Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám

PÉNTEK, 1993. SZEPT. 24. KULTÚRA 5 • A rockopera nem lesz a szabadtéri műsorán Szegeden van az Atilla sírja Az elmúlt napokban több írásunkban is feltettük a kérdést: lesz-e bemutatója Szörényi Levente Atilla című rockoperájának a jövő évi Szegedi Szabadtéri Játékokon? Ami annál is érdekesebb, mert az Attila megírására 1987-ben Szörényi Leventével és akkori szerzőtársával, Bródy Jánossal a szegedi szabadtéri igazgatója. Nikolényi István kötött szerződést. A rockoperát viszont idén mutatták be - a Margitszigeten. Tavasszal színpadra viszik - az Erkel Színházban. Az ,atilla-történetet" Nikolényi István meséli ei. • Szent Gellért ünnepe A vértanú szellemiségét ápolja az ereklyék őre - Amikor a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója iettem, 1987-ben elkészítettem a következő évekre három alapszerződés tervezetet. Az egyik az 1988-as Don Carlosra, a másik az 1989-es Turandotra vonatkozott - e két előadás megvalósult. A harmadik volt az Attila rockopera, amelyre 1989-es elkészüléssel - szerződést kötöttünk Szörényi Leventével és Bródy Jánossal. Közben jött a rendszerváltozás, történt ami történt, ők szembekerültek egymással, de ettől függetlenül Atilla-ügyben még tavaly decemberben Szörényi Leventével volt egy nagy beszélgetésem a Budapesti Körszálló tetején. Akkor az volt a terv, hogy miként az István, a királyt is, valahol nagy szabadtéri környezetben - a budai hegyekben - csinálják meg, filmfelvétellel összekötve. Koltay Gábor, akivel szintén tartottam a kapcsolatot, már korábban is emlegette a „színpadra csalogatást", mert a megváltozott politikai és főleg gazdasági körülmények közepette nem látta realitását a bemutatónak a budai hegyek között. Jó, mondtam én erre, legyen elsőbbsége a nyilvános filmfelvételnek, de a következő évben - tehát gyakorlatilag idén nyáron - megcsináljuk Szegeden is. Tehát Szörényi Leventével én lényegében megerősítettem a 87-es szerződést, bár ő tavaly decemberben csak Nemeskürtyről beszélt, mint szövegíróét, Lezsák Sándor nevét nem említette. Úgy éreztem, Bródy János kiválásával, akinek a szövege az István, a király után számomra garancia lett volna, szétzilálódtak a dramaturgiai szálak. • Ekkor már közbejött a Margitsziget. - Amikor bejelentették, hogy a Margitsziget eljátssza az Attilát, egy fesztiválszövetségi ülésen jeleztem Koltay Gabinak, hogy ezzel probléma lesz, mert nekem van megírási szerződésem rá. Nyilván tudott róla, de semmi pontosat nem mondott. A dolog azért pikáns, mert a fesztiválszövetség elnökségében ő is benne van (Nikolényi István a szövetség elnöke - a szerk. megj.), s ez az ügy, mint etikai kérdés a mai ülésünkön valószínűleg elő fog kerülni. Felmerült, hogy megcsinálhatjuk közösen is a Margitszigettel. Koltay nem zárkózott el tőle, de későbbi nyilatkozatai értelmében azt kellett látnom, hogy az Atillát egyértelműen a Margitszigetre szánják. • Hogyan reagált erre a szerződés egyik aláírója, Szörényi Levente? - Levente érezhette, hogy valami nem tiszta, mert írt nekem egy levelet. Leírta, hogy a szerződésünket, minthogy 89re nem készült el a mű, meghaladta az idő, tehát részéről mintegy felbontottnak tekinti. A szerződésben megírási díjként tulajdonképpen nevetséges összegről, 15-15 ezer forintról volt szó, de Szörényi és Bródy felvették. A