Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

SZOMBAT, 1993. OKT. 2. HAZAI TÜKÖR 5 Kisteleki iskola: Határozatlanul Viharos testületi ülés­nek nézett elébe Kistelek város önkormányzata, ez már látható volt a csütörtök esti eseményt megeió'zően. Jóllehet az írásos előterjesztések között nem szerepelt a II. Rákóczi Ferenc álta­lános iskolában kiala­kult feszült helyzet és a városra is kiható igaz­gató ellenesség ügye, pro és kontra készülődtek az ellentétes véleményeket magukénak valló képvi­selők. s nem kevésbé a nyilvános ülésen részt vevő pedagógusok, vá­roslakók. A tét nyilván­valóan az volt: lemérjék, a kinevezése előtt az iskola pedagógusai által többségi arányban nem támogatott iskolaigazga­tónő ellen irányuló alá­írásgyűjtés, leváltására irányuló kezdeményezés eredménnyel jár-e. Első lépésként a kisteleki képviselőtestületi ülésen a város oktatási-nevelési intéz­ményeinek működési haté­konyságát elemző írásos anyag kerüli az önkormányzat elé. El sem kezdődhetett ennek érde­mi vitája, mert képviselői in­dítványra megszavazták a tes­tület tagjai, hogy előbb az anyagot az önkormányzat okta­tási és művelődési bizottsága is tárgyalja meg és véleményez­ze. Mint kiderült ugyanis, az előterjesztő Ott József polgár­mester elfeledkezett arról, hogy átadja az anyagot véle­ményezésre a szakbizottság­nak. Az elnapolt napirend után került terítékre a Rákóczi isko­la viharos, megosztott pedagó­gustársadalommal jellemezhe­tő állapota. A képviselőtestülethez eljut­tatott. pedagógusok, valamint szülők által aláírt beadványok sorsának eldöntése várt a testü­let tagjaira. Az aláírásgyűjté­sekkel reprezentált bead­ványokkal kapcsolatban az ok­tatási és művelődési bizottság elnöke tette közzé az alapos és időt nem kímélő tárgyalások során kialakított bizottsági álláspontot. Eszerint az oktatá­si bizottság egyhangú határo­zattal döntött, hogy nem támo­gatja az általános iskola igazgatónője - Nemes Éva ­felmentését. A testületi ülésen a vita igen éles hangon folyta­tódott. mintegy erőteljes ellen­tétként az oktatási bizottság vélekedéséhez. A számos hoz­zászólás egyike sem vonta két­ségbe az igazgatónő oktatási, szakmai programjának értékeit és létjogosultságát, ugyanakkoT annak gyakorlati megvalósítá­sa során a módszereket annál többen «gen erőteljesen bírál­ták. Nagy Ferenc képviselő mindezekhez alapul előteijesz­tésében az igazgatónő leváltá­sátjavasolta. Kevés foganatja volt azok­nak a képviselői felszólalások­nak, amelyek az iskolában már tapasztalható eredmények to­vábbi térnyeréséért, s a gyere­kek érdekében folytatható ha­tékony munka érdekében az aláírásgyűjtéses, beadványos akciók figyelmen kívül hagyá­sát szorgalmazták. Többeket az sem döbbentett meg, amikor az egyik, városi pedagógus vezető arról szólt: a Rákóczi iskolából egész iskolai osztály ( vagy osztályok ) akart ( ak ) a má­sik általános iskolába átmenni. Mint kiderült az osztályfőnök­kel együtt, annak vezetésével. A testület a hosszas és nem kevés személyeskedést tartal­mazó vita végeztével szava­zott. Először arról, hogy kez­deményezze-e az igazgatónő felmentését megelőző, törvény által előírt vizsgálati eljárást. Másodszor az oktatási bizott­ság igazgatónőt megerősítő, felmentési kezdeményezést el­utasító előterjesztéséről sza­vaztak. Egyik szavazás sem hozta meg az előírt minősített többséget. így maradt érvény­ben a testület korábbi, az igaz­gatónő oktatási programját el­fogadó és ez alapján öt évre in­tézményvezetői kinevezéséről szóló határozata. A polgármes­ter vélekedése látszik hangsú­lyosan érvényesnek, mely sze­rint