Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

SZERDA, 1993. OKT. 13. • Az SZVSE is vesztes u Három szakosztály nem csak a megyében viszi a prímet u A birkózás már megrendült A világbajnok és társai egy fillért nem érnek... SPORT 15 - A Délmagyarországban ebben a témában megjelent két cikk után lehiggadva mondom el a közgyűlés döntéséről a nézeteimet. Először is, szeretném az önkormányz"atnak az elismerésemet kifejezni, hogy a Jogi, Ügyrendi és Sportbizottság előterjesztése alapján egyáltalán mert foglalkozni a szegedi sportklubok anyagi helyzetével. Ami a 20 millió szétosztásával kapcsolatban nem tetszett az, az a módszer, amellyel eldöntötték a támogatottak körét. Mint régi sportvezető nem értem, hogy milyen alapon válogatták ki a kedvezményezettek körét. Miért készítettek A és B-variációt? Sorolhatom tovább a kérdéseimet: egyáltalán ki tudott arról - ha tudott honnan hogy a vészhelyzetben lévő egyesületeket és szakosztályokat az önkormányzatnak lehetősége van támogatni mert bennünket senki nem keresett meg. Vagy, a sportbizottság milyen meggondolás alapján döntött a támogatás nagyságáról, ítélt oda milliókat Azt mindenki elismerheti, hogy még soha nem született olyan döntés, ami minden érdekeltnek megfelelt volna. Gondolom, tudták ezt a szegedi önkormányzat Jogi, Ügyrendi és Sportbizottságának tagjai is, amikor a közgyűlés elé terjesztették a város sportjának szánt támogatási elképzelésüket. Amikor ezt megtették bizonyára gondoltak azon klubok támadásaira, amelyek kiestek a kosárból. Ilyen nagy vesztesként tartja magát számon az SZVSE, amelynek ügyvezető elnöke. Halász Antal tegnap felkereste lapunkat, hogy elmondja véleményét a döntésről. anélkül, hogy meggyőződött volna annak valódi szükségességéről. • Értem én, hogy ezzel a tavasszal megszüntetését kimondó Szeged SC atlétikai szakosztályára gondol... - Pontosan arról van szó! Tőlünk kivált 15 atléta Balog István edző vezetésével, s a Szeged SC volt szakosztályának a romjain újjászerveztek egy gárdát, s most megszavaztak nekik 460 ezer forintot. Hol van itt az igazság? Nálunk válogatottak, országos bajnokok tömkelege edz és versenyez, s mi egy fillért nem kapunk ezért. Három szakosztályunk, az atlétika, a birkózás és a tájékozódási futás nem csak a megyében a legjobb , hanem a sportáguk hazai élvonalába tartoznak. Említhetem külön a birkózókat: kevés olyan vidéki egyesület van, ahol annyi világversenyt járt sportolóval dicsekedhetnek, mint mi. Nekünk a juniorokig bezárólag minden korosztályban válogatottunk van. Sőt, egyesületünkben világbajnoki aranyérmes junior, ifjúsági és serdülő vb-n és Eb-n helyezettek, valamint számtalan magyar bajnok edz, versenyez. Az bánt engem a legjobban, hogy ezek az eredmények a sajtón keresztül is ismertek, s még sem jutott egyetlen képviselőnek sem az eszébe... • Hogy-hogy nem ismerik az SZVSE anyagi lehetőségeit? - Csak úgy, hogy én már meghívtam a sportbizottságot a székházunkba, hogy ott tartsák a soron következő ülésüket, s egyik napirendi pontként a vasutas jelenlegi helyzetét vizsgálják meg. Az invitálásomat, sajnos, nem fogadták el. Igaz, hogy az év elején beadtam egy pályázatot, amiben ecseteltem az SZVSE katasztrófális pénzügyi helyzetét, amiben a zavartalan működésünkhöz 8 millió forintot kértem, s megkaptam az igényelt összeg egyharmadát. A birkózók például 450 ezer forint támogatásban részesültek, s ennek meg is lett az eredménye, mert széthullott az NB l-es csapat. Erre újabb kérvényt nyújtottam be a birkózók nevében, de válasz a mai napig nem érkezett. • Tehát úgy érzi, hogy