Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

SZERDA, 1993. OKT. 13. • Véget ért a római zarándeklat Köszönet a pápai látogatásért A hívők kedden reggel részt vettek Wetter müncheni bíborosnak a San Stefano Rotondo ókeresztény bazilikában tartott jubileumi miséjén, és ezzel véget ért az eddigi legnagyobb létszámú római magyar nemzeti zarándoklat, amelynek eélja a pápa két évvel ezelőtti lelkipásztori látogatásának viszonzása és megköszönése volt. A S. Stefano Rotondót az első keresztény vértanú, a megkövezett Szt. István tiszteletére emelték, s évszázadokon át a magyarok nemzeti temploma volt. Itt van eltemetve az 1525-ben meghalt Lászay János, a Szent Péter bazilika magyar gyóntatója, s egyik kis kápolnáját Szt. István király tiszteletére szentelték. Az ötnapos program során a közel másfélezer, a környező országokban élő és a nyugati magyarságot is képviselő zarándok, 8 püspök - köztük dr. Paskai László bíboros, esztergom-budapesti hercegprímás és dr. Seregély István egri érsek, a Püspöki Kar elnöke -, s 70 pap vezetésével, felkereste Róma főszékesegyházait, ahol közös miséken vettek részt, s találkoztak II. János Pállal, aki a pápai palota Áldások termében fogadta őket. A magyarul elkezdett és befejezett beszédében a pápa visszaemlékezett magyarországi látogatására, és arra kérte a magyarokat, hogy maradjanak hűségesek ősi hitükhöz. A hivatalos beszéd után a pápa rögtönzött néhány szót a jelenlévőkhöz, és elmondta, hogy mindennap imádkozik a Magyarok Nagyasszonyához, a magyar népért, a magyar nép jövőjéért. - A zarándoklat kiemelkedő eseménye volt a Szentatyával való személyes találkozás. A hívek számára nagyon megható volt, sokak szemében csillogott a könny - közölte a zarándoklat befejeztével az MTI-vel dr. Paskai László bíboros, esztergom-budapesti hercegprímás. Paskai szerint a zarándokok nagyon jó benyomást tettek mindenkire, rendezetten vettek részt minden programon, a liturgia mindenütt igen felemelő és szép volt. - A zarándoklat egyik célja, talán fő mozgatórugója az volt, hogy még egyszer megéljünk valamit a két évvel ezelőtti szép napokból - mondta a pápai látogatásra utalva Pálos Miklós miniszterelnökségi államtitkár, aki a kormány részéről segítette az előkészületeket. Pálos szerint az embereknek nagy szüksége van lelki támaszra, valami biztos kapaszkodóra. - A pápa magyarországi jelenléte nagyon sok kétkedőt indított meg a hit felé, és sokaknak jelentett katarzist, lelki felülemelkedést, ami erősebbé, szilárdabbá tette őket a hitben - mondta az államtitkár. A kereszténydemokrata politikus kifejtette, hogy véleménye szerint Magyarországon nem lesz igazi gazdaságitársadalmi-politikai megújulás, nem lesz igazán reneszánsza a magyar történelemnek, ha nem érvényesül a régi, „az idők kezdetére visszanyúló" erkölcsi normarendszer. Ebből a szempontból Pálos nagyon fontosnak tartja a pápa legújabb, sokak által vitatott en ciktikáját, mivel az egész világ beteg, s különös súlya van annak, hogy hiteles emberek állnak ki az örök erkölcsi értékek mellett. • Milyen a magyar felsőoktatás információs eszközrendszere? - kérdeztük Engloner Gyulát, a Művelődési Minisztérium szaktanácsadóját. - Az informatikában kulcsszerepet játszó személyi számítógépek száma e szférában 1989-ben 3000, 1990-ben 6000, 1992 közepén 9500. Az elmúlt években rendkívül sokat fejlődött a számítógép-számítőgép kommunikáció - intézmények között és egyes tanszékek között. Az információs infrastrukúra fejlesztését célzó programok eredménye, hogy többszáz olyan adathálózati végpont van, amelyekhez csatlakozva lokális hálózatok is tudnak kapcsolatot létesíteni. Tehát az ember egy személyi számítógép, s a lokális hálózat segítségével eljut egy másik, földrajzi szempontból sok-sok kilométerre levő partnerhez. Ma több ezer gép van hálózatba kötve... • Nem hiszem, hogy az átlagszámok, az arányok ilyen változásával elégedettek lehetnénk. Föltételezem, az alkalmazás, a felhasználás mutatói még rosszabbak. - Az intézmények többségében az alapellátásban nincsenek súlyos gondok. De például a pedagógusképzők kevés géppel rendelkeznek, pedig minden negyedik hallgató ilyen jellegű intézményben tanul. Ráadásul a felsőoktatási intézmények többségében egyegy gépre még mindig több, mint 10 hallgató jut, s attól is messze vagyunk, hogy egy diák órarendjében garantáltan hozzáféljen, legalább heti 2-10 órára a személyi számítógéphez. Ezt a „hozzáférési időt" a művelődési minis?