Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16 / 242. szám

SZOMBAT, 1993. OKT. 16. Özv, Horthy Istvánná és Kéri Kálmán kitüntetése BELÜGYEINK 3 A Magyar Köztársaság el­nöke - a miniszterelnök javas­latára - a II. világháború alatt az ország és a nemzet meg­mentéséért folytatott Hitler ellenes politika szolgálatáért, a fegyverszüneti tárgyalások előkészítésében, katonai es­küjének minden körülmények között való megtartásáért, önfeláldozó magatartásáért, a MagyÁ Honvédség újjászerve­zésében és Magyarország par­lamentáris átalakulása érde­kében végzett kimagasló tevé­kenységéért Kéri Kálmán ve­zérezredesnek, a Magyar Köz­társasági Érdemrend Nagy­keresztje kitüntetést adomá­nyozta. Özv. Horthy Istvánnénak, a II. világháború idején kifejtett ellenállási tevékenységéért, a kiugrási politika támogatásáért, valamint a portugáliai magyar­ság körében végzett kiemel­kedő munkássága elismerése­ként a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje kitüntetést adományozta. Az elisme­réseket Göncz Árpád pénteken a Parlament Munkácsy termé­ben adta át. • Dr. Szigeti György kép­viselő, aki vak ember lévén, maga is érdekelt e törvény mihamarabbi megszületésében, elmondta, hogy a törvény­javaslatot - amit a kormány­pártoknak illett volna benyúj­tani - az ellenzéki SZDSZ nyújtotta be szeptemberben. Az Országgyűlés 53 százalé­kos szavazattöbbséggel elfo­gadta, hogy a javaslatot sür­gősséggel tárgyalják. A fogyatékosok jogait biz­tosító törvényjavaslat, amely­nek célja az esélyegyenlőség megteremtése, több célterü­lettel foglalkozik. A többi között a hátrányos megkülön­böztetés tilalmával, a térítés­mentes és hatékony egész­ségügyi ellátáshoz, az akadály­mentes környezethez, az oktatáshoz, a munkaválla­láshoz, a lakóhely szabad Esélyegyenlőséget a fogyatékosoknak Ötven éve nem foglalkozott a hatalom a fogya­tékos emberek jogaival, akik mostanra megelé­gelték, hogy nap mint nap diszkrimálják őket, megfosztva ezzel a teljes emberi élet lehetőségétől ­hangzott el bevezetőképpen azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet Rózsa Edit és dr. Szigeti György SZDSZ-es országgyűlési képviselők tartottak teg­nap a Fogyatékos Emberek Jogairól szóló törvény­javaslat ismertetése kapcsán. megválasztásához, a szociális biztonsághoz fűződő jogokkal. A javaslat meghatározza mind­ezek megvalósulását segítő, e jogokat garantáló intézmény­rendszert is. A sajtótájékoztatón Rózsa Edit ismertette annak a levél­nek a tartalmát, amit a megye közintézményeinek, vendég­látóipari egységeinek vezetői­hez írt. Ebben arra kéri őket, hogy lehetőségeikhez mérten könnyítsék meg mozgássérült embertársaik számára az in­tézményeikbe való bejutást, és próbálják kialakítani az aka­dálymentes környezetet. Eme apróságnak tűnő lépés­sel lehetne elkezdeni a fogya­tékos emberek társadalmi disz­kriminációjának felszámolását. Ám mindaddig, amíg az ilyen és ehhez hasonló lépésekre nem törvények köteleznek, alamizsnának tűnik mindaz, ami alapvető jogként járna nekik. K. K. Tudás, szorgalom, takarékosság - Magyarországon évtizede­kig nem volt gazdaságpolitika, legfeljebb szerény színvonalú pénzügypolitika. Sajnos, a mai gazdaságirányításról ugyanezt lehet elmondani - fejtette ki nézeteit tegnap este Mándoki