a Rákóczi iskolában nincs esély a megbékélésre. Bacsai Péter Ki hinné, hogy vályogból van? (Felvételünk az átadási ünnepségen készült.) Fotó: Somogyi Károlvné • Vezérigazgató Úr! Ez a ház. amelyben Ön lakik, a Délép referencia-épülete volt. - Az országban elsőnek kez­dett paneles családi házak egyi­ke. Megtoldottam azonban ez­zel a téglás résszel, ahol most is beszélgetünk. • Nem kellene újabb refe­rencia-épület? Mondjuk, vályogból? - Nem kell, mert már van. A dóci iskolát tekinthetjük annak. • Tavaly szeptemberben kezdték építeni. - És idén. augusztusban ké­szen is lett. • Az egyik legrégebbi épí­tési módszer. Csakhogy ré­gen télen nem építettek. -. Örökölt az építőipar né­hány kényszermegoldást. Azt például, hogy téliesíteni lehet. • Mivel téliesítettek Dó­con? - Apám kovács volt. Ha­gyott rám néhány közönséges üstházat. Azokat raktuk be a tél előtt már elkészült, tető alá került falak közé, vizet forral­tunk bennük, hogy a gőz vigye tovább a meleget. Minden kéz­nél lévő éghető anyag megfe­lelt fűtésre. Vakolni ugyan így sem illik, de falazni lehet. Dó­con csak a főfalak vannak vá­lyogból, a vizesblokkok és a válaszfalak azonban téglából készültek. Amíg a tető el nem készült, inkább az volt a baj, hogy szinte mindennap esett az eső. A vályog elázik, ha esik, mindennap le kellett takarnunk fóliával. • Dolgozott azelőtt vályoggal? - Amikor apám háza épült Szarvason, gyerek voltam, én adogattam a vályogtéglát, és gyűjtöttem a lóganét a vako­láshoz. Nincsen már annyi ló­trágya, és én nem kezdtem el lovat tenyészteni csak azért, hogy simára vakolhassuk a dó­ci falakat. Rabicoltunk, dróthá­lót és nádfonatot feszítettünk rájuk, rendes, homokos-ce­mentes habarccsal vakoltunk, és kőporoztunk utána. • Ön a panelházakról hí­Isten áldásával Betonpaneltól a vályogiskoláig Az újságunkban olvastam, Dúcon elkészült a válvogis­kola. Örültem neki, mert ha beválik, sok jó épület anya­ga lehet megint a szalmás-törekes sár. Amikor pályámat kezdtem, akkor saccolták százötven évesnek Öreg-Atok­háza hajdani iskoláját, bizonyítván, hogy ilyen sokáig állhatnak vályogból készült falak. Ha hozzáadnám az az­óta eltelt harmincvalahány évet, akkor legalább száz­nyolcvan évesnek kellene most mondanunk. Pedig akko­riban nem is alapozták az épületeket. Eltartana eddig a vasbeton? Olvasom azt is az újságban, hogy Sipos Mihály volt a dóci iskola fővállalkozója. Csak nem ó volt személyesen a betonházairól hírhedt Délép vezérigazgatója? Vele beszélgettünk. - Annyi ideig biztosan meg­marad ez is, mint a panel. Az alapja beton, jól szigeteltük, mert a vályognak is a víz a leg­nagyobb ellensége. Ha ezt jól csináltuk, a vályog örök életű. • Úgy is érthetem, hogy át­nyergelt a panelról a vá­lyogra? - Építési fővállalkozó va­gyok, abból építek, amiből a megrendelő akarja. Dócon munkanélküli közmunkások verték a vályogot, abból kellett iskolát építenünk. Még javában vezérigazgató voltam azonban, amikor Algírból kaptunk volna megbízatást nagyarányú épít­kezésekre. Elmentem akkor Dél-Franciaországba, ott aján­lották, ne a drága betont vi­gyük oda mindenáron, amikor a vályog helyben van. Vályog­vető gépet is kínáltak hozzá. Ha ez az üzlet nyélbe sikerült volna, jóval hamarabb építet­tünk volna vályogból. • Hasonló géppel nálunk is próbálkoztak már. - Azt hiszem, az a fő baja, hogy dróttal akaiják szeletelni, mint a nyers téglát, a drót vi­szont megakad a törekben. Ha fűrészelő akármi vágná el, biz­tosan sikerülne. Mindenesetre Dócon nem kellett gép, kézi erővel is győzték. Annyira jól sikerült, akármilyen magasról, akármilyen erővel