Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

PÉNTEK, 1993. OKT. 1. A nagy lehetőségek földje, Ópusztaszer BELÜGYEINK 3 A közgyűlés ezért nem ajándékozhatta a törzsvagyo­nához tartozó, egykor nevelő­otthon épületét a balástyai ön­kormányzatnak. Ez az eset a rendszeresen „renitenskedő megyeatyák" elleni interpellá­cióra késztette az ülés végén Börcsök Antal képviselőt (Pusztamérges). Költségvetési szerveinek első félévi gazdálkodását, fela­datellátását kiegyensúlyozott­nak, jó színvonalúnak minő­sítette a közgyűlés. Ópusztaszer jövőképéről tájékozódva a megyei képvi­selők számára nyilvánvalóvá vált: a község és a Nemzeti Történeti Emlékpark környéke a nagy lehetőségek földje. Pél­dául szórakoztató központ, szabadtéri színpad, „híres ma­gyarok" szoborparkja, golfpá­lya, füvészkert kialakítása, a skanzen bővítése 1996-ra még vonzóbbá tenné Ópusztaszert. A Városépítési Tudományos és Talán azért, mert „csak" tájékoztatók szerepeltek a főbb napirendi pontok között, a megyeatyák egy része távol maradt a Csongrád Megyei Közgyűlés tegnapi ülé­séről. így aztán, a testület „minősitett többséget" igénylő határozatot nem hozhatott, a döntést következő ülésére halasztotta. Tervező Intézet tanulmányter­véhez Pászti T. Gyula tanács­nok és Ratkai Imre alelnök fűzött szóbeli kiegészítést. Bizonyították, hogy a megye e térségének idegenforgalmi célú fejlesztése minden itteni település érdeke, de a régió, sőt az ország figyelmére is méltó. A megyei önkormányzat szeretné irányítani a fejlesztést, de ehhez elengedhetetlen egy speciális társulás létrehozása, mely az érintett települési önkormányzatok és a megyei önkormányzat ezután megkö­tendő együttműködési megál­lapodás alapján működne. A feladatok összehangolása, fo­lyamatos szervezése teszi szükségessé egy menedzseri szervezet megteremtését. Az Emlékpark tulajdonjogának rendezése, a környéken a spon­tán telekalakítás és építés meg­akadályozása, a földtulajdon vásárlása is önkormányzati ér­dek. A tervek valóra válásához legalább fél milliárd forint kell, ezért fontos a külső anyagi for­rások felkutatása. A feladatok sorrendjéről, a Feszty-körkép helyreállításának üteméről is szó esett a megyegyűlés Leh­mann István elnök vezette ülésén. Szokatlan módon, sürgőssé­gi indítványként tárta a testület elé az elnök Németország Észak-Rajna-Westfália tarto­mánya ajánlatát: a Pusztamér­gesre tervezett, többszáz mil­liós beruházáshoz, egy mező­gazdasági szakiskola és népfő­iskola fölépítéséhez kb. 30 millió forinttal az önkormány­zat is járuljon hozzá. A képvi­selők egyetértettek a tervvel, de javasoltat: minden érintett és érdekelt önkormányzat ve­gyen részt a megvalósításban. A makói Aradi utcai ingatlan ajándékozása körüli vita új szempontokat hozott fölszínre, ezért a döntést a következő ülésre halasztották. A Progress Vállalkozásfejlesztő Alapít­ványalapító okiratát második nekirugaszkodásra ugyan, de elfogadta a testület. Az Alföld­lobby születését sietteti az Al­földi Önkormányzatok Szövet­sége, melynek megalakítását tegnapi ülésén megyénk kezde­ményezte. A képviselők szerint szükséges, hogy a megye min­den településére eljusson a földgázvezeték. Újszászi Telefónia ­Telin módra A telefon nem megy ki a di­vatból. Nemrég még élénken szidtuk, hogy miért nincs