Andor közgazdász a Keresz­ténydemokrata Néppárt gyű­lésén. Mint mondta, a leg­nagyobb problémának azt ta­lálja, hogy minden alárende­lődik az adósságtörlesztés kényszerének, mely pénzügyi cél „érinthetetlen, szent tehén­ként" áll az átalakulás útjában. Az sem szerencsés, hogy a gazdasági átalakulás nem szer­vezetten,' a keresztényi erköl­csökön alapulva zajlik. Ebből adódóan az nem a szociális piacgazdasághoz, hanem tizen­kilencedik századi jellegű korakapitalizmushoz vezet. Mindez nem véletlen - annak következménye, hogy nem történt meg a gazdaságban az egészséges vezetőváltás, a régi, szocialista irányftók ma is őrzik pozíciójukat és helytelen vezetői módszereiket. A kereszténydemokraták Gödöllőn megfogalmazott gaz­dasági programjának alapja a tudás, szorgalom, takarékos­ság. Céljuk pedig a szociális piacgazdaság felépítése. Ennek érdekében létre kell hozni egy, a nemzetgazdaság érdekeit koordináló szakminisztériumot és át kell alakítani a gazda­ságirányítás rendszerét. Had­rendbe kell állítani azt az új tu­dást, melynek alapján megtör­ténhet a gazdaságban vezető­csere. Tisztességes postai szol­gálatot kell létrehozni, hogy a kommunikációs zavarok ne legyenek kerékkötői a gazda­ság hatékony működésének. Menedzsmentváltással, pénz­ügyi rendezéssel, jól kidolgo­zott reorganizációs terv alapján meg kell menteni az életképes állami vállalatokat. - Mert ­mondta a szakértő - mindig azzal kell gazdálkodni, ami van. K. G. • Öt tantárgyból - magyar irodalomból, történelemből, matematikából, fizikából és biológiából - álló ingyenes egyetemi és főiskolai felké­szítő tanfolyamának nyitott tegnap Szegeden is tanévet a Magyar Szocialista Párt Stu­dium Generale nevű kezde­ményezése. Mint a tanévnyitót megelőző sajtótájékozattón Zsiros Zsolt szervező, Botka László, az MSZP ifjúsági tagozatának vezetője és dr. Ba­Studium Generale Szegeden is lázs Mihály egyetemi docens elmondták, a tavalyi sikeres kezdeményezés nyomán idén az ország 31 településén 4500 tanuló jelentkezett a térítés­mentes felkészítőre. Szegeden 147 felvételire készülő fiatal, töbségben középiskolások vagy egyszer már sikertelenül felvételizett diákok iratkoztak be, többen a megye más váro­saiból, Makóról, Kistelekről, Hódmezővásárhelyről is. Az MSZP az ingyenes felkészí­téssel a hátrányos anyagi hely­zetű gyerekeken is segíteni akar. Az említett tantárgyakból 16 héten keresztül heti kétórás rendszerben lesznek az elő­adások, melyeket zömmel egyetemi oktatók vállaltak ­ingyen. A sorozatról elhang­zott, hogy nemcsak a felvéte­lire felkészítésre lesz kihegyez­ve, hanem a jelentkezők is­meretformálásában is szerepet kíván játszani, mintegy kiegé­szítésül szolgálva a felkészülést. P. I. fyjai tudásunk birtokában teljes meggyőződéssel mond­Lí/J hatjuk, hogy 1956 októberének eseményei történel­münk legszebb lapjai. Vitathatatlan hát, hogy ennek a tör­ténelmi dátumnak méltó emléket kell állítani széles e hazában. Hangsúlyozom, méltó emléket, amely kifejezője és propagálója annak a gondolatnak, amely inspirálója és életben tartója volt '56 eszméjének. S talán éppen ezért berzenkedik a nemzeti érzés éppúgy, mint a városképért való aggódás és a művészeti-esztétikai igényesség, ha a kopjafák erőszakos gyarapításának