Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

HÉTFŐ, 1993. SZEPT. 6. BELÜGYEINK 3 • (Folytatás az 1. oldalról.) És Senecát idézve mondta, a halálban közös a végzetünk. Németh Béláné - édesanyja a Horthy család házvezető aszszonya volt - „megrendült lélekkel" emlékezett a „főméltóságú asszonyra", aki családjának összetartó ereje, a kenderesi nőknek példaképe volt. Kéri Kálmán, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke a kormányzónak tett esküjét idézte fel: - Követjük ót és híven szolgáljuk abban a törekvésében, hogy Magyarország a világháború, a proletárdiktatúra és az idegen megszállás után ismét tiszteletre méltó és virágzó ország legyen! Gyász, de öröm is, hogy hazatért, mondta az agg tábornok. - Katonái és tengerészei körülveszik öt a mennyországban, mert nagyon szerették. A magyarországi református zsinat nevében Hegedűs Lóránt szólt. Horthy érdemének tudta be, hogy a világháborúk és szélsőséges diktatúrák keretezte pályafutása idején fenntartotta a parlamenti demokráciát. - Üldöztetünk, de el nem hagyatunk - idézte a kormányzó végső hitvallását. A sas eldobja azt fiát, aki nem mert a Napba nézni! A Horthy Miklós-i magatartás elutasítja a megadást, és együttes újrakezdésre hív. Horthy Istvánné, EdelsheimGyulai Ilona, a kormányzó menye személyes emlékeket sorolt: Horthy ismerte az itteniek életét, gondjait, a falusi gazdálkodást, s legjobban szerette idejét tölteni a kenderesiek körében. Ifjabb Horthy István legfontosabb mondanivalója volt: hogy Horthy Miklós kormányzó jól vagy rosszul látta-e el feladatát, azt nem a temetés napján kell megvitatni. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy nagyapja antiszemita vagy fajMagyar földön temették el nagybányai Horthy Miklóst Tengerészek díszőrsége Horthy Miklós koporsója mellett. (Fotó: Schmidt Andrea) gyűlölő lett volna. Megemlítette azt is, hogy a birtok, amelyet politikai pályája végén elvesztett, semmivel sem volt nagyobb, mint amekkorával kezdte. A közvetlen családtagok búcsúja után Kocsis Elemér debreceni püspök és Seregély István egri érsek vezette a református, illetve a katolikus gyászszertartást, amelyen a család és a megjelentek immár magyar földön vettek végső búcsút Horthy Miklós kormányzótól és fiától, ifjabb Horthy Miklóstól, illetve a kormányzó feleségétől, Horthy Miklósné jószási Purgly Magdától. Koszorút helyezett el, illetve küldött számtalan társadalmi egyesület, politikai pártszervezet, önkormányzat, az egyházak, valamint Antall József és családja, de a megmentett zsidók is. Emberek tízezrei énekelték a Szózatot és a Székely himnuszt. Magányosan sodródott a tömegben Csurka István, Torgyán Józsefet szokásosan néhány rajongója zárta gyűrűbe, úgy araszolt kifelé. Újratemetés volt ez vagy búcsújárás, annak az első éve, ki tudja. Véget ért. A környező házakból létrákat hoztak, a különböző lapok fotósai ezekre kapaszkodva „lesték meg" az elvonuló Horthy családot. Őket, minket, mindenkit szemmel tartott még a legutolsó pillanatban is a nagy rendőrségi helikopter. Ódoi József Für Lajos Svédországban Für Lajos honvédelmi miniszter ma háromnapos hivatalos látogatásra Svédországba utazik svéd kollégája, Anders Björck meghívására. Az MTI érdeklődésére a Honvédelmi Minisztériumban elmondták, hogy a látogatás során Für Lajos előkészíti a kétoldalú katonai együttműködési megállapodást, és azt, hogy a két ország miként kooperálhat az ENSZerők kiképzésében. A tárgyalásokon szó lesz a közép-európai térség biztonsági kérdéseiről, a délszláv válságról, valamint a balti államok helyzetéről. Magyar részről várhatóan érintik a honvédség technikai helyzetét, a fejlesztés közeli és távlati lehetőségét. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a svéd vendéglátók légibemutatót szerveztek a magyar delegáció számára: a Hálsinge légitámaszponton a JA-37 Viggen tfpusú vadászgépet tekinthetik meg a magyar szakértők. Tűz volt az esztergomi bazilikában Egy királypárti a kormányzó újratemetésén • „Úrnak születtem, s ezt a kommunisták nem bírták elviselni!" Megjelenésével élénk feltűnést keltett a 83 éves Makra Zsolt. Díszmagyarjához 1609-es „évjáratú " kardot kötött. Az erdélyi gyökerű családból származó úriember ma egy kis dunántúlifaluban él, annak idején a királyi légierő főhadnagya volt, s a kormányzó parancsőrtisztjeként is teljesített szolgálatot. No és az elmúlt évtizedekben? - Ami a kommunizmus alatt lehetséges volt. Úgynevezett deklaszszált elem voltam, egy ideig rab, később munkás. Kérdésünkre elmondta, a legjobb emlékei vannak a Horthykorszakból, mert akkor még érvényesülhetett a jog, és mindenki egyenlőnek számított a törvény előtt. A temetés napja sok-sok fájdalmat hozott számára: egy nagyszerű magyar már nincs többé. A mai budapesti ellenzék nem érdekli. Természetes, jegyezte meg, hogy a kommunisták ellenszenvvel figyelik a kenderesi újratemetést, mint ahogyan ellenségei a szabadságnak is. Arra a kérdésre pedig, hogy ki lenne ma a legjobb vezető, azt felelte: egy tehetséges magyar ember. Nevet hoszszas unszolásra sem említett, hangsúlyozta azonban, hogy ez semmiképpen sem lehet azonos Antall József miniszterelnökkel, mert „nem magyar politikát csinál", és Csurka Istvánnal sem. A köztársaságot illegitim államformának bélyegezte, kikiáltása ugyanis szovjet katonai megszállás alatt történt. Igy hát ő maga királypárti, a magyar állam élére egy igazi Habsburg állhatna, „de nem Ottó a Lotharíngiai ágból". Ó. J. Tűz keletkezett a kora reggeli órákban hazánk legnagyobb templomában, az esztergomi bazilikában. A Tűz- és Polgárvédelmi Országos Parancsnokság központi ügyeletén Druhár Sándor százados az MTI-nek elmondta: reggel fél 6-kor riasztották a tűzhöz az esztergomi városi tűzoltóságot, amely késedelem nélkül vonult a helyszínre. Az oltásban ötvenöt tűzoltó tizennégy gépjárművel vett részt, és 7 óra 52 perckor sikerült megfékezni a lángokat. A szakszerű és gyors beavatkozásnak köszönhetően a főszékesegyház nagyértékű freskóiban és műkincseiben a lángok ném tettek kárt, s vélhetően a tűzoltás során sem károsodtak a nemzeti kincsek. A tűz okát vizsgálják, s folyamatban van a kár érétékének felmérése is. Az MTI-nek a főszékesegyháztól szerzett információi szerint az épület külső kupola alatti része gyulladt ki. A vasárnap délelőtti misét a tűz miatt a szabad ég alatt, a Mindszenty téren celebrálták. Elmondták azt is, hogy a nagyértékű freskókon kívül megmenekült a lángoktól a Bazilika értékes orgonája is. Az esztergomi főszékesegyház, amelynek alapjait 1010ben rakták le, az évszázadok alatt többször vált háborúk, tűzvészek martalékává. A mai bazilika alapkövét 1822-ben tették le. Az épületet Kühnel Pál tervezte, az építkezést Páckh János vezette, végül Hild József fejezte be. Legnagyobb templomunkat 1856-ban szentelték fel. íf) magyarság XX. századi történelme többféleképp LfJ osztható korszakokra. Például így is: 1. Az első két évtized, amikor egy soknemzetiségű európai nagyhatalom meghatározó népe ugyan, de nem alkot önálló nemzetállamot. Ráadásul háborút veszít, megszállják. 2. A következő 24 év, melyben e nép kétharmada (igaz, csak a történelmi terület egyharmadán) önálló államban él, ellenségekkel körülvéve. Földrajzi helyzeténél fogva szükségszerűen háborúba keveredik, veszít, megszállják. 3. A megszállás korszaka, 1944-től, amikor rövid időre a német világhatalom, rémesen hosszú időre pedig az orosz világbirodalom protektorátusa lesz 4. A kilencvenes évek, amikor e nép kétharmada (igaz, csak a történelmi terület egyharmadán) visszanyeri szabadságát, s reményei szerint megőrzi azt az ezredforduló után is „rengeteg időkig". Namármost, mi oka volna ennek a népnek nem teljesítenie, vagy csak vonakodva teljesítenie a leghosszabb XX. századi önálló korszak névadójának, vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a végakaratát, aki szabad magyar földben kívánt halála után nyugodni - amelyből vétetett? Annak a kiváló katonának, aki 1915. december 5-én csak azután lőtte szét San Giovanni di Medua kikötőjét, s az ott horgonyzó szállítóhajókat, amikor meggyőződött arról, hogy a gyanútlan crnagorac katonák már fedezékbe vonultak. Aki egy sorsdöntő (és győzelemmel végződött) ütközetben komoly sebet kapva is a parancsnoki hídon maradt, s hordágyról irányította tengerészeit. Aki „országlása" negyedszázada alatt mindvégig - jól-rosszul - azon munkálkodott, hogy a magyarok sanyarúbb sorsú egyharmadát is a szabad magyar államon belülre emelje. S aki 76 éves öregemberként nem volt képes átlépni saját árnyékát, hogy neveltetésével és meggyőződésével ellentétben még idejében a kommunista oroszokhoz álljon át a Husztnál állomásozó 1. magyar hadsereggel, s így nyerjen előnyösebb tárgyalási pozíciókat a majdani ájraosztozkodásnál. Az általam harmadiknak nevezett korszaknak három helytartója vala: Szálasi a németeké, Rákosi és Kádár az oroszoké. Érdemes most emlékeznünk arra, hogy a Kádárkorszak névadójának halála óta senkiben nem merült föl: a helytartó ne szabad hazánkban, hanem abban a birodalomban nyugodjék, melyet egész életében szolgált. (Ott befogadnák?) V A Horthy temetése körül gerjesztett politikai hisztériában elvi síkon persze mindenki elismerte, hogy az embereknek joguk van szülőföldjükbe temetkezni, még maga Thürmer elvtárs is mondott valami hasonlót. n~J iváncsi vagyok, mit tenne, ha az eddig titkos KGB<-Lj archívumból előkerülne egy végrendelet, mely szerint Rákosi Mátyás is szülőfalujában, a vajdasági Adón óhajtaná elhantoltatni magát. Az is érdekelne, mit szólna mindehhez az ő elvbarátja, Slobodan Milosevic. Johd- VtŐZÍ a (MlSgÜ Osztályos bcléselem 35 Ft+áfa. 10x30-as válaszfaltégla 20 Ft+áfa. MODUL-BAU Fagyálló padlóburkoló 750 Ft+áfától. Kazettás belső ajtók, tömör és üvegezett. MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: hétköznap 7.30-17, sz.: 8-12 óráig. • Nagygyűlés Domaszéken u Nem közömbös: egy valóban a vidékei szolgáló párt bejut-e a Parlamentbe Lesz kisgazda újjászületést?) Masa Imre, a helyi kisgazdák nevében köszöntötte a megjelenteket: dr. Szeghő Istvánt, a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt elnökét, dr. Boross Imrét, e párt főtitkárát, dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselőt, a 36-osok tagját és dr. Sántha Sándort, a makói kisgazdák képviselőjét. Még meg se száradt a budapesti megállapodáson a tinta, a Csongrád megyei kisgazdák már kíváncsiak arra; mire le(het)sz képes az újjászülető-szerveződő kisgazdapárt. Nem közömbös sem az ország, sem a magyar vidék szempontjából, hogy a jövő évi választásokon egy valóban vidéket, parasztságot, az újjászerveződő, erősödő középréteget képviselő párt bejut-e a Tegnap délután 16 órakor Domaszéken, a művelődési házban nagygyűlésen sorakoztak a Csongrád megyei kisgazdák. A szerény, de nem mindennapi eseményt olyan országos jeletőségű megállapodás előzte meg, amelyben a történelmi, a nemzeti és a konzervatív kisgazdapártot (ezt a három pártot) Történelmi Független Kisgazdapárt néven egyesítik. A három párt tagjai számára október 16-ára országos gyűlést hívnak össze. parlamentbe. Eddig botrányok, veszekedések, verekedések jellemezték a kisgazdákat, belső és kívülről gerjesztett megosztódások, amelyeknek ismert a következménye. Hat pártra szakadtak. Ennek (talán) vége. Erről beszélt Szeghő elnök úr is, amikor emlékeztetett a Csongrád megyei kisgazdák alapszervezeteinek megalakítására s arra, hogy a nemzeti kisgazdák nem dalolva s jókedvükben léptek ki a kisgazdapártból, hanem azért, mert erre kényszerültek. Tették azt akkor, amikor egyes pesti urak kezében kezdett összpontosulni a hatalom és önös érdekeik képviseletében intézkedtek. Olyan új pártra van szükség, amelynek világos, érthető a programja és ősi hármas jelszót képvisel: Isten, haza család. Dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az új párt ne hordozza a régi párt betegségét. Ki lehessen válogatni, hogy kik támogatják önzetlenül, s kik azok, akik csak a lejáratására, megosztására törekednek. Ma Magyarországon a szabadrablás politikája folyik, ezt a jóérzésű kisgazdák nem tűrhetik szó nélkül. Dr. Boross Imre pedig az egyesített párt ügyeiről tartott előadást, nevezetesen, hogy az átmeneti időszakban egy kibővített ideiglenes intéző bizottság látja el a tennivalókat. Az októberi országos gyűlés feladata lesz olyan végleges név meghatározása, amely tükrözi a pártegységet és a polgárság képviseletét. Sz. Lukács Inue