ne­künk, vagy ha volt, akkor hogy miért nem működik tisztessé­gesen. Azóta megépült a tele­fontorony, az új központ, visz­szahívhatóak lettek a telefon­fülkék, megjelentek a kártyás telefonok - egyszóval fejlődik a távközlés. A Matáv megúju­lásáról, a fejlődésről, a lehető­ségekről, a telefonhelyzetről készít négyrészes filmet a Te­lin Kft. Szegedi Telefónia cí­men, melynek első adását ma este láthatják a nézők 19 órai kezdettel a Telin csatornáján. Az első adás vendégei: Voj­nár László, a MATÁV Szegedi Igazgatóságának igazgatója, Vályi Attila üzemviteli osztály­vezető, valamint Török Pál üzemvezető. A telefonhelyzet mellett szóba kerülnek a háló­zatépítési tervek, kiderül, hogy októberben mely területen lakók jutnak telefonhoz, hogy mi a különbség az analóg és digitális központok között, s hogy mire jó a telefon a telefo­náláson kívül. Természetesen kérdezni is lehet, 19-től 20 óráig a Telin 326-072-es telefonján. • A régi hepehupák alatt Új vízvezeték a Kertész utcában Újra a régi minden hepe­hupa a Kertész utcában, de új a föld alatti vízvezeték. Ezer méteres szakaszon cse­rélte ki a csöveket a Víz­művek, s több mint 60 lakás­ra kötötték rá az új ellátó rendszert. A szegedi „vizes" Fotó: Schmidt Andrea vállalat rekordidő alatt, a beígért egy hónap helyett a harmadik hét végére befejez­te a munkát a kilométeres utcasoron. Most, hogy bete­mették a gödröket, nincs akadálya a kohósalakos út megépítésének sem. • A 3. gyermekért 900 ezer forint jár Lakáscélú támogatások {Folytatás az I. oldalról.) vonatkozik: a kormány lehe­tővé tette, hogy az eddigi két gyermek helyett a jövőben több vállalt gyermekre is meg­előlegezzék a támogatást. A házaspárok hiteltartozásából a gyermek születésének időpont­jában 1 evonják a szociálpo­litikai kedvezménynek az eltelt időszak szerinti kamatos kama­tokkal növelt összegét. Módo­sul a nagycsaládosok lakásbő­vítéséhez nyújtható kedvezmé­nyek feltételrendszre is. A támogatás odaítélése során a méltányos szobaszám megha­tározásakor ezentúl figyelembe veszik a legalább egy éve együttélő nagyszülőket is, s míg eddig gyermekenként fél szobás bővítéshez adtak támo­gatást, ezentúl már egy szoba építéséhez nyújtanak segít­séget. Ezzel az előterjesztők becslése szerint a jelenleginél 15 százalékkal több család sze­rezhet támogatást otthonának bővítéséhez, ugyanakkkor a jövőben lényegesen nagyobb lakás megszerzéséhez kapnak segítséget a családok, mint ed­dig. Az említett intézkedéseken kívül - a lakáshoz jutást elő­segítő program további része­ként - a kabinet a jövő évi költségvetésben előirányozta a szociálpolitikai kedvezmények megemelését. Eszerint a má­sodik gyermek után a jelenlegi 200 ezer forint helyett 300 ezer, a harmadik gyermek után pedig 600 ezer helyett 900 ezer forint lesz a támogatás. A sze­mélyi jövedelemadó-törvény módosításával pedig lehetőség nyílik arra, hogy a lakásépítés­re-vásárlásra felvett új hitelek törlesztésére fordított összeg­ből legfeljebb évi 50 ezer fo­rintot le lehessen vonni az adó­alapból. IÉ^íMM rfléhány évvel ezelőtt még azon kesergett e sorok írója, ÓJ hogy bizony micsoda különbség, ha valaki Svédor­szágban, Skóciában, Amerikában, avagy Magyarországon lépi át az utolsó életharmad küszöbét. Az említett, nem tit­koltan irigyelt országokban