tanúja. Kopjafa-erdő­sítés folyik az országban annak ellenére, hogy épp a ma­gyarság szellemi néprajza, tárgyi kultúrája bizonyítja, hogy a kopjafa temetői jelkép, egyéni sírjel. Egyetlen valós személy megörökítésére szolgál, s egyes helyeken - első­sorban Székelyföldön - motívumai sokban utalnak az elhunytra. Éppen ebből következően az öncélúan faragott kopjafa, vagy azok csoportja nem alkalmas '56 méltó meg­idézésére. Arról nem is beszélve, hogy '56 eszméit, forra­dalmi lendületét, máig ható üzenetét nem temetni, dicsérni kell! Hisz népünk történelme sajátosan bővelkedik tra­gikus eseményekben. Valós és képletes siratófalakkal, ágy gondolom, vezetünk a nemzetek statisztikájában, ifi szegedi '56 számunkra különösen fontos és tanulsá­CJ-l gos, hisz a legújabb történeti kutatások mind egyér­telműbben bizonyítják, hogy a forradalmi megmozdulások csírái a szegedi egyetem falai közt keresendők, a szegedi egyetemisták, a velük rokonszenvező professzorok, a von­záskörükbe hívott munkásfiatalok már október elején megfogalmazták azokat a követeléseket és azokat a jel­szavakat, amelyekkel 23-án Budapesten utcára vonultak társaik. Talán nem a túlzott lokálpatriotizmus mondatja velem, hogy a forradalom bölcsőjét Szegeden ringatták. Éppen ezért nagy a feladatunk és felelősségünk, ha a város '56-os emlékmüvéről gondolkodunk. Nem hiszem, hogy díszesen faragott kopjafaerdő temetői hangulata idé­zi ezeknek a fiataloknak szabadságvágyát, a társadalom megújítására törekvő eszméit, forradalmi lendületét sem az Aradi vértanúk terének aszfaltszőnyegén, sem a Szé­chenyi tér parktükrében, sem a megyeháza előtti városképi zűrzavarban. Áll már egy ideiglenes kopjafa, nem hiszem, hogy szerencsés volna az ideiglenességet - akár vándorló helyszíneken - állandósítani. Különben is Szeged köz­pontjában, egy rendkívül frekventált helyen, ahol több történelmi eseményt méltó emlékmű jelöl - II. Rákóczi Fe­renc, a szőregi csata emlékoszlopa, az első világháború poklába hajtott szegedi áldozatoknak emelt Hősök kapuja -, csak ezek színvonalának megfelelően megformált, a köztéri szoborállítás törvényes keretei között megvalósított emlékmű jelölheti méltó módon 1956 emlékét. y^a/fc// Szenzációs ZANUSSI mosógép-és gáztűzhelyvásár ZF 411 C automata mosógép 39 900 Ft helyett 35 900 Ft ZC 500 G gáztűzhely 25 900 Ft helyett 23 900 Ft Bármilyen típusú ZANUSSI mosógép vásárlása esetén 4 kg OMO mosóport adunk ajándékba. ZANUSSI LEHEL, ITT NOKIA, SAMSUNG TERMÉKEKRE 10% ENGEDMÉNY, OKTÓBER 30-ig! Szeged, Tisza L. krt. 42. Tel.: (62) 322-786 Egy hónapra „megnyitják" a kárpótlási törvényt A csütörtöki kormányülésről tartott tegnapi tájékoztatón Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke bejelentette: a kabinet javasolja az Országgyűlésnek a három kár­pótlási törvény újbóli életbe­léptetését, egy hónapos időtar­tamra. Ő erre az 1994. január 1. és 31. közti időszakot tartaná a legal­kalmasabbnak. Az újbóli meg­nyitással minden, kárpótlásra jogosulónak lehetőséget adnának arra, hogy az eddig bármely okból be nem nyújtott kérelmét bead­hassa. A kormány álláspontja szerint méltányosan kell eljárni mindazokkal, akik félreértésből vagy megtévesztés miatt nem jelentkeztek korábban, s azokkal szemben sem akaiják alkalmazni