törvények akkor ennyit írtak elő, viszont utána minden előadáson ketyegett volna a szerzői jogdíjért járó százalék, ami nem kis összeg, ha jó darab születik. Egyébként pontosan Szörényi Levente kért meg annak idején a szegedi szabadtérivel kötött szerződés publikálására, mondván, hogy foglaljuk le az Atilla-témát, mert sokan bóklásznak utána a levéltárakban. Ezt 1987-ben a Vasárnapi Hírekben meg is tettem. • Mi a helyzet ma a szerződéssel? -Én ezt a szerződést teljesen érvényesnek tekintem, mert attól, hogy valaki 89-re nem teljesít valamit, attól még később teljesítheti. Nem tudom elképzelni, hogy ha Verdi a Milánói Scalanak aláír egy szerződést, mondjuk a Nabucco bemutatására, akkor azt a nápolyi San Carlo-ban mutassák be. Ezek után nekem szembesülnöm kellett azzal, hogy indítsak-e egy olyan pert, amelyben a körülmények alakulása folytán nevetséges szerepet kell elvállalnom, lévén felszínre kerülne a SzörényiBródy páros összes politikai vitája. Tény, hogy különváltak és jogilag kimutatható, hogy a szerződést nem tudták teljesíteni. De miután a Margitszigeten a szegedi szabadtérihez hasonló körülmények között végülis bemutatták az Atillát, a pert meg lehetne nyerni. Kérdés, ki nyerne belőle? Tulajdonképpen senki. Ezek után úgy döntöttem, megnézzük, milyen a nyúl és érdemes-e meglőnie a vadásznak. Megnézzük, milyen az előadás, utána pedig eldöntjük, pert indítunk, idehozzuk a darabot Szegedre, vagy harmadik megoldást választunk. • Nyáron volt alkalma megtekinteni. Milyen volt a nyúl? - Az én teljesen személyes véleményem szerint Szörényi Leventének ez a darabja nem sikerült. Koltay Gábor rendezése sokkal erősebb, mint a darab. Azok a körülmények, amik ott a Margitszigeten megteremtődtek, nagyon a kezére játszottak Koltaynak, akinek amúgy is a színpadi látványosság az erőssége. Azt a füstlátványosságot például a szegedi szabadtérin nem lehetne megcsinálni, a lovasokról nem is beszélve. Az anyagi része volt a másik tényező, ami miatt én nem is nagyon erőltettem a dolgot. Ha tőlem a Levente annak idején megkérdezi: kifizetsz-e nekem 200 millió forintot, erre azt mondom, hogy az én egész éves költségvetésem 20 milliós bevétellel együtt is csak 60 millió, úgyhogy a válasz meg is születik. Most is úgy érzem, a darab költségvonzata nem állt összhangban a várható sikerrel. Pláne a sikertelenséggel. • Tehát nem lesz szegedi Atilla? - Közben mi elkezdtünk másban is gondolkodni, előkerült az Elisabeth és a Miss Saigon musicalek esetleges bemutatása, így hát nekem választanom kell a Miss Saigon magyarországi bemutatója, vagy egy olyan szegedi Attila között, ami Margitsziget és az Erkel Színház után érkezik Szegedre - ahhoz képest, hogy a- darabot én írattam. Jelen pillanatban nem érzek indíttatást a bemutatásra. Elképzelhető, hogy ha a jövő nyárra tervezett négy „húzódarab" nem jön össze, akkor mégis műsoron lesz, de az én palettámon az Atilla jelenleg csak az ötödik. A Margitszigeten tizenhat előadás volt, esténként 2500 nézővel, az Erkelben is lesz ugyanennyi. Ezek után nem lesz a darabnak olyan súlya, hogy Szegeden a nekünk szükséges legalább hat bemutatást megérje. Ha ezeket összerakom, most azt keli mondanom: nem. • Mit fog lépni az etikai kérdésben? - Beszélünk majd róla, de pert nem indítok. En Szörényi Leventének is megírtam, hogy nagyon tisztelem és nem akarom öt kirakatper elé állítani, amelybe más dolgait is belegyömöszöljük. Ha a megírási díjban millióim feküdnének, az más volna. Akkor a befektetésről el kellene számolnom a közgyűlésnek, mint megbízómnak. így azonban semmi értelme a pernek. • Akkor sem volna értelme, ha Szörényi Levente zseniális darabot Irt volna? - Az más. Akkor természetesen most nagyon kedvező feltételekkel hoznánk le. Akkor vagy pereltem volna a Margitszigetet, mert egy mással kötött megírási szerződés ellenére bemutatta a darabot, vagy ideadták volna nekünk abszolút kedvező anyagi feltételekkel. Ami viszont egy esetleges átdolgozást illetne, nem hinném, hogy könnyen megvalósítható, lévén a teljes hangzóanyag play back. Vagyis élőiről kellene kezdeni a műtermi felvételeket, melyek költségvonzatáról jobb nem is beszélni. Panak József A Dóm téri plébániahivatal tegnap hétköznapi „munkarendben" dolgozott - Ábrahám István plébános orgonaművészekkel tárgyalt; az előszobában egy Tdős ember sorára várt, mivel „életbevágóan fontos" ügyben, négyszemközt akart szót váltani a plébános úrral; egy harmincas fiatal családi problémáit jött megbeszélni, ő volt a türelmesebb... A dolgozószoba ablakai a térre nyílnak, behallatszott a dóm karbantartóinak munkazaja, s párbeszédünk előtt még egyszer áttekintettem a holnap kezdődő, kétszer 24 órás Szent Gellért ünnepek műsorát. Szombaton ifjúsági napot tartanak a dómban, vasárnap 10 órától Gyulay Endre megyés püspök szentmisét celebrál és szentbeszédet mond, délután fél 6-kor ünnepélyes vesperás lesz, utána a 18 órai szentmisét és szentbeszédet Ábrahám István prépost, a Szent Gellért ereklyék őre mondja. A plébános úr, aki a kerületi esperesi teendőket is ellátja, miután irodájában helyet foglaltunk, imigyen fogalmazott: - Egyházmegyénk első püspöke, Szent Gellért vértanú ünneplése során nagy fontosságot tulajdonítunk az ifjúságnak. Az egyházmegye új határai miatt az immár 15 éves múltra visszatekintő ifjúsági nap püspökségünk szellemiségét új területeken érvényesíti. Új plébániák kapcsolódnak be az ünnepi megemlékezésbe. • Mióta beszélhetünk a „Szent Gellért-ereklyék őre" címről? - Pontosítani szeretném; 1930 és 1992 között a titulus meghatározása: Szent Gellértereklye őre. Egyes számban. • Ismertessük a történetét! - Glattfelder Gyula püspök 1930-ban alapította a Szent Gellért prépostságot. Akkor hozatta az első ereklyét Velencéből. Sopsits Jánost, a püspöki iroda igazgatóját nevezte ki első prépostnak, tehát az ereklye őrének. Sopsits János halála után Molnár Antal plébános fett az ereklye őre - mikor ő nyugdíjba vonult, Udvardi püspök 1984-ben egyházjogi határozatot hozott, melynek értelmében a mindenkori belvárosi plébános látja el a Szent Gellért-ereklye őre tisztéi. • Közeledünk a mához... - A velencei pátriárka hozta a második ereklyét - íme az 1992. szeptember 15-i dátumot viselő adományozó okirat. • Mi az ereklyék őrének feladata? - A titulus megfogalmazza a kötelezettséget, azon túlmenően fontos a népszerűsítés, Szent Gellért munkájának és tiszteletének ébrentartása, ájtatosságok szervezése. Röviden: Szent Gellért szellemiségének ápolása. • Ma, szeptember 24-én van Szent Gellért ünnepe. A holnapi és vasárnapi megemlékezés alkalmával mit üzen az ereklyék őre az olvasóknak? - Szeretettel várjuk a kivilágított oltár elé az érdeklődőket és a híveket. Felemelő