Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám

8 HORIZONT DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. OKT. 8. • Öntözési támogatás Újra megnyitották a csapot • Munka van9 pénz nincs m A hörcsögmafíia legyőzhetetlen Mit sütsz ki, szűcs? Az ember általában akkor nyúl mélyeben a pénztárcájába, ha érdemesnek látja, nem tehet mást, s mindezek mellett pénz is talál benne. A mezőgazdasági beruházások az elmúlt évek szintjének töredékére zsugorodtak. Alig található olyan ágazat, amely kiszámíthatóan és hosszútávon garantálná a befektetések megtérülését. Az öntözésfejlesztés is inkább a katasztrofális hatású, tartós aszály ellenszereként lendült be az utóbbi években. Időközben annyi változás történt, hogy a korábbi térségi nagyberuházások, nagyüzemi méretű öntözőtelepek helyett magángazdaságok kisebb területet felölelő fejlesztései kerültek előtérbe. Elsősorban a sivalagósodó homoktalajokon vették igénybe az öntözésfejlesztére adott 40 Százalékos, vissza nem térítendő állami támogatást. Mivel az ügyek legfőbb intézője a megyei földművelésügyi hivatal, tőlük kaptuk az ezzel kapcsolatos legfrissebb tájékoztatást. Az idén eddig 250 ügyfelüknek 100 millió forint támogatást adtak. Ezzel el is fogyott az országos keretből leosztott megyei összeg. A napokban született döntés 10 millió forintnyi pótlásról, így még az idén sokan megvásárolhatják a jövő évben használni kívánt szivattyúkat, csöveket és egyéb kellékeket. Mivel a támogatás vízjogi engedélyhez kötött, nem lehet eltekinteni a szakszerű tervezéstől. A hivatal által ismert tervezői kör nem győzi a munkát, ezért szeretnék, ha újabb vállalkozók is bekapcsolódnának. T. Sz. I. • Öt éve költözött a szép, nagy, új épületbe a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet. Most mégis úgy tűnik, költöznek vissza a régi, kicsibe. A mostani raktárba kerülnek a gyártó részlegek, a melléképületekbe az irodák. A helyzet érdekes. Eladják az ingatlant, mert a pénzügyek szorítják őket annak ellenére, hogy kereslet, az van. De az alacsony kereset miatt a létszám folyamatosan csökken, (gy nem tudják elvállalni a megbízásokat. Jön a tél, a bundaszezon, Gémesi József elnök mégis igencsak gondterhelt. • Miért? - Éppen most járt nálam egy német üzletember, meg akartak rendelni tőlünk egy nagyobb mennyiségű bundaszállítmányt. Kénytelen voltam viszszautasftani, mert nincs annyi pénzünk, hogy beszerezzük az alapanyagot. Mindennaposak az ilyen események, marad a bérmunka, amikor a megrendelő biztosítja az alapanyagot - és persze a nyereség nagy része is az övé. A szövetkezet ebből még a költségeit sem tudja fedezni. • Hitelfelvétel? - Ilyen magas kamatok mellett? 30 százalékos hitelkamatot nem lehet kigazdálkodni. • Korábban ez egy virágzó szövetkezet volt. Hova lettek a részlegek? - Az a részleg, amelyik szocialista exportra termelt a rendszerváltás után elvesztette a piacát. Sok régi termelő gondolja úgy, hogy a szovjet piaccal nem lett volna szabad olyan drasztikusan szakítani. A hörcsögbőr-feldolgozó részleget megbénítja a hörcsögmaffia. Márpedig nyugaton szinte csak a hörcsögbundát lehet eladni. Néhány „maffiózó" feketén, adófizetés nélkül olyan magas áron vásárolja^ fel a hörcsögbőrt, amit mi képtelenek vagyunk megfizetni. Ráadásul nyugaton a zöldek tevékenysége nyomán jelentősen visszaesett a kereslet. A harmadik részleget, amelyik a bór és irhakabátokat állította elő, az Olaszországból