a szigorú jogvesztő hatályt, akik nem bíztak a kárpótlás végrehajt­hatóságában. A címzetes államtit­kár beszámolt arról, hogy szá­mításaik szerint a három törvény újbóli megnyitásakor 30-50 ezren jelentkeznek, ami várhatóan 2-3 milliárd forint értékű jegykiadással jár. Megjöttek az első MIG-29-esek • Idős és ifjú pedagógusokat köszöntöttek a városházán A hosszú életpálya díszoklevelei (Folytatás az 1. oldalról.) Borús égbolt. Lakitelek felé hunyorgott mindenki. Arról érkez­tek a 17,32 méter hosszú, két hajtóműves, óránként 2400 kilo­métert röpülő csodagépek. A kísé­rők társaságában feltűnt a vezér­repülő, amelyet a helyi ezredpa­rancsnok, Karmazsin Sándor irá­nyított. Tiszteletkör, majd leszál­lás. Hatalmas csattanással lobbant ki a fékezőernyő. Begördülés az ünnepség helyszínére, jelentéstétel. Az ezredes beszámolt róla, hogy 3 hónap alatt Krasznodárban mind a hajózók, jnind a techni­kaiak elméletileg és gyakorlatilag is felkészültek a gépek biztonságos üzemeltetésére. Für Lajos honvé­delmi miniszter beszédében el­mondta, hogy honvédelmünk legsebezhetőbb pontja a lég­védelem. A mostani erősödéssel még mindig 40 géppel keve­sebbünk van, mint amit a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások en­gedélyeznek. Szó nincs arról tehát, hogy Magyarország fegyverkezne, csupán az ország védelmi képes­sége erősödik meg. A többi MIG-29-es az év vé­géig érkezik meg, valamennyi állomáshelye Kecskeméten lesz. V. F. S. • A rendezvényen dr. Ványai Éva alpolgármester Eötvös József szavait idézve fejezte ki nagyrabecsülését a pályán ily hosszú időt eltöltött idős tanítók, tanárok és óvónők munkája iránt, mondván, hogy e tevékenység a magyar mű­veltség talajának, az okta­tásnak művelésében felbe­csülhetetlen értékű volt - és marad. A Pedagógus Szak­szervezet nevében a díszterem padjain egy-egy emlékplakett és virágcsokor várta az ün­nepelteket. Köszöntésükre dr. Pap Jánosné, a PSZ Szeged városi titkára jelent meg, aki felolvasta a szakszervezet országos elnökének köszöntő levelét. Az ünnepségen az oktatási és művelődési minisz­ter rendelkezése nyomán Ací Zoltánná címzetes óvoda­vezető és Honti Györgyné címzetes igazgató Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vett át. Végül az önkormányzat Ifjúsági és Oktatási Bizottsága időst és fiatalt, ünnepeltet és hozzátartozót - vagyis minden­kit aki ott volt, fogadáson látott vendégül. Az idei évben pedagógus­díszoklevélben részesült: Arany Diszdiploma ­Battancs Béla tanító, Bödő Erzsébet tanító, Csapó Benőné tanító, Derzsi Endréné tanító, Gyuris Gyuláné óvónő, Hau­mann István tanító, Iványi Jánosné tanító, Dr. Király László tanár, Dr. Kövesdi Pál tanár, Kun Szabó Andrásáé tanító, Mecskei Istvánná tanító. Nagy Ernő tanító, Radnai Mihályné tanító, Rakonczai László tanító. Somogyi Imréné tanár, Vecsernyés Gézáné ta­nár. Gyémánt Díszdiploma ­Békés Ferenc tanító, György Aladárné tanító, Hargittai Lászlóné tanító. Kovács La­josné tanár, Pethő Sándor tanító, Szabados Ilona tanító, Szabó László tanító, Dr. Török Miklósné tanító, Dr. Visy Józsefné tanító. Vas Díszdiploma - Schne­ider Béláné óvónő, Szörényi Erzsébet középiskolai tanár. Rubin Diszdiploma - Für Béláné óvónő. Lénárd Edu­árdné óvónő.

Next

/
Thumbnails
Contents