Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

SZERDA, 1993. OKT. 13. • Véget ért a római zarándeklat Köszönet a pápai látogatásért A hívők kedden reggel részt vettek Wetter mün­cheni bíborosnak a San Ste­fano Rotondo ókeresztény bazilikában tartott jubile­umi miséjén, és ezzel véget ért az eddigi legnagyobb létszámú római magyar nemzeti zarándoklat, amely­nek eélja a pápa két évvel ezelőtti lelkipásztori láto­gatásának viszonzása és megköszönése volt. A S. Stefano Rotondót az első keresztény vértanú, a megkövezett Szt. István tiszteletére emelték, s év­századokon át a magyarok nemzeti temploma volt. Itt van eltemetve az 1525-ben meghalt Lászay János, a Szent Péter bazilika ma­gyar gyóntatója, s egyik kis kápolnáját Szt. István ki­rály tiszteletére szentelték. Az ötnapos program során a közel másfélezer, a környező országokban élő és a nyugati magyarságot is képviselő za­rándok, 8 püspök - köztük dr. Paskai László bíboros, eszter­gom-budapesti hercegprímás és dr. Seregély István egri érsek, a Püspöki Kar elnöke -, s 70 pap vezetésével, felkereste Róma főszékesegyházait, ahol közös miséken vettek részt, s találkoztak II. János Pállal, aki a pápai palota Áldások termé­ben fogadta őket. A magyarul elkezdett és befejezett beszédében a pápa visszaemlékezett magyarorszá­gi látogatására, és arra kérte a magyarokat, hogy maradjanak hűségesek ősi hitükhöz. A hivatalos beszéd után a pápa rögtönzött néhány szót a jelenlévőkhöz, és elmondta, hogy mindennap imádkozik a Magyarok Nagyasszonyához, a magyar népért, a magyar nép jövőjéért. - A zarándoklat kiemelkedő eseménye volt a Szentatyával való személyes találkozás. A hívek számára nagyon megha­tó volt, sokak szemében csillo­gott a könny - közölte a zarán­doklat befejeztével az MTI-vel dr. Paskai László bíboros, esz­tergom-budapesti hercegprí­más. Paskai szerint a zarán­dokok nagyon jó benyomást tettek mindenkire, rendezetten vettek részt minden progra­mon, a liturgia mindenütt igen felemelő és szép volt. - A zarándoklat egyik célja, talán fő mozgatórugója az volt, hogy még egyszer megéljünk valamit a két évvel ezelőtti szép napokból - mondta a pápai látogatásra utalva Pálos Miklós miniszterelnökségi államtitkár, aki a kormány részéről segítette az előkészü­leteket. Pálos szerint az embe­reknek nagy szüksége van lelki támaszra, valami biztos ka­paszkodóra. - A pápa magyar­országi jelenléte nagyon sok kétkedőt indított meg a hit felé, és sokaknak jelentett katarzist, lelki felülemelkedést, ami erősebbé, szilárdabbá tette őket a hitben - mondta az állam­titkár. A kereszténydemokrata po­litikus kifejtette, hogy véle­ménye szerint Magyarországon nem lesz igazi gazdasági­társadalmi-politikai megújulás, nem lesz igazán reneszánsza a magyar történelemnek, ha nem érvényesül a régi, „az idők kezdetére visszanyúló" erköl­csi normarendszer. Ebből a szempontból Pálos nagyon fontosnak tartja a pápa leg­újabb, sokak által vitatott en ciktikáját, mivel az egész világ beteg, s különös súlya van annak, hogy hiteles emberek állnak ki az örök erkölcsi érté­kek mellett. • Milyen a magyar felső­oktatás információs eszköz­rendszere? - kérdeztük Engloner Gyulát, a Műve­lődési Minisztérium szak­tanácsadóját. - Az informatikában kulcs­szerepet játszó személyi szá­mítógépek száma e szférában 1989-ben 3000, 1990-ben 6000, 1992 közepén 9500. Az elmúlt években rendkívül sokat fejlődött a számítógép-számí­tőgép kommunikáció - intéz­mények között és egyes tan­székek között. Az információs infrastrukúra fejlesztését célzó programok eredménye, hogy többszáz olyan adathálózati végpont van, amelyekhez csat­lakozva lokális hálózatok is tudnak kapcsolatot létesíteni. Tehát az ember egy személyi számítógép, s a lokális hálózat segítségével eljut egy másik, földrajzi szempontból sok-sok kilométerre levő partnerhez. Ma több ezer gép van hálózat­ba kötve... • Nem hiszem, hogy az át­lagszámok, az arányok ilyen változásával elégedet­tek lehetnénk. Föltétele­zem, az alkalmazás, a fel­használás mutatói még rosszabbak. - Az intézmények többségé­ben az alapellátásban nincse­nek súlyos gondok. De például a pedagógusképzők kevés géppel rendelkeznek, pedig minden negyedik hallgató ilyen jellegű intézményben tanul. Ráadásul a felsőoktatási intézmények többségében egy­egy gépre még mindig több, mint 10 hallgató jut, s attól is messze vagyunk, hogy egy diák órarendjében garantáltan hozzáféljen, legalább heti 2-10 órára a személyi számítógép­hez. Ezt a „hozzáférési időt" a művelődési minis?érium sze­rint 1994-re el kell érni. • Ez kissé irreális célki­tűzésnek tűnik. Hiszen 1992-ben csak minden má­sodik hallgató használt he­HAZAI TÜKÖR 5 4 • A számítástechnika és a felsőoktatás Az infoimáció minőség legyen! Számítógépek dolgoznak a bölcsészkaron. (Fotó: Schmidt Andrea) tente legalább háromszor számítógépet. - Még nyugtalanabbak lehe­tünk, ha az átlag mögé nézünk, ugyanis léteznek olyan képzési területek, ahol a számítógépet használó diákok aránya alig éri el a 10-15 százalékot. Az oktatók, kutatók 80 százaléka viszont rendszeresen használ számítógépet. • A társadalomtudomá­nyok hazai művelői idegen­kednek a számítástechnika eszközeinek, módszereinek használatától. Ezen ellenál­lás megtörését tűzte célul I. Szegedi Filozófiai Napok háromnapos konferenciája. Hogyan használható a tu­dományos kutatásban az elektronikus eszközrend­szer? - Az inforittáciőszerzés fő bázisai változatlanul a könyv­tárak. A kutató a számítás­technika segítségével ma már pillanatok alatt megtudhatja, mit hol talál, belepillanthat távoli városok könyvtárainak adatbázisába, átkérhet, s rend­kívül rövid idő alatt megkaphat szakirodalmat, de egy adott szöveg részletét is. Előny, hogy a tudós a lakásából is elérheti az információforrá­sokat. Egy gyakorló jogász pedig naprakészen tudhatja, melyek a hatályos jogsza­bályok. E példák is igazolják: a tudományos kutatásnak ko­moly támogatója az informá­ciós eszközrendszer. A szegedi konferencia úttörő jellegű, mert arra hívja föl a bölcsé­szettudományok művelőinek figyelmét, hogy a hagyomá­nyos tudományágak is komoly segítséget kaphatnak, megújul­hatnak) ha használják e korsze­rű eszközöket, programokat. • Hogyan alakltja át a fel­sőoktatást az informatika elterjedése? - Az általános célkitűzések egyike, hogy a magyar felső­oktatás információs eszköz­rendszerrel való ellátottsága közelítse meg a fejlett európai országok színvonalát. Ez azt jelentené, hogy például a hall­gatók tanulmányaik egy jelen­tős részét úgy is elvégezhetik, hogy nem ingáznak a lakóhe­lyük és az oktatási intézmény között, hanem otthon dolgoz­nak. A legfontosabb változás az lehet, hogy ezen eszköz­rendszer megfelelő használa­tával jelentősen növelhető az okatás hatékonysága. De a társadalom működésének egé­sze szempontjából