ugyanis tánclépésekkel pör­dülnek át ebbe az életszakaszba a műfogsoros, márvány­nadrágos nagypapák és a ráncukat fölvarratott, az élet tel­jességét élvező nagymamák. Mert hogy ott a parkokban rendezett ötórai teákon vagány mosolyú és kacér öregek ropják a táncot az alkalmi parketteken. Nem mondom, hogy a mi még közöttünk lévő nagy­szüleink, szüleink ki tudnák radírozni életükből, szervezetükből az itteni miliőben eltöltött évtizedek lenyo­matait. Azt sem állítom, hogy a mai politikának nem kell pironkodnia a nyugdíjasok jelenlegi súlyos anyagi gond­jai miatt. Nincs különösebb okuk a táncra, vigasságra, mégis az ő dicséretükre legyen mondva, hogy nemrégiben mégis volt kedvük, erejük a táncra, vigasságra nekik is. Valóságos kulturális seregszemlét tartottak a megyében élő idős asszonyok és férfiak Kiskundorozsmán és Kis­teleken, hatalmas lelki erőről és életszeretetről téve tanú­bizonyságot. Öröm lehet ez minden korosztálynak, ha látja: a magyar korosabb nemzedék is előbújik a négy fal rejtekéből, s ha más nem segít, hát kivívja magának he­lyét a nap alatt. Valami reménysugár, mondhatni akár példa is ez a pa­naszkodó, elégedetlen ifjabbak számára. Mert a valóban nem rózsás múlt után ebben a szintén nehéz jelenben mé­gis csak gyűjtöttek magukban energiát, kedvet az önmeg­valósításra, maguk tettek valamit saját jó közérzetükért. jTfogy honnan hirtelen ez az elszánt erő és életszeretet? -í-i Talán abból a mozgalomból merítkezik, amelyet az Életet az éveknek néven három éve alakult országos szö­vetség indított el, és amelyhez klubok egész hálózata csat­lakozott. A megyében szinte valamennyi településen mű­ködik már ilyen önszerveződő csoport, amelynek tagjai egymást erősítve törekednek örömökben, közös élmények­ben gazdagabb életre. Ma, az idősek világnapján azonban ne feledjük: az elődök iránti kötelezettségek alól nem menthetők föl az utódok, sem politikusi szerepkörben, sem családtagként. Az idősekben rejlő, csodálatra méltó „önerő" ugyanis vé­ges... „E" jelű födémgerendák • „A"-„AD' jelű áthidalók T „PK" födémepallók MODUL-BAU nifc^ua saáillMívm Pl: E 7-42 2111 Ft áfával • E 7-54 2653 Ft áfával A-12 631 Ft áfával • AD-15 881 Ft áváfal. MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KF T. Szeged, Csongrádi sgt. 27. X.: 491-022 Nyitva tartás: h-p. 7.30-16.30, sz.: 8-12 óráig. Fortuna Panzió Újszegeden, a Termál fürdő közelében kétágyas szobák zuhanyzóval, telefonnal. Minibár, színes tévé, faxszolgáltatás. Szeged, Pécskai u. 8. TeUax: 62431-585. (Folytatás az 1. oldalról.) A Patyolat elvesztette me­gyeiségét és Szegedre szorult vissza. A szalonokat önálló ká­efték üzemeltetik, a polgárok pedig cipelhetik mosniva­lójukat a város egyik végéből a másikba. A vállalat utódja, az Optinett Kft. pedig - negyed­létzámmal - tulajdonosra vár. Mindemögött a gazdasági kényszer, no meg az Állami Vagyonügynökség döntése áll. Az átalakulás történetéről Zsi­kó István igazgató számol be. - A Patyolat Vállalat köz­pontja, szalonjai és felvevő­helyei az előprivatizációs tör­vény hatálya alá estek. Rövid ideig volt remény, hogy a fel­vevőhelyekre nem vonatkozik a jogszabály, ám a vagyon­ügynökség döntése kimondta, azokat is privatizálni kell. 1991 májusában egyeztetésre került sor a vállalat és az ÁVÜ kö­zött. Megállapodtunk, hogy a kilenc szalon és a 16 felvevő­hely közül öt szalon és tíz felvevőhely a vállalaté marad, a többit eladjuk. Meg is bíztuk az egyik ÁVÜ-listás tanácsadó céget, hogy készítse el az át­alakítási tervet. De a vagyon­ügynökség ekkor, 1992 de­cemberében megváltoztatta saját korábbi döntését. Eszerint további négy szalont és felve­vőhelyet vonnak el a vállalattól értékesítésre. A fehér hattyú haláltánca Patyolatprivatizáció • Indoklás? - Nincs. Csak gyanakszunk, hogy a döntés oka az, hogy a szóban forgó üzletek dolgozói már korábban gazdasági társa­ságokat alakítottak és maguk működtették az egységeket, a helyiségek egy részét bérbe adva más „albérlőknek". • Mit szóltak a második döntéshez? - Az a véleményem, hogy az első volt a reális. A máso­dikkal nemcsak a megyéből szorultunk ki - Makón, Szente­sen, Vásárhelyen nem maradt üzletünk, hanem például a sze­gedi belvárosból, a rókusi vá­rosrészből is. Jeleztük az ÁVÜ-nek, hogy nem értünk egyet a döntéssel, de a „felleb­bezést" nem fogadták el. • Feltehetően a lakosság sem örül a változásnak. - Azt gondolom, a tisztító­szalonok működése biztosítva van annak ellenére, hogy nincs profilkötöttség, hiszen a régi dolgozók vették meg az üz­leteket, a berendezésekkel együtt. A felvevőhelyek októ­ber elsején zárnak be, ekkor -veszik át őket az új tulajdo­nosok, akik egészen más célra fogják hasznosítani az üzlet­helyiségeket. Vagyis a polgá­rok ezután fogják érezni a privatizáció következményét ­hogy messzebbre kell vinniük a tisztításra szánt ruhákat. • A kereslet csökkenése ­gondolom - indokolja a karcsúsítást. - Mára a közületi megren­delések a három évvel ezelőt­tiek negyedére, a lakossági a felére csökkent. A szállodákat privatizálták, bezárva tartották, az idegenforgalom egyébként is pang. A vendéglátó vállalat egységeit szintén eladták. Ez­zel a két legnagyobb „munka­adónkat" vesztettük el. Az pe­dig, gondolom nem szorul ma­gyarázatra, a lakosság miért veszi kevésbé igénybe a szol­gáltatásunkat. A karcsúsítás ilyen értelemben indokolt. De az is biztos, hogy a Patyolat így már nem tudja teljesíteni azt, amiért annak idején létre­jött; a lakosság teljes kiszol­gálását. • Mi lesz a központtal j/yen körülmények között? - A jelenlegi forgalom mellett - különösen úgy, hogy megszűnnek a felvevőhelyek ­nem lehet eltartani a központi mosodát, a szállítási osztályt, fenntartani az épületet, a gép­parkot. Annak ellenére, hogy a korábbi 250-260-as dolgozói létszám 70-80-ra csökkent. Az új tulajdonosnak gondolkodnia kell azon, milyen tevékeny­séggel tudja legalább két-há­romszorosára növelni a be­vételt. • Mikor lesz új tulajdonos? - Sajnos, nem tudjuk. A ta­nácsadó cég a vagyonügynök­ség megbízásából már már­ciusban meghirdette a pályá­zatot. Találtak is olyan vevőt ­egy belföldi befektetőről van szó - akinek ajánlatát megfele­lőnek tartották. Ám a vevő hi­telfelvétele még folyamatban van, ezért nem került még sor az adásvételi szerződés megkö­tésére. • A dolgozók vagy a me­nedzsment nem élt vásár­lásijogával? - Nem, mert túl magasnak találtuk a vételárat. Nem tehetünk mást; várunk. Csak annyit tudunk, a vevő jelezte, hogy a vállalat alaptevékeny­ségét tovább kívánja folytatni. Keczer Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents