Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám

8 HORIZONT DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. OKT. 8. • Öntözési támogatás Újra megnyitották a csapot • Munka van9 pénz nincs m A hörcsögmafíia legyőzhetetlen Mit sütsz ki, szűcs? Az ember általában akkor nyúl mélyeben a pénztárcájába, ha érdemesnek látja, nem tehet mást, s mindezek mellett pénz is talál benne. A mezőgazdasági beruhá­zások az elmúlt évek szintjének töredékére zsugorodtak. Alig talál­ható olyan ágazat, amely kiszámít­hatóan és hosszútávon garantálná a befektetések megtérülését. Az öntözésfejlesztés is inkább a ka­tasztrofális hatású, tartós aszály ellenszereként lendült be az utóbbi években. Időközben annyi változás történt, hogy a korábbi térségi nagyberuházások, nagyüzemi méretű öntözőtelepek helyett ma­gángazdaságok kisebb területet felölelő fejlesztései kerültek elő­térbe. Elsősorban a sivalagósodó ho­moktalajokon vették igénybe az öntözésfejlesztére adott 40 Száza­lékos, vissza nem térítendő állami támogatást. Mivel az ügyek leg­főbb intézője a megyei földműve­lésügyi hivatal, tőlük kaptuk az ezzel kapcsolatos legfrissebb tájé­koztatást. Az idén eddig 250 ügy­felüknek 100 millió forint támo­gatást adtak. Ezzel el is fogyott az országos keretből leosztott megyei összeg. A napokban született dön­tés 10 millió forintnyi pótlásról, így még az idén sokan megvá­sárolhatják a jövő évben használni kívánt szivattyúkat, csöveket és egyéb kellékeket. Mivel a támogatás vízjogi en­gedélyhez kötött, nem lehet eltekinteni a szakszerű tervezéstől. A hivatal által ismert tervezői kör nem győzi a munkát, ezért szeret­nék, ha újabb vállalkozók is be­kapcsolódnának. T. Sz. I. • Öt éve költözött a szép, nagy, új épületbe a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szövet­kezet. Most mégis úgy tűnik, költöznek vissza a régi, kicsi­be. A mostani raktárba kerül­nek a gyártó részlegek, a mel­léképületekbe az irodák. A helyzet érdekes. Eladják az ingatlant, mert a pénzügyek szorítják őket annak ellenére, hogy kereslet, az van. De az alacsony kereset miatt a lét­szám folyamatosan csökken, (gy nem tudják elvállalni a megbízásokat. Jön a tél, a bundaszezon, Gémesi József elnök mégis igencsak gondterhelt. • Miért? - Éppen most járt nálam egy német üzletember, meg akartak rendelni tőlünk egy nagyobb mennyiségű bundaszállít­mányt. Kénytelen voltam visz­szautasftani, mert nincs annyi pénzünk, hogy beszerezzük az alapanyagot. Mindennaposak az ilyen események, marad a bérmunka, amikor a megren­delő biztosítja az alapanyagot - és persze a nyereség nagy része is az övé. A szövetkezet ebből még a költségeit sem tudja fedezni. • Hitelfelvétel? - Ilyen magas kamatok mellett? 30 százalékos hitelka­matot nem lehet kigazdálkod­ni. • Korábban ez egy virágzó szövetkezet volt. Hova lettek a részlegek? - Az a részleg, amelyik szocialista exportra termelt a rendszerváltás után elvesztette a piacát. Sok régi termelő gon­dolja úgy, hogy a szovjet piac­cal nem lett volna szabad olyan drasztikusan szakítani. A hör­csögbőr-feldolgozó részleget megbénítja a hörcsögmaffia. Márpedig nyugaton szinte csak a hörcsögbundát lehet eladni. Néhány „maffiózó" feketén, adófizetés nélkül olyan magas áron vásárolja^ fel a hörcsög­bőrt, amit mi képtelenek va­gyunk megfizetni. Ráadásul nyugaton a zöldek tevékeny­sége nyomán jelentősen vissza­esett a kereslet. A harmadik részleget, amelyik a bór és irhakabátokat állította elő, az Olaszországból és Törökország­ból olcsón, nagy mennyiségben behozott áru tette tönkre. Nem mi vagyunk egyedül, akik a védővámokat hiányoljuk. A belföldi kereslet egyrészt az importverseny, másrészt az életszínvonal csökkenése kö­vetkeztében legalább 60 száza­lékkal esett vissza. A belföldi kereskedelem privatizációja legalább ilyen rosszul érintett bennünket. Megszűntek azok a kereskedelmi vállalatok, me­lyeknek havonta százával gyár­tottuk termékeinket. Ma a ke­reskedelem csak bizományba vesz át árut, melynek finan­szírozása értékesítésig a szö­vetkezetet terheli. • Kézenfekvő volna valami olyasmit gyártani, amire van kereslet. - Pontosan ezt tesszük. A volt szocialista és a hörcsög­részleget összevontuk, exportra gyártanak. Német- és Olaszor­szágba. A keleti piacot sem akarjuk veszni hagyni. A ha­gyományos külkereskedelem a volt Szovjetunióval nem lehet­séges, mert nem tudnak fizetni. Ezért úgy döntöttünk, Kijev­ben nyitunk egy közös üzletet a Csongrád megyei KISZÖV kezdeményezésére. így nincs kockázat, azt adjuk el, amit azonnal ki tudnak fizetni. Nyá­ron felsőruházatot és fehérne­műket készítünk, az irharészle­günk pedig textilkabátokat gyárt - sajnos csak bérmun­kába. Itt is az a probléma, hogy kereslet lenne bőven, mert a nagy ruhagyárak közül sok leállt, de nincs pénzünk alap­anyagra. Ezért döntöttünk úgy, hogy eladjuk az új épületet. Sajnos, az ingatlanárak nagyon lezuhantak, nem a valódi érték, hanem a kereslet-kínálat hatá­roz meg mindent, ráadásul lassan megy az eladás. Az átál­lás sem könnyű; új gépeket, új munkaerőt kellene szereznünk. De 10-12 ezer forintos fizeté­sért hónapok óta nem találunk férfi és női szabót. • Hogy áll a szövetkezeti törvény végrehajtása? - Ez csak nehezíti ^dolgun­kat. A jogszabály az ipari szö­vetkezeteket a mezőgazda­ságiakkal egy kalapba sorolja, és lehetővé teszi a dolgozók vagyonának elherdálását. Ná­lunk két táborra szakadtak az emberek. Az alkalmazottak azt szeretnék, hogy maradjon egy­ben a szövetkezet, senki ne ve­gye ki az üzletrészét. A nyug­díjasok és a kilépettek az üzlet­részüket szeretnék, mert holt tőkének tartják ezt a vagyont. Azt remélik, ha jogutód nélkül megszűnne a szövetkezet, hoz­zájutnának a pénzükhöz. Pedig számos példa van arra, hogy felszámolt cégek kényszerből, áron alul értékesített vagyoná­ból nem sok maradt a dolgo­zóknak. A közeljövőben a köz­gyűlés dönt majd a szövetkezet sorsáról. Keczer Gabriella • MOL 2000: környezetvédelem felső fokon A következő évezred töltőállomásai Azt ma már senki sem állít­ja, hogy az elmúlt évek leg­jobban csengő márkaneve az ÁFOR volt. Töltőállomásaik mellett elment az idő, a kül­földi érdekeltségű társaságok csillogóbbnál csillogóbb kuta­kat varázsoltak az ország min­den pontjára, korábban elkép­zelhetetlen széles körű szol­gáltatásokkal. Természetes, hogy azok, akik választhattak, inkább ott tankoltak, mint a helyenként bizony szegényes, jellemzően piros-sárga színek­ben pompázó benzinkutaknál. Azóta az ÁFOR beleolvadt a Mol Rt.