érium szerint 1994-re el kell érni. • Ez kissé irreális célkitűzésnek tűnik. Hiszen 1992-ben csak minden második hallgató használt heHAZAI TÜKÖR 5 4 • A számítástechnika és a felsőoktatás Az infoimáció minőség legyen! Számítógépek dolgoznak a bölcsészkaron. (Fotó: Schmidt Andrea) tente legalább háromszor számítógépet. - Még nyugtalanabbak lehetünk, ha az átlag mögé nézünk, ugyanis léteznek olyan képzési területek, ahol a számítógépet használó diákok aránya alig éri el a 10-15 százalékot. Az oktatók, kutatók 80 százaléka viszont rendszeresen használ számítógépet. • A társadalomtudományok hazai művelői idegenkednek a számítástechnika eszközeinek, módszereinek használatától. Ezen ellenállás megtörését tűzte célul I. Szegedi Filozófiai Napok háromnapos konferenciája. Hogyan használható a tudományos kutatásban az elektronikus eszközrendszer? - Az inforittáciőszerzés fő bázisai változatlanul a könyvtárak. A kutató a számítástechnika segítségével ma már pillanatok alatt megtudhatja, mit hol talál, belepillanthat távoli városok könyvtárainak adatbázisába, átkérhet, s rendkívül rövid idő alatt megkaphat szakirodalmat, de egy adott szöveg részletét is. Előny, hogy a tudós a lakásából is elérheti az információforrásokat. Egy gyakorló jogász pedig naprakészen tudhatja, melyek a hatályos jogszabályok. E példák is igazolják: a tudományos kutatásnak komoly támogatója az információs eszközrendszer. A szegedi konferencia úttörő jellegű, mert arra hívja föl a bölcsészettudományok művelőinek figyelmét, hogy a hagyományos tudományágak is komoly segítséget kaphatnak, megújulhatnak) ha használják e korszerű eszközöket, programokat. • Hogyan alakltja át a felsőoktatást az informatika elterjedése? - Az általános célkitűzések egyike, hogy a magyar felsőoktatás információs eszközrendszerrel való ellátottsága közelítse meg a fejlett európai országok színvonalát. Ez azt jelentené, hogy például a hallgatók tanulmányaik egy jelentős részét úgy is elvégezhetik, hogy nem ingáznak a lakóhelyük és az oktatási intézmény között, hanem otthon dolgoznak. A legfontosabb változás az lehet, hogy ezen eszközrendszer megfelelő használatával jelentősen növelhető az okatás hatékonysága. De a társadalom működésének egésze szempontjából is lényeges, hogy az információ eljusson a felhasználóhoz. Mert - a kolozsvári Egyed Péter előadásának lényegét idézem - az információ a demokratikus társadalomban nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés, mert az ember igazságra termett... Újszászi Ilona • A Nemzetközi Egészségügyi Közpent műszerei 2. Csontsűrűségmérő készülék • Médiaháború, szegedi áldozatokkal (I.) Újságúóképzés, rádiós és televíziós gyakorlat nélkül? A médiaháború újabb csatájába az újságíróképzést fölváltó* szegedi tudományegyetem is belekeveredett. A Magyar Rádió vezetői és munkatársai között feszülő ellentét ismét felszínre tört A nyílt színen most Havas Henrik, a Magyar Rádió főmunkatársa és Csócs László, ezen intézmény „elnöki jog- és hatáskört gyakorló" alelnöke feszül egymásnak. Ám a nyilvánosság előtti vagdalkozás első és valódi áldozatai azok a diákok, akik a szegedi egyetem hallgatójaként kívánják elsajátítani azt. ami az ójságíró szakmából megtanulható. Jelenleg ugyanis nem léphetnek be se a rádió, se a televízó körzeti stúdiójának épületébe, s arra a kérdésre sincs válasz, hogy az elméleti képzést kiegészítő szakmai gyakorlatot hol és hogyan szerezhetik meg. Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a szervezetben a csontok mésztartalma. A kóros fokú csontritkulás bizonyos betegségekben fordul elő, amelyeknek szenvedő alanyai többnyire a menopauza korát átlépett nők tömegei. Ezért látni oly sok hajlotthátú, combnyaktörés után sántikáló, idős asszonyt világszerte. A civilizált társadalmakban az átlagéletkor emelkedésével óriási gonddá váltak ezek a patológiás csonttörések és csontfájdalmak. A fejlett nyugati világban a klimaxos ambulanciákon azt is vizsgálják, hogy a várható csontritkulás alapján ki melyik típusba tartozik. Az idejében földeritett hajlam ugyanis befolyásolható: hormonterápiával le lehet lassítani a csontritkulás ütemét. Hazánkban hosszú éveken át mindössze két csontsűrűségmérő eszköz működött: egy a budapesti l-es belklinikán,a másik pedig az ORFIban. Tavaly a debreceni és a balatonfüredi kórház is gazdagodott ilyen készülékkel. A szegedi az ország ötödik úgynevezett bondensitometere. A csontok mésztartalmának, sűrűségének többféle fizikai