vághattam földhöz, el nem törött. A kis­méretű téglát sokszor leejteni se kellett, máris ripityára ment. • Amikor vezérigazgató korában beszélgettünk egy­szer, azzal magyarázta a panelházak lapos tetejét, hogy nincsen elég ács. A házgyár fölöslegessé tette a hagyományos építő mester­ségeket. Honnan vett most vályoghoz értőket? - Találtunk, és menet köz­ben is tanulták munkásaink. Van Szegeden egy bau-stúdi­um, még a Délép kebelében jött létre, az ott tanuló gyere­kekből egész sor nálunk, Dó­con tette le a szakmai vizsgát. • Mindenki tudja, a Délép időközben tönkrement. A Sipos Építési Fővállalkozás pedig? - Pillanatnyilag nem fenye­get bennünket ilyen baj. Pályá­zatok útján, és személyes ösz­szeköttetésekkel mindig sike­rül munkát találnunk. Átlago­san három-öt helyen dolgo­zunk egyszerre, ennyi kell is ahhoz, hogy megéljünk, és elég is. Nem szeretném, ha mostani beszélgetésünk a régiek föl­hánytorgatásává fajulna, de le­hetetlen nem megkérdeznem a panelházak tömegének építőjé­től, hogyan érinti a békásme­gyeri nagy robbanás. - Nagyon szíven talált, bár kezdetektől fogva nem hittem, hogy gáz robbant volna. Csak a konyhákban van gáz, nehe­zen képzelhető el abból ekkora kár. • Mi, panellakók is megré­mültünk. Akármikor ve­lünk is előfordulhat hason­ló. Össze vagyunk betonoz­va a szomszédainkkal. - Akármelyik bérházban is előfordulhat. • Akár a közlekedésben: az is elpusztulhat, aki vétlen? - Sajnos, ugyanúgy. • Csak egy flúgos pasas kell. - Sokszor mondom, nálunk még terroristákra sincsen szük­ség. • Mindnyájan Isten kezé­ben vagyunk. - Úgy is mondhatnám. • Csak azért emlUem, mert a dóci vályogiskolán Isten áldása is rajta van. A püs­pök fölszentelte. - Elmondhatom, hosszú pá­lyafutásom után ez az első épü­letem, amely ekkora megbe­csülésben részesült. De megál­dotta a püspök űr az építőket is, tehát engemet is. • Akkor hát: mikor épít megint vályogból? - Amikor rendelnek. Horváth Dezső Római katolikus piabániák Belváros - szombaton, októ­ber 2 án 7 és 18 órakor: szent­mise. Vasárnap, október 3-án: 7.30, 8.30, 10, 11.30 és 18 óra­kor szentmise. 17 órakor: a Ka­locsai Székesegyház énekkará­nak hangversenye. Vezényel és orgonál Leányfalusi Vilmos. Közreműködik a Szegedi Dóm énekkara. Orgonán közreműkö­dik Kiss István és Simon Tamás. Elhangzik - Hássler: Ünnepre jöttünk; Liszt: Ave maris Stella; Liszt Tu es Petrus; Halmos: Ju­bilate Deo; Harmat: 150. zsoltár. Orgonaművek - Bonnet: Tündé­rek: Widor: Allegro Cantabile. A 18 ói akor kezdődő szentmisén ­Harmat Assumpta est Maria; Arcai!: It: Ave Maria; Mozart: Ave Verum Corpus. Hétköznap: 1, 8. i£ órakor: szentmise. Alsnváros - szombaton, ok­tóber '-án: 6.15 (zsolozsmával), 7.30. 1 szentmise. 17 órakor: rózsa" zér, 17.30 órakor: vecser­nye. Vasárnap, október 3-án 7, 9 (di • mise), 18 órakor: szent­mise .18 órai szentmise után termi'ívmegáldási szertartás és ünnepélyes megemlékezés a rendalapító Szent Ferenc boldog haláláról. 17 órakor: rózsafüzér, 17.30 órakor: szentségimádás és vecsemye. Hétköznap: 6.15, 7.30 és 18 órakor: szentmise. 17 óra­kor: rózsafüzér. 17.30 órakor: vecsemye. Október 5-én, kedden 19 órakor: Bögözi Molnár Tünde orgonaestjefoelépés díjtalan). Felsőváros - szombaton, ok­tóber 2-án 6.30, 7, 18 órakor: szentmise, 17.30 órakor: litánia. Vasárnap, október 3-án 7, 8.30, 11, 18 órakor: szentmise, 17.30 órakor: litánia. Hétköznap: 6.30, 7, 18 órakor: szentmise, 17.30 órakor: litánia. Rókus - szombaton, október 2-án 7, 8, 18 órakor: szentmise. Vasárnap, október 3-án 6.30, 8, 9, 11, 18 órakor: szentmise. Hét­köznap: 7, 8, 18 órakor: szentmi­se. Móravaros - szombaton, ok­tóber 2-án 7, 18 órakor: szent­mise. Vasárnap, október 3-án 7, 9, 11.30, 18 órakor: szentmise. 