-be, önálló egysége lett annak. Alapvetően megújult az arculat és MOL 2000 néven pedig valami nagyon látványos töltőállomás és szervizprogram kezdődött el. A részletekről dr. Kárpáti Zoltánt, a Mol Rt. töl­tőállomás-hálózat igazgatóját kérdeztük. - Olyan színvonalon újítjuk meg a kiskereskedelmi háló­zatot, amely ma Magyaror­szágon még érvényben sem lévő szigorú környezetvédelmi és technológiai követelmé­nyeknek is maradéktalanul eleget tesz. A közismerten ke­mény svájci, amerikai normák­nak is megfelelő rendszeren akkor sem kell majd változ­tatni, ha nálunk is életbe lép­nek a szigorúbb előírások. Erre utal a MOL 2000 programnév, s ezzel már nyugodtan belép­hetünk a harmadik évezredbe is. • Technikailag milyen újdonságokat rejteget ez a program? - A földbe süllyesztett dupla falú tartályok például elektromos lyukadásjelzővel vannak felszerelve. A Multi Product - MDP - oszlopok le­hetővé teszik, hogy a vásárlók egy oszlopról 4—5 féle termé­ket is válasszanak. Ezek már a legmodernebb aktív gőzvissza­vezető rendszerrel felszereltek. • Mit jelent ez pontosan? - Ha üres tankkal odaáll valaki a kúthoz és a tartályba elkezd ömleni a benzin, megin­dul kifelé a benzingőz. Ezt szívjuk vissza az adagolócsö­vön keresztül. Utána már zárt rendszeren tűnik el a környe­zetkárosító gőz, amit elszál­lítunk. Gyakorlatilag minden 100 liter benzin kitöltése köz­ben 110 liter levegő-szénhid­rogén elegyet kell visszaszívni. Ha eddig mondjuk tíz egység szennyezte a levegőt, ezután kútjainknál csak egy fogja. • Úgy hangzik, magával a benzinnel már nem lesz probléma, de mi lesz az egyéb szolgáltatásokkal? - Mindenütt lesz gépi autó­mosó, természetesen ez is a legszigorúbb környezetvéde­lem jegyében. A százszáza­lékos vízvisszaforgatás például azt jelenti, hogy a megtisztított vízzel mossuk a következő gép­kocsit. A rendszerbe visszatáp­lálni csak annyit kell, amennyi vizet a lemosott autó magán elvisz. A szervizszigeten min­denütt lesz kárpittisztító, por­szívó, levegőkompresszor, szá­razon és nedvesen egyaránt dolgozó szőnyegmosó beren­dezés. A kulturált, szenzoros öblítésű mellékhelyiségek is minden igényt kielégítenek. • Ma már nincs modern benzinkút úgynevezett shop nélkül. — A MOL-nál sem lesz, a 70-90 négyzetméteres légkon­dicionált üzletek körülbelül 1200 féle árucikket kínálnak. Édességet, üdítőitalokat, kávét, rágcsálnivalót, autóápolási és felszerelési cikkeket, kenő­anyagokat és még egy darabig sorolhatnám. Szolgáltatásain­kat szeretnénk közelebb vinni a vásárlókhoz azáltal, hogy lehetőségeink szerint alkal­mazzuk a készpénzkímélő fi­zetési kultúrát. Elfogadjuk a Dunabank hitelkártyáját, az OTP takarékcsekkjét, valamint sajátunkat, a MOL üzem­anyagkártyát. A kamionosok­nak talán többet mond, de örülünk az UTA, illetve a DKV hitelkártyáknak is. • Néhány pontján az or­szágnak már felépült a jövő évezredet váró töltőállomás. Csongrád megye, Szeged mikor kap ehhez hason­lókat. - Az a néhány pont pon­tosan 28. ennyi új kút ugyanis már működik. Szegeden a Dorozsmai út kimenő oldalán egy-másfél hónap múlva adjuk át a töltőállomást, Csongrád városában pedig még ennél is hamarabb, úgy egy hónapon belül, (x) Információs ezrelék Ki nyit ajtói a fiataloknak? • Úgy tűnik, meglehetősen „hézagosak" az informá­ciók, az ismeretek arról, hogy működnek ifjúsági információs irodák. Arról pláne keveset tudnak a fia­talok, hogy milyen ügyes­bajos dolgukkal fordulhat­nak hozzájuk. - Pedig 1987-től szerveződ­tek ilyen irodák, jelenleg 36 van az országban. Profiljuk elsődlegesen az információ­adás: mjinkaügyekben, állás­keresésben, szociális kérdések­ben, mentálhigiénés problé­mákban. Való igaz azonban, hogy működésükről nem tud­nak elegen. • Talán azért se, mert ez a működés megfelelő anyagi háttér hiányában nem elég­gé erőteljes... - A különféle átszervezések közepette az ifjúsági informá­ciós irodák meglehetősen ma­gukra maradtak, a központi if­júsági alapból juttatott anyagi­ak szűkösek, nem fedezik a működési