Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

SZERDA, 1993. OKT. 13. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Aki a művészetből akar élni Október 22-én új képzőmű­vészeti galéria nytlik Szege­den. Ne is találgassanak, úgy­sem jönnek rá, ki az a vakmerő megszállott, aki manapság sa­ját pénzét fektetei egy művé­szeti vállalkozásba. Barna Gá­bor az illető, tősgyökeres sze­gedi, eredeti foglalkozását te­kintve vízgazdálkodási szak­mérnök. A művészet-kereske­delembe pedig egy egészen ér­dekes helyről, egy bordányi csirketenyésztő tanyáról csöp­pent. Nyolc évvel ezelőtt ugyanis elhagyta eredeti szakmáját, és magán-farmergazdálkodásba fogott. De mindvégig érezte, hogy nem az az igazi. Negy­venéves korában azután úgy döntött, ideje váltani. Járt, kelt, beszélgetett, érdeklődött és talált valamit, amit kedvvel is csinálhat, és - úgy véli - meg is tud belőle élni. Létrehozta a Poszt-Art Galériát. - Nem mondták önnek a ba­rátai, hogy megőrült? Művé­szet-eladásra vállalkozni ma­napság? - Nézze, a volt évfolyamtár­saim vagy munka nélkül van­nak, vagy külögféle vállalko­zásokban ölik egymást a meg­bízásokért. Én valami olyasmi­be vágtam bele, amihez ked­vem van. Rövid távon biztosan nem lesz hatalmas hasznunk, de én bízom abban, hogy né­hány év múlva a mindennapi életünkbe visszatér a művé­szet. (Fotó: Schmidt Andrea) Barna Gábor: Nem tartozom egyik klikkhez sem - Kikre számit? Azokra az elmúlt években tehetőssé vált emberekre, akiknek az életében nem játszik igazán nagy szere­pet a kultúra, vagy a művészet­re fogékonyabb középosztály­beliekre, akiknek meg pénze nincs? - Mindkét rétegre. A jómó­dúak általában sokat adnak a külcsínre. Majdcsak észreve­szik, hogy nyugaton a gazda­gok igenis vesznek festménye­ket a lakásukba. A középosz­tályt illetően pedig abból fakad az optimizmusom, hogy a mű­vészet manapság nem drága, mert a festőknek, szobrászok­nak is az az érdekük, hogy a tömegek számára legyenek elérhetők. Látja ott azokat a kis selyemfestményeket a falon? Azokra már azt lehet mondani, hogy művészet, az áruk mégis azonnal kifizethető. Valahogy így gondolom. - A szórólapjukon egy cso­mó olyan szolgáltatást kínál­nak - arculattervezés, reklám, rendezvény-előkészítés, iroda­és lakástervezés - aminek lehet ugyan köze a művészethez, mégis mind önálló „tudo­mány". Ráadásul nagyon so­kan kínálnak manapság effélét. - Ezeket a szolgáltatásokat természetesen nem tudjuk azonnal, a galéria nyitásának napján nyújtani, a szervezés még folyamatban van. De re­mélem, hogy kapcsolataink ré­vén hamarosan olyan szakem­bergárdát tudhatunk majd ma­gunk mögött, akik segítségével művészi szinten tudunk majd arculatot tervezni, reklámokat készíteni. A galéria pedig refe­rencia lehet ahhoz, hogy jó eséllyel szálljunk be a verseny­be. Vagyis a mi szerepünk a művészek, szakemberek és a fogyasztók összehozása. Egy­szerűbb volna persze csak kiál­lttásokat rendezni, képeket árulni, ám abból még egy dara­big biztosan nem lehet meg­élni. - Hogy fogadták a művé­szek, hogy egy „civil" akarja a képeiket piacra dobni? - Jól, talán éppen azért, mert civil vagyok. így nem tar­tozom egyik klikkhez sem, mindenki megbízik bennem. - Ki a kedvenc képzőművé­sze? Nem várom el, hogy mait mondjon, elvégre az üzleti ér­dekeket tiszteletben kell tarta­ni. - A klasszikusokat inkább csak tisztelem, jobban kedve­lem a századforduló környé­kieket. Például Moore-t. Keczer Gabriella Orvos, pszichológus - jogászy közgazdász m Dr. Telkes és dr. Kunos Spanyolországból hozott le­velet a posta dr. Kunos Jó­zsefnek, a nevét viselő szegedi vállalkozási és befektetési ta­nácsadó iroda első emberének. A madridi székhelyű BID vá­logató bizottsága úgy döntött, hogy idén a „Nemzetközi Arany Csillagot" - jelenleg 92 országban használják a vállal­kozási kép fejlesztésére - Ku­nos úrnak ítéli oda. Az átadási