Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04 / 206. szám

SZOMBAT, 1993. SZEPT. 4. BELÜGYEINK 3 Történelmi, nemzeti és konzervatív! ?) Kisgazdák egyezkedtek • és megállapodtak!?) A történelmi, a nemzeti és a konzervatív kisgazdapártok pénteki, a Képviselői Irodaházban tartott tanácskozásukon megállapodást kötöttek arról, hogy a három pártot a Történelmi Független Kisgazdapárt (TFKGP) neve alatt egyesítik. A három párt egyesített tagsága számára október 16-ra országos gyűlést hívnak össze, amely fórum feladata lesz olyan végleges név meghatározása, amely tükrözi a pártegységet és a polgárság képviseletét. Az egyesített párt ügyeit az átmeneti időszakban a TFKGP kibővített ideiglenes intéző bizottsága látja el. A tanácskozáson a TFKGP képviseletében Morvay István, Horváth László és Rajkai Zsolt, a Nezeti Kisgazda és Polgári Párt részéről Szeghő István és Boross Imre, a Konzervatív Kisgazda és Polgári Párt nevében pedig Németh Béla és Jankovits Tibor volt jelen. Minderről a tárgyalást követő sajtótájékoztatón számoltak be a résztvevők. Hangsúlyozták: az egyesített párt nyitott az alapelveit elfogadó és a hozzá csatlakozni kívánó egyének és szerveződések előtt. Újságírói kérdésre válaszolva Németh Béla elmondta, hogy társával együtt legálisan képviselték a konzervatívokat, mivel mindketten jogosultak a párt jegyzésére. A konzervatív párt által állítólag a tanácskozásra delegált Csizmadia László személyével kapcsolatban kijelentette: az ő részvételéről egy hiányosan összeült országos vezetőség döntött, olyanok előterjesztése alapján, akik erre nem voltak jogosultak. Németh Béla kitért arra is, hogy Csizmadia nem az ez év március 13-i nagyválasztmány által megválasztott tagja az országos vezetőségnek, hanem mint szakértőt vonták be a kilenc tagú elnökség munkájába. Jankovits Tibor ismetetése szerint csak a pártalkotmány alapján megválasztott testületi tag teijeszthet elő bizalmatlansági indítványt más taggal szemben. Ezért Csizmadia Tibornak a Németh Béla elnöki tisztségében való felfüggesztésére irányuló bizalmatlansági indítványa nem legális. • A helybéli méhészegyesület ötlete volt e találkozó, s mivel nekik jutott először eszükbe, hogy az 1945 előtti hagyomány újjáélesszék, ők kerültek a központba. No nem csak ezért, hisz a méhészkedés a Jászságban igen elterjedt foglalatoság. Boros László Tápiószeléről jött. Az utcai elárusítósoron álló személykocsija tetejére és motorházára kitett, üvegekbe porciózott méz mellett egy díszesen faragott, gödöllői anyapároztatót is kitett. A nyugdíjaskorú asztalos ötezer forint mellékesre számított iparos remekéért. - Gondoltam g nagy fölhajtás pár német vendéget is idecsalogat, ők általában venni is szoktak, nemcsak nézni. Korábban kaptárat is csináltam, de nemigen keresik, nem vergődők vele. A méhészkedést ötven éve kezdtem, mivel találtam egy kóbor rajt. A nyolcvan család felét eladtam a tavasszal, ha valaki kérné, a többinek is ez lenne a sorsa. • Beragadt export Mézkóstoló, faragott kaptárral A vándorló méhek példáját követve Magyarország minden pontjáról összejöttek a múlt hét végén a méhészek. A „családi" összejövetel színhelye a Jászberényben megtartott hatodik országos mézvásár volt. A kereskedelmi kapcsolatokat segítő rendezvény mellett ezúttal méhészeti szakma tanácskozásra is sort kerítettek, mivel a korábbi gödöllői Örösi napokat is itt tartotta meg a Magyar Méhészek Egyesülete. Régen volt ekkora szükség az információcserére, a gondok, bajok és a halványan élő remény megtárgyalására. Akárhány méhésszel beszéltem, mind a felére zuhant mézárról, a mézexport beragadt csatornáiról, a magyar termelők kiszolgáltatottságáról sírta el bánatát. A vándoroltatás tetemes üzemanyagköltsége és a méhek táplálására szolgáló cukor drasztikus áremelkedése elvisz minden hasznot. A Magyar Méhészek Egyesülete sátrában rögtönzött okfejtés a nyugaton is érződő recesszióban, s az olcsó, elsősorban kínai beszerzési forrásaikban látta exportcsökkenésünk okát. Illés Kálmán diplomás állását cserélte fel főállású méhészetre, s a szervezetnek is szorgos tagja. Ő a saját családja és 180 méhcsalád túlélését úgy próbálja megoldani, hogy kórházakat, természetgyógyászokat keres fel, s ad el nekik a kereskedő kiiktatásával mézet, s a korábbi kizárólagos nagytételű árusítással szemben már az üvegenkénti eladásra is ráfanyalodott. A megoldást természetesen ő sem ettől váija. Az ideiglenesen 20-ról 30 százalékra emelt export támogatást biztató jelként értékelte. Talán a terméktanácsba tömörült méhészek és kereskedők többet is elérhetnek, s kikényszeríthetik a világpiaci versenyképességhez szükséges lépéseket. E sokrétű problémakört tükröző példa, hogy, míg a cukor világpiaci ára 30 forint, ők a védővámmal megduplázott áru cukrot etethetik a méheikkel, még ha kapnak is engedélyt az importra. A répa- és cukortermelőkkel e tekintetben ellentétes az érdekük. T. Sz. I. a MMf /] 1 z utóbbi időben elég sok kritika érte a Szerencsekerék CJ-J című műsort. Jogosan vagy jogtalanul? Lényeg az, hogy nagyon sok tévénéző ízlését fólpiszkálta, kezdve az eddig megszokott vetélkedőkhöz képest bornírt szellemtelenségével, egészen odáig, hogy minden lappangó indulatot félretéve rámondták: „nyálas". Ez a jóindulatú fanyalgás - a játék jellegét is figyelembe véve - a reklámiparnak szól, annak, ahogyan a hagyományos mosópor helyett átmossák az agyunkat új, színtartó mosóporokkal, aztán szárazra centrifugázzák, szánkba nyomnak egy túltengő gyomorsavkészletben oldódó cukorkát, a hátunkra robbanómotoros gyümölcsmixert kötnek, és beültetnek egy olyan autóba, ami még a kimosott agy gondolatára is lefékez. És ekkor, az elégedetlenkedő tévénézők lehűtésére és hígítására, bedobták a nagy játékmestert, Vágó Istvánt, kinek személyéhez csupa kellemes emlékek fűződhetnek. Az új műsort, a Mindent vagy semmit.', láss csodát!, épp a Szerencsekerékben hirdették, reklámozták. Az előbbiekkel összevetve, ez meglehetősen disszonáns húzás volt. Nem lehetett igazán érteni, hogy a nagy játékmester miért velük állt le bratyizni? A válaszokat gyors egymásutánban sorolhatjuk: pénz, magas nézettségi index, azaz jó reklám, és, erre gondolni se mertünk, mert a nagy játékmester is beadja a derekát. a

átva a vetélkedőt, vegyes érzelmekkel nyugtázhatjuk: van benne egy kis inteligencia, van benne reklám, tehát agymosás, van benne csinibaba, és van benne valami egészen komikus és egyben visszataszító báj is. Mindezzel együtt, mint magánszemély, én lenyeltem a békát. Osztrák-magyar étterem Koncertek és színpadi műsorok szervezését vállaljuk reprezentatív teraszunkon. Telefon: 312-436. Szeged, Sóhordó u. 18. Megalakult a Magyar Piacpárt Magyar Piacpárt néven új párt alakult, amelynek alapító okiratát pénteken nyújtották be a Fővárosi Bírósághoz. A párt a Monopoly csoporthoz tartozó négy országgyűlési képviselő, Bálás István, Halász István, Szilasy György és Zacsek Gyula kezdeményezésére jött létre. Mint ismeretes, Bálás István és Zacsek Gyula a hét elején közölte hivatalosan elhatározását, hogy lemond MDF-elnökségi tagságáról. A Magyar Piacpárt ideiglenes elnöke Bálás István, a szervezetet héttagú ideiglenes elnökség vezeti. A megalakulásról kiadott közlemény szerint az új párt kiemelt feladatának tekinti a nemzeti összefogást a nemzetgazdaság védelme érdekében; a nemzet erkölcsi és tudati talpraállítását, valamint a politikai-gazdasági rendszerváltozás határozott végrehajtását. A célok között szerepel ezen kívül a nemzeti érdek középpontba állítása, a magyar állapolgárok „gazdatudatának" kialakítása és tulajdonszerzésének elősegítése, a hazai vállalkozók támogatása, a nemzeti középosztály megteremtése, a határokon túli magyarsággal való gazdasági és kulturális kapcsolatok ápolása. Sepsey Tamás nem tudott a szerződésről - Nem tudtam az Állami Vagyonügynökség és a Magyar Fórum Kft. között a privatizáció népszerűsítését szolgáló fdm elkészítésére létrejött szerződésről - jelentette ki Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője pénteki nyilatkozatában. Az államtitkár leszögezte, hogy a nevét hozzájárulása nélkül szerepeltették a nagy vihart kavart megállapodásban. Nem jött létre szerződés közte és a Magyar Fórum Kft. között az elkészítendő film lektorálására. Sepsey Tamás közölte azt is, hogy amennyiben részére szakvéleményezésre a kárpótlással kapcsolatban átadták volna a film forgatókönyvét, akkor azt mindennemű anyagi ellenszolgáltatás nélkül lektorálta volna kárpótlási jogi szempontból. Módosított E-hitel-rendelet A kormány költségvetési támogatást nyújt legfeljebb 400 millió forint erejéig a Hungária Televízió Alapítványnak, ezzel egyidejűleg felkéri az alapítványt, hogy ugyanekkora összegről mondjon le a pótköltségvetésben számára jóváhagyott beruházási keretből