Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

HÉTFŐ, 1993. SZEPT. 6. INTERJÚ 5 • Csaba királyfi csillagösvényén Kopjafa Mihalik Kálmán emlékének (Folytatás az 1. oldalról.) Életútjának főbb állomásai: 1896-ban született a KrassóSzörény megyei Oraviczabányán; édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár. A kegyesrendiek iskoláztatták. Kolozsvárott érettségizett, majd a háború zivatara négy évre őt is a lövészárokba terelte. A Kolozsvári Egyetemmel Szegedre költözött Trianon utáni időkben járunk s itt Reinbold professzor tanársegéde volt. Petőfi-korban, 26 évesen ragadta el a halál ma, szeptember 6-án van 71 éve ennek. A Szegedi Erdély Kör tagsága 1989-ben felkutatta az enyészetnek szánt sírhelyét s Kató néni személyében áldozatkész gondozóra leltek. Elhatározták: a közben létrehozott Mihalik Kálmán Alapítvány révén, a felsővárosi plébánia segítségével méltó síremléket állítanak a zeneszerzőnek. Erdélyi menekültet, a csíkpálfalvi születésű Gál Imrét bízták meg a kopjafa elkészítésével. A Domaszéken családi házat épftő negyven éves mester ilymódon sűrűn felcserélte a szekercét a vésővel, s időben elkészült a kopjafa s a sírkeret. A Székely Himnusz léte nem csorbítja az egyetemes Magyar Himnuszt, amely összetartozásunk jelképe volt és marad. Kiemelte az Alapítvány kuratóriumából Horváth István Károlyné és Farkas Tibor, valamint a SZEK tagságának áldozatkész munkáját. Erdély népének képviseletében Toroczkószentgyörgy (ki nem olvasta Jókait?) unitárius lelkipásztora, Sándor Bálint szólt a Mihalik-szerzemény hatásáról. Két, frissen született versével igazolta e tételt. A győri dr. Búzás Gábor az Erdély Körök Országos Szövetsége elnökeként szólt az egybegyűltekhez. Miklós Tamara átéléssel szavalta el Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus c. versét. Végül dr. Benyik György teológia professzor megszentelte a sírt. Rövid beszédében figyelmeztetett: amíg a magyarság egyik része menekült, s a másik részében feltámad a nemzeti érzés, ez természetes folyamat, s kívánatos az együvétartozás, a sorsközösség gondolatának ápolása. Jelen voltak a délvidéki menekült magyarság képviselői is. Mihalik Kálmán kopjafás, emléktáblával jelölt síremléke a Belvárosi temető Fonógyári úti 1. számú kapujától közelíthető meg a legkönnyebben. A sírhely a 12. tábla 4. sorában, a 228. helyen található. Szeged emlékhelyei egyel bővültek... Ismerve a Székely Himnusz népszerűségét az anyaországi, a szomszédos országokbeli lakosok, valamint a nyugati emigrációban élők körében, a városról szóló ismertetőkben kívánatos lenne eme zarándokhely megemlftése. Pataki Sándor • A világkiállítás előkészítésének tempója egyre feszesebbnek tűnik. A korábbi expo-viták után most adminisztrációs nehézségek támadtak. Ön a napokban arról beszélt a Telexpo 96 műsorában, hogy hónapok óta várnak bizonyos szakhatósági engedélyekre. Tudják így tartani a tervezett ütemet? - A tempó bizony feszes, de tartjuk az időhatárokat. A vitákkal töltött időt nehéz volt behozni. S most az építési engedélyekkel vannak gondjaink. Nem azért, mert a hivatalok akadályozni akarják az expót, hanem mert számtalan szakhatóságnak kell egyeztetnie, és az adminisztráció még akadozik. Én erre hívtam fel a figyelmet a múlt héten. Az adminisztrációs problémákat meg kell oldani, hogy akkor, amikor készen vannak a tervek, van rá pénzünk, építőkapacitásunk, el lehessen végre kezdeni építkezni. • Az építkezés látványos szakasza mikor következik? -Én úgy vélem, már látványos az is, hogy mi néhány hónap alatt elvarázsoltunk egy pályaudvart az expo-területről. És látványos szerintem az is, hogy egy szemétlerakó helyen munkaterületet teremtettünk, ahol már folynak az előkészületek a közműfektetéshez. Mire persze az épületek kinőnek a földből lesz 94 vége, 95 eleje. • Mekkora területet készítenek elő az exponak, és arra hány országból várnak kiállítókat? Mennyi a kalkulált költség, és mennyi látogatóra lehet számítani? - Az expo budapesti területe 44 hektáros lesz a Duna budai oldalán. Úgy véljük, erre van kapacitásunk, egy ekkora kiállítótér felépíthető és finanszírozható. Kellően mértékKomoly a vidéki érdeklődés az expo iránt Beszélgetés Barsiné Pataky Etelkával Fotó: Schmidt Andrea A hétvégén expo-börzét rendeztek Szegeden, amin részt vett Barsiné Pataky Etelka címzetes államtitkár, az 1996-os világkiállítás főbiztosa. Ebből az alkalomból készséggel adott exkluzív interjút lapunknak. tartóak vagyunk, és ezzei tulajdonképpen komollyá is válunk a külföldi partnerek szemében. Az expora Magyarország 182 országot htv meg, és reálisan 40-45 ország részvételére számltunk. 32 országból már meg is érkeztek a pozitív visszajelzések, ma például éppen Ukrajnából. 1215 multinacionális cég, szervezet részvételére számítunk. A legszínesebbek, leglátványosabbak valószínűleg azok a témapavilonok lesznek majd, ahol a nagy nemzetközi cégek mutatkoznak be. A nemzetközi pavilonokra 42 ezer négyzetmétert szánunk, ami a világkiállítás után, ha a pavilonokat elbontják, közművesített, jól hasznosítható teriilet lesz, érték. Az expo költségeit - infrastruktúra, építés, üzemeltetés - körülbelül 1 milliárd USA dollárra kalkuláljuk. 10-15 millió látogatóval számolunk. • Úgy tűnik, már nem annyira csak Budapesten, mint korábban. A vidéki rendezvényekről egyre több szó esik, a csatlakozás lehetőségét, a bevonást jelentik az expo-börzék az ország tíz városában. Ezeken is keresik az expo vendégeinek színvonalas programot adni tudókat. Már-már úgy látszik, mintha Magyarország-fesztivált szerveznénk 1996-n... - A budapesti expóval párhuzamos rendezvényekre meghirdetett pályázat azt bizonyította, hogy vidéken igen komoly érdeklődés van. Közel 400 ötlet, terv érkezett. Természetesen az expo-területen a hét tájházban, és a nemzeti pavilon hatezer négyzetméterén is bemutatkozási lehetőséget biztosttunk a régióknak, különböző kulturális együtteseket is felléptetünk ott. Mi azonban azt is szeretnénk, hogyha olyan, úgynevezett csomagtúrákat szerveznének az idegenforgalomnak, amelyek egy-egy térségre irányulnak, 2-3 napos ottani programmal, aminek lényegében kiegészítője az expón tett egy napos látogatás. Ezeknek a bevétele az adott térségben maradna, a fővárosról pedig ellátási, például szálloda gondokat venne le. • Az expo szempontjából egyre fontosabbnak tartják a konferencia-turizmust is. Számos nemzetközi kongresszust terveznek az expóval párhuzamosan Szegeden is. Az egyetemek, a kutatóintézetek azonban köztudottan szegény házigazdák, sajnos. Kevés pénzükhöz számíthatnak-e valamilyen támogatásn? - Az expo szempontjából a nemzetközi konferenciák nyilvánvalóan nagyon fontosak. Most készítünk éppen egy konferencianaptárt. Áttekintjük, hogy melyek élveznek prioritást. A megalapozott, rangos, rendezvények mögé mi magunk is odaállunk: az expo hírét tudjuk mögéjük állítani. A kiemelkedő jelentőségűek mellé pedig megpróbálunk majd úgy is odaállni, hogy a pénzszervezésben is réSzt vegyünk. • Kapnak-e kiemelt figyelmet a honfoglalás 1100. évfordulóját az expo idején ünneplő ópuszlaszeri események is? - Az 1100 éves