ünnepség november 22-én lesz a madridi Princesa Convention Hall-ban. - Ki találta meg itt Szege­den? — kérdeztük a félig már budapesti szakembert. - Valószínűsíthetően a VOSZ, illetve Makiári Géza, a Cash Kft. vezetője. Az érde­mem pedig az, hogy csináltunk egy 17 oldalas forradalmian új nemzetközi szerződést egy francia, ír, panamai, magyar vállalkozásnak, amelyben a Cash megadja az exluzív jogot a Cash Hungarynak. - Ön dr. Telkes, a közismert fejvadász kedvéért ment fel Bu­dapestre. - Telkes úr keresett maga mellé egy erős gazdasági veze­tőt. Tizenhárom cége van és le akarta venni a válláról a gazda­sági kérdéseket, hogy teljes egészében a fejvadászatra, a karriertanácsadásra koncentrál­hasson, szervezési vezetési tré­ningeket tarthasson. A lényeg, augusztus elején elvállaltam a vállalatcsoport gazdasági veze­tését, teljes anyagi felelősség­vállalással, nem munka-, ha­nem polgári jogi szerződéssel. Első körben december 31-ig szól a megbízatás. - Min dolgozik most ez az új páros? - Kitaláltunk valamit, ami kettőnk különböző beállítottsá­gából próbál meg kihozni vala­mi hasznosat. Telkes úr első­sorban az embert, az emocio­nális kapcsolatokat vizsgálja, hogyan tudnak az emberek te­am-et alkotni, miként hagyják, vagy nem hagyják érvényesül­ni a másikat, mi kell a karrier­hez. Én ezzel szemben úgyne­vezett jobbféltekés alkat va­gyok, elsősorban a bank, a ho­zadék, a vállalkozás eredmé­nyessége izgat, engem az ilyen megfogható dolgok érdekel­nek. - Szóval ebből kisüthető valami. - Elkezdek egy vállalat-át­világítást, de már az elején lá­tom, hogy inkább emberi gon­dok vannak, nem tudom a céget egy irányba vinni. Ekkor szólok a Telkesnek, jöjjön, és oldja fel a feszültséget. A for­dított esetben ő keres meg, hogy a vezérigazgató kiválasz­tásra szóló megbízást csak úgy hajlandó az adott cégnél elvál­lalni, ha előtte az igazi problé­mát, a vállalat széthullását si­kerül orvosolni. - Ez azt jelenti, hogy időn­ként megbízásokat is elutasíta­nak? - Igen. Ha a fejvadász ki­mondja, hogy ide gazdasági ta­nácsadás kell és ezt a megbízó nem fogadja el, akkor a fejva­dász visszalép. Természetesen az a jellemzőbb, amikor a cé­gek elfogadják a tanácsot. Úgy tűnik, működőképes lesz ez az orvos, pszichológus - jogász közgazdász párosítás. Kovács András A havi gyakori­sággal megfigyelt 20 fő feletti gazdál­kodó szervezetek­nél foglalkoztatot­tak augusztus havi bruttó átlagkeresete 29 600 forint volt, ami nettó értékben közel tízezer forint­Bruttó 30 ezer tal alacsonyabbnak, azaz 19 650 forint­nak felelt meg. Az előző év azonos hó­napjához viszonyít­va a bruttó kereset 28,6 százalékkal, a nettó kereset 23 sz­zalékkal nőtt. Az augusztusi kerese­tek a legnagyobb arányban az ener­getikai ágazatok­ban, valamint az építőiparban emel­kedtek. Budapesti Értéktőzsde Tovább tart az emelkedés A várakozástól eltérően az oroszországi események nem éreztették hatásukat a Budapesti Értéktőzsdén és a múlt héten töretlenül folytatódott a részvényhossz. A hét sláger részvénye vitathatatlanul a Zalakerámia volt, a társaság tőzsdére bevezetett alaptőkéjének közel 8 százaléka fordult meg a parketten. A gazdát cserélt közel 100 000 db papír folyamatosan emelkedő árat gerjesztett és az árfolyamérték péntekre már megköze­lítette a 2000 forintos álomhatárt. A Zalakerámia rész­vény áremelkedése azokat igazolta, akik nem adták el részvényüket közvetlenül a kárpótlási jegy csere után és most jóval nagyobb nyereséggel tehetik meg azt. Ha­sonlóan nagy volt a Pick heti forgalma is, több mint 30 ezer darab részvény fordult meg 5 nap leforgása alatt a tőzsdén. A Pick-részvények heti ármozgását egy felfelé ívelő görbével lehetne jellemezni, a hét eleji alig valami­vel 3400 forint feletti árfolyam a pénteki zárónapra már meghaladta a 3600 forintot. További áremelkedést sejtet a részvényre csütörtökön kötött vételi