érzés az ereklyék előtt számot vetni önmagunkkal. Egy ősegyházi hagyományra is szeretném felhívni a figyelmet: a plébániák friss terményből felajánlásokat hoznak a püspöknek, Szent Gellért mai utódjának. Kenyeret, búzát, bort, szőlőt. A folytonosság és az egyetemesség jegyében. Pataki Sándor Az első Bay-intézet rekordjai Ma nyílik Szeged új kutatási intézménye • (Folytatás az 1. oldalról.) - Semmiféle titok nincs, mindössze arról van szó, hogy ismét igazolódott, amiben eddig is hittem: a jól megtervezett, szívós, sok munka eredményes. • Nincs talán egy éve sem, hogy Pungor Ernő tárcanélküli miniszter, az OMFB elnöke éppen Szegeden beszélt a Bay Alapítvány terveiről, de - őszintén szólva - ezek akkor meglehetősen távoli céloknak tűntek. Mi a hiteles történet? - A József Attila Tudományegyetem rektora 1991 decemberében kapott egy levelet Pungor Ernőtől, amelyben a miniszter úr azt írta, hogy a német Fraunholerhálózat mintájára létre kíván hozni Magyarországon egy alkalmazott kutatás-fejlesztési hálózatot; az egyetem vezetője adja tovább ezt az információt a tanszékek vezetőinek. • Bocsásson meg, típusosán olyan ez a levél, amely az „irattartóban", azaz a szemétkosárban szokott kikötni... - Csakhogy ez eljutott hozzám. Nálunk, a JATE Biokémiai Tanszékén 1974 óta a biokémiának két olyan ágát - a környezetbiokémiát és a biotechnológiát - művelik, amely kutatási területek szinte fölkínálják magukat, ha alkalmazott kutatási intézet alapításáról van szó. Ez a 15-20 fős csoport önfenntartó volt hosszú évek óta, ipari és mezőgazdasági cégek megbízására dolgozott. Én 1988-89-ben Humboldt-ösztöndíjasként Németországban voltam és a kutatás-tanítás mellett tudatosan törekedtem a német kutatási-oktatási szisztéma állami szintű irányításának megismerésére; tudtam, mit jelent a Fraunhofer-hálózat. Negyven év óta működik Németországban 50 intézet összekötő kapocsként a tisztán elméleti kutatások és az ezek nyomán megjelenő gyári termékek között. • Magyarországon is működtek hasonló kutatóintézetek, csődbe mentek, amikor megszűnt az állami dotáció. - Pungor Ernő pontosan ezeknek a helyére képzelte el a Bay Alapítvány intézeteit, de most már olyanokat, amelyek valóban képesek a technológiai transzfer-szerepet betölteni. Vagyis nemzetközi színtű alapkutatási bázison olyan fejlesztő kutatásokat elvégezni, amelyekből haszon lesz. A rektorral egyetértésben elmentem Pungor miniszter úrhoz '92 januárjában, elmondtam neki, hogy Szegeden milyen elméleti kutatóbázis adott, valamint azt, hogy miként dolgozik a tanszéki csoport. Tetszett neki. • Lehetett volna ez az intézet Budapesten, Gödöllőn, de még talán Debrecenben is. Miért itt? - Mit mondjak erre? Meggyőző lehettem. És ne feledjük, hogy az itteni alapkutatási háttér is meggyőző. Teljesen nyitottak vagyunk az ország más kutatóintézetei felé is, de az SZBK-val, a JATE, a SZOTE, az Élelmiszeripari Főiskola, a Gabonakutató Intézet ebben a városban működik. Németországban azért áll az alkalmazott kutatási hálózat élén egy elméleti intézet köztiszteletben álló vezetője, mert így lehetséges, hogy a továbbfejlesztendő alapkutatási eredmények rendelkezésre állnak. A Fraunhofer-hálózat intézményei az összes költségeik 70 százaiékát képesek megtermelni. • Számításaik szerint mikor jut el eddig a szegedi biotechnológiai intézet? - A következő 1-3 évben annyi megbízást kell szereznünk, hogy megközelítően önfenntartókká váljunk. Addig elérjük a mostani kutatói létszám három-négyszeresét, vagyis 20 kutatóval fogunk dolgozni, s az épület-, a műszer-. a vegyszer-költségeinket, évi 50 millió forintot kell kasszíroznunk. • Gondolom, azt még nem lehet pontosan tudni, mi lesz az intézet fő profilja, hiszen ezután kötnek szerződéseket. - Pontosan lehet tudni, hogy két főbb iránya lesz a munkánknak: 1. az állat- és az emberi gyógyászatban fölhasználható klinikai diagnosztikumok előállítását célzó alkalmazott kutatások; 2. kommunális és speciális kémiai szenynyező anyagokat tartalmazó szennyvizek tisztítása - izolált és genetikailag manipulált mikroorganizmusokkal. A megnyitás napján fogjuk aláírni az első olyan kutatási szerződést, amelyet a német fél 200 ezer márkával támogat. • A német fél, azaz a német kutatási és technológiai minisztérium milyen megfontolásból támogatja az intézetet? - Nem az intézetet, hanem az egész új magyar kutatási hálózatot - politikai döntés eredményeként. A Biotechnika Rt. Derkovits fasori megüresedett épületét a Bay Alapítvány 100 millió forint készpénzért megvásárolta - három nappal ezelőtt; 40 millió forintot a rendelkezésünkre bocsátott műszerek beszerzésére; a tárgyalásaink eredményeként egy éven belül a német minisztérium és a Frauhofer menedzsmentjóváhagyásával 5,8 millió márka - 368 millió forint értékű műszert szállítanak segélyként a szegedi intézetbe. • Vagyis az ötlettől a mai megnyitóig eltelt egyetlen év alatt Magyarországon megvalósult egy félmilliárdos beruházás? - Amely e pillanatban teljes kapacitással működik és nincs kétségem, hogy a tervek szerint valósítja meg a következő három évre szabott feladatait. Az a célunk, hogy ne csak a megye, hanem az egész régió innovációs készségét növeljük. Fő feladatomnak tartom, hogy a régióban megtermelt mezőgazdasági termékeket és ezek hulladékait magasabb hasznosítású és értékű termékekként tudjuk exportálni a Közös Piac országaiba. Jó esélyt az ad erre, hogy a kutatásainkat a németekkel együtt, összehangoltan tudjuk végezni. • A magyar ipar és mezőgazdaság nem éppen abban a helyzetben van, hogy eláraszthatná az intézetet megbízásokkal - nemzetközi színvonalú fejlesztésekre; amelyeknek eredményeivel besétálhatna a Közös Piacra... - Ismerem azokat az érveket, amelyekkel már akkor meg lehet próbálni megkérdőjelezni a létjogosultságunkat , amikor még el sem indultunk. De ez fölösleges erőfeszítés. Különösen a privatizáció után igenis léteznek Magyarországon olyan gazdasági szereplők, termelő szervezetek, amelyeknek szükségük van és később méginkább szükségük lesz az alkalmazott kutatásra; a mi eredményeink garantáltan nemzetközi színvonalúak lesznek és olcsóbban hozzájuthatnak ezekhez, mintha külföldről kellene venniük. Nem érzem szükségét, hogy mindezt bizonygassam, csak annyit kell még elmondanom: soha nem tapasztaltam még ilyen célirányos összefogást a szegedi önkormányzat, a felsőoktatási intézmények és az SZBK között, mint az új intézet létrehozása ügyében. Ez nyilván nem véletlen. Sulyok Ernából Az ország első Bay- intézete, a szegedi biotechnológiai intézet mai megnyitó ünnepsége - melyen díszvendég lesz dr. Paul Krüger német kutatási és technológiai miniszter, valamint Bay Zoltán özvegye - déli 12 órakor kezdődik az SZBKban.