sorozatban az ópusztaszeri lesz „a" rendezvény. Feladatunk, hogy koordináljuk az évforduló és a világkiállítás eseményeit; azért, hogy a rendezvények egymást erősítsék, hiszen a világkiállítás gondolata nem választható el az 1100 éves Magyarországtól. Szabó Magdolna Lépj lágyan: amin jársz, az álmaim" • Ismerik a tanárembernek azt a típusát, amelyiknek sürgős tennivalója van a világban ? En egy Maros utcai udvarban, egy garázsban akadtam rá. Nem kiskereskedést nyitott, nem is italkimérést. Angol nyelvkönyvekkel rakta tele a kis helyiséget, s egyetemi munkája végeztével, este hét és nyolc óra között, ott várja a látogatót. A könyvekre mutat: mindegyiknek van valami különlegessége - mondja. Ő maga válogatja és importálja őket, és valamenynyiről tudja, kinek, milyen módszerre, milyen alkalomra ajánlhatja. Tőle hallottam először ezt a kifejezést: holt könyv. Az ember nyelvkönyvet keres, betér a boltba, kér és választ. Az a könyv még nem él. Élni akkor kezd, mondja, amikor a tanár, a hallgató tudásával éled majd fel. Erre vállalkozott: nyelvkönyveket elelvenlt meg. Sík Péternek hívják, 1979-ben végzett a JATE magyar-angol szakán. Tíz évig volt a Radnóti Miklós Gimnázium tanára, három éve a JATE Angol Tanszékének módszertannal foglalkozó tanársegédje. • Nem tudom, neked különös-e még, de számomra jókora kontraszt van e garázs meg az „üzleted" célja között. - Üzlet? Voltaképpen nem is hagyományos nyelvkönyvbolt ez. Az valahogy nem az én stílusom lenne. Azt vállaltam, hogy naponta, este héttől nyolcig egy órára lejövök ide hétköznap, s akkor, ha valaki eljön, annak segítek. Csak olyan nyelvkönyveket tartok, amiket elejétől a végéig áttanulmányoztam és valamilyen tekintetben a többinél jobbnak találtam. Aki ide betér, és ezt nagyon fontosnak tartom, az pontosan azt a könyvet kell, hogy megkapja, amire szüksége van. De ha már célt említettél, az valóban van. Az a célom, hogy a nyelvet tanító tanárok a könyvvel együtt megismerhessék annak módszertani előnyeit, segédeszközeit, hanganyagát - egyszóval mindazt, amiért adott esetben éppen az a nyelvkönyv a legalkalmasabb. • Se cégtábla, se hírverés. Kik találnak itt meg? - Eleinte hallgatóim, volt tanítványaim kerestek. Dehát belőlük is lassan tanárok lesznek, s elviszik a dolog hírét. Van olyan látogató is, aki előbb csak tájékozódni jött be, aztán jót beszélgettünk, könyvekről, módszertanról. Sokszor előfordul, hogy tanárok térnek be, elmondják, milyen csoportot tanítanak, a diákjaik milyen szintet értek el addig, és segítséget kérnek: mit tudnék javasolni a folytatáshoz. Ez az a többlet, amit nyújthatok. Ha az ember haladó nyelvkönyvet kér a boltban, ott a polcra mutatnak. Én meg tudom mondani, hogy melyik középhaladó, erős haladó, milyen tesztanyag tartozik hozzá, s a nyelvi készségek közül melyiket - az íráskészséget?, a beszédkészséget? hangsúlyozza. Megmondom, melyik a jó nyelvvizsga-előkészítő könyv, s melyiket lehet heti két órás tanítás mellett is jól használni. És, el ne felejtsem: a JATE hallgatói önkormányzatól megkaptam azt a jogot, hogy az egyetemi könyvutalványokat a hallgatók nálam is beválthassák. • Milyen kiadóktól hozol be könyveket? - Igyekszem olyan színvonalas kiadókat felfedezni, amelyeknek itthon még kevéssé ismerik a kínálatát. Tavaly a Heinemann könyvekkel indultam, ez akkor új cég volt itt. Aztán következtek a Fotó: Révész Róbert Collins szakkönyvek, szótárak, bussiness-nyelvkönyvek és angol nyelvtanítás módszertani könyvek - a Collihs Cobuild Dictionary-t például a legjobb angol egynyelvű szótárnak tartják. Az LTP kiadó könyvei viszont újdonságnak számítanak. Aztán itt vannak a TOEFL-könyvek, hanganyaggal: olyan vizsgára készítenek fel, amit a külföldi munkavállalásnál is el lehet fogadtatni. • Jó befektetés volt ennyi nyelvkönyvet behozni? - Majd kiderül. Az első év mindenesetre veszteséges volt; vagyis, amit tavaly dolgoztam, azt mind felemésztette a vállalkozás. Az még hagyján, hogy az importot s a vámolást meg kellett, hogy tanuljam, de aztán jön a szállítás, a könyvek szétterítése. S mindemellett én nagyon szeretek tanítani, az egyetemi munkámat a világért sem hagynám ott. H A második év? - Az már valamivel jobban megy, de (gy is örülök, ha nullára kijövök. Eláruljam, hogy nem csak könyvekkel akarok foglalkozni? Úgy gondoltam. nyelvkönyvekkel kezdem, aztán következnek a nyelvi táborok, majd az idegenforgalom. Előbb Szeged, majd az egész ország külföldi népszerűsítése. Előbb-utóbb kialakul egy olyan kapcsolatrendszer, amely lehetővé teszi, hogy ne csak én „importáljak" - a magyar tudást „exportálni" is lehessen. Ez alatt azt értem hogy, egyre több magyar diák jut külföldi ösztöndíjhoz, s magával viszi ezt a magyar hátteret. Minden más híreszteléssel ellentétben a magyar közép- és felsőfokú képzésnak igen jó híre van külföldön. Igazából csak nyelvtudás kérdése, hogy ezt megismertessük. De a könyvekről beszéltünk... M Bocsáss meg a kifejezésért: ehhez megszállottság kell. Egy háromgyermekes tanárember, aki munkája után esténként lejön az udvarra nyíló garázsába tankönyvekről diskurálni, könyvel, vámol, szaktanácsot ad - és mellé ilyen terveket sző... - Hit, vagy megszállottság, nem tudom minek nevezzem. Rég rájöttem arra, hogy nem feltétlenül a meggazdagodási vágy az, ami az embert előbbre viszi. Nekem többet jelent, hogy a volt tanítványaimból nyelvtanárok lettek, s ezek a nyelvtanárok jönnek ide hozzám, segítségért. Néha még vigasztalást is kapnak. Ez a pálya eléggé kemény. • A tied is? - Az egyetemi munkám elléggé leköt. De, ha nem végezném, elveszíteném azt a többletet, amit a vállalkozásomban tudok nyújtani. Nem csak azért, mert az egyetemi körből tudom beszerezni a legtöbb információt. Ha ezt feladom, a könyvek is holt könyvekké válnak. Ha nem tanítanék belőlük, ha próbálnám ki őket, akkor csak ott állnának a polcon, s nem tudnék referálni belőlük. • Van-e nyelvtanítási módszer, amit előnyben részesítesz? - Egykori igazgatóm, a Radnóti Gimnáziumból, Bánfalvi József szokta volt mondani: minden módszer jó, ami eredményre vezet. Most, mert a kor ezt kéri, leginkább a kommunikatív nyelvtanulásban hiszek. De én magam annak idején hagyományos módszerrel tanultam, és úgy érzem, az is hatásos volt. Jelenleg, ha a társadalmi szükségleteket nézzük, inkább arra van szükség, hogy az emberek beszélni tudjanak. Hogy a saját gondolataikat át tudják adni, s az angol nyelv ne legyen akadályozója egy jól felkészült szakembernek. Úgy vélem, a jelenlegi nyelvtanításnak alapvetően felhasználói oktatásnak kell lennie. Ma nem egyedül a nyelv - inkább a nyelvi kommunikáció a cél. Későre jár. Sík Péter még végigvezet a könyvei között, és egyetemi embertől zavarba ejtő módon arról beszél: még azt is megtanulta, hogyan kell kirakni, forgatni őket a vásárban. Azt hiszem, nem túloztam előbb a megszállottsággal. Az jut eszembe, hogy gyermekkoromban ilyen helyekre mentettem kincseimet, mint ez a 9-es garázs a Maros utca 46 udvarán. A földön padlószőnyeg van, de a léptek különben is halkak. William Butler Yeats mondja: „lépj lágyan: amin jársz, az álmaim ". S. P. s.