opciós ügy­let az év végére 4000 forintos kötési árfolyamon. A Ská­la-Coop Rt. részvényei a héten ismét kitettek magukért, igaz nem volt túl nagy a forgalmuk, de a névre szóló papirok árfolyama már elérte a 3000 forintos - lélekta­ni küszöbnek tartott - árszintet. A bemutatóra szóló papírok sem maradtak ki az áremelkedésből és a hét végén már 1800 forinton is kötöttek üzletet. A Fotex­részvényeknél mind az árfolyamot, mind a kötések vo­lumenét a kifulladás jellemezte. Az árfolyam 360 forint alá történt visszaesését az érdeklődés átmeneti csökke­nése is magyarázhatja. Példátlan áremelkedést produ­kált a Novotrade. A részvény kurzusa alig egy hónap alatt a névérték 50 százalékról több mint hatszorosára emelkedett, mivel a múlt pénteken már 3100 forintot is megadtak érte. A rejtélyes emelkedést a papír stuttgar­ti telefon kereskedelemben történő bevezetését megelő­ző várakozás indukálhatja. Mint ismeretes a Skála­Coop és a Pick júliusi stuttgarti premierjét is hasonló árfolyam felívelés előzte meg. A múlt héten "ckaíláii likviditás jeütSéZÍé az IBUSZ papírjainak piacát. A 2000 forint körüli áron forgó papírra a prompt üzletek mellett több vételi opciós kötés is született december 31-re szólóan. Ezek vásárlói feltehetően a tavalyi év vé­gén is tapasztalt - záróár miatti - emelkedésre speku­lálva vásároltak vételi jogot. A kárpótlási jegyek piacát átlagos forgalom és 595 forint körüli ár jellemezte. Úgy tűnik, az év végére fel­ajánlott csererészvények nem tudnak olyan kínálatot teremteni, hogy az árfolyam tartósan 600 forint fölé emelkedjen. Forgó Róbert CENZOR Kft. Minden nagyobb vihar nél­kül fejeződött be a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál az AVÜ által tavaly decemberben meghirdetett decentralizációs privatizációs program - nyilat­kozta lapunknak dr. Tráser Fe­renc igazgató. A gmv különösebb nehézsé­gek nélkül vált meg négy ma­lomtól, hat raktártól, egy te­leptől, s különböző üzemektől. Ráadásul mindegyiket hazai befektető vásárolta meg. A cég törzsvagyonához ma már csak a szegedi korszerű Izabella és a vásárhelyi, kissé már elavult, de nagy kapacitású malom tar­tozik. Valószínűleg ezekkel az eszközökkel alakul át rész­Izabella megmaradt vénytársasággá a gabonafor­galmi, s malmokhoz a további­akban már csak részvényként lehet majd hozzájutni. A cég pontot tett a tulajdo­nában lévő szentesi erőtakar­mánygyár ügyére is. A megye legnagyobb alapanyaggyártó üzemének helyzete megnyug­tatóan rendeződött. Hogy ki a tulajdonos, egyelőre még nem publikus, de annyit tudni lehet, hogy az egyik legnagyobb ve­vővel írtak alá adásvételi szer­ződést. Korábban a vásárhelyi ma­lommal kapcsolatban több el­képzelés élt. Dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő köré például a helyi kistermelők, mezőgazdasági üzemek cso­portosultak, akik elképzelhetőnek tartották: gazdasági társaságot alakítanak a malom megvásárlására. Dr. Tráser Ferenc szerint jobb, hogy a leendő rt. tulajdonában lesz mindkét nagy kapacitású őrlő egység, különben a piacon egymás ellen dolgoztak volna. Ami pedig a nevető harmadiknak, esetleg a Békés megyei Agromill Rt.-nek, vagy más konkurens cégnek jött volna jól. A gmv-re a privatizáció során még várnak feladatok. Máris döntés született arról, hogy a vállalat bekerül az ÁVÜ adós konszolidációs alapjába. Vagyis azok közé a cégek közé, amelyeket a priva­tizáció alatt „feljavítanak". A Csongrád Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat ugyanis nincs könnyű helyzet­ben: egyrészt az örökölt 250 millió forint értékű befagyott követelés miatt, ami a már fel­számolás alatt álló Szentesi Ba­romfi Rt. és a Farm-Coop tarto­zása, másrészt az Izabella-ma­lom 200 millió forint értékű épí­tési hitele következtében. F. K. Maradék, de korszerű. A cég törzsvagyonához tartozik. (Fotó: Enyedi Zoltán)

Next

/
Thumbnails
Contents