a Szegedi Vasutas a város mostohagyereke? - Valahogy úgy! Mi jelenleg ott tartunk, hogy minden erőnket összeszedve próbáljuk a szakosztályainkat egyben tartani, de ez nem megy a végtelenségig. Külső támogatás nélkül félő, hogy a jelenlegi négy, s eredményes, szakosztály működtetésére a jövőben nem lesz pénzünk, még azok szintentartására sem.... Süli • Október végén Agrár sportnapok A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar - a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából - október 20., 21. és 22-én rendezi meg a XXIX. Agrár Sportnapokat, melyre a szervezők az agrárfelsőoktatási intézmények hallgatóit várják. A sportnapok felkért fővédnökei: dr. Farkas László köztársasági megbízott, dr. Lippai Pál Szeged város polgármestere, dr. Manninger Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Védnökei: Bihari Vilmos, a Pick Rt. vezérigazgatója, dr. Frenkl Róbert, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Szövetség elnöke, dr. Jakabházi László, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese, Lendvai Tibor, a Bácshús Rt. igazgatója, Nagy András FM Költségvetési Intézmények főosztályvezetője. A részletes program. Október 20-án, szerdán, 8.30 órakor: A sportnapok ünnepélyes megnyitása az újszegedi Sportcsarnokban. 10-19: Sportági versenyek. 19.30: Színházi előadás megtekintése a Szegedi Nemzeti Színházban. 21-én, csütörtökön, 91—19: Sportági versenyek. 20: Főigazgatói fogadás az agrárintézmények vezetői és a meghívott vendégek részére (Maros u. 21.) 22-én, pénteken, 9-16: Sportági versenyek. 18: Záróünnepség az Ifjúsági Házban. • Kosárlabda MB11. Helyi rangadó, postás győzelemmel Helyi rangadót játszottak az NB Il-es férfi kosárlabda-bajnokságban, hiszen a SZEDEAK legénysége a Szegedi Postás együttesét fogadta a Deák Ferenc Cimnáziumban. A találkozó első időszakában a házigazdák vezettek (11. perc 24-11; 15. p.: 32-23), ám a rutnosabb postások fegyelmezett játékkal fokozatos dolgozták le hátrányukat. SZEDEÁK-Szegedi Postás 64-76(38-39) Szegedi Postás: Vitaszek (17), Palicz, ANTAL (14/6), Czakó (6), BÚZÁS (24/3). Csere: Ország (13/6), Fekete (2). Edző: Valaczkay József. Sioktatói tanfolyam is A Csongrád Megyei Testnevelési és Sporthivatal - 12 sportágban - hirdette meg segédedzői tanfolyamát, melyre szeptember 22-ig a hivatal címén (Szeged, Stefánia 6., telefon: 62/312-632) lehetett jelentkezni. Akkor kimaradt a sioktatói képesítés megszerzésének lehetősége. Ezért október 15-ig elfogadják még azok jelentkezését, akik a sportág oktatásához szükséges feltételeknek megfelelnek. Az érdeklődőknek bővebb felvilágosítást a megyei sporthivatalban adnak. Borűzs a legjobb Élénk érdeklődés mellett az elmúlt hét végén - Szeged Nagydíj elnevezéssel - ifjúsági kerékpárosversenyt rendezett a megyei kerékpáros szövetség. Az eseményen, a hazaiak mellett debreceni, győri, szabadkai és újvidéki sportolók álltak rajthoz. Eredmények. I. szakasz, 2600 méter: 1. Borúzs Péter (Szegedi KSC), 2. Percsics Alexander (Szabadka), Percsics Dejan (Szabadka), ... 5. Ésik Róbert (Szegedi KSC). II. szakasz, 26 km: 1. Borűzs Péter, 2. Berta Gergely (DSI), 3. Percsics Alexander, ... 5. Ésik Róbert. III. szakasz, 85 km: 1. Berta Gergely, 2. Rózsa Attila (DSI), 3. Borúzs Péter. Összetett végeredmény: 1. Borúzs Péter, 2. Berta Gergely, ... 