jelentette be Juhász Judit a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A továbbiakban elhangzott, hogy a kabinet módosította az Egzisztencia-hitelről szóló rendeletet. Lehetővé tette, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévó ingatlanok - így a volt szovjet katonai létesítmények - végleges hasznosításakor az adósságteherrel és a ráfordításokkal csökkentett teljes nettó bevételrész kifizetéséhez is felhasználható legyen az Egzisztencia-hitel és a részletfizetési kedvezmény. • Csurka István és Mónus Áron először 1990. tavaszán találkozott egymással Hódmezővásárhelyen. Legutóbb augusztus elején futott össze a két íróember egy „magyar utas" rendezvényen, ami után Mónus azt nyilatkozta a sajtónak: Csurka hiteltelenné vált a szemében. - '90 márciusában felhívtam Csurka figyelmét azokra a rendkívül érdekes dokumentumaimra, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy az antiszemitizmust a szabadkőművesek, s főleg a zsidó szabadkőművesek szítják - kezdi Mónus Áron a beszélgetést. Említettem neki, hogy erről könyvet készülök kiadatni. Rögtön megadta a telefonszámát. Bevallom, nekem akkor még hitelesnek tűntek Csurka megnyilatkozásai és írásai. Azt hittem, harcostársat találok benne. Ereztem, láttam, hogy valamit ismer a témából, de a lényeget, azt, amit én tudok, s dokumentumokkal bizonyítok is, nem tudja. Amikor elmentem a lakására a kéziratommal, szóban ígéretet tett, hogy ha megjelenik a könyvem, akkor mellém áll támadás esetén. • Könyvét, az Összeesküvés: A nietzschei birodalom címűt a megjelenés után egy hónappal betiltották. A Parlamentben interpellációk hangoztak el, amelyekben a felszólaló, Gadó György antiszemitának minősítették művét. Ez ellen viszont senki sem interpellált. Csurka, amikor legutóbb itt járt Vásárhelyen, azt mondta: nem érezte indíttatva magát, hogy ügyében felszólaljon. Vajon miért? - Hangsúlyozom: nem kell(ett volna) kiállni a könyvem mellett, nem kell(ett volna) vele egyetérteni. Csak néhány kérdést kellett volna feltenni a miniszterelnöknek. Például: Hogyan lehet könyvem MaMiért lett hiteltelen Mónusnak Csurka? Amikor még szent volt a béke (Fotó: Enyedi Zoltán) gyarországon antiszemita, ha Svájcban, Franciaországban, Izraelben nem az? Vagy: Hogyan üldözhetnek és tilthatnak be egy történelmi tanulmányt, ha azt az Alkotmány 70/G paragrafusa tiltja? Ezekhez a kérdésekhez még a könyvet sem kell elolvasni. Csurka egyébként azért nem érezte magát indíttatva, mert a könyvemet, s ezt bizton állítom, felhasználta a Néhány gondolat... című tanulmányában. Mint ahogy felhasználta Szárszón is. Engedje meg, hogy felolvassak egy részletet Csurka tanulmányából (az MTV és a Magyar Rádió vezetőinek kinevezéséről van szó): „... Göncz nem-et mond, mert a háta mögött állók, a kommunista, a reformkommunista, a liberális és a radikális nómenklatúrások, a párizsi, a New-york-i és a tel-avivi összekötők ezt parancsolják neki...". Nos, könyvemben bizonyítékokat hozok arra, hogy a szabadkőművességnek a fenntebb felsorolt városok a világközpontjai, bár New Yorkot és Washingtont azonos értelemben használják. Csurka egy TVinteijúban nem tudott választ adni arra a riporteri kérdésre, hogy honnan vette a köztársasági elnök párizsi, new-yorki és tel-avivi kapcsolatait. A válasz pedig egyszerű: tőlem, én vagyok a forrás. Ezért nem érezte magát indíttatva. Ha valaki figyelmesen elolvassa a könyvemet és Csurka tanulmányát, érdekes dolgokra bukkanhat. Például: ahol én szabadkőművest írtam, & liberálist ír. Egyébként könyvem megállapításait Csurka szívesen alkalmazza a magyar valóságra. • A szárszói konferencián a népnemzeti szónokok keményen támadták a liberálisokat. Csoóri szerint például a liberalizmus kísértete járja be a világot. De hasonlóképpen nyilatkozott Pozsgay is. - Csoóri és Pozsgay szintén az én könyvemből vett át bizonyos dolgokat. Ehhez csak annyit: én hoztam először nyilvánosságra a világon azokat, a bizonyítékokat, amelyekből kitűnik, hogy a szabadkőművességnek egyetlen célja van: az új világrend, a zsidó szabadkőműves világbirodalom megteremtése. Régebben az osztályharc volt a propagandahadjárat „fegyvere", most a piacgazdaság. Piaci törvények, piaci szabályok - hangsúlyozzák. Emiatt kell szinte fillérekért eladni külföldieknek gyárainkat, bányáinkat és földjeinket. Ha pedig valaki szól ez ellen, azt lefasisztázzák. Szabó C. Szilárd