Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. SZEPT. 6. • Magyar gyakorlat Úttáblák, anyanyelven Magyarország a szülőföld, a lakóhely otthonossága szempont­jából igen fontos tcnye/.őnek tartja, hogy állampolgárai anya­nyelvükön nevezhessek és jelölhessék meg városukat, községüket, szűkebb lakókörnyezetüket, s az erre vonatkozó közösségi jog érvényesülését az állam maradéktalanul biztosítani is kívánja. Tíz esetben a magyar nyelvű elnevezés mellett egyszerre két nemzetiségi elnevezés is szerepel az utak menti táblákon. Így például a horvát nyelvű Aljmas és a német nyelvű Almasch felirat egyaránt ott található a magyar Bácsalmás mellett. Hasonló­képpen a helybeli románok Batania, illetőleg a szlovákok Batanja felirattal is találkozhatnak városuk határában, amelynek magyar neve Battonya. Az ütjelzőtáblákra kiirt helységnevek a községek és városok történelmileg kialakult nemzetiségű elnevezései, s magyar megfelelőjüktől sok esetben jelentősen különböznek. Ez utóbbi példájaként említhető, hogy a magyar főváros melletti autópálya­elágazásnál fekvő helység német és magvar elnevezése - Úross­turnwall, illetőleg Törökbálint - a legkisebb mértékben sem emlé­keztet egymásra. A feltüntetett nemzetiségi elnevezések közül 118 német, 33 horvát, 21 szlovák, 9 szerb, 8 szlovén, 8 román és egy görög. A legtöbb, nemzetiségi nyelven is jelölt település Baranya, Pest és Vas megyében található, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szaholcs-Szatmár-Bcreg megyében egyetlen ilyen település sincs. • Megállapodtak abban is, hogy bevezethető a minimális adó, az eredetileg tervezett árbevétel szerinti 1,5 száza­lékos adóalap helyett 2 szá­zalékkal. Ugyanakkor a mun­kaadók szolidaritási járulékát 7 százalékról 7,2 százalékra emelik, s további 0,3 száza­lékot fizetnek be a munkaadók a Bérgarancia Alapba. Ez az alap a felszámolás alá kerülő vállalatoknál segít majd a bér­és végkielégítés-kifizetések teljesítésében. A munkavál­lalók terheinek csökkentése érdekében az általuk fizetendő -szolidaritási járulék 2 száza­lékról 1,5 százalékra mérséklő­dik. A személyi jövedelem­adóban az alkalmazotti ked­vezmény helyett az adómentes jövedelem határa 110.000 forintra emelkedik, illetve Adó­menetrend Az estig tartó vita során a jövő évi adó­és költségvetési téte­lek több pontjában sikerült megállapodni az Érdekegyeztető Tanács szombati ple­náris ülésén. Jövőre a 40 százalékos társa­sági adó 36 százalékra csökkentését javasol­ják a felek, az erede­tileg tervezett 38 szá­zalék helyett. levonható az adóalapból a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék. A hosszas alku alapján megszüntetés helyett a jelen­legi 1.000 forintról 1.200 fo­rintra emelkedik az adómentes üzemétkeztetési hozzájárulás összege. A kormányzat elfo­gadta. hogy 1994-ben 21,4 milliárd forinttal finanszí­rozzák a Foglalkoztatási Ala­pot. Ezt az összeget, amennyi­ben lehetséges, a Szolidaritási Alap átcsoportosításával, illet­ve más költségvetési források­ból biztosítják. A felek egyet­értettek abban, hogy novem­berben, még a költségvetési törvény jóváhagyása előtt, további tárgyalást kezdenek a családipótlékról, a szociális törvény, illetve a foglalkoz­tatási törvény módosításáról, a bérgaranciarendszer részletei­ről, a minimálbérről, illetve a jövő évi bérajánlásokról. Kertészből milliomos Egyik napról a másikra mil­liomos lett egy nyugdíjas ker­tészből Angliában, miután az általa talált római érméket és kanalakat egy bíróság kincs­leletnek minősítette. Ennek értelmében a kincs az államé, a megtaláló pedig jogosult a mai forgalmi értéknek meg­felelő díjra. A kincskeresés elterjedt hobby Angliában, és a 72 éves Eric Lawes nyugdíjas kertész is erre adta a fejét, amikor 300 fontért fémdetektort vásárolt. Tavaly novemberben egy far­mer barátja megkérte, keresné meg elveszett kalapácsát. A kelet-angliai. Suffolk megyei birtokon azonban a detektor a kalapács helyett összesen 14 780 ezüst­és arany pénzérme és 200 más nemesfém-tárgy - kanalak, kelyhek, fiiszertartók - nyo­mára vezette a kertészt. A IV­V. század fordulójáról szárma­zó római kincs akkori vásár­lóértéke 1200 szolidusnak felelt meg - ez körülbelül 700 ezer fontot (1.05 millió dollárt) jelent mai áron. A lelet tényleges mai forgalmi értéke azonban szakértői becslések szerint 10 millió font (15 millió dollár) közelében jár. • Mindkét lap említést tesz az ellenzéki tiltakozásokról. A Der Standard beszámol arról is, hogy mintegy 100 vezető értelmiségi nyílt levélben tiltakozott a televíziós közve­títés ellen. A Die Presse arról is beszámol, hogy Jeszenszky Géza intenzív erőfeszítéseket tett a szomszédos országok megnyugtatására, miszerint itt családi eseményről van szó. A helytelenítő vélemények közül a lap idézi az ukrán nagykövet és a szlovák ügyvivő rosszalló állásfoglalását. • „Horthy Miklós egyesek számára hős. mások számára visszataszító személyiség. Két­ségtelenül egyik sem volt. de nem könnyű megítélni tör­ténetét" - írja a katolikus irányzatú francia napilap, a La Croix. A cikk „bonyolult és ellentmondásos személyiség­nek" nevezi az egykori kor­mányzót. „Egyesek a magyar irreden­tizmus bajnokának tekintik, mert egész külpolitikáját a trianoni szerződés revíziójára alapozta... A geopolitika alap­ján a Versailles-ellenes erők­höz. másszóval Olaszország­hoz és Németországhoz köze­ledett. Hitlerrel kötött szövet­sége miatt, megkapla a fasiszta jelzőt. A történészek árnyal­tabb képet festenek róla: anti­liberális konzervatív, reakciós katona, aki nem szerette Hit­lert. Az egykori államfő ham­• Aligha szándékos szerkesz­tői koncepció időzítette köz­vetlenül a Horthy-temetés köz­vetítése utánra a Panoráma is­métlését, melynek első „mű­sorszámaként" öt férfiú ke­rekasztal-beszélgetett Sugár Andrással: öt olyan férfiú, akinek politikai nézeteit nehéz volna a „szocialista" vagy a „liberális" jelzővel illetni. Köztük volt a magyar minisz­terelnök is, aki nyilvános helyütt - pláne médiában - azt hiszem, eddig ily' sok dicsé­retet egyszerre sohasem kapott. (Feszengett is kissé...) Ráadásul nem itthoni őszinte híveitől vagy talpnyalóitól, hanem vezető európai politikusoktól, akik az EDU budapesti érte­kezletén vettek részt. S pont akkor, amikor átülések miatt a kormánykoalíció parlamenti többsége egy főre zsugorodott (50,5%) a három évvel ezelőtti 59,6%-ról. Helmut Kohl német szövet­ségi kancellár (CDU) szerint azzal, hogy az EDU konferen­ciáját Budapesten tartották, demonstrálták, hogy „Antall József és a magyar kormány­koalíció tagja a mi csaló-, dunknak". Egyébként pedig azt is leszögezte: ha a lengye­leket, a cseheket és a magyaro­kat nem veszik fel viszonylag rövid időn belül az EK-ba, ak­Konzervatív terápia kor Németország keleti határa lenne egyben az Egyesült Európa keleti határa is. „Már­pedig ez számomra teljesen elképzelhetetlen " - mondta. (Szándékosan hagyta ki a fel­sorolásból Szlovákiát?) Szólt a volt kommunistákról is, ek­ként: „Úgy gondolom, nem vá­daskodniuk. hanem hallgatniuk kellene azoknak, akik Keleten a káoszt okozták ". Csatlakozott hozzá Carl Bildt svéd konzervatív párti miniszterelnök is. Megem­lítette, hogy mostanában min­den nyugati kommunista párt szocialistává festi át magát, és sürgősen felhagynak azzal, amiért korábban harcoltak. Kijelentette: tudják, hogy a szocializmus maximum a mú­zeumba való. (A volt múzeu­migazgató mosolygott...) Jacques Chirac (RPR-elnök, párizsi polgármester) überelt: azt állította, hogy a marxiz­musból érkezett szocialisták mindenki másnál rosszabbak. A volt keleti blokkból hazánk esélyeit ítélte legjobbnak az EK-csatlakozásra, mégpedig azért, mert „mérsékelt, stabil kormánya van, amely kivívta a külvilág elismerését, s közben a belső biztonságot is bizto­sítja". Alois Mock osztrák al­kancellár, az EDU elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a volt kommunista vállalatok vezérigazgatói jelenleg ugyan­ezen cégek tulajdonosai vagy részvényesei: márpedig ez ugye nem átalakulás. (A kétnapos konferenciáról kiadott közös közlemény egyebek közt a következőket tartalmazza: „A térség országaiban nem szabad elfelejteni a kommunista diktatúra és a szocializmus következmé­nyeit, hanem az államoknak közösen intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megfelelően rögzítsék az utókor számára a kommu­nizmus brutalitásait, kegyet­lenségeit és bűntetteit, hogy a következő' nemzedékek e bűnök, hibák és hibás poli­tika ismeretében levonhassák a szükséges történelmi tanul­ságokat, s ne essenek kísér­tésbe, ne fogjanak hasonló társadalmi kísérletekbe. Hi­szen ez a politika paradicso­mi állapotokat ígér, de a po­kolba viszi az emberiséget.") Mit tagadjam, Hankiss úr „fellépései" és proklamációi helyett jól esett ilyeneket hallani az MTV 1-en, mégis olyan érzéssel keltem föl a fotelból, mint amilyen végigfut egy kisgyermeken hétfőn reg­gel nyolc órakor a suliban, mi­után a vasárnapot a Vidám­parkban töltötte. Mert való igaz, fent idézett urak (és konzervatív pártjaik) meghatározók a mai Nyugat­Európában, s kétségtelenül egymást licitálva udvaroltak nekünk, azt azonban világosan éreztették: az ismert igen kemény gazdasági feltételeket teljesítenünk kell. Mégpedig egyelőre az ő komolyabb ' konkrét - nem csupán dekla­ratív - segítségük nélkül. Ami pedig a teljes jogú EK-tagságot illeti, ki is mondták: az elsőség az EFTA-államokat (az osztrá­kokat. a svédeket, a finneket és a norvégokat) illeti, s majd esetleg utána... Bizonyára még vagy húsz­ezerszer elgondolkodnak ezen a volt vasfüggöny mögötti „dzsumbujon", míg talán elszánják magukat. Csak nehogy akkor már úgy hívják a magyar államfőt, hogy Ruszlán Haszbulatov. S. I. • Külföldi sajtóvisszhang Megosztotta az országot az újratemetés? vainak hazahozatala olyasfajta politikai betegséget váltott ki Budapesten, mint ami Fran­ciaországban jelentkezett an­nak kapcsán, hogy Mitterrand koszorút küldött Pétain sír­jára. " - állapítja meg a lap. • Horthy szombati újrate­metése nem javítja az egyéb­ként is meglehetősen feszült szlovák-magyar viszonyt - írja szombati számában a La Libre Belgique című brüsszeli napi­lap. A jelentós gazdasági gon­dokkal szembenézni kénysze­rülő Meciar számára a „ma­gyar fenyegetés" minden bizonnyal hathatós figyelemel­terelő akcióra ad lehetőséget ­véli Dupre. Kétségtelenül valós bizonytalanság diktálta azonban azt, hogy Szlovákia katonai együttműködési szerző­dést irt alá Oroszországgal (amely egyébként a cseh sajtó szerint „visszatérés Kelet felé", és nem egyeztethető össze a NATO-ba való integrálódással - írja a cikk.) Szlovákiának nincs pénze saját hadsereg felállítására, és nincsenek nukleáris fegyverei sem, mint Ukrajnának, amely­lyel Magyarország elismerte a határok érinthetetlenségét ­állapítja meg a belga napilap. A két vezető osztrák országos napilap véleménye szerint Magyarországot megosztotta Horthy újratemetésének megítélése. Az esemény napján a Der Standard és a Die Presse budapesti tudósításban összegezi a vitát, s mind­két lap lényegében úgy látja, hogy a hivatalos megnyi­latkozások ellenére a temetésnek van némi hivatalos felhangja. A kelet-európai történelem kellemetlen szokása, hogy ki­kel a sírból és riogatja az élő­ket. Magyarország néhai veze­tői különös előszeretettel teszik ezt, és az utolsó a sorban most Horthy Miklós - írta a Finan­cial Times című brit lap szom­bati számában Nicholas Den­ton budapesti tudósító. Bár Magyarország általában az egyik leghaladottabb az új demokráciák közül, a rég ha­lott vezetők kiásása és újrate­metése meglehetősen morbid gyakorlat ott - tette hozzá. A tudósító megemlékezett Rajk László és Nagy Imre újra­temetéséről, melyek a sztálini terror végét, majd a kommu­nizmus csődjét jelezték, és így folytatta: a fehér lovon ülő ten­gerész. a tenger nélküli ország admirálisa és a király nélküli királyság régensének alakjához azonban komikum is tapad. Mindazonáltal Horthy hatal­mas és ellentmondásos jelkép - írta. • Szomszédai szemében Ma­gyarország most egy ős-irre­dentát tisztel meg, és ezzel megerősíti, hogy nem hajlandó a jelenlegi határokat becik­kelyezni a kétoldalú megálla­podásokba. Ez táplálja a gya­nút Magyarország tényleges szándékai felől - mondta a Financial Timesnak Haraszti Miklós SZDSZ-képviselő. A konzervatívok ellenben tagadják a területi törekvéseket és elutasítják, hogy a Horthy­temetés tapintatlanság. ­Mégiscsak jogunk van némi hazafias érzelemhez, nem kérdezhetjük naponta, hogy vajon mit szólnak a románok, a szlovákok és a jugoszlávok ­mondta a lapnak Bethlen István MDF-képviselő. A The Guardian tudósítója is idézte, hogy Antall József magyar hazafinak nevezte az ellentmondásos személyiséget, VIZ-, GAZ-, KÖZPONTI­FŰTÉS-SZERELÉST VÁLLALUNK, tervezéssel, bonyolítással, és anyagbeszerzéssel együtt. Nakoba Bt. Szeged, Szt. Mihálv u. I. T.: 62/325-323. Az Autóklub őszi ajánlata: Aj • Alváz- és üregvédelem svéd technológiával • gépkocsi-vizsgáztatás, környezetvédelmi mérés, vonóhorog-felszerelés, 1' • gépkocsi- és utánfutó-kölcsönzés • segélykérés éjjel-nappal: tel.: 088, autómentés Autóklub, Kossuth L. sgt. 112. Tel.: 474-874. Gyermek­rontó szekta A Buenos Aires-i rendőrség rajtaütött 10 otthonon, ahol egy szekta tagjai szexuális bűntetteket követtek el gyer­mekek ellen. 30 felnőttet vettek őrizetbe. 268 gyermeket petjig orvosok vizsgálnak. A felnőttek közül 12 ellen már vádat is emeltek gyermekrablás és rejtegetés elmén. A többiek kihallgatása még folyik, jelen­tette az AP amerikai hírügy­nökség. Jüan Carlos Rebollo ren­dőrfőnök elmondta, hogy a gyermekek olyanok voltak, mint a kísértetek, szomorú szemekkel, révedező tekintettel, s azt sem tudták, hol vannak. Az otthonokban számos jelét találták a szexuális bűntet­teknek. A szektát „Családnak" hív­ják. Elődje, az „Isten gyerme­keinek,, nevezett szekta volt. amelyet 1969-ben alapítottak Kaliforniában. A szektát 1978­ban feloszlatták, de új nevén ismét életre kelt. A hatóságok több tanút ta­láltak, akik korábban a szekta tagjai voltak, és beszámoltak arról, hogyan éltek vissza szexuálisan a gyermekekkel. Oscar Lause. egy 32 éves ar­gentin férfi a Clarin című Buenos Aires-i lapban el­mondta, hogy 13 éves korától kezdve 10 éven át a szekta egyik otthonában élt, és végül megszökött, látva a szexuális bűntetteket. - Nehéz volt meg­szökni - mondta, hozzászok­tattak bennünket a parancsok végrehajtásához- Semmiféle kérdést sem lehetett feltenni. Abszolút alárendeltség ural­kodott. A volt szektatagok elmond­ták azt is. hogy a csoport tagjai kezdeményezték a gyermekek bevezetését a szexuális tevé­kenységbe, saját édesanyjuk által. Leggyakrabban azonban elrabolták a gyermekeket a szüleiktől - hangoztatta a rendőrség. és beszámolt a zsidó vezetők tiltakozásáról és sok száz ember kormányellenes tüntetéséről. Katona Tamás. Antall Jó­zsef egyik kulcs-munkatársa azonban nem védekezett, mondván, hogy a szombati újratemetésben visszaállítják jogaiba a magyar történelem egy negyedszázadát, és akik Horthyt befeketítik, azok mél­tánytalanul járnak el. - A zsidóknak minden joguk meg­van a tiltakozásra és nekünk minden jogunk megvan elmen­ni Kenderesre - idézte a The Guardian Katona Tamást. Jonathan Eyal, a londoni brit katonai-védelmi tudomá­nyos intézetvezetője így nyi­latkozott a The Daily Tele­graph-nak: - A kormány kényes középvonalon igyek­szik haladni. Amennyire lehet, elébe megy a magyar nacio­nalista törekvéseknek, miköz­ben megpróbálja elkerülni e törekvések erőszakos kitörését. a g Kft­AUTÓS­ISKOLA Következő tanfolyam 1993. szeptember 10-én indul. RÉSZLETFIZETÉS! Szeged, Lugas u. 2PA. Tel.: 62<315-491.

Next

/
Thumbnails
Contents