Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-15 / 241. szám

PÉNTEK, 1993. OKT. 15. Csomagolás felsőfokon Három szegedi a Budapackon BELÜGYEINK 3 A Minipack Kft. ügyvezető igazgatója, Nagy Sándor elégedetten nyilatkozik az első három nap forgalmáról. - Úgy tűnik, mind a csomagolási, mind a raktározási technika terén véget ért az elmúlt évtizedekre jellemző stagnálás. A korszerű csomagolóanyagok iránt már a kisebb vállalkozások is érdeklődnek, a nagy vegyesvállalatok, mint például a Henkel, a Nestlé pedig egész raktárrendszereket építenek. Vagyis kereskedni érdemes - hogy a megrendeléseket teljesíteni tudjuk, több nyugati céggel van forgalmazói szerződésünk. Ahhoz azonban, hogy a gyártásba is belefogjunk, még mindig kicsi a hazai piac. Így van ezzel a másik szegedi A fogyasztók és a szakemberek tudják, a Budatranspack csomagolási, raktározás- és szállítástechnikai kiállítást hosszú idő óta kétévente rendezik meg a budapesti vásárvárosban. Ám a rendezők gondoltak egyet - tekintettel arra, hogy a korszerű csomagolás a nyugat-európai piacokra való betörés egyik kulcsa - és elhatározták, hogy a két kiállítás közötti évben, vagyis idén, rendeznek egy szűkebb tematikájú csomagolástechnikai szakkiállítást. Októberl2-16 között három szegedi cég is kínálja portékáját a BNV területén. kiállító, az Amsy International Kft. is. Közvetítő szerepet vállalnak az amerikai gyártók és a magyarországi, valamint kelet-európai fogyasztók között. Az amerikaiak ugyanis jó minőségű termékeket tudnak gyártani a nyugat-európainál alacsonyabb árakon, a magyarok viszont jól ismerik és könnyen elérik a helyi és a szomszédos piacot. - Éppen ezért veszünk részt a szakkiállításokon - mondja Paksi Imre főmérnök. - Elégedettek vagyunk, mert azt tapasztaljuk, ma már nem az állami vállalatok, hanem a magánvállalkozók jönnek. Ők pedig tudják, mit akarnak, gyorsan döntenek, így a sok érdeklődőből rövid időn belül üzletfelek lehetnek. A harmadik helyi cég, a New England Machinery Ltd. az egyetlen, amelyik úgy gondolja, gyártani is érdemes Magyarországon. Igaz, amerikai tőkével és részben a tengerentúlról szerzett nyugateurópai piacokkal. A céget a hetvenes évek elején alapította egy magyar származású üzletember. Bánkúti Géza. A rendszerváltás idején úgy gondolta, itt az ideje meghódítani a nyugati után a keleti piacokat is. Termelőegységet hozott létre Szegeden, ahol az itteni igényeknek és fizetőképes keresletnek megfelelő csomagolóberendezéseket gyártanak. Ezért is jöttek el a kiállításra, melyen - mondja Vukov Pál szervízmérnök - érződik a gazdasági recesszió. Keczer • Ügyes üzletemberek már rég rájöttek, hogy a nyaralás az egyik legkellemesebb, s egyben jól eladható „termék". Jó pár éve még a saját üdülő volt a sikk, de ma már ez túl drága, s kevesen engedhetik meg maguknak. A pénzes ember viszont nem szeret egy helyen leragadni. Magyarországon is létesültek úgynevezett üdülőszövetkezetek, ahol az épületből egy szobát lehetett megvenni az év valamely heteire. Cserére is volt ugyan lehetőség, de korlátokkal. A hálózat nemzetközivé terebélyesítése választékot, s ezzel nagyobb variációs lehetőséget nyújt. A világon legnagyobbra az Amerikában 1974-ben indított RC1 • Világra szóló ajánlat Részvényjegyzés üdüléssel lánc fejlődött, s ma Európában hódít. A világ 77 országában lévő 2600 szállodájukban közel kétmillió családnak van tulajdona. Magyarországról két éve lehet csatlakozni ebbe az exkluzív klubüdülő hálózatba. Eleinte az RCI tag, német Club Colombo Üdülőklub 2 ezer márkás beugróját lehetett a budapesti székhelyű Holiday Club Hungary Üdülésszervező Kft. révén befizetni. A három szálloda egyikében megvásárolt apartman hetet 9 évig fizetett havi tagdíjjal lehet örökre megváltani. Mostanra sikerült elérni, hogy a keszthelyi Club Abbázia révén