap nélküli szerkesztő, a Déry Tibor Alapítvány kuratóriumá­nak tagja. A többi jutalmazott: Balassa Péter, Botka Ferenc, Kiss Anna, Lászlóffy Aladár Kolozsvárról, Marno János, Spiró György, Németh G. Béla, Benkő Loránd. Tizenegyedik­ként kapott díjat Camilla Mondral, a fél magyar iroda­lom lengyelre fordításáért, konkrétabban Camilla Mondral hatvanhét magyar írótól 123 könyvet fordított lengyelre az elmúlt évtizedekben. A díjakat Réz Pál irodalomtörténész, a Holmi szerkesztője adta át s köszöntötte a szerzőket finom malíciával jegyezve meg, hogy Déry valószínűleg nem írókra, hanem állatokra hagyta volna a vagyonát, mert nagyon szerette az állatokat. A Déry Alapít­vány anyagi javai a feleségé­Baka és Darvasi Déry-díjas A szegedi díjazottak: Darvasi László és Baka István. (Fotó: Kovács András) Maczó Ágnes leváltatná Szabad Györgyöt,,. (Folytatás az L oldalról.) Az elnöki pulpitusról Sza­bad György röviden reflektált Maczó Ágnes szavaira. El­mondta, hogy a frakciólalapí­tás kérdésében pontosan követ­te a Házszabály útmutatásait, így a Házelnök jogkörére vo­natkozó előírásokat. Tájékoz­tatta a képviselőket arról is, hogy az alkotmányügyi bizott­ság egy ellenszavazattal és egy tartózkodással, az ügyrendi bi­zottság pedig egyhangúlag úgy foglalt állást: a Független Kis­gazdapárt és a Piacpárt frak­ciója nem tekinthető megala­kultnak. Hozzátette azt is: a Házbizottságban - egy ellen­szavazat mellett - szintén ilyen értelmű döntés született. Balogh Gábor (független) mindennek ellenére azt java­solta: az Országgyűlés foglal­jon állást arról, hogy napirend­re veszi-e a frakcialapítással kapcsolatos bizottsági állásfog­lalást. Ezt a javaslatot Szabad György szavazásra bocsátotta, ám a képviselők többsége úgy döntött: nem kívánnak foglal­kozni a plenáris ülésen ezzel a kérdéssel. A napirend előtti felszólalá­sokat követően az Országgyű­lés sürgősséggel napirendjére vette azt a törvényjavaslatot, amely módosítaná a kárpótlási kérelmek benyújtási határide­jét. Szintén napirendre vette a Ház Petrenkó János (függet­len) önálló indítványát, amely­ben a képviselő a csődeljárás­ról és a felszámolási eljárásról korábban alkotott jogszabály módosítását javasolja. Ugyan­csak felkerült a tárgyalandó napirendi pontok közé - még­pedig sürgősséggel - az adat­védelmi törvény módosítására vonatkozó ötpárti közös előter­jesztés, valamint Horváth László (Fidesz) önálló indítvá­nya a gyermekek és az ifjúság helyzetének figyelemmel kísé­résére. A tárgysorozat elfogadásá­nek, Kunsági Máriának kö­szönhetőek, aki az utolsó évek­ben nagyon vigyázott arra, hogy amikor Déry író úr Abody Bélával, Réz Pállal „és akkor még" Csutka Istvánnal kártyá­hoz kapcsolódóan kért szót Király Zoltán, aki a független képviselőcsoport nevében in­dítványozta: az Országgyűlés ne tárgyalja jelenlegi formájá­ban a jövő évi költségvetést, valamint az ahhoz kapcsolódó adótörvény-módosításokat. Hangsúlyozta ugyanis, hogy a függetlenek véleménye szerint a gazdasági, pénzügyi adatok­kal, és magával a pénzügymi­niszteri előtejesztéssel sem konzisztens a költségvetési tör­vényjavaslat. Az Országgyűlés szoros szavazati aránnyal ­104 igen, 115 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett - végül úgy döntött: nem veszi le napi­rendjéről az említett előterjesz­téseket. Az Országgyűlés ezek után megkezdte a kamarai tör­vény javaslata feletti általános vitát. • (Folytatás az 1. oldalról.) Perrot, a párizsi intézet igazga­tója a magyar-francia rész munkálatainak irányításával Szende Tamást, az intézet do­censét bízta meg. A francia­magyar rész Szegeden készül, a József Attila Tudományegye­tem Francia Tanszékén. A szó­táron dolgozó lexikográfiái munkacsoportot Pálfv Miklós docens vezeti. A szegedi műhely munkája még a szótárírás kezdeti szak­aszában, de már nem egészen az elején tart. A csoport tagjai, Pálfy Miklós docens, Veressné Farkas Ildikó adjunktus, Sári Andrea tanársegéd, Jean­Michel Filippi franciaországi lektor (valamennyien a szegedi tanszék munkatársai), illetve Sőrés Anna főiskolai tanár (Eger), az első betűfejezetek címszavain dolgoznak - már az F-betű is elkelt. Ki-ki napi munkája mellett, szabadidejé­ben „szótározik". Határidő még nincs, hiszen egyelőre nincs konkrét kiadói szerződés sem. Viszont mindkét kiadó bíztat. De szerződést - szokás szerint - csak akkor kötnek, ha a terjedelemnek legalább egy­negyede már az asztalon van. A munka pillanatnyilag a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány „Klebelsberg Kunó Emlékére " szakalpítvány anya­gi támogatásával folyik. Pálfy Miklós számításai szerint, a 174 ívre becsült francia-ma­gyar szótár mintegy 4-5 év alatt készülhet el. A Micro Ró­bert egynyelvű francia és a Róbert Collihs francia-angol szótárak címszavai alapján ké­szített becslése szerint az új francia-magyar szótár körülbe­lül 40 000 címszavas közép­Uj francia-magyar szótár szótár lesz; ez kerül majd egy Robert-kötetbe a nagyjából azonos terjedelmű magyar­francia szótárral. A szótár elektronikus for­mában, lemezen is megjelenik majd. Készítői ezért a szócik­kelyeket egy speciális szöveg­szerkesztő program segítségé­vel adatbázis-szerűen, vagyis minden vonatkozásukban kü­lön kódolva dolgozzák fel. Az anyag így, nemcsak hogy gaz­dagabb lesz a referenciákban, de lehetővé válik majd a legkü­lönbözőbb keresztreferenciák kikeresése is. Külön ki lehet majd listázni az építészeti, or­vosi szakkifejezéseket, külön az argókat, vagy ezek közül csak a hímneműeket, s ha kell, éppen csak azokat, amelyek­nek a magyar megfelelői bi­zonytalanok, és enciklopédikus körülírást tartalmaznak. Aki mostanáig az „Eck­hardtot" böngészte, abban nyil­ván felmerül a kérdés: az új szótár mi újat hoz a szócikkek­ben? A címszóállományban nagy változás nem lesz, lep meg Pálfy Miklós, talán 4-5 százaléknyi elavult, kevéssé használatos szó marad el, vagy cserélődik ki. Az igazi változás a szócikkek szerkezetét érinti majd. Véleménye szerint az Eckhardt szótárban a szüksé­gesnél kevesebb, vagy rend­szertelenebb a nyelvtani refe­renciaanyag. Sok a tükörfordí­tás, és szinte teljesen rendszer­telen a szócikkek jelentéstago­lása. A használó többnyire ta­lálomra „Választ" az ömlesztve megadott jelentések között. - Ha valaki azt akatja mon­dani francia ismerősének, hogy „boldog születésnapot kívánok", akkor a „kíván" címszónál minden útbaigazítás nélkül ott tálálja a désirer és a souhaiter igéket - jegyzi meg Pálfy Mik­lós. - Az eredmény olyan el­fogadhatatlan mondat lehet, mint a „* Je vous désire bon anniversaire", ami éppoly idétlenül hangzik franciául, mint ha magyarul azt monda­nám valakinek, hogy „* Bol­dog születésnapot óhajtok". Mármost, ha a két ige közül egy diáknak kell választania, hát inkább a désirer-1 választja, mint a souhaiter-t, amelynek kiejtésében esetleg bizonyta­lan. Pálfy Miklós maga is vallja: meglátszik majd, hogy nem­csak lexikográfus, de tanár is, aki szótáron dolgozott. Ez olyan bírálat, ami már eddig is érte a csoportot, de: vállalják. Tudom, mondja, a legköny­nyebb dolog egy szótárról rosz­szat mondani. Az újról is, a ré­giről is. De az Eckhardt-szótár egy olyan időszakban készült, amikor sürgősen volt szükség szótárakra. Anyanyelvi lekto­rálásra akkoriban például egyáltalán nem volt lehetőség, míg a mostani anyag többszö­rös francia lektoráláson esik át. - A háború előtti Sauva­geot-szótár bizonyos szem­pontból itt-ott még mjndig jobb, mint az Eckhardt - véli Pálfy Milkós. - Egyrészt benne van Aurélien Sauvageol fran­cia anyanyelvűsége és magyar nyelvi hozzáértése, aztán Be­nedek Marcell magyar anya­nyelve és kiváló francia nyelv­tudása, s ráadásul benne van Balassa József lexikográfiái szaktudása. Eckhardt Sándor nagy műveltségű professzor volt, de szótárában is mintha irodaimári egyénisége érződne inkább, s ez egy szótár eseté­ben nem mindig előny. Az új szótár, úgy gondolom, nem ki­zárólagosan a francia irodalmi nyelv szótára lesz. A szerzők fő törekvése, hogy úgy a címszavak, mint a szótári példaanyag a mai, élő francia nyelvet tükrözzék. Ar­ról azonban nincs szó, hogy az irodalmi nyelvben létező, de a beszélt és a sajtóban használt élő nyelvhez viszonyítva el­avultnak tűnő szavak kimarad­nának. Az aprólékos szócikkta­golás a használó számára az eddigieknél pontosabban he­lyezi majd el e szavakat a be­szélt és írott francia stílusréte­gekben. Ehhez segít hozzá a bőséges