Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám

PÉNTEK, 1993. SZEPT. 24. Mozgósítani a test energiáit HAZAI TÜKÖR 7 Felvételünk a kisegítő iskolai foglakozáson készült. (Fotó: Schmidt Andrea) • A gyerekek próbáltak kon­centrálni. Több-kevesebb si­kerrel. Halkan szólt a zene. Kukucskáltak, egymást biztat­ták, csukják be szemüket, mert az a feladat. Tanáruk, gyógy­pedagógusuk szerint már ez is szép eredmény, mert nem erős­ségük az öszpontosítás, a fi­gyelem. Elena Orlova orosz para­pszichológus, természetgyó­gyász a szegedi Osztrovszkij utcai kisegítő iskola négy cso­portjában a szülők beleegyezé­sével tart „foglakozásokat", dolgozik karitatív alapon. El­mondta, hogy hét kezeléssel és az ellenőrzésekkel, a test „gyenge pontjának" megkere­sésével, a tartalék energiáinak mozgósításával kedvező válto­zások állhatnak be. Javulhat a koncentráló képesség, de a több gyereknél is gondot oko­zó bépistlés megszüntethető. A mozgássérülteken is segíthet ez a módszer. A természetgyógyász egyéb­ként október végéig az új­szegedi Petro Hotelben fogadja a betegeket kedfltől péntekig délután 6 és hét között. • Erősen szaporodik Magyar­országon a városok száma. Az 196l-es kiadású Új Magyar Lexikon még csak 4 megyei és 58 járási jogú várost sorol fel Budapest mellett, az 1985-ös helységnévtár már 109 város­sal számol. Jelenleg pedig im­már 188 a várossá nyilvánított települések száma és több tucat jelentkező reméli, hogy a kö­zeli jövőben elnyerheti e címet. Nem kellene megálljt paran­csolni? - kérdeztük dr. Sóvágó Lászlót, az Országgyűlés ön­kormányzati, közigazgatási, rendőrségi és belbiztonsági bizottságának alelnökét, aki a közelmúltban Hajdúszoboszlón részletesen ismertette e témá­ban is a kormány álláspontját. - Mindenképpen üdvözlen­dő volna a városi címért harco­ló települések vezetőinek ön­mérséklete - mondta dr. Sóvá­gó László, de rögtön hozzátet­te: - Ám erre aligha lehet szá­mítani, így inkább a törvényi előírásokat kellene megszigo­rítani. • Miként gondolja? - A jelenleg érvényes ön­r — • --^i Forrás bárban II 1993. szeptember 24-én i 22 órai kezdettel NAGY BANDÓ ANDRÁS és BONCZ GÉZA-NÁDAS GYÖRGY szerepel A bár műsora 0,30 órakor kezdődik Belépőjegyek: 400 Ftlő Asztalfoglalás a 430-130518 mellék L vagy személyesen. | • ' *ÜÍD Legyenek-e újabb városaink? kormányzati törvény e téren igen szűkszavú. Eszerint egy község várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha fejlettsé­ge, térségi szerepe indokolja e cím viselését. Ezek pontos mérceként nem alkalmazható kritériumok, s részben emiatt máris több a város - legalábbis szerintem -, mint amennyi in­dokoltan viselhetné e cfmet. Különösen az utóbbi időszak­ban tapasztalható az újabb tele­pülések tömeges „előrelépési" kérelmeinek jelentkezése. • A rendszerváltás előtt a várossá nyilvánítással köz­ismert politikai és gazda­sági előnyök jártak. Ma ezeknek a többségére már nem számíthatnak a telepü­lések. Mégis, miért tartják fontosnak a községek, hogy kiemelkedjenek a sorból? - Egyetlen számottevő több­let-jogosultság illeti meg a vá­rosokat: a polgárok befizetett adójából több térül vissza, mint a községek esetében. És persze nem szabad megfeledkezni ar­ról az eszmei értékről sem, ami a köztudatban egy városhoz ta­pad a kisebb településekkel szemben. • Ön az MDF parlamenti frakciójának tagjaként a feltételek szigorításáért, pontosabban meghatározá­sáért emelt szót, kormány­zati egyetértésre hivatkozva. Indokoltnak tartaná lélek­szám szerint is meghúzni azt a határt, amelytől egy település egyáltalán kezde­ményezhetné, hogy várossá nyilvánítsák? - Természetesen, habár hal­lottam az ellenérveket: jó né­hány nyugati országban né­hányszáz fős lakosságú város­kák is léteznek. Csakhogy ott más infrastruktúra, más köz­igazgatási rend és más gazda­ság működik. Én úgy vélem, hogy nálunk 3000-3500 fős lé­lekszám alatt nem szabad váro­si rangot adni egy település­nek! E fölött is csak akkor, ha minden feltételnek meg tud fe­lelni. De hangsúlyozom: ez csupán személyes véleményem - tudom, hogy sokan nem így gondolják. A döntés csak az önkormányzati törvény két­harmados szavazati többséget igénylő megváltoztatása útján lehetséges. • Mikor kerülhet erre sor? - Ebben a parlamenti ciklus­ban már aligha. MTI • A tehetség kincs - de az adóbevétel is az Alapítványok a tehetséggondozáséit Az állami és önkormányzati anyagi eszközök még sokáig nem fogják biztosítani a tehet­séggondozáshoz szükséges hátteret, ezért van hiánypótló szükség a különböző alapítvá­nyokra és azok országos pályá­zataira - mondotta az államtit­kárhelyettes. Gábor József úgy ítélte, hogy az új közoktatási törvény az önkormányzati is­kolákban is kiemelt jogi kere­teket ad a tehetségek felkarolá­sára. Persze az alapítványok fő célja megmarad: támogatni azokat a tehetséges gyerekeket, akiknek életkörülményeik, le­hetőségeik nem mindig enge­dik meg a kibontakozást. En­nek megvitatása céljából szer­veződött a konferencia is, ame­lyik az alapítványok munkájá­ról és gondjairól feljegyzést küld majd a kultusztárcának. Gondok pedig vannak, jó­részt anyagiak. A Pénzügymi­nisztérium adózásról szóló tör­vénytervezete például 5 száza­lékos adóküszöböt szab meg az eddig költségekből leírható, alapítványi számlára átutalt összegekre. Erről Gábor József úgy fogalmazott, hogy az ala­pítványi konstrukció, egyes alapítványok „pénzeltűntető csatornaként" működnek, a költségekből leírt összegek pe­dig magánszemélyek zsebébe vándorolnak, aminek csak az alapítványi öntisztulás lehet az ellenszere. Az államtitkárhelyettes a konferencia szünetében vála­szolt a Délmagyarország ezzel kapcsolatos kérdéseire is. • Nagyon keményen fogal­mazott az adózási visszaélé­sekkel kapcsolatban. Mire alapozza a feltevéseit? - Az alapítványok számlá­jára átutalt összegeket az adó­bevallások jelentős részénél, mind a személyi jövedelemadó esetében, mind a társasági adó­nál jelentős adóalapcsökkentő tényezőként lehet használni. Viszont vannak olyan, jogi eszközökkel nagyon nehezen bizonyítható tapasztalatok, hogy az alapítványok „dobban­tódeszkái" a pénznek, ami egy Fotó: Schmidt Andrea második, harmadik körben ér­hető tetten. A gyanú szintjén arra lehet következtetni, hogy azok adnak nagy összegű ado­mányokat, akik az adóleírás más technikáját is igénybe ve­szik, ami úgymond a jogi kere­teken belül van. Tehát feltűnő néhány olyan szervezet és sze­mély, akik bevallottan hatal­mas jövedelem után sem fizet­nek adót. Miután a bevallások tartalmazzák a közérdekű célú befizetéseket, ez nyomon kö­vethető. • Hogyan konkurálhatnak majd az iskolák a tehetség­gondozó alapítványokkal, ha maguk is súlyos anyagi helyzetben vannak? - A törvényes eszközök és keretek az új törvény folytán immár megvannak. Az iskolák ezzel eddig is foglalkoztak, vagy foglalkoztak volna. Most már legitim módon tehetik. Rohamosan csökken a gyerek­szám, miközben az infrastruk­túra és a pedagógusképzés vál­tozatlan. Azt próbáljuk elérni, hogy ilyen körülmények között ne a kapacitás szűküljön, ne csukjanak be iskolákat, ne le­gyenek munkanélküliek a pe­dagógusok, hanem a meglévő szellemi, anyagi kapacitást a minőség javítására fordítsuk. Kevesebb létszámú osztályok lehessenek és olyan tanterv, ami kibontakoztatja a rendszer­ben lévő többletlehetőséget. Tehát relatív és nem extenzív bővítésről beszéltem. P. I. ELETJARADEKOT biztosítunk ingatlanért idó's személyeknek. Szerződésben biztosítottak szerinti pontos, megbízható fizetés, biztos anyagi háttérrel. Gondozás is megoldható. „Nyugodt nyugdíjasévek 609 977" jeligére a Sajtóházba. Továbbra is előnyös a tavalyi betét! Értesítjük azon betéteseinket, akik a tavaly decemberi akciónk során helyezték el megtakarításaikat, hogy lekötött betétjeik után, szeptember 30-tól továbbra is bruttó 18,75% éves kamatot fizet a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet. Pamper az Ön partnerc Vegyiáru- és papírnagyker. Szeged, Szabadkai út, a Maty-éri evezőspálya területén. Akciós áraink — viszonteladóknak, áfás áron: Tomi Kristály 2,4 kg 296 Ft. Pampers, minden fajta 502 Ft Szegeden díjtalan kiszállítás! Rendelésfelvétel: tel.: 62/314-116, fax.: 324-322 < Kiseladás: Szeged, Csongrádi sgt. 38. ÉL Szőreg, Magyar u. 199. ^ Az Ön partnere ^Pamper • {Folytatás az 1. oldalról.) A feldolgozóval, pincével rendelkező kis és közepes ter­melők mint eddig, most is el­szűrik a maguk és kialakult pi­aci környezetük igényének megfelelő mennyiséget. A sző­lő eladására fanyalodók már a korábbi években átestek a tűz­keresztségen, amikor a volt fel­vásárlók tőke htján kifaroltak az üzletből. Kényszermegol­dásként a szedd magad akciók és a bérfeldolgozás kínálkoz­tak. Vajon az idén is ? - Kistételű eladásra, szedés­re vonatkozó újsághirdetést több környékbeli helységből adtak fel mostanában. A Dél­Alföldi Pincegazdaság pincé­szetei közül egyedül a csongrá­di működik, s bérfeldolgozást is vállal. Kékszőlőből 12 ezer mázsára számítanak. A déli, határmenti térségben csupán a pusztamérgesi Rizling Szövet­kezet és a Berla Kft. dolgoz fel szőlőt, elsősorban fehéret. Egyébként a bérfeldolgozás ta­valyihoz hasonló állami támo­gatására kapott Ígéretet eddig még nem követte rendelkezés. A pinceleltár sokat elárul a szőlészet-borászat leépülésé­ről. A pincegazdaság eladott mórahaimi pincészetéből az új, bács megyei tulajdonos lesze­relte és elszállította a berende­zéseket. Az ásotthalminak is új a tulajdonosa, de egyelőre zár­va tart. Épp a napokban jelent meg a hirdetés, hogy az üllési, kisteleki és a hordósborok for­galmazásáról ismert szegedi I­Cserebogár rágta „statisztikai,, szőlősor. Levél is csak mutatóban (Fotó: Schmidt Andrea) Pinceleltár Vékonydongájú szüret es pincét is eladja a felszámo­ló. Az ágazat jövője szempont­jából nem mellékes, megve­szik-e, kik lesznek azok, s egy­általán borászkodni kívánnak-e. A Saszla fajta zöme az idén csemegeszőlőként lelte meg pi­acát. Most inkább a tömegbort adó fajták vannak soron, s 10­12 forint körüli árakról hallani. Az Alföldi Szóló- és Borter­melók Egyesületének ajánlásá­val ez jórészt megegyező. Kérdés, hogy a minőségiek 14­16, és a különleges minőséget adók 16-19 forintos mércéjét alátámasztja-e majd a kereslet. Egyébként létezik-egy must­fokhoz kötődő értékrend is, fo­konkénti átlagban 1-1,20 körü­li értékben. A vételi ajánlatok­ra jellemző az egyösszegő ki­sebb ár, s a pár forinttal maga­sabb, de- két, vagy több részlet­ben kifizetve. Alig akad terme­ló, aki az utóbbit memé válasz­tani. Csongrádon a pinceszö­vetkezet vásárol most, másutt leginkább Bács megyei vállal­kozók jelentkeztek. Valószínű, hogy aki elég tő­keerős, s készletezni tud, az nem csinál rossz befektetést ha pincében „érleli" a pénzét. Az elmúlt években felhalmozódott borkészletek fogytával vélhe­tően a mostani legális és adót tartalmazó, 40-50 forintos kan­nás bor áraktól is búcsút lehet majd venni. A termésbecslés szerint kö­zepes, hektáronként 5-6 tonna a művelt területek hozama. A várható statisztikai átlag csak 2,2 tonna. Az elhagyott szőlők nagyságrendjére ebből is kö­vetkeztethetünk. Új telepítésről mostanság nem hallottam. Ez az év is feliratkozik a többi át­meneti mellé. Tóth Szeles István

Next

/
Thumbnails
Contents