magyar forintokért is érvényes a világra szóló ajánlat. Az itt párszáz ezer forintért kínált, csereértékkel rendelkező heti apartman „szeletek" speciálisan magyaros formában, részvényjegyzéssel szerezhetők meg. Az érvényes törvények szerint még a személyi jövedelemadó alapja is csökkenthető e befektetéssel. Mindezt a Holiday Kft. vezetői mondták el abból az alkalomból, hogy Szegeden a Hungária Szállodában nyitották meg hetedik területi képviseletüket. Az üdülőtulajdonos klubtagjaik száma jövőre érheti el az ötezret. Az ő színvonalas kiszolgálásukhoz kellenek az ittenihez hasonló, megbízható információs bázisok. T. Sz. I. Pótkocsis teherautó a fodrászüzletben Csütörtökön délelőtt súlyos baleset történt Budapesten, a Szervita téren (a volt Martinelli tér), ahol egy jégkrémszállító hűtőkocsi - miután gyalogosokat került ki - felhajtott a járdára, majd belerohant egy fodrászüzletbe. Az autó a járdán halálra gázolt egy 57 éves nőt, s a fodrászüzlet kirakatának üvegcserepei a boltban három személyt sebesítettek meg könnyebben. A jármű vezetője agyrázkódást szenvedett. A mentők egy sérültet a helyszínen részesítettek orvosi ellátásban, hármat pedig a II. számú sebészeti klinikára szállítottak. • Gépek és programok, minden mennyiségben Öt vásár egy fedél alatt A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont területén a Compfairrel egy időben rendezik meg a Printexpót, a Budapackot, a Promotiont és a Hoventa szakkiállításokat. Az október 16-ig tartó bemutatókra összesen 100 ezer látogatót várnak a szervezők, s a 100 forintos belépőjeggyel öt kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. A tudósító a tegnapi Compfairen elsősorban a szegedi résztvevőket kereste. Ebben a katalógus is segített, ami jó magyar módra ezúttal is kétkötetesre sikeredett, egy vaskosra és egy vékonyabb pótkötetre. A 3 S Computer Szövetkezet igazgatója, Német Antal a kínálatból az Olivetti és az AST számítógépeket emelte ki, a notebook és a tintasugaras nyomtatók mellett. A cég árbevételének 40 százaléka származik számítógép-értékesítésből, s 20 százalékra rúg a hálózattervezés és -telepítés bevétele. Legutóbbi referenciamunkájuk a szegedi Piarista Gimnázium oktatókabinetje volt, s büszkék azokra a grátisz felújított Commodore-okra, amelyek Temesváron szolgálják majd az oktatást. A Scriptum Kft. a számítógépes szótárak, valamint a helyesírási és elválasztó programok területén szerzett nevet magának. Az utóbbiakat nem csak saját szoftvereiken alkalmazzák, hanem forgalmazzák is. Megvásárolták az akadémiai helyesírási szótár számítógépes változatának használati jogát, ami alapja a programoknak. Mint Kövér Gábortól megtudtuk, a vásáron mutatták be először a „számítógépes" angol-magyar műszaki szótárt, ami ráfér egy CD-re, és csak jövőre lesz kapható. A Szeged Software számítástechnikusa, Priboj Gábor a MAGIC negyedik generáció utáni szoftver nyelvét említette elsőként, valamint szerényen megjegyezte, hogy cége nyolc helyen - ennél nincs is sokkal több - üzemeltet számítógépes rendszert a gyógyszer-nagykereskedelemben. Mindenekelőtt az egészségügyre koncentrál a Cogito Kft. is, WinPolyp adatbázis lekérdező rendszere, amely ahogy Nagy Sándor termékmenedzser mondta - egyszerű megoldás, bonyolult feladatokra. A K and F Software Kft. anyag-, illetve készletnyilvántartáshoz, főkönyvi könyveléshez, valamint pénzügyekhez kínál külön-külön is használható programokat, természetesen ezek csomagban az igaziak. K. A. • Már a nászéjszakák bora sem kell? Szimpózium az élelmiszerexportért A magyar élelmiszerkivitel néhány éve még felette volt a 2 milliárd dollárnak. Az országnak kellett ez a pénz, mint egy falat kenyér. Most is kellene, de nem úgy csordogál a bevétel, ahogy szeretnénk. Az élelmiszer export 40, ezen belül a növényi termékek exportja 60 