5. Ésik Róbert. Az összetett csapatversenyben a szegediek Borúzs Péter, Ésik Róbert, Páskuli Csaba, Kiss András, Merész Csaba összeállításban a dobogó legmagasabb fokára állhattak. • Ugyancsak a hét végén Székesfehérvárott rendeztek országúti, 60 km-es kerékpárosversenyt. Az eseményen a szegedi sportolók közül kategóriájában Révész Gábor és Misik Rezső első, Dobó Attila második lett. • Egyesek szerint rettenetes dolgot követtél el Amerikában. - Nem szeretem azt a szót, hogy rettenetes - jegyezte meg csendesen Sipos István, aki szemmel láthatóan leadott néhány kilót az óceán „másik" partján. - Néhány ember tudniillik mindenre ezt a jelzőt használja. Amit én csináltam és csinálok, az sport, amit nem szabad sem alul-, sem túlértékelni. • A csodálattól tán nem irtózol? - Nem azért futok, hogy csodáljanak. Csupán arra vágyom, hogy olyannak fogadjanak el az emberek, amilyen valójában vagyok. • De azt, ugye, beismered, hogy a te életed nem hasonlítható egy esztergályos szakmunkáséhoz? - Mindenkinek a saját területén kell megtalálnia a boldogságot. Az 1300 mérföld például számomra maga volt az élet. Sok-sok bánattal és örömmel, egy-egy holtponttal, no meg csipetnyi humorral és „lazasággal". • Ne mondd, hogy nem érezted hosszúnak!... - A „hosszúság" egy roppant relatív fogalom. A 100 méterhez képest a 10 ezer is sok, a tízezerhez viszonyítva pedig az 1300 mérföld szinte reménytelenül nagy távolság. Egy biztos, ennek a távnak a teljesítése mindenki számára extra terhelést jelent. Én ezt a dolgot úgy fogtam fel, hogy nem egészen tizennyolc nap alatt egyszerűen muszáj lefutnom 50 maratonit. • Te, Sipi, sejted már, hogy mit várhatsz „cserébe" a világtól ezért a rendkívüli eredményért? - Világos, hogy csak ezután dől el, mit is ér ez a világcsúcs. Én Amerikában Magyarországot, Szegedet képviseltem, és korábban nem egy - jő előre beígért - világrekordért kértem pénzt a szponzoroktól, hanem csakis azért, hogy versenyzési lehetőséghez jussak. És bármilyen furcsa, a jövőben sem akarok koldulni, de ha valaki adni akar, természetesen örömmel fogadom. • Szóval, ezt az egészet nem a pénzért csináltad? - Elárulom, elsósorban önmagam boldogságáért futottam 1300 kört New Yorkban. Tudod, a világcsúcsot nem lehet megvásárolni, mi több, azt már senki el nem veheti az embertől. Én egy kijelölt úton haladok, amely a guru, vagyis • Dr. Mózes New York utón Athénra és Spártára gondol Sipos: „Erő nem csak a sörben és a túrós tésztában van" Immáron (sokadszor) bizonyított tény: az ember mindenre képes. Nem elég, hogy sétálni tud a Holdon, hogy sok-sok éve atombombát gyárt, „biológiailag" arra is alkalmas, hogy két és fél hét alatt lefusson 1300 mérföldet. Ugye, önök is hallottak róla: a szegediek Sipos Pistája a minap, New Yorkban nem egyszerűen lekocogta ezt a távot, hanem új világcsúccsal ért célba. És sokak boldogságára dr. Mózes Ervin, a másik hozzánk közel álló úr is legyőzte önmagát és a 700 mérföldet. (Bizony, nem sokan számítottak arra, hogy övé lesz a második hely.) Szóval, nagy idők nagy cselekvői ők... Sri Chinmoy, Sipos István és a babérkoszorú a versenyt (és még sok minden mást) kitaláló Sri Chinmoy felé vezet. Éppen ezért számomra nem az a fontos, hogy pénzdíjas viadalon indulok-e, vagy sem. A lényeg, hogy érezzem: az adott versenyen minden a futókért történik. • Valamiből azért neked és a családodnak és élni kell. - Én napközben keményen dolgozom (jelenleg épp ügynökösködöm), és szerencsére egyesületem, a Szegedi VSE támogatására is számíthatok. Tehát nem vagyok egy csodabogár vagy egy UFO, legfeljebb csak néhányan próbálnak úgy kezelni, mintha az lennék. • Úgy beszélsz, mint az az ember, akinek nincsenek korlátai - Na, erre ráéreztél. Korlátok ugyanis kizárólag a tudatban léteznek. Ezeket feledve kell a belső erőket felszínre hozni. (Erő