is lényeges, hogy az információ eljusson a felhasználóhoz. Mert - a ko­lozsvári Egyed Péter előadá­sának lényegét idézem - az információ a demokratikus társadalomban nem mennyi­ségi, hanem minőségi kérdés, mert az ember igazságra ter­mett... Újszászi Ilona • A Nemzetközi Egészségügyi Közpent műszerei 2. Csontsűrűségmérő készülék • Médiaháború, szegedi áldozatokkal (I.) Újságúóképzés, rádiós és televíziós gyakorlat nélkül? A médiaháború újabb csatájába az újságíróképzést fölváltó* szegedi tudományegyetem is belekeveredett. A Magyar Rádió vezetői és munkatársai között feszülő ellentét ismét felszínre tört A nyílt színen most Havas Henrik, a Magyar Rádió főmun­katársa és Csócs László, ezen intézmény „elnöki jog- és hatás­kört gyakorló" alelnöke feszül egymásnak. Ám a nyilvánosság előtti vagdalkozás első és valódi áldozatai azok a diákok, akik a szegedi egyetem hallgatójaként kívánják elsajátítani azt. ami az ójságíró szakmából megtanulható. Jelenleg ugyanis nem léphetnek be se a rádió, se a televízó körzeti stúdiójának épü­letébe, s arra a kérdésre sincs válasz, hogy az elméleti képzést kiegészítő szakmai gyakorlatot hol és hogyan szerezhetik meg. Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a szerve­zetben a csontok mésztartalma. A kóros fokú csontritkulás bi­zonyos betegségekben fordul elő, amelyeknek szenvedő ala­nyai többnyire a menopauza korát átlépett nők tömegei. Ezért látni oly sok hajlotthátú, combnyaktörés után sántikáló, idős asszonyt világszerte. A civilizált társadalmakban az átlagéletkor emelkedésével óriási gonddá váltak ezek a patológiás csonttörések és csontfájdalmak. A fejlett nyu­gati világban a klimaxos am­bulanciákon azt is vizsgálják, hogy a várható csontritkulás alapján ki melyik típusba tartozik. Az idejében földeritett hajlam ugyanis befolyásolható: hormonterápiával le lehet lassítani a csontritkulás ütemét. Hazánkban hosszú éveken át mindössze két csontsű­rűségmérő eszköz működött: egy a budapesti l-es belklini­kán,a másik pedig az ORFI­ban. Tavaly a debreceni és a balatonfüredi kórház is gazda­godott ilyen készülékkel. A szegedi az ország ötödik úgy­nevezett bondensitometere. A csontok mésztartalmá­nak, sűrűségének többféle fizi­kai méréstechnikája van. A világban három teijedt el külö­nösen: az izotópos egyfotonos (SPA), az izotópos kétfotonos (DPA) és a kétenergiájú, rönt­gensugaras eljárás (DEXA). Ez utóbbi a legmodernebb mérési technika, amellyel e hónap 19­től már Szegeden is vizsgálják a régiónkban éló lakosságot. Mi a feladata ennek a mű­szernek? Választ ad arra a kér­désre, hogy a vizsgált személy a csontritkulás szempontjából melyik csoportba tartozik. A berendezés egy mérés után földeríti, hogy a csont mésztar­talma normális-e, vagy már kóros. Fölhasználható preven­tív intézkedések meghozatala előtt is: a menopauza küszöbén megállapított értéket kiindulási alapnak véve éveken át nyo­mon lehet kísérni a csontok mészveszteségét. Ha kiderül, hogy ez a folyamat a normá­lisnál gyorsabb ütemű, idejé­ben alkalmazott kezeléssel megelőzhető a 70 éves korban fájdalmakat, töréseket okozó csontritkulás, az oszteoporózis. Az új, Szegeden eddig nél­külözött műszer jóvoltából bizonyára egyre több idős korú asszony életminőségét sikerül majd megjavítaniuk az orvo­soknak. Ch. Á. • A válaszadásra illetékes sze­mélyek közül elsőként Havas Henriket, a szegedi egyetemi szak