jelentéstani referencia­anyag és a stílusrétegek (az argó; a családias nyelvhaszná­lat, a szakszavak) szigorú jelö­lése is - a példamondatok ki­választásánál különös gondot fordítanak arra, hogy bennük a használói helyzet stílusa félre­érthetetlen legyen. A szerzői elképzelések azt ígérik: az ezredfordulóra az élő nyelv aprólékos és rendkívül racionális szerkesztésű francia­magyar szótárát veheti kézbe az olvasó. Panek Sándor zott, csak kicsiben folyjon a já­ték. A jutalmazottak közül Ca­milla Mondral mondott ékes magyax nyelvű köszönetet, kihangsúlyozva azt, mennyire örül, hogy az utóbbi években megszakadt lengyel-magyar kulturális kapcsolatok újrain­dulnak, a két nemzet írói me­gint figyelnek egymásnak. Szeptemberben a szokásosnál takarékosabbak voltunk Szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest nagyobb mértékben növekedtek a lakos­sági megtakarítások, ám a többlet elsősorban a készpénz­állományban, valamint a lakos­sági devizabetéteknél alakult ki. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a bruttó megtakarítások szeptember vé­gén elérték az 1198,4 milliárd forintot. Ez az augusztus végi állományt 24,8 milliárd forint­tal haladja meg. Augusztusban egy hónap alatt közel 9,7 milli­árddal, júliusban 13,9 milliárd forinttal, júniusban 18,3 milli­árd forinttal, májusban pedig 10,6 milliárd forinttal növe­kedtek a megtakarítások. Az elmúlt hónapokban már megfigyelhető, hogy az átla­gosnál gyorsabban bővül a de­vizabetét-állomány. Ez az irányzat szeptemberben külö­nösen erőteljessé vált. A lakos­sági devizamegtakarítások ösz­szege a IX. hónapban elérte a 197,5 milliárd forintot, 12,6 milliárd forinttal haladta meg az előző havit. Ebben szerepet játszott a forintleértékelés is. Augusztusban a növekmény 5,8 milliárd forint volt, július­ban pedig 6,6 milliárd forintot tett ki. Júniusban és májusban viszont csupán 2-2 milliárddal növekedett a devizabetét-állo­mány. Ugyancsak látványosan emelkedett a lakosságnál lévő készpénz mennyisége. Míg au­gusztusban a készpénzállo­mány csak valamivel haladta meg a 300 milliárd forintot, szeptember végén ez az összeg már 312,7 milliárd forintot tett ki. Minimális mértékben növe­kedett csak a pénzintézeti ér­tékpapír-állomány. Kissé csökkent a lakosság eladósodásának üteme. Az ál­lampolgárok a bankoknak 229,6 milliárd forinttal tartoz­nak. Ez 2,4 milliárd forinttal haladja meg az augusztusi szintet. Mindezeket figyelembe véve, a nettó megtakarítások 968,8 milliárd forintot tesznek ki. A nettó megtakarítások is jelentősen, 22,2 milliárd forint­tal emelkedtek szeptemberben. • Európai Közösség Magyar csatlakozás kilencvenkilencben Az idén a magyar kivitel 50 százaléka már az EK-ba irá­nyul, elérve azt a határértéket, amelyet a szakemberek már az integráció szintjének tartanak ­mondta Hargita Ágnes, a kül­gazdasági tárca képviselője hétfőn a nemzetközi konferen­cia egyik előadójaként. Az idén a magyar kivitel 50 száza­léka már az EK-ba irányul, el­érve azt a határértéket, amelyet a szakemberek már az integrá­ció szintjének tartanak. Kevés­bé örvendetes, azonban, hogy az év első hat hónapjában 32,5 százalékkal csökkent a kivitel, s kétharmadára zsugorodott az ipari export. Ez elsősorban a magyar gazdaság belső zavara­ira vezethető vissza. Magyarország és az EK kö­zötti társulási megállapodás, amely a magyar üzleti élet szá­mára biztonságot, előrelátható­ságot jelent, miközben csök­kennek a piacrajutás terhei, mint szerződés, még sokáig működni fog - vélte Juhász Endre, a külgazdasági tárca ál­lamtitkára. Elmondta, hogy Magyarország 2000. december 31-éig történő csatlakozása re­ális. Áz EFTA-országok befo­gadása, tehát 1995 előtt, nem lesz napirenden a visegrádi or­szágok kérelme. Sokat várha­tunk viszont az EK integrációs fejlődését meghatározó 1996­os konferenciától. Ezen a fóru­mon a visegrádi országoknak már egyeztetett érdekeiket kell megfogalmazniuk. Ezt követő­en kerülhet sor az egyes orszá­gok és az EK közötti érdemi tárgyalásra. Egy évet hagyva a ratifikációra, vagyis a tagor­szágok parlamentjei általi jóvá­hagyásra, gyorsított ütem mel­lett 1999 januárjára datálható Magyarország csatlakozása.

Next

/
Thumbnails
Contents