százalékkal esett vissza. Arra, hogy miért nem kell a baromfi, nem kell a zöldborsó, akadhat magyarázat, de" a nászéjszakák boraként ismert Somlai mellőzése igazi talány. Sorscsapás, a megváltozott világ, ügyetlenségünk, vagy valami más, netán mindezek együtt állnak a háttérben? Nem egyszuszra megválaszolható, elemzést kívánó a kérdés. A Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. szerint is legalább kétnapos szimpóziumot érdemel, melyet a kecskeméti Tó Hotelban október 19-20 között rendeznek meg. Előzetes felméréseik szerint az ágazatban dolgozókat leginkább érdeklő kérdések: Mit lehet kezdeni az export ösztönző kormányprogrammal? Milyen megoldás találhattak a sikeresen kereskedő cégek? Mi a terméktanácsok haszna? Ismerik-e, s van-e rangja külföldön a termékeinknek? Mi az igazság a FÁK országaival kapcsolatban? Ki a fizetőképes, s mit várhat el érte cserébe? Mi érinhet egy adott céget az új vámtörvényből? A válaszokat taglaló előadások sorát az előzetes tervek szerint 19-én délelőtt 10 órakor Kádár Béla külgazdasági miniszter kezdi. fii íMÉf M 5E[ppL Az első világháborúban megvakult katonák, az úgynevezett polgári vakok egy csoportjával 1918 őszén alapították a Vakok Szövetségét, mely fennállásának első éveiben csak Budapesten élőket tömörített szervezetbe. A szövetség legfőbb célja: tagjainak munkába állítása volt, a már Európában működő fejlettebb társadalmi rendszerek példájára. A két világháború között az állam semmiféle támogatást nem nyújtott a szövetségnek, mely ezért különféle gyűjtésekből és adományokból tartotta fenn magát. 1945 előtti működésének két legnagyobb eredménye: egy fémtömegcikkeket gyártó kisüzem létrehozása a negyvenes évek elején, munkaalkalmat teremtve számos vaknak, valamint 1938-tól a Vakok Világa című lap pontírásos kiadása. Nagy vívmánynak könyvelhetik el a vakok, hogy sikerült elérniük a vakok személyi járadékát, melyet 1971 óta folyósítanak részükre, másik vívmányuk a közlekedési kedvezmény, mind a helyi, mind a távolsági közlekedésben. Franciaországból terjedt el Európában a fehér bot használata. Hazánkban 1936. óta a vakok megkülönböztető jeleként használják, mely segítséget, biztonságot ad a közlekedésben, tájékozódásban. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének jelenleg körülbelül 18 ezer tagja van, közülük mintegy 94 százalék vak. A tagok többsége - 60 százalék - az idősebb korosztályhoz tartozik. A Csongrád megyei szervezet 1949 őszén alakult meg Szegeden, azóta is képviseli a megyében élő sorstársak érdekeit. Irodájuk a Szeged, Bocskai u. 11. sz. alatt található. A hagyományos jó kulturális tevékenységet a gyakran kívülről is meghívott amatőregyüttesek, szólisták működése fémjelzi. A Soros-alapítvány támogatásával korszerűsített hangoskönyvfelvevő stúdióban évente 120-150 címet rögzítenek hangszalagra, 1985 óta közkönyvtárak számára is. A szövetség tagja a Vakok Világszövetségének, s ezen belül az Európai Vakok Szövetségének. Mindkét szakmai szervezettel hasznos és eredményes az együttműködés. Gyenesné Fogarasi Margit: Vakság felé A végzet - szörnyű, vad, sötét madár. Amely mindig fejem felett lebeg Lecsap reám egyszer könyörtelen. És akkor... akkor... én, jaj, vak leszek. Sziromcsodákat bont a kikelet, Kalászt dajkálnak a szent sugárkezek, Aranybíborba öltözik az ősz, De én nem látom, mert én vak leszek. . Lesz szivárvány. És néma éjszakán A tó tükrén csillagfény rezeg, Lesz délibáb, lesz táncos hópehely, De nem nekem, mert én már vak leszek. Szíven markol a kínzó fájdalom: Hogy nemsokára elhagy minden fény. De halk-szelíden biztat Jézusom: Ne félj, világítok majd néked én. JJAMIMA MlüTITAlBÍDILír Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 MODUL-BAU Szentes, József A. 24. T.: 63/314-011 - Előregyártott vb-gerendák, áthidalók házhoz szállítással - Bramac alpesi tetőcserép - Padlóburkolók, csempék - Födémbéléselem • A kulcsszó ebben a koncepcióban is: a regionalitás; vagyis azt mondják, hogy az egész országot átfogó intézkedések mellett a legapróbb, kezdeti lépésekhez is legalább regionális összehangoltságra van szükség. Hogy a Környezetgazdálkodási Intézet nem afféle koncepciógyártó műhelyként működik, hanem nagyon is érdekli a valóság, arra bizonyíték: a vezetői tegnap idejöttek tárgyalni a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójával, Szabó Ferenccel; arról, hogy miként lehet az elméleti elképzelésekből itt is egy működő rendszer. A PHARE-project ugyan még csak novemberben kerül tárcaközi egyeztetésre (a 2010ig szóló elképzelések természetesen nem valósíthatók meg komoly kormányintézkedések nélkül), a szegedi vállalat igazgatója azonban úgy véli, nem árt már az előkészítés folyamatában kapcsolódni a programhoz. Dr. Varga József a Környezetgazdálkodási Intézet igazgatója elmondta, készséggel segítenek az erre igényt tartó önkormányzatoknak és vállalataiknak a rendszermodell egészének, és részleteinek helyi adaptálásában. Az a tapasztalatuk ugyanis, hogy • Kire hull a hulladék? Jövőre: kevesebb és válogatott Amint már mindenki tudja, hogy a környezetvédelem nem egy ország, vagy egy földrész dolga, hanem a világé - lassan az is közismert lesz, hogy a környezetvédelem egyik legfontosabb elemét, a hulladékgazdálkodást sem lehet „egyedül" megoldani. A Környezetgazdálkodási Intézet az Európai Közösség támogatásával, egy PHARE program keretében a holland Euroconsulttal együttműködve olyan átfogó tervet dolgozott ki, amelyben 2010-ig megszabják a magyarországi kommunális szilárd hulladékgazdálkodás irányát, megoldásait. gyakran nem is a pénz-, sokkal inkább az információhiány a gátja annak, hogy „mozduljon a hulladék", hogy a jelenlegi, gazdálkodásnak egyáltalán nem nevezhető „szemetes" gyakorlat változzon. Szabó Ferenc nem titkolt büszkeséggel állapíthatta meg a tegnapi megbeszélésen, hogy az elmúlt hónapokban kialakított vállalati hulladékgazdálkodási koncepció irányai és megoldásai nagyon hasonlítanak a nemzetközi tapasztalatokat hazai viszonyokra alkalmazó, magyar-holland project megoldási terveihez. Mivel Szeged tehát a „főcsapás irányában" van, a kérdés: miből? Sokat érő információkat, ha tetszik, jó tippeket kapott az intézeti személyiségektől az igazgató: elkészült, vagy készülő vállalati (városi) részprogramokkal hova érdemes pályázni - anyagi támogatásért. A szemetelő és a szeméttel helyenként elborított városlakót persze valószínűleg nem hozzák izgalomba az európai normákhoz igazodó hulladékgazdálkodás koncepcionális előkészületei. Márpedig az az igazság, hogy mindannyiunk közreműködése nélkül ez a dolog nem fog menni. A szakemberek a fejlett országokban szerzett tapasztalatokra hivatkozva állítják, hogy a lakosság megfelelő szokásainak és magatartásának hiányában feneketlen kútba ömlik a hulladékgazdálkodásra fordított pénz. Ezért is döntöttek úgy a VGV-nél, hogy első lépésben, 1994-ben, itt is az úgynevezett szelektált hulladékgyűjtéssel indítják az átfogó programot. Amikorra jó szokásunkká válik, hogy a háztartási hulladékot ne ömlesztve, kevéssé kellemes elegyben borítsuk az egy szál kukába, hanem „válogatva", a különböző anyagokat egymástól elkülönítve, addigra kialakítják a gyűjtés, a feldolgozás, a tárolás korszerű, ipari hátterét. Azt is jövőre tervezik, hogy visszafordítják a jelenlegi növekedési folyamatot; most ugyanis évente 10 százalékkal nő a városi hulladék tömege. A cél - a kommunális hulladék csökkentése - persze megint nem érhető el csak egyetlen városban; célzatosan erre törő gazdasági intézkedések (például a korszerű, környezetbarát csomagolás ösztönzése) nélkül a világ legjobb kommunális vállalata is tehetetlen. S. E.