irányítóját, illetve Csúcs Lászlót kívántuk megszólaltat­ni. Péntek óta az alelnököt nem, csak a rádióriportert értük el telefonon. - Rettentően restellem, hogy a szegedi tudományegye­tem belekeveredett a médiahá­ború újabb, kicsinyes csatájába - sajnálkozott Havas Henrik a telefonvonal túlsó végén. ­Szégyellem magam azért is, mert azt hittem, mindenki ne­mes és szent célnak tartja, hogy az újságírás ismét egye­temen elsajátítható szakmává váljon, ezért e törekvést támo­gatja, ezért a politikától mentes lesz ez az út. • Mi váltotta ki a média­háború folytatását? - A történtek előzményéhez tartozik, hogy mivel elfogad­tam a nagymúltú szegedi egye­tem felkérését, s elvállaltam a szak irányítását, feladatomnak tekintettem a hallgatók gyakor­lati képzésének megszervezé­sét. A szegedi médiumok ve­zetőivel meg is állapodtunk: a 32 egyetemi hallgató, négy csoportra osztva, egy-egy sze­meszteren át ismerkedhet az egyes médiumokkal. így a má­sodik esztendő végén megala­pozottan dönthet arról, hogy a nyomtatott sajtos, a rádiós vagy a televfzós újságírásra szakosodik. De a hallgatók szakmai fejlődése érdekében azt is szükségesnek tartom, hogy e csoportok bepillanthas­sanak a Magyar Rádió buda­pesti stúdióiban folyó munká­ba. A rádió alelnökét azért ke­restem föl szeptember 30-án, hogy ezt tegye lehetővé. A találkozó hangulata, a szemé­lyeskedésbe átcsapó, indulatos megjegyzések, a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó megállapítások miatt azonban célszerűnek láttam, hogy írásban is megerősítsem kérésemet. • Erre a mozzanatra nem tér Csúcs László sajtónyi­latkozata. - Több csúsztatást is tartal­maz a Magyar Hírlapban ol­vasható „interjú". Az alelnök­nek három levelet küldtem. Az elsőről már beszéltem. A má­sodikban a Médiaintézet igaz­gatójaként kértem, hogy a két rádiós osztályfőnök, Mester Akos és Nej György, hetente egyszer két órára munkahelyén fogadhassa tanítványait. Csúcs csak erről beszél. A magánvá­llalkozásomat összemossa a szegedi egyetemen folyó új­ságíróképzésben vállalt szere­pemmel, a kétféle, de különbö­ző minőségű tisztem alapján megfogalmazott kérésemre ugyanazt a választ adja: nem. • Ön hogyan szerzett tudo­mást az alelnök elutasító válaszáról? - A szegedi egyetemen, a hallgatóimtól. A tanszék ok­tatói pontosították az infor­mációt: a múlt héten Krassó László, a körzeti és nemzeti adások főszerkesztője utasí­totta a szegedi körzeti stúdió vezetőjét, így ezentúl munka­társai nem vehetnek részt az újságíróképzés semmilyen for­májában, a stúdió épületét, fel­szerelését ilyen célra nem használhatják. Krassó Csúcs Lászlónak hozzám írt válaszára hivatkozott. De én szeptember 30-án kelt leveleimre az alel­nöktől se szóban, se írásban nem kaptam választ. • Milyen következmények­kel jár az alelnök döntése? - A médiaháború felélesz­tésére szolgáltat ürügyet, s egyeseket elbizonytalanít. Például a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának vezetőjét, aki szóbeli megálla­podásunk ellenére „felfüggesz­tette" az egyetemi hallgatók te­levíziós gyakorlatát. Meggyő­ződésem, hogy e helyzet hosszan nem tartható fönn. Ki­csinyesség, hiúság és emberi bosszúvágy miatt nem lehet tartósan gátolni az újságíró­képzés egyetemi szintre eme­lését. Bízom abban, hogy ha­marosan leváltják azokat a ve­zetőket, akik így élnek vissza jogaikkal! Ú. I. Fotó: Somogyi Károlyné

Next

/
Thumbnails
Contents