méréstechnikája van. A világban három teijedt el különösen: az izotópos egyfotonos (SPA), az izotópos kétfotonos (DPA) és a kétenergiájú, röntgensugaras eljárás (DEXA). Ez utóbbi a legmodernebb mérési technika, amellyel e hónap 19től már Szegeden is vizsgálják a régiónkban éló lakosságot. Mi a feladata ennek a műszernek? Választ ad arra a kérdésre, hogy a vizsgált személy a csontritkulás szempontjából melyik csoportba tartozik. A berendezés egy mérés után földeríti, hogy a csont mésztartalma normális-e, vagy már kóros. Fölhasználható preventív intézkedések meghozatala előtt is: a menopauza küszöbén megállapított értéket kiindulási alapnak véve éveken át nyomon lehet kísérni a csontok mészveszteségét. Ha kiderül, hogy ez a folyamat a normálisnál gyorsabb ütemű, idejében alkalmazott kezeléssel megelőzhető a 70 éves korban fájdalmakat, töréseket okozó csontritkulás, az oszteoporózis. Az új, Szegeden eddig nélkülözött műszer jóvoltából bizonyára egyre több idős korú asszony életminőségét sikerül majd megjavítaniuk az orvosoknak. Ch. Á. • A válaszadásra illetékes személyek közül elsőként Havas Henriket, a szegedi egyetemi szak irányítóját, illetve Csúcs Lászlót kívántuk megszólaltatni. Péntek óta az alelnököt nem, csak a rádióriportert értük el telefonon. - Rettentően restellem, hogy a szegedi tudományegyetem belekeveredett a médiaháború újabb, kicsinyes csatájába - sajnálkozott Havas Henrik a telefonvonal túlsó végén. Szégyellem magam azért is, mert azt hittem, mindenki nemes és szent célnak tartja, hogy az újságírás ismét egyetemen elsajátítható szakmává váljon, ezért e törekvést támogatja, ezért a politikától mentes lesz ez az út. • Mi váltotta ki a médiaháború folytatását? - A történtek előzményéhez tartozik, hogy mivel elfogadtam a nagymúltú szegedi egyetem felkérését, s elvállaltam a szak irányítását, feladatomnak tekintettem a hallgatók gyakorlati képzésének megszervezését. A szegedi médiumok vezetőivel meg is állapodtunk: a 32 egyetemi hallgató, négy csoportra osztva, egy-egy szemeszteren át ismerkedhet az egyes médiumokkal. így a második esztendő végén megalapozottan dönthet arról, hogy a nyomtatott sajtos, a rádiós vagy a televfzós újságírásra szakosodik. De a hallgatók szakmai fejlődése érdekében azt is szükségesnek tartom, hogy e csoportok bepillanthassanak a Magyar Rádió budapesti stúdióiban folyó munkába. A rádió alelnökét azért kerestem föl szeptember 30-án, hogy ezt tegye lehetővé. A találkozó hangulata, a személyeskedésbe átcsapó, indulatos megjegyzések, a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó megállapítások miatt azonban célszerűnek láttam, hogy írásban is megerősítsem kérésemet. • Erre a mozzanatra nem tér Csúcs László sajtónyilatkozata. - Több csúsztatást is tartalmaz a Magyar Hírlapban olvasható „interjú". Az alelnöknek három levelet küldtem. Az elsőről már beszéltem. A másodikban a Médiaintézet igazgatójaként kértem, hogy a két rádiós osztályfőnök, Mester Akos és Nej György, hetente egyszer két órára munkahelyén fogadhassa tanítványait. Csúcs csak erről beszél. A magánvállalkozásomat összemossa a szegedi egyetemen folyó újságíróképzésben vállalt szerepemmel, a kétféle, de különböző minőségű tisztem alapján megfogalmazott kérésemre ugyanazt a választ adja: nem. • Ön hogyan szerzett tudomást az alelnök elutasító válaszáról? - A szegedi egyetemen, a hallgatóimtól. A tanszék oktatói pontosították az információt: a múlt héten Krassó László, a körzeti és nemzeti adások főszerkesztője utasította a szegedi körzeti stúdió vezetőjét, így ezentúl munkatársai nem vehetnek részt az újságíróképzés semmilyen formájában, a stúdió épületét, felszerelését ilyen célra nem használhatják. Krassó Csúcs Lászlónak hozzám írt válaszára hivatkozott. De én szeptember 30-án kelt leveleimre az alelnöktől se szóban, se írásban nem kaptam választ. • Milyen következményekkel jár az alelnök döntése? - A médiaháború felélesztésére szolgáltat ürügyet, s egyeseket elbizonytalanít. Például a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának vezetőjét, aki szóbeli megállapodásunk ellenére „felfüggesztette" az egyetemi hallgatók televíziós gyakorlatát. Meggyőződésem, hogy e helyzet hosszan nem tartható fönn. Kicsinyesség, hiúság és emberi bosszúvágy miatt nem lehet tartósan gátolni az újságíróképzés egyetemi szintre emelését. Bízom abban, hogy hamarosan leváltják azokat a vezetőket, akik így élnek vissza jogaikkal! Ú. I. Fotó: Somogyi Károlyné