különben nem csak a sörben és a túrós tésztában van...) Megfigyeltem, hogy a sportolók többsége a test gyengülésével vagy feladja a versenyt, vagy plusz energiát kap „valakitől", és ennek köszönhetően végigcsinálja azt, amit vállalt. Szóval, sokan hisznek az ERŐben. • Sokan pedig nem... - Sajnos, a legtöbb ember számára a külső világ élvezete fontosabb önmagánál, vagyis a belső harmónia megteremtésénél. • Ilyet filozófusoktól szokott hallani az ember. Te az vagy? - Én csak egy olyan lény vagyok, aki tartós örömöt talál a futásban. Szeretem, hogy egy dolgot csinálhatok, de azt viszonylag jól. • Mi jöhet még az 1300 mérföldes világcsúcs után? - Mondjuk, Észak-Amerika „átszelése". A 64 napos, 2950 mérföldes versenyre harminc futót hívnak meg jövőre a szervezők. Bevallom, szeretnék köztük lenni. Abban is bízom, hogy egyszer még A1 Howie-val és a görög Kurosszal is összecsaphatok 1300 mérföldön. „Ellenük" talán megint felállíthatnék néhány új csúcsot. A1 Howietól és Stefan Schlctt-től New Yorkban az 1300 mérföldes (16 nap 17 óra 36 perc 14 másodperc) és a 2000 km-es (15 nap 23 óra 8 perc 4 másodperc) világ-, illetve Európa-rekordot is sikerült elhódítanom. Ezen kívül 1000 kilométeren (7 nap 23 óra 45 perc 23 másodperc) és 1000 mérföldön (12 nap 22 óra 52 perc 37 másodperc) új országos csúcsot futottam. Szóval, van még miből faragnom... • Dr. Mózes Ervint (aki alapvetően más beállítottságú, mint Sipos István) arra kértem, foglalja egyetlen nagy sóhajba amerikai emlékeit. - Nem vitás, életem nagy kalandján vagyok túl. Most, visszagondolva az utóbbi néhány hétre, még kicsit keveredik bennem az öröm, a gyönyör és a fájdalom. Az igazság az, hogy borzasztó sokat edzettem, és úgy érzem, fizikailag már nem tehettem volna többet a sikerért. A végére, elismerem, az utolsó csepp „benzin" is elfogyott belőlem... Mégis azt mondom, a verseny igazából a lelkemet viselte meg. Pedig fejben sokszor „lefutottam" a 700 mérföldet, és azt hittem, hogy végtelenül kemény vagyok. Ennek ellenére New Yorkban nagyon gyötört a magányosság, az, hogy sokszor csak egy-két órát aludhattam. A feleségemnek nem lehetek eléggé hálás, amiért egy kicsit önmagát, az elveit „megerőszakolva" segített a nehéz pillanatokban, és képes volt végignézni a szenvedésemet. Szerintem olykor úgy érezte, hogy a boncolásomnál segédkezik... Sokan kérdezik, hogy különösebb rutin nélkül nekivágnék-e újra ennek a távnak. Nos, úgy gondolom, egyszer mindenképpen meg kellen próbálnom, ám e pillanatban valószínűnek tartom, hogy soha többé nem fogom megismételni ezt a teljesítményemet. Egyszerűen nem akarom kizsákmányolni a szervezetemet. Korábban csak 24 órás versenyeken vettem részt, és hirtelen beszálltam egy 12 napos keringésbe. Éppen tegnap néztem utána: az elmúlt pár hétben többet futottam, mint 1990-ben Dr. Mózes Ervinnek is szép trófea jutott (Fotó: Schmidt Andrea) összesen. Szóval, megértettem azokat, akik azt jósolták: képtelen leszek időben befejezni a versenyt. Ezek az emberek azonban nem számoltak az akaraterőmmel. Ami nélkül nem ..tudhattam volna le" 11 nap 20 óra 36 perc 14 másodperc alatt a 700 mérföldet. Az új cél egyébként számomra nem az 1000 vagy az 1300 mérföld leküzdése. Én csak az Athén és Spárta közötti 260 kilométerrel szeretnék megbirkózni. Ettől függetlenül a New York-i befutó életem eddigi legnagyobb „érzése" marad. Valósággal lebegtem... Azt azért még fontosnak tartom elmondani: az én szememben a család és a szakma ezután is megelőzi majd a futást, tehát a jövőben is szigorúan amatőrként akarok sportolni. Béthi J. Attila