Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

PÉNTEK, 1993. SZEPT. 3. BELÜGYEINK 3 • Az őszi ülésszak előtt Mi várható a Torony alatt? Dr Lippai Pál polgármester nyilatkozik lapunknak - A közgyűlés ugyan nem ülésezett, de a Polgármesteri Hivatal annál keményebben dolgozott és az apparátus szá­mos ügyben dolgozott ki javas­latot a szeptember 9-i közgyű­lés elé. Ennek eredményekép­pen eddig 33 napireni pont-ja­vaslatunk van, de tapasztalat­ból mondom, hogy az ülésen javasoltakkal együtt a negy­venet is meg fogja haladni... • Az SZMSZ szerint elő­ször a személyi kérdéseket tárgyalja a közgyűlés. - Most is igy történik. Eb­ben a körben lesz például a Bartók Béla Művelődési Köz­pont igazgatójának a kinevezé­se, egyik szakközépiskola igazgatói megbízásának a visszavonása, saját kérésére, de a legnagyobb érdeklődésre mindenképpen a Sportigazga­tóság igazgatójának a kineve­zése tarthat számot. • Több rendelet-alkotás is napirenden szerepel a csü­törtöki ülésen. - Igen, ezek közül először is a költségvetés módosításáról szóló rendelet megalkotása szerepel a napirenden. Az első félévben a költségvetés mint­egy 250 milliós többletbevételt mutat, s a módosítás során igyekszünk ezt a pénz oly­módon felosztani, hogy azokat a szükségleteket, amelyeket a költségvetés 1993 februáijában történő elfogadásakor forrás hiányában nem tudtunk kielé­gíteni, azok közül a legfonto­sabbak most kapjanak fedeze­tet. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy minden bejövő igényt ki tudunk elégíteni, mert, ha ezt teljes mértékben meg akarnánk valósítani, akkor még legalább 3 -«4 milliárd fo­rintra lenne szükségünk a 8 és fél milliárdos költségvetés fel­ett. Júliusban tartotta utolsó összejövetelét a szegedi kép­viselő-testület. Pontosabban összejöveteleit, mert a fel­szaporodott napirendi pontok miatt három folytatásban voltak kénytelenek a munkával végezni a szegedi város­atyák. Augusztus hónapban pihentek a képviselők, nem tartottak ülést a Torony alatt. Szeptember 9-én viszont már igen. Következik tehát az őszi ülésszak, amikor a még hátralévő négy hónap alatt rengeteg fontos kérdés­ben kell dönteniük a képviselőknek. Erről a kérdésekről, az előttünk lévő periódus várható tevékenységéről kér­deztük dr. Lippai Pál polgármestert. • Van még egy költség ve­téssel kapcsolatos téma, amely szintén a szeptember 9-én tartandó képviselő-tes­tületi ülésre kívánkozik. - Ez talán időrendben az előző elé kívánkozik, s kevés­bé fontos kérdés, mint a koráb­bi: a 93-as költségvetés első1 félévi végrehajtása. Ezzel kap­csolatban azt kell megálla­pítani, hogy a bevételek az idő­arányost meghaladó nagy­ságban jelentkeztek, ami min­denképpen jó jel, másfelől azonban aggasztó, hogy a be­ruházások nincsenek időará­nyosan teljesítve. Ennek az az oka, hogy a beruházások terve­zésével és indításával csak a költségvetés február 18-i elfo­gadása után lehetett elindulni. Ez azt eredményezi, hogy az invesztíciók felfutása, mint a korábbi években is az év máso­dik felére várható. Min­denesetre meg kell vizsgálni, hogy van-e ebben emberi mu­lasztás is, vagy egyszerűen a dolognak a jellege ilyen, hogy nem lehet időarányosan jobban teljesíteni. (A