és Törökországból olcsón, nagy mennyiségben behozott áru tette tönkre. Nem mi vagyunk egyedül, akik a védővámokat hiányoljuk. A belföldi kereslet egyrészt az importverseny, másrészt az életszínvonal csökkenése következtében legalább 60 százalékkal esett vissza. A belföldi kereskedelem privatizációja legalább ilyen rosszul érintett bennünket. Megszűntek azok a kereskedelmi vállalatok, melyeknek havonta százával gyártottuk termékeinket. Ma a kereskedelem csak bizományba vesz át árut, melynek finanszírozása értékesítésig a szövetkezetet terheli. • Kézenfekvő volna valami olyasmit gyártani, amire van kereslet. - Pontosan ezt tesszük. A volt szocialista és a hörcsögrészleget összevontuk, exportra gyártanak. Német- és Olaszországba. A keleti piacot sem akarjuk veszni hagyni. A hagyományos külkereskedelem a volt Szovjetunióval nem lehetséges, mert nem tudnak fizetni. Ezért úgy döntöttünk, Kijevben nyitunk egy közös üzletet a Csongrád megyei KISZÖV kezdeményezésére. így nincs kockázat, azt adjuk el, amit azonnal ki tudnak fizetni. Nyáron felsőruházatot és fehérneműket készítünk, az irharészlegünk pedig textilkabátokat gyárt - sajnos csak bérmunkába. Itt is az a probléma, hogy kereslet lenne bőven, mert a nagy ruhagyárak közül sok leállt, de nincs pénzünk alapanyagra. Ezért döntöttünk úgy, hogy eladjuk az új épületet. Sajnos, az ingatlanárak nagyon lezuhantak, nem a valódi érték, hanem a kereslet-kínálat határoz meg mindent, ráadásul lassan megy az eladás. Az átállás sem könnyű; új gépeket, új munkaerőt kellene szereznünk. De 10-12 ezer forintos fizetésért hónapok óta nem találunk férfi és női szabót. • Hogy áll a szövetkezeti törvény végrehajtása? - Ez csak nehezíti ^dolgunkat. A jogszabály az ipari szövetkezeteket a mezőgazdaságiakkal egy kalapba sorolja, és lehetővé teszi a dolgozók vagyonának elherdálását. Nálunk két táborra szakadtak az emberek. Az alkalmazottak azt szeretnék, hogy maradjon egyben a szövetkezet, senki ne vegye ki az üzletrészét. A nyugdíjasok és a kilépettek az üzletrészüket szeretnék, mert holt tőkének tartják ezt a vagyont. Azt remélik, ha jogutód nélkül megszűnne a szövetkezet, hozzájutnának a pénzükhöz. Pedig számos példa van arra, hogy felszámolt cégek kényszerből, áron alul értékesített vagyonából nem sok maradt a dolgozóknak. A közeljövőben a közgyűlés dönt majd a szövetkezet sorsáról. Keczer Gabriella • MOL 2000: környezetvédelem felső fokon A következő évezred töltőállomásai Azt ma már senki sem állítja, hogy az elmúlt évek legjobban csengő márkaneve az ÁFOR volt. Töltőállomásaik mellett elment az idő, a külföldi érdekeltségű társaságok csillogóbbnál csillogóbb kutakat varázsoltak az ország minden pontjára, korábban elképzelhetetlen széles körű szolgáltatásokkal. Természetes, hogy azok, akik választhattak, inkább ott tankoltak, mint a helyenként bizony szegényes, jellemzően piros-sárga színekben pompázó benzinkutaknál. Azóta az ÁFOR beleolvadt a Mol Rt.-be, önálló egysége lett annak. Alapvetően megújult az arculat és MOL 2000 néven pedig valami nagyon látványos töltőállomás és szervizprogram kezdődött el. A részletekről dr. Kárpáti Zoltánt, a Mol Rt. töltőállomás-hálózat igazgatóját kérdeztük. - Olyan színvonalon újítjuk meg a kiskereskedelmi hálózatot, amely ma Magyarországon még érvényben sem lévő szigorú környezetvédelmi és technológiai követelményeknek is maradéktalanul eleget tesz. A közismerten kemény svájci, amerikai normáknak is megfelelő rendszeren akkor sem kell majd változtatni, ha nálunk is életbe lépnek a szigorúbb előírások. Erre utal a MOL 2000 programnév, s ezzel már nyugodtan beléphetünk a harmadik évezredbe is. • Technikailag milyen újdonságokat rejteget ez a program? - A földbe süllyesztett dupla falú tartályok például elektromos lyukadásjelzővel vannak felszerelve. A Multi Product - MDP - oszlopok lehetővé teszik, hogy a vásárlók egy oszlopról 4—5 féle terméket is válasszanak. Ezek már a legmodernebb aktív gőzvisszavezető rendszerrel felszereltek. • Mit jelent ez pontosan? - Ha üres tankkal odaáll valaki a kúthoz és a tartályba elkezd ömleni a benzin, megindul kifelé a benzingőz. Ezt szívjuk vissza az adagolócsövön keresztül. Utána már zárt rendszeren tűnik el a környezetkárosító gőz, amit elszállítunk. Gyakorlatilag minden 100 liter benzin kitöltése közben 110 liter levegő-szénhidrogén elegyet kell visszaszívni. Ha eddig mondjuk tíz egység szennyezte a levegőt, ezután kútjainknál csak egy fogja. • Úgy hangzik, magával a benzinnel már nem lesz probléma, de mi lesz az egyéb szolgáltatásokkal? - Mindenütt lesz gépi autómosó, természetesen ez is a legszigorúbb környezetvédelem jegyében. A százszázalékos vízvisszaforgatás például azt jelenti, hogy a megtisztított vízzel mossuk a következő gépkocsit. A rendszerbe visszatáplálni csak annyit kell, amennyi vizet a lemosott autó magán elvisz. A szervizszigeten mindenütt lesz kárpittisztító, porszívó, levegőkompresszor, szárazon és nedvesen egyaránt dolgozó szőnyegmosó berendezés. A kulturált, szenzoros öblítésű mellékhelyiségek is minden igényt kielégítenek. • Ma már nincs modern benzinkút úgynevezett shop nélkül. — A MOL-nál sem lesz, a 70-90 négyzetméteres légkondicionált üzletek körülbelül 1200 féle árucikket kínálnak. Édességet, üdítőitalokat, kávét, rágcsálnivalót, autóápolási és felszerelési cikkeket, kenőanyagokat és még egy darabig sorolhatnám. Szolgáltatásainkat szeretnénk közelebb vinni a vásárlókhoz azáltal, hogy lehetőségeink szerint alkalmazzuk a készpénzkímélő fizetési kultúrát. Elfogadjuk a Dunabank hitelkártyáját, az OTP takarékcsekkjét, valamint sajátunkat, a MOL üzemanyagkártyát. A kamionosoknak talán többet mond, de örülünk az UTA, illetve a DKV hitelkártyáknak is. • Néhány pontján az országnak már felépült a jövő évezredet váró töltőállomás. Csongrád megye, Szeged mikor kap ehhez hasonlókat. - Az a néhány pont pontosan 28. ennyi új kút ugyanis már működik. Szegeden a Dorozsmai út kimenő oldalán egy-másfél hónap múlva adjuk át a töltőállomást, Csongrád városában pedig még ennél is hamarabb, úgy egy hónapon belül, (x) Információs ezrelék Ki nyit ajtói a fiataloknak? • Úgy tűnik, meglehetősen „hézagosak" az információk, az ismeretek arról, hogy működnek ifjúsági információs irodák. Arról pláne keveset tudnak a fiatalok, hogy milyen ügyesbajos dolgukkal fordulhatnak hozzájuk. - Pedig 1987-től szerveződtek ilyen irodák, jelenleg 36 van az országban. Profiljuk elsődlegesen az információadás: mjinkaügyekben, álláskeresésben, szociális kérdésekben, mentálhigiénés problémákban. Való igaz azonban, hogy működésükről nem tudnak elegen. • Talán azért se, mert ez a működés megfelelő anyagi háttér hiányában nem eléggé erőteljes... - A különféle átszervezések közepette az ifjúsági információs irodák meglehetősen magukra maradtak, a központi ifjúsági alapból juttatott anyagiak szűkösek, nem fedezik a működési költségeiket, tőlünk pedig jobbára csak elvi, és nem anyagi segítséget tudnak kapni. Most azért is jártuk körbe az országot, próbáltuk feltérképezni a helyzetet, hogy segíteni tudjunk stabil anyagi helyzetet teremteni nekik. • Milyen elképzelés van erre? - Az egyik variáció az, hogy a parlament közvetlenül határozza meg az ifjúsági irodák anyagi hátterét. Á központi ifjúsági alapot felduzzasztó és azt majd normatívan szétosztó koncepció mellett van olyan is, amely a költségvetésből az önkormányzatokon keresztül juttatna itjúsági célokra. - Csakhogy az önkormányzati törvény „megfeledkezett" a fiatalokról; nem adja feladatul a testületeknek az ifjúsággal, ügyeivel Szociológiai felmérést készítettek nemrégen 14 és 18 éves fiatalok között; életmódjukat, szociális körülményeiket, ifjúsági szervezetekhez kötődésüket, informáltságukat vizsgálva. Kiderült, az egyik legfontosabb kérdésre - hogy tudniillik munkalehetőségről honnan kapott felvilágosítást - a megkérdezetteknek csak ezreléke válaszolta: ifjúsági információs irodából. Jószerével azt sem tudják, léteznek-e ilyen irodák, s ha igen, mit csinálnak, mint próbálnak töró'dni a fiatalokkal. „Hivatalból''' is mostanában kezdenek csak erőteljesebben foglalkozni ezzel. A Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkárságának munkatársai tájékozódó, szervező országjáró kőrútjuk során a napokban Szegeden jártak. Papp Ildikó osztályvezetővel akkor beszélgettünk. való törődést. Önként vennék a nyakukba? - Egyelőre ez ügyben a hivatalunk és az önkormányzatok még csak tapogatóznak egymás felé. A vidéken tartott konferenciáinkon megnyilvánult, hogy erősödik az igény az együttműködésre. Sok önkormányzat szeretne például alkalmazni - ha lenne rá jogi és pénzügyi alapja - az ifjúság ügyeivel foglalkozó embert. • És az vajon milyen főhatósághoz tartozna majd? Az ifjúság dolgát az utóbbi években öt miniszter , Jelügy elte". Hol népjóléti, hol ifjúsági, hol „humánpolitikai" a feladat... - Az a tapasztalatom, hogy nem szerencsés az ifjúság ügyeit egy-egy tárcához kötni. Önálló ifjúsági hivatal működése lenne szükséges. Ám mire egy országos mechanizmust kialakítunk, eltelhet 2-3 év is még. Egy sereg jogszabályt is módosítani kellene, éppen most készít a kodifikációs és deregulációs bizottságunk erre javaslatokat. • Vagyis a mostani kezdeményezésekből úgy 1995-re nőhet ki életképessé valami új. S addig? Kallódik a fiatalság? - Természetesen próbálunk minél többet tenni érte. Annál is inkább, mert tudjuk, alapvetően fontos számukra az, hogy dolgozhassanak, s ne csússzanak el rossz irányba. Lényegbevágó, hogy tudjanak a lehetőségeikről, megtanulhassák érvényesíteni az érdekeiket. Ezért erősíteni kell az ifjúsági információs irodák működését, illetve helyi kooperációit. • Szegeden, ahol több ilyen iroda van, mi tapasztalható ez ügyben? - Keresik egymással a kapcsolatokat. próbálják felosztani a munkát. A terepfelosztásuk jó ötlet, aminek segítségével hatékonyabbá válhatnának. Persze, ha az anyagi erőket is sikerülne jobban összefogni. Mert az azért nem igazán a hatékonyság felé visz például, ha továbbra is 120 ifjúsági célú alapítvány marad a régióban. • Főleg akkor nem, ha ezeknek az alapítványoknak, illetve a belőlük kérőknek nincs elég információjuk egymásról. Az ifjúságnak pedig arról, hogy honnan, kiktől, miként szerezhet életszervezéséhez ismereteket... Szabó Magdolna