Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

SZERDA, 1993. OKT. 13. ; [ BELÜGYEINK 3 A terméktanács: piaci hatalom • Autócsempészek buktak le Nagylaknál m Mercedes, Ford és Lancia a „menő" márka... Kétszáz dollárra szélt a megbízás! [Hétfői lapszámunkban arról írtunk, hogy a jövőkutatók LLI megállapítása szerint, ha minden jól megy, akkor 2005-re elérjük az ausztriai szint kétharmadát, de még ak­kor is maradnak szegények Magyarországon. De hogy mit jelent majd akkor a szegénység, el sem tudom képzelni. Vagyis nehezen. Hogy milyen a mai magyar szegény, és milyen a mai osztrák, a majdani magyar szegény? Ezt is nehezen tudnám elképzelni, ha nem kért volna koldus pénzt itthon és Ausztriában. Azt azért nem merném állíta­ni, hogy az eset példaértékű, de megtörtént. Az utcán odadöcögött hozzám egy bácsika, mutatott va­lami papírt arról, hogy ő nagyon szegény, és adjak neki egy kis pénzt. Nem mondta, hogy mennyit, valamennyit, egy keveset, amennyit a jóság, a szánalom és pénztárca en­gedélyez. Ilyenkor húszast szokás adni, ezen még éppen le­het valamit kapni. Odaadtam a pénzt, a bácsika röviden hálálkodott, aztán elsántikált a boltba, ahonnan, láttam, néhány zsömlével jött ki. A I usztriában is valahogy így kezdődött, de a kéregető­UÜ nek feltűnően nagy sörhasa volt. Talán betegség, gon­doltam. A megszokás alapján itt is adtam egy húszast, de hát schillingben. Gondoltam, itt ez dukál. Az idősödő férfi odament a büféhez, végignézte az árakat. Vehetett volna a húsz schillingen virslit is, de akár egy sört is. Öt perc múlva visszajött hozzám reklamálni, hogy ez neki nem elég, adjak még. Hát ez arcátlan, gondoltam, és elhajtot­tam a manust. Egy másik öt perc múlva megint visszajött, hogy gondoljam át a dolgot még egyszer, és pofátlanul lo­bogtatta a húszast. Akkor aztán jól felment bennem a pumpa, kikaptam a kezéből a pénzt, és ismét elhajtottam, ezúttal üres kézzel. Nem akarnám a két esetet túlmagyarázni, de nincs más támpontom, hogy elképzeljem, milyenek lesznek a magyar szegények 2005-ben, ha már a tudósok Ausztriához viszo­nyítanak. Úgy tűnik, hogy 2005-re jócskán át kell gondolni, hogy mit tartunk a szegénységről. Látva mindezt, eljöhet még az az idő, amikor a szegénység bűn és szégyen lesz? Fortuna Panzió Újszegeden, a Termál fürdá közelében kétágyas szobák zuhanyzóval, telefonnal. Minibár, színes tévé, faxszolgáltatás, Szeged, Pécskai u. 8. Telefax: 62/431-585. „E" jelű födémgerendák • „A"-„AD' jelű áthidalók • „PK" födémepallók MODUL-BAU iHífiaIh©a ssállIllIilT® Pl: E 7-42 2111 Ft áfával • E 7-54 2653 Ft áfával A-12 631 Ft áfával • AD-15 881 Ft áváfal. MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: h-p. 7.36-16.30, sz.: 8-12 óráig. NEKERESGELJEN! SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TOL ESTE 7-IG! DÉLMAQYARORSZÁQ • A külváros rangja Krokodil cammog Rókusra .m5; - I JJ Apró Juhász János, a projekt atyja (Fotó: Schmidt Andrea) Önkormányzatok találkája Ez év márciusában alakult meg SZDSZ országgyűlési képviselők részvételével a „Nyitott határok" munkacso­port. Az önkormányzatok bel­és külpolitikai tapasztalatainak összegyűjtését, a határon túli magyarsággal meglévő kap­csolatok ápolásának vagy azok kialakításának elősegítését leg­fontosabb feladatai között tart­ja számon. Október 14-16. kö­zött „Az önkormányzatiság le­hetőségei és határai Közép-Eu­rópában " címmel Békéscsa­bán a szabaddemokrata polgár­mesterek, az SZDSZ Önkor­mányzati-, Külügyi-, Kisebb­ségi Titkársága és a „Nyitott határok" munkacsoport közös konferenciáját tartják meg. Itt lesznek az önkormányzatok képviselői mellett azok a po­litikusok, vállalkozók, szakér­tők is, akik a külpolitikai kap­csolatok ápolásában részt vesz­nek. A testvérvárosi kapcsolat­tal rendelkező települések ha­sonló összetételű delegációit is váiják a találkozóra. A békéscsabai konferencia Rekordtermés ellenére rizsimport A Nagykunságban és a Kö­zép-Tiszavidéken a rizstermés az idén minden eddigit felül­múlt, vannak olyan területek, ahol a vízigabona hektáron­kénti hozama megközelíti a négy tonnát. A csökkent vetés­terület miatt azonban a hazai termés nem fedezi a belföldi szükségletet, ezért importra szorulunk. A karcagi hántoló­ban már meg is kezdték az Olaszországból származó rizs csiszolását. Onnan ötven va­gonnal hoznak be, míg Kínából száz, Vietnamból 300 vagon rizs érkezik a karcagi malom­ba, ahol a hántolt magot csi­szolják és úgy továbbítják a kereskedelemnek. A jelentés megállapítja: ta­valy az ország összesen 257 ta­karékszövetkezetéből 200 mil­lió forint alatti mérlegfő­összeggel 53 takarékszövetke­zet gazdálkodott. Együttes mérlegfőösszegük 7 milliárd 363 millió forint volt, átlagos takarékszövetkezet mérlegfő­összegük közel 139 millió fo­rintot ért el. A takarékszövet­kezetek többsége, szám szerint 115, 200 millió és 500 millió forint közötti mérlegfőösszeg­gel rendelkezett. E csoport együttes mérlegfőösszege 38 milliárd 558 millió forint volt. A közéjük sorolható pénzinté­lehétőséger ad arra, hogy meg-­vizsgálják a különböző poli­tikai rendszereken belül műkö­dő önkormányzati modelleket. Az mára kétségtelen tény, hogy van „átjárhatóság" a kü­lönböző rendszerek között, s ez lehetővé teszi; úgy jöjjön létre együttműködés, hogy minden­ki megőrizheti sajátosságait. A liberális önkormányzatok és a határon túli testvérvárosok ta­lálkozójának célja egyrészt az önkormányzati és gazdasági kapcsolatok erősítése, másrészt annak bemutatása, hogy az SZDSZ hogyan hasznosítja az önkormányzati munka folya­mán szerzett gyakorlati tapasz­talatait a külföldi kapcsolatok építésében is. A programban szereplő mini-expo című ren­dezvénnyel szeretnének lehető­séget biztosítani a részt vevő önkormányzatoknak, tele­pülések helyzetének, lehetősé­geinek prospektusokkal, infor­mációs anyagokkal történő be­mutatására. A rögtönzött ki­állítás keretében a résztvevők ily módon megismerhetik a többi település gazdasági, kör­nyezetvédelmi, településfej­lesztési, kulturális, regionális és a határon túli kapcsolatok­ban rejlő lehetőségeit. Jelentős és gyors akciót, ke­mény vizsgálatot folytattak tegnap Nagylaknál az Orosházi Határőr Igazgatósághoz tartozó határőr szervek. Amint azt Dávid Károly ezredestől, az Igazgatóság igazgatójától teg­nap este megtudtuk, nem egé­szen 24 óra leforgása alatt egy olasz és két román állampol­gárt sikerült lefülelniük gépko­csicsempészés közben. Az első eset 11-én történt, amikor egy olasz állampolgár Mercedes 500 SE tipusú metál­szürke gépkocsijával igyeke­zett kilépni a nagylaki határát­kelőhelyen. A kiléptetést vég­ző határőrnek feltűnt, hogy a metálszürke gépkocsi frissen festett, de a szürke szín alól né­hol virít a korábbi kék... Ala­posabb vizsgálat alá vetették az olasz állampolgárt, s miután meggyőződtek arról, hogy a zetek átlagosan 335 millió fo­rintos mérlegfőösszeggel gaz­dálkodtak. Hatvan takarékszö­vetkezet tartozott az 500 millió 1 milliárd forint közötti mér­legfőösszegű csoportba. Mér­legfőösszegük összesen több mint 41 milliárd forintra rúgott az elmúlt évben. Az e csoport­ba tartozó átlagos takarékszö­vetkezet mérlegfőösszege mintegy 684 millió forint volt. Egymilliárd forint feletti mér­legfőösszeggel csupán 29 taka­rékszövetkezet rendelkezett. Mérlegfőösszegük együttesen közel 38,7 milliárd forint volt. A „felső kategóriába" tartozó Úgy tűnik: a mezőgazdaság termelőinek érdekképviseleté­ben a terméktanácsoké a jövő. Már köztünk élnek az „első fecskék", de sok esetben még nehezen »megy a szerveződés. A Földművelésügyi Miniszté­rium agrárrendtartási hivatalá­nak vezetője, dr. Rieger László arról tájékoztatta a Falutévét, hogy mi a terméktanácsok megalakításának a módja. - Nagyon nagy mértékben függ az egyes ágazatoktól, il­letve az önszerveződés folya­matától, hogy mikor jön létre a terméktanács. A rendtartás tör­vénye azt írja elő, hogy egy terméktanács a mezőgazdasági termelőtől, a feldolgozón ke­resztül a forgalmazóig fedje le a termékpályát. Ez természe­tesen jelentheti azt, hogy fű­szerpaprika terméktanács ala­kul meg vagy akár az almater­mesztők terméktanácsa. Az Agrárrendtartási Hivatal ter­mészetesen azt támogatná in­kább, hogyha az egy növény­csoportot termesztők egy ter­forgalmi engedélyben nem 500 SE van bejegyezve, hanem 380 SE, az indítókulcs pedig re­szelt, akkor tagadták meg a ki­lépést az utastól. Kiderült, hogy Olaszországban lopott kocsiról van szó, amelyet a volt Jugoszlávia területén ke­resztül hajtottak el Nagylakig. Itt azonban lebuktak... Amig ez a vizsgálat „folya­matban" volt, addig két másik kocsi - egy Fiat Croma és egy Lancia Prisma - jelentkezett kilépésre. Mindkettő olasz rendszámmal, vezetőik pedig román állampolgárok. Az út­levél ellenőrzés során kiderült, hogy tegnapelőtt léptek be Ma­gyarországra - vonattal - Lő­kösházánál, majd később az is bebizonyosodott, hogy Nagy­kanizsáig utaztak, ott olasz ál­lampolgároktól vették át az „árut", majd azzal folytatták takarékszövetkezetek átlagos mérlegfőösszege mintegy 1,3 milliárd forintot ért el. Tavaly a takarékszövetkeze­ti szektor együttes mérlegfő­összege 125,7 milliárd forintot tett ki. Ez a teljesítmény több mint 23 milliárd forintos növe­kedést jelentett az előző évihez képest. A takarékszövetkezetek kö­vetelései az elmúlt években fo­lyamatosan romlottak. A mi­nősített kintlévőségeik 1989. december 31-én még csak 82 millió forintot tettek ki, 1990 végén ez 162 millió forintra emelkedett. 1991. december 31-én közel 1,9 milliárd forint volt a takarékszövetkezetek minősített állománya, mely drasztikusan - több mint 4 mil­liárd forinttal - 5 milliárd 989 millió forintra nőtt 1992 de­cember végére. A tavalyi év értékelésénél figyelembe Jcell venni - húzza alá az ABF összegzése - az Ybl Bankkal szembeni követelésekben érin­tett takarékszövetkezetek kétes és rossz hitelállományának tor­zító hatásait. Meglepő, hogy egyes takarékszövetkezetek az e pénzintézetnek adott kihelye­zéseket még szeptemberben sem minősítették rossznak. Az Ybl Bankban elhelyezett betét­állományuk nagyságrendileg rontotta a takarékszövetkeze­tek eszközeit, mivel ez a kintlévőség tavaly szeptember­ben több mint 1,2 milliárd fo­rintot jelentett. méktanácsban egyesülnének, de nem zárhatjuk ki annak a le­hetőségét sem, hogyha például a fűszerpaprika-termesztők, ­feldolgozók és -forgalmazók kialakítanak egy jól működő szervezetet, akkor mi ezt ho­noráljuk és mindenképpen megkezdjük velük az együtt­működést, hiszen pontosan az a célja az agrárrendtartás tör­vényének, hogy a termelők, feldolgozók, és forgalmazók önállóan alakítsanak ki egy szervezetet, képviseljék saját érdekeiket - állította dr. Rieger László. - Sajnos a magyar mezőgaz­dasági termelőknek annyit kell dolgozni, hogy nem jut idejük arra, hogy végiggondolják: mi­lyen előnyökkel jár a szer­veződés. Ezért is szeretném ki­emelni azt, hogy a termelőknek az értékesítési szövetkezetei, egyesületei vagy szövetségei olyan erőt adnak a piaci alku­ban, amely a modern gazda­ságban nélkülözhetetlen. útjukat Szegeden keresztül Nagylak felé. Ott ők is fenn­akadtak az egyre sűrűbbre fo­nott hálón, amelyben mind több ilyen lopott vagy rabolt jármű fejezi be pályafutását.... A román állampolgárok eddigi elbeszélésük alapján „bérmun­kát" végeztek, magyarán pén­zért próbálták átcsempészni a drága nyugati kocsikat. A ju­talmuk fejenként 200-200 dol­lár lett volna. Ha átjutnak a ha­táron. Nem jutottak át. Dávid ezredes szerint a fenti esetek is azt bizonyítják, hogy az egyre szigorúbb ellenőrzés dacára, még mindig próbálkoz­nak a csempészek nyugati ko­csik illegális átléptetésével. Szerencsére mind többen csak próbálkoznak. K. F. (Folytatás az L oldalról.) A nagyberuházás célja egy szellemi, üzleti és kereskedelmi központ létrehozása. A 16 ezer négyzetméter mintegy 2,5-3 milliárd forintot emésztene fel, a nagyvilágba szétküldött ter­vekre több mint 40 országból, cégektől és vállalkozóktól ér­kezett válasz. A „krokodil" tappancsai hatemeletes iroda­házak, tátott szája az Európa kapu, gerincoszlopa zárt utca­sor üzletek sokaságával, a vé­gében 6000 négyzetméteres kongresszusi központ, két­oldalt lakások és egy templom. A munkahelyteremtő project enyhíthet az ugyancsak milliár­dos Csongrád megyei szociális gondokon, visszaadná a Buda­pesttel szemben leértékelt vi­déki város gazdasági szerepét, a külvárosnak rangot az egy­centrumú (Tisza - Kiskörút) Szegeden. A körzet önkormányzati képviselője - és a keresztapa: tudniillik övé az „állati" ötlet ­hasznosnak tartotta felébresz­teni az alvó Rókust, elmondta azonban aggályait is. A terv, szerinte, kiemeli a pusztaság­ból a legértékesebb, közműve­sített és infrastruktúrával fel­szerelt darabot, de nem gon­doskodik a rókusi temetőről (mi lesz itt, temető már bizto­san nem), és - a Makkoserdő sor felől nézve - az Autófer mögötti gazos vidékről. To­vábbá: az üzletközpont - ha jól megy az üzlet - ide csábítja majd a vásárlókat, a lakásokba pedig lakók költöznek, mind e nép pedig mivel közlekedik? Négyszögűre kellene kalapálni a hatalmas trolipatkót, bezárni valahogyan a villamosvezeték­nek a Rókusi körúti garázsból induló Csongrádi sugárúti ­Nagykörúti ívét. A közgyűlés a közeljövőben dönti el, beengedi-e a „kro­kodilt" Rókus utolsó beépí­tetlen területére? Ó. J. • A takarékszövetkezetek helyzete Életképes-e a „vidék bankja"? A takarékszövetkezetek egyes csoportjai az elmúlt év­ben igen eltérően fejlődtek. A 200 millió forintot meg nem haladó mérlegfőösszeggel gazdálkodó takarékszövetke­zetek helyzete romlott, esetükben mielőbb szükséges a tő­keellátottság javitása. Erre önerőből valószínűleg nem lesznek képesek a takarékszövetkezetek. Egyre sürgetőbb tehát a takarékszövetkezetek integrációjának megvalósí­tása, egy életképes „vidék bankjának" felállítása, amely­nek konkrét elképzelését hamarosan ismertetik a takarék­szövetkezetek vezetőivel. Mindez az Állami Bankfelügye­letnek a pénzintézeti rendszer 1992. évi teljesítményéről szóló jelentéséből derül ki.

Next

/
Thumbnails
Contents