15 órakor a II. Kórház kápolná­jában: szentmise. Hétköznap 7, 18 órakor: szentmise. Újszeged - szombaton, októ­ber 2-án 7.30 órakor: szentmise, 16 órakor a kápolnában: szent­mise. 18 órakor: szentmise. Va­sárnap, október 3-án 7, 11.30 órakor: szentmise. 9 órakor: di­ákmise. 18 órakor: szentmise. Hétköznap: 18 órakor: szentmi­se. Tarjánváros - szombaton, október 2-án 17 órakor: szentmi­se. Vasárnap, október 3-án 9, 11 és 17 órakor: szentmise. Hétköz­nap: 17 órakor: szentmise. Raíormátus egyháxközságek Kálvin tér - Vasárnap, októ­ber 3-án 8 órakor: istentisztelet. Igét hirdet: Demeter János se^ gédlelkész. 9 órakor: gyermekis­tentisztelet. Tartja: dr. Bartha Ti­borné b. o. lelkész. 10 órakor: is­tentisztelet, úrvacsorai közösség­gel. Igét hirdet: dr. Bartha Tibor lelkész. Ágendát tart dr. Bartha Tiborné b. o. lelkész. Honvéd tér — vasárnap, októ­ber 3-án 8 és 18 órakor isten­tisztelet. Igét hirdet: Czirokné Botár Éva segédlelkész. 11 óra­kor: istentisztelet. Igét hirdet: Papp László lelkész. 11 órakor: gyermekistentisztelet. Tartja: Czirokné Botár Éva segédlel­kész. 9 órakor Petőfitelepen: is­tentisztelet. Igét hirdet Papp László lelkész. A Honvéd téri hittanórák rendje - minden pénteken 16.30 órától középiskolásoknak; minden szom­baton 9 órától az általános isko­lák 1-3. osztályosainak; 10 órá­tól az 1-6. osztályosainak; 11 órától a 7-8. osztályosoknak. Újszeged szombaton, októ­ber 2-án 18 órakor: evangelizá­ció. Tartja: dr. Szabó Mihály. Va­sárnap, október 3-án 9 órakor: istentisztelet. Igét hirdet: Sipos Ete Zoltán lelkész. 9 órakor gyer­mek istentisztelet. Tartja: Sipos Ete Zoltánná. 11 órakor Sándor­falván, 15 órakor Deszken, 16 órakor Kübekházán: istentiszte­let. Igét hirdet Sipos Ete Zoltán lelkész. Evangálikus egyházközság Tisza Lajos körút 16. Vasár­nap, október 3-án 10 órakor: is­tentisztelet. Igét hirdet: Tóth At­tila lelkész. Parlamentarizmus, magyar módra Az önérzetes polgár, a poli­tikus, de a politikusjelölt szá­mára se haszontalan, ha a jog­tudós sajátos szempontjai alap­ján hall véleményt a magyar parlamentariumus utolsó há­rom évéről. A JATE Alkot­mányjogi Tanszéke, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesü­lete és az MTA Szegedi Aka­démiai Bizottsága tegnap al­kotmányjogászokat hívott ta­nácskozásra. Az alkotmányjogi nap vitáinak eredményeként a tudósok és a gyakorló jogászok támpontokat nyújtottak az új házszabályt kidolgozó kodifi­kátoroknak, s így az 1994-ben megválasztandó Parlamentnek is. A magyar parlamentariz­must az államhatalmi ágak as­pektusából vizsgálta dr. Sári János. A Parlament szerkezeti és szervezeti kérdéseit dr. Ku­korelli István tette nagyító alá. Érvek, s ellenérvek csaptak össze az egy- illetve kétkama­rás Parlamentről, a bizottságok szerepéről. Az Országgyűlés működésének eljárási, ügyren­di kérdéseiről, vagyis a képvi­selők napirend előtti felszólalá­sának lehetőségeiről, a frakci­ók szerepéről dr. Papp István szólt. Az országgyűlési képvi­selők jogállását dr. Trócsányi László taglalta, figyelemre méltó szempontokat vetett föl a mentelmi, az összeférhetet­lenségi jogról, a politikai pár­tok képviselőinek egyik párt­ból másikba való „vándorlásá­ról". A vitát dr. Schmidt Péter alkotmánybíró, a Magyar Al­kotmányjogászok Egyesületé­nek elnöke vezette. (Az alkotmányjogi nap leg­izgalmasabb vitapontjait érintő interjút lapunkban később ol­vashatják.) Ó. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents