Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. OKT. 19. Belgrád feláldozza szerb Krajinát? Mate Granic horvát külügyminiszter legújabb célzásai amely szerint Horvátország bekapcsolódik a szerb Krajina hovatartozásáról folyó harcba - megosztották a krajinai vezetést, Belgrádban azonban nem okoztak nagy meglepetést. Éppen ellenkezőleg: igazolódni látszanak a Krajina jövőjéről szóló, már régóta közszájon forgó spekulációk. • Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök hétfőn délelőtt átadta maga és kormánya lemondó levelét Lech Walesa köztársasági elnöknek, aki az alkotmány előírása értelmében a lemondást elfogadta. A távozó miniszterelnök egyúttal átadta az államfőnek a minisztertanács által a múlt héten elfogadott „Jelentés az állam helyzetéről" című dokumentumot. Ez nem csak a tavaly július 11-én alakult kormány, hanem a rendszerváltás óta eltelt egész időszak eredményeit értékeli. A jelentés bár szól a problémákról is egyértelműen pozitívan értékeli e korszakot, és az a végkövetkeztetése, hogy egy jó állapotban lévő, dinamikus fejlődésnek induló országot hagynak a választásokat megnyert pártok kormányára. Lech Walesa hétfőn Waldemar Pawlakot, a Lengyel Parasztpárt (PSL) vezetőjét bízta meg kormányalakítással, miután elfogadta Hanna Suchocka és kormánya lemondását. Az új miniszterelnök a szejm legközelebbi ülésén beterjeszti kormánya névsorát. •^^•••••••IIBHHI^H • Az APA értesülése szerint délen Knin környéke valamint az egyoldalúan kikiáltott szerb köztársaság nyugati részén fekvő Lika és Banija térsége Horvátország kezén marad. Ezek a területek az Adriai-tengerpart hátországát jelentik, amely a Zágráb és Split közötti természetes összeköttetés szempontjából fontos Horvátország számára. Mindezekért cserébe a szerbek megkapják Kelet-Szlavóniát és Baranyát. Ebben a változatban Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb elnök állapodott meg egyik nem hivatalos találkozójukon. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Momcilo Krajisnik, Mihail Gorbacsov saját szavai szerint nem szándékozik jelöltként indulni a jövő júniusra előirányzott elnökválasztáson, viszont fontolóra vette, hogy ismét tevőlegesen bekapcsolódik az orosz politikai életbe. A volt szovjet államfőt a Die Welt német napilapban megjelent interjúja szerint az október elején történt moszkvai események, a parlament ellen alkalmazott erőszak késza boszniai szerb parlament elnöke már tavaly kijelentette: Belgrád a boszniai szerbek érdekében feláldozza Krajinát és átengedi a horvátoknak. A tette arra, hogy politikai viszszatérésre gondoljon. „Október 3—4-ig az volt a szilárd elhatározásom, hogy nem törekszem politikai tisztségre. Azóta viszont új országban élünk. Láthattuk, milyenek valójában hatóságaink és azt is láttuk, hogy az elégedetlenség a reformfolyamattal robbanással fenyeget" - mondta. Gorbacsov ismét keményen ostorozta azt a módot, ahogy most ismertetett megoldásról először nyilvánosan Vojislav Seselj, a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt vezére beszélt. Borisz Jelcin leszámolt reformellenes ellenfeleivel. A volt szovjet államfő szerint Jelcin a szélsőségesség elleni harc ürügyén megpróbált megszabadulni lehetséges ellenzékétől. Elfogadhatatlannak és egyben baljós előjelnek nevezte, hogy Jelcin ellenzéki lapokat tiltatott be, hiszen azok, bármilyen bírálóak legyenek is, a népesség bizonyos rétegeinek a véleményét tükrözték. Ezzel egy időben Krajina kormányfője, Djordje Bjegovic hétfőn Kninben leszögezte: a Krajinai Szerb Köztársaság visszautasít minden olyan követelést, hogy csatlakozzon Horvátországhoz. Bjegovic levélben értesítette a Bosznia-konferencia társelnökeit, hogy a krajinai szerb parlament vasárnapi döntése a jövőben kötelező a nemzetközi konferenciákon résztvevő krajinai küldöttségre. A knini törvényhozás arról is határozott, hogy a krajinai küldöttek által aláírt kétoldalú vagy többoldalú megállapodások érvényességéhez ezentúl a parlament jóváhagyása szükséges írta a Tanjug. • Suchocka lemondott Pawlak alakít kormányt Gorbacsov nem akar elnök lenni - de... Vége a rendkívüli állapotnak Moszkvában A rendkívüli állapotnak vége, egyes különleges alakulatok azonban egyelőre az orosz fővárosban maradnak. (MTI -Telefotó) • Brüsszel után, Strasbourg előtt Hatékony lesz-c az utókontroll? A kisebbségek helyzete már nem (csak) belügy.... Az orosz fővárosban két hét után hétfőn hajnalban, helyi idő szerint öt órakor feloldották a rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat, amelyet az október eleji véres események miatt rendelt el Borisz Jelcin orosz elnök. A rendkívüli állapot idején a rendőri intézkedések során három ember, köztük egy rendőr életét vesztette, 12en pedig megsebesültek. Az államigazgatási hivatal illetékese, Alekszandr Kotyonkov már a múlt hét végén jelezte, hogy nem hosszabbítják meg a rendkívüli állapotot. Ugyanakkor a hatóságok továbbra is fokozottan ügyelnek majd a rendre, de ez nem jelenti az állampolgárok alkotmányos szabadságjogainak korlátozását. A rendkívüli állapot bevezetése után az ország huszonkét körzetéből a különleges rend• Megtekinthették az iratokat Páli néniék? - Nem. Pedig a belügyminiszter-helyettes levele birtokomban van, melyben utasítja a szentesi kapitányt, hogy adja át az iratokat megtekintésre. • Jelentkeztek nála? - Négyen voltunk bent 'veszi át a szót Erzsike -, a kapitány úr első kérdése az volt, ki ez a csürhe... Tudja mit mondott? Mehetünk mi az ENSZ-hez is, akkor sem mutatja meg a papírokat, mert minden levél úgyis hozzá jön vissza. • És tényleg így volt? - Bárhová írtunk, az volt a válasz, hogy tegyünk bejelentést a szentesi kapitányságon... Egy hónap elteltével, amikor még a közbülső jegyzőkönyvek tanúsága szerint alapos nyomozás folyt, dr. Kelemen Miklós rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány is megtagadja az újranyomozást. Ugye érthető a dolog? A szegediek november 16-án állnak le az üggyel, de a főkapitány elvtárs már minijent tud. Előre, mintha a nagykönyvben meg lenne írva, mi lesz a végeredmény. őri alakulatok, az OMON több mint 1240 katonáját vezényelték a fővárosba. Az eredeti indok az volt, hogy úgymond szétszéledtek Moszkvában a parlament védői, és fenyegetik a közbiztonságot. Lényegében az első két nap után azonban kitűnt, hogy a hatóságok a rendkívüli jogköröket a bűnözők elleni határozott fellépésre használják fel. Az Interfax összesítéséből ugyanakkor kiderült, hogy a rendőrség csak viszonylag szerény eredményeket mutathat fel. Két hét alatt ezer büntetőeljárást indítottak, míg korábban naponta átlag háromszáz bűnügy miatt indult eljárás, összesen 111 lőfegyvert koboztak el, ami moszkvai viszonylatban megint csak nagyon kis mennyiség, mivel a legszerényebb becslések is több ezerre teszik a nyolcmilNos, lássuk tehát. Kelemen vezérőrnagy elvtárs hogyan is látta a nyomozás csúcsidőszakában az eredményt: „...Ez ügyben a rendőrkapitányság Páli Sándor halálára tekintettel a nyomozást megtagadta. Részletesen vizsgálta viszont a bekövetkezett rendkívüli haláleset körülményeit, amelyből egyértelműen az állapítható meg, hogy fia - feltehetően az előző magatartásáliós nagyvárosban illegálisan tartott fegyverek számát. Kiutasítottak viszont a városból csaknem hét és félezer, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező embert. Az Interfax megjegyzi, hogy nemzetiségüket nem közölték. Az egy hete indult NTV független televízió Itogi (Mérleg) című politikai magazinműsorában viszont beszámolt róla, hogy elsősorban nak helytelenségét felismerve - 1977. szeptember 4-én 02 óra 30 és 03 óra közötti időben önkezűleg vetett véget életének..." Ebből kitűnik, hogy mire is terjedt ki alapos részletességgel a vizsgálat. A nyomozókat - vagy talán a főkapitány elvtársat is - az érdekelte, hogy a Páli fiút mi motiválhatta az önakasztásra. Hát nem egyszerű? Belátta, hogy súlyos a jobbára illegális kereskedelemmel foglalkozó kaukázusiakat fogták le és utasították ki. Az utóbbi napokban mind több híradás látott napvilágot az OMON-osok túlkapásairól. Nem volt ritka, hogy utánalőttek a megállásra vonatkozó utasítást megtagadó gépkocsiknak, és az Itogi képeinek tanúsága szerint több embert véresre vertek. - Nem volt az nyomozás, kérem - mondja az édesanya. (Fotó: Nagy László) bűncselekményt követett el azzal, hogy ittas állapotban közlekedett, azért nem látott kiutat mást, felakasztotta magát. Vajon ki látta a vérvételi jegyzőkönyvet, amit soha nem akaródzott bemutatni a kétségbeesett szülőknek? Arra meg igazán nem tudom, valaha volt-e példa, hogy valaki emiatt követett el öngyilkosságot... (Folytatjuk.) Elöljáróban megjegyezte, hogy a Romániániának az Európa Tanácsba való felvételéről ugyan tárgyilagosan tudósított a honi sajtó, egyes kommentárok azonban, amelyek szomszédunknak a további „teendőiről" szólnak, valamelyest úgy állítják be a magyar delegáció hozzáállását, hogy az tett is valamit, meg nem is...Nos, ezt eloszlandó dr. Bratinka elmondta, hogy a magyar fél igenis részt vett és vesz azoknak az utókontroll jellegű intézkedéseknek a kidolgozásában, amelyek Romániát kötelezik a kisebbséggel szemben tanúsított magatartásának bizonyos formáit érvényesíteni. A Délmagyarország kérdésére, hogy milyen garanciákat lát az utókontroll következetes megvalósítására, a képviselő azt válaszolta, hogy már júniusban született határozat arról, hogy nemzetközi bizottság és úgynevezett raportőrök ellenőrzik majd az ET által előírt és a románok állal kötelezettségként felvállalt intézkedések véghezvitelét. Arra a kérdésünkre, hogy az utóbbi időben mind a szlovák, mint a román (Meciar és Iliescu) fél kijelentései arra utalnak, hogy a szomszédok számára fontos volt a csatlakozási procedúra elindítása, s a kisebbségekkel való bánásmódról szóló szándéknyilatkozat porhintés csupán, Bratinka képviselő úr azt válaszolta, hogy Moravcik és Melescanu külügyminiszterek már más hangnemben nyilatkoztak, s érzik, hogy az Európa Tanács szeme előtt vannak a belpolitikai történések is. A nemzeti kisebbségek helyzete, problémája ugyanis már régen nem csak egy ország belügye, hanem sokkal több annál... Utalásszerűén szólt Funar és Iliescu kijelentéseiról is. Az előbbi például egyenesen hazaárulással vádolja az RMDSZ-t. Iliescu kijelentését pedig Bratinka a „politikai pornográfia" kategóriájába sorolja. Ugyanis egy Bratinka József, szegedi országgyűlési képviselő a napokban tért vissza a belga fővárosból, ahol az Európa Közösség vegyes parlamenti bizottságának ülésén vett részt és néhány, Magyarország vonatkozásában is fontos kérdésről számolt be. olyan helyzetben, amikor a magyar külügyminiszter kimutatta készségünket a két ország közötti megoldatlan kérdésekről való tárgyalásokat illetően, akkor enyhén szólva, igen barátságtalan gesztus, amikor a magyarokkal kapcsolatban a hitleri Németországra, a nácizmusra és az ötödik hadoszlopra hivatkozik! Ezek a kijelentések Románia ellenségképére nézve is igen világos következtetéssel szolgálnak. Az Európa Tanácsban azonban másis érzékelik, hogy ez egy államelnök szájából hangzott el! Mert, ha ezt egy Funar úr vagy egy Tudor úr mondja, akkor a kérdésnek másféle, talán könnyebb súlyt lehet adni... Az országgyűlési képviselő beszélt arról is, hogy a magyar EK-társulást mind a 12 tagállam ratifikálta és február 28-ra tervezik unnak a vegyes bizottságnak az ülését, amely fontos gazdasági kérdésekről (is) tárgyal majd, s ezek kihatással lehetnek az ország, de szűkebb régiónk iparának (például a textilipar) fejlődésére is. Tájékoztatott továbbá az egykori jugoszláv állam területén dúló háború által keletkezett károk szanálási lehetőségeiről is. Mint ismeretes e véres események gazdasági vonzata igen tragikus: csak az idén több százmillió dollár vesztesége származott gazdaságunknak a/ embargóból és a közvetlen árucsere hiányából. Kisimre Ferenc. • November 13-ig a Délmagyarországban m Egy eltussolt gyilkosság nyomában m Posztobányi László riportsorozata (6.) 1977 szeptemberében történt. A 24 éves Páli Sándor este elköszönt hazulról. Bálba indult. Családja nem látta többé élve. Hajnalban fölakasztva találták egy út menti fán, Nagymágocson. A vizsgálat annak idején öngyilkosságot állapított meg. A család szerint megölték. Mi történhetett valójában? Erre keresi a választ riportsorozatunk.