költségeiket, tőlünk pedig jobbára csak elvi, és nem anyagi segítséget tudnak kapni. Most azért is jártuk körbe az országot, próbáltuk feltérké­pezni a helyzetet, hogy segíteni tudjunk stabil anyagi helyzetet teremteni nekik. • Milyen elképzelés van erre? - Az egyik variáció az, hogy a parlament közvetlenül hatá­rozza meg az ifjúsági irodák anyagi hátterét. Á központi if­júsági alapot felduzzasztó és azt majd normatívan szétosztó koncepció mellett van olyan is, amely a költségvetésből az önkormányzatokon keresztül juttatna itjúsági célokra. - Csakhogy az önkormány­zati törvény „megfeled­kezett" a fiatalokról; nem adja feladatul a testületek­nek az ifjúsággal, ügyeivel Szociológiai felmérést készítettek nemrégen 14 és 18 éves fiatalok között; életmódjukat, szociális körülmé­nyeiket, ifjúsági szervezetekhez kötődésüket, informált­ságukat vizsgálva. Kiderült, az egyik legfontosabb kérdésre - hogy tudniillik munkalehetőségről honnan kapott felvilágosítást - a megkérdezetteknek csak ezre­léke válaszolta: ifjúsági információs irodából. Jószerével azt sem tudják, léteznek-e ilyen irodák, s ha igen, mit csinálnak, mint próbálnak töró'dni a fiatalokkal. „Hiva­talból''' is mostanában kezdenek csak erőteljesebben foglalkozni ezzel. A Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkárságának munkatársai tájékozódó, szervező országjáró kőrútjuk során a napokban Szege­den jártak. Papp Ildikó osztályvezetővel akkor beszél­gettünk. való törődést. Önként ven­nék a nyakukba? - Egyelőre ez ügyben a hi­vatalunk és az önkormány­zatok még csak tapogatóznak egymás felé. A vidéken tartott konferenciáinkon megnyilvá­nult, hogy erősödik az igény az együttműködésre. Sok önkor­mányzat szeretne például al­kalmazni - ha lenne rá jogi és pénzügyi alapja - az ifjúság ügyeivel foglalkozó embert. • És az vajon milyen fő­hatósághoz tartozna majd? Az ifjúság dolgát az utóbbi években öt miniszter , Jel­ügy elte". Hol népjóléti, hol ifjúsági, hol „humánpo­litikai" a feladat... - Az a tapasztalatom, hogy nem szerencsés az ifjúság ügyeit egy-egy tárcához kötni. Önálló ifjúsági hivatal műkö­dése lenne szükséges. Ám mire egy országos mechanizmust kialakítunk, eltelhet 2-3 év is még. Egy sereg jogszabályt is módosítani kellene, éppen most készít a kodifikációs és deregulációs bizottságunk erre javaslatokat. • Vagyis a mostani kezde­ményezésekből úgy 1995-re nőhet ki életképessé valami új. S addig? Kallódik a fiatalság? - Természetesen próbálunk minél többet tenni érte. Annál is inkább, mert tudjuk, alapve­tően fontos számukra az, hogy dolgozhassanak, s ne csússza­nak el rossz irányba. Lényeg­bevágó, hogy tudjanak a le­hetőségeikről, megtanulhassák érvényesíteni az érdekeiket. Ezért erősíteni kell az ifjúsági információs irodák működését, illetve helyi kooperációit. • Szegeden, ahol több ilyen iroda van, mi tapasztalható ez ügyben? - Keresik egymással a kap­csolatokat. próbálják felosztani a munkát. A terepfelosztásuk jó ötlet, aminek segítségével hatékonyabbá válhatnának. Persze, ha az anyagi erőket is sikerülne jobban összefogni. Mert az azért nem igazán a hatékonyság felé visz például, ha továbbra is 120 ifjúsági célú alapítvány marad a régióban. • Főleg akkor nem, ha ezeknek az alapítványok­nak, illetve a belőlük kérők­nek nincs elég információ­juk egymásról. Az ifjúság­nak pedig arról, hogy hon­nan, kiktől, miként szerez­het életszervezéséhez isme­reteket... Szabó Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents