Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. OKT. 12. Andreasz Papandreu, a 74 esztendős politikus a választási győzelem bejelentésének pillanataiban. (MTI - Telefotó) • Görög választások MSZOK-győzelem - európai félelem Kétséges egység vagy egységes kétség? Fodor Sándor kolozsvári író beszél e Romániai Magyarok Bemoknlikus Szövetségeiéi A Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban tíz Fodor található. A munkásiró, a műfordító, a szerkesztőnő, a helytörténész, a publicista, a pszichológus, a vegyész, a történész és a ferences rendi szerzetes mellett egy hamisí­tatlan író is. Fodor Sándor 65 esztendős, középtermetű, hullámos hajú és galambősz, konzervatív szabású öltöny­ben jár és mindig súlyos aktatáskát cipel. Úriember. Al­kalmas arra, hogy az erdélyi rejtelmekben eligazítsa a magunkfajta magyarországi érdeklődőt. Összefogásra, a „súlyos és komplex problémák" megoldá­sára szólította fel a görögöket Andreasz Papandreu, a vasár­napi előrehozott parlamenti vá­lasztásokon győztes Pánhellén Szocialista Mozgalom (PA­SZOK) vezetője. A 74 eszten­dős politikus pártja választási győzelme után nem jelent meg a nyilvánosság előtt, állásfog­lalását videófelvételről közve­títették a görög tévéállomások. Papandreu, akit négy évvel ezelőtt a PASZOK veresége, válása, szívbetegsége és az ell­ene felhozott - azóta egyéb­ként elvetett - korrupciós vá­dak miatt sokan teljesen leírtak a politikai életben, markáns vá­lasztási győzelemre vezette pártját. A szocialisták legalább 170 helyet szereztek a 300 fős parlamentben, míg a jobboldali Új Demokrácia 112 mandá­tumra tett szert. A politikus azt ígérte, hogy minden erejével „Görögország hitelességének helyreállításán" fog munkálkodni. Azt hangsú­lyozta, hogy a választók hatá­rozott igent mondtak a PA­SZOK irányvonalára, amely a gazdasági stabilitás, a fejlődés és a szociális védelem garantá­lást célozza. Papandreu szerint a görögök elutasították a neoli­beralizmus „új demokráciás karikatúráját". Konsztantin Micotakisz, a vesztes Új Demokrácia vezető­je az athéni nemzetközi sajtó­központban felovasott nyilat­kozatában bejelentette, hogy tiszteletben tartja a választók döntését. A 75 esztendős poli­tikus sikert kívánt a hamarosan megalakuló szocialista kor­mánynak és bejelentette, hogy lemond pártja elnöki poszt­járól. Azt hangoztatta, hogy az általa vezetett kormány 40 hó­napig helyes úton járt és Gö­rögország jövője érdekében hozott „nehéz, de elkerülhe­tetlen döntéseket, amelyekért most viszonylagos politikai árat fizet". A PASZOK válasz­tási kampányának középpont­jába állította az Új Demokrácia „nadrágszíj-meghúzó politi­kájának" bírálatát, amelynek keretében például 45 ezer fővel csökkentették az állami szek­torban foglalkoztatottak szá­mát, mérsékelték a szociális kiadásokat, valamint a bérek és a nyugdíjak növekedését, az állami monopólium felszámo­lását tűzték ki célként a gaz­dasági életben. Micotakisz elismerte veresé­gét, de „mély aggodalmának" adott hangot, hogy egy olyan párt kerül hatalomra, amelynek - véleménye szerint - bel- és külpolitikai kérdésekben nincs „világos politikája". Leszögez­te, hogy pártját továbbra is „re­ménynek és garanciának" te­kinti ahhoz, hogy Görögország előrejuthasson a haladás felé vezető úton, amelyet az Új De­mokrácia választott. A PASZOK vártnál na­gyobb görögországi győzelme aggodalmat okoz az EK-ban: a brüsszeli bizottság és a nyugat­európai kormányok egyaránt attól tartanak, hogy egy még nacionalistább görög kormány növelni fogja a bizonytalansá­got a Balkánon - írta hétfőn a The Guardian című brit lap. Görögország 1994 első félé­vében az EK soros elnöke lesz, és európai diplomaták úgy vé­lik, a görög kormány nem lesz képes határozottan vezetni, épp akkor, amikor a maastrichti uniótervek amúgy is válságban vannak - írta a brit lap. • Hogyan jellemezné ön­magát? - Napsugár-fiúnak. Három és fél évtizeden át voltam a Napsugár című gyerekújság szerkesztője. 1989-ben men­tem nyugdíjba. Jövőre lesz negyven éve, hogy első köny­vem megjelent. Azóta közel húsz kötetet írtam felnőtteknek és vagy egy tucatot gyerekek­nek. • Legnépszerűbb vállalko­zása a három Csipike-törté­net, az én gyerekeim is a nőni vágyó törpe kalandja­in nevelkedtek. Hány pél­dányban jelent meg a gyá­moltalan és kedves figura? - Magyarul, otthon és itt­hon, körülbelül negyedmillió­ban. Románul, németül, oro­szul, litvánul és bolgárul pedig mintegy háromszázezer pél­dányban. • Tulajdonképpen minek tartja magát? Magyar író­nak Romániából? Erdélyi magyar értelmiséginek? Magyar kereszténydemok­ratának Kolozsvárról? - Magyar írónak. De a többi megjelölést se tartom pontat­lannak. • Miért nem lépett be a Ro­mániai Magyar Keresztény­demokrata Pártba? - Mert számomra a keresz­tény értékek nem kötődnek politikához. Egyébként semmi kifogásom a kereszténydemo­kraták ellen, de attól tartottam, hogy akaratlanul is megbontják az RMDSZ egységét. • Mostanában sokan teszik föl a kérdést Magyaror­szágon: mi az RMDSZ? - A romániai magyarság ér­dekvédelmi szervezete. Ha szükséges, politikai párt, tehát parlamenti frakciója van, tár­gyal és alkalomadtán megálla­podást köt más romániai pár­tokkal. Egyúttal azonban ér­dekvédelemmel is foglalkozik. Programjában nyomatékosan szerepel, hogy segít a magyar művelődési intézmények újra­indításában, a meglévők erő­sítésében. • Hogyan lehetne szétszá­lazni az RMDSZ különböző irányzatait? Hallottam pél­dául az úgynevezett liberá­lisokról és a realistákról. - A liberálisok legismertebb képviselője egy Borbély Ernő nevű fiatalember. Feddhetetlen tisztességű, megjárta Ceauses­cu börtöneit, az 1989 utáni első szabad választáson ő lett Har­gita megye képviselője a parla­mentben. Az újabb választások előtt valaki félreérthető célzást Gorbacsov, a perkerülő Megrögzött bíróságkerü­lőnek bizonyult Mihail Gorba­csov, aki hétfőn immár ne­gyedszerre is elmulasztotta a megjelenést az ellene indított rágalmazási perben. A Szovjetunió első és egy­ben utolsó elnökével az ilyen­kor szokásos ötvenrubeles bün­tetésen kívül mást nemigen tud kezdeni a bíróság, ugyanis a tett holmi gazdasági ügyletek­re, erre ő megsértődött és le­mondott. Szerintem egy politi­kusnak nem szabad megsértőd­nie. • Mit akarnak az erdélyi magyar liberálisok? - Nem tudom. • És ők tudják? - Az az érzésem, hogy ők sem tudják. • Néhány hónapja olvas­tam egy interjút, amelyben a romániai magyar ifjúság vezetője szintén liberális­nak vallotta magát, még­hozzá nemzetibb vagy nem­zetiségibb színezetűnek. - Ifj. Tóró Tibor szintén sokra hivatott fiatalember, ő a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnöke, különben a nemzetközi hírű temesvári fizikus, Tóró Tibor professzor fia. A MISZSZ csakugyan kö­zel áll a liberálisokhoz. • Érdekes, hogy nem em­lítette a talán legismertebb liberális nevét. A költőként indult, majd Svájcba emig­rált és 1989 után Kolozs­várra visszatért Szőts Géza nemrégiben mondott le az RMDSZ-ben viselt főtitká­ri funkcióról. Mit csinál most? - Megint verseket ír és lapo­kat alapít. Azt csinálja, amihez ért. • A hírekben, kommentá­rokban egy másik RMDSZ­szárnyról is olvashatni: a realistákról. Kik ők? - A Domokos Gézához kötődők. Bevallom, leginkább hozzájuk vonzódom. • Domokos Gézáról ná­lunk csak annyit tudnak, hogy évtizedeken át 6 irá­nyította a Kriterion Könyv­kiadót. Talán a legtekinté­lyesebb bukaresti magyar­postásnak még egyetlen idézést sem sikerült aláíratnia Gorba­csovval. A korábbi bírságokkal együtt már négy doboz gyufa árával, mintegy 200 rubel meg­fizetésével tartozik az exelnök az államnak. Magát a pert még az év ele­jén indította „Gorbi" ellen a Moszkvában „perkirálynak" is nevezett Jurij Luzskov polgár­mester, mivel az exelnök egy tv-műsorban azt állította, hogy a városi vezetés tagjai állam­pénzen fényűző házakat épít­tetnek maguknak. nak számított, a 89-es for­dulat után őt választották az RMDSZ elnökévé. Né­hány hónapja vonult vissza, Sepsiszentgyörgyön él, az emlékiratait rendezi sajtó alá. - Köréje tömörültek azok, akik rendszeresen keresik a kapcsolatot a román demokra­tákkal. Például az aradi szen­átor, Tokay György, a maros­vásárhelyi képviselő, Frunda György, a háromszéki képvi­selő, Kozsokár Gábor vagy az RMDSZ jelenlegi elnöke, a marosvásárhelyi Markó Béla és ügyvezető elnöke, Takács Csaba. Megfontolt politikus­nak ismertem meg őket, akiket már a román demokrata körök­ben is elismernek. MÉs a harmadik csoport? Tagjait nem tudnám egy jelzővel minősíteni. - Pedig egyszerű a besoro­lásuk: ők kapcsolódnak Tőkés Lászlóhoz. A püspök úr becsü­letére válik, hogy hatalmas te­kintélyét és népszerűségét még csak meg sem próbálta felhasz­nálni az RMDSZ szétszakítá­sára. • De ha ennyire kirajzo­lódik három markáns felfo­gás az RMDSZ-en belül, akkor miért nem fordulnak szembe egymással? - Jó volna, ha szembefor­dulnának? • Dehogy volna jó. Csak éppen a magyarországi ér­deklődők nem látnak tisz­tán. Mi az, ami összeköti és mi az, ami elválasztja a kü­lönféle RMDSZ-áramlato­kat? - Az alapkérdésben egyetér­tenek: közösen harcolnak a ro­mániai magyarságért. A mód­szer mikéntjén vitatkoznak. • Ez van a mostani össze­Közép-európai idő szerint tegnap kora délután megérke­zett Tokióba Borisz Jelcin orosz elnök. A vezető moszk­vai politikus hivatalos prog­ramja ma kezdődik. Először Akihito japán császár fogadja őt, majd a szigetország kor­mányfőjével folytat tárgyalá­sokat. Jelcin elutazása előtt arra szólította fel a japán vezetést, hogy a megbeszéléseken ne KÖZVETLEN A GYÁRTÓTÓL! BEVEZETŐ ÁRON! MAJSA-KUVERT KFT. Kiskunmajsa, Arany J. u. 2. 6120 Tel/fax: 77/381-015. borítékajánlata, november 15-ig G5 hagyományos 1,10 Ft G6 hagyományos 0,60 Ft LA/4 hagyományos 0,90 Ft LA/4 öntapadós 1,10 Ft +áfa Keressen bennünket! Gyors, pontos kiszolgálás! ­Bennünk megbízhat! ütközés hátterében is, ami­kor a Tőkés-csoport nehez­ményezte, hogy a realisták tárgyaltak a román kor­mány megbízottjaival? - Tőkésék sem zárkóznak el a tárgyalásoktól, csak ők felté­teleket is szabnak. • Miért, nem szabad felté­teleket szabni tárgyalás előtt? - A román demokraták nin­csenek abban a helyzetben, hogy mellettünk nyilatkozza­nak. Elvesztenék ugyanis a tö­megeiket. • Ez azt jelenti, hogy a ro­mán tömegek magyarelle­nesek? - Azt inkább, hogy a román tömegeket könnyű az egyéb­ként nem létező magyarve­széllyel manipulálni. • A tömegről jut eszembe: a kétmilliós magyarságból hányan iratkoztak be az RMDSZ-be? - Legalább egymilliónyian. • És hányan fizetnek tagdíjat? - Legkevesebb negyedmilli­ónyian. • Mennyit kell fizetni? - Ki-ki amennyit jónak lát. Én 1992 -re ezer lejt adtam. • Mennyit ér ezer lej? - Tavaly háromnapi nyugdí­jam volt. MÉs most mennyit ér? - Száz forintot. • Ezekből a százforintok­ból ütőképes az RMDSZ? - Nem ütő-, hanem műkö­dőképes, és nem forintból te­vékenykedik, hanem negyed­millió romániai magyar keser­vesen összekuporgatott lejei­ből. • Néhány nap múlva visz­szamegy Erdélye. Vajon mire tér haza? - Nem hiszem, hogy szaka­dás következne be az RMDSZ­ben. A vezető személyiségek vitatkoznak ugyan egymással, de nem ismerek közülük olyat, akinek a politikai tisztességét meg lehetne kérdőjelezni. • Mi lesz tehát az RMDSZ­szel? - Folyik tovább a küzdelem. A bebörtönzötteink kiszabadí­tásáért, a magyar főiskolai­egyetemi oktatás megszervezé­séért, a művelődési intézmé­nyeink fennmaradásáért. És a mindennapi nemzetiségi gon­dok megoldásáért. • Derűlátó? - Ha nem volnék az, már régjn áttelepültem volna. Zöldi László vesse fel a Kuril-szigetek ho­vatartozásának a kérdését. A szigetcsoport birtoklásáért év­tizedek óta éles viták zajlanak Moszkva és Tokió között. Jel­cin nyilatkozatát a japán fővá­rosban értetlenül fogadták. Megérkezése utáni nyilatko­zatában Borisz Jelcin annak a reményének adott hangot, hogy a japán-orosz viszony lá­togatásának a nyomán jelen­tősen javulni fog. Erős földrengés Ispánban Nagy erejű, a Richter-skála szerint 7,1 fokozatú földrengés rázta meg Tokiót és Japán északi területeinek legnagyobb részét kedden kora hajnalban, epicentruma azonban távol esett a lakott területektől, így súlyosabb károkat nem oko­zott. Áldozatokról és sebesü­lésekről sem érkeztek jelen­tések. A földmozgás helyi idő sze­rint hajnali 0 óra 55 perckor (alig néhány órával Borisz Jel­cin orosz elnök Japánba érke­zése után) következett be, s különösen Tokió, Jokohama és Nikko körzetében volt erős. Október 13-tól november 13-ig a Délmagyarországban! Egy eltussolt 1977. szeptember 4-én történt, Nagymágocson. A 24 éves gyilkosság Sándort fölakasztva találták hajnalban az út mellett. Az HiHimáhan "gyet öngyilkosságként zárták le. A család és a helybéliek 11WU1IIWUH1I , t ' szerint viszont megöltek. Mi az igazság? Öngyilkosság volt vagy gyilkosság? Posztobányi László ~ - v újabb riportsorozata LKÜL Figyelje holnapi lapunkat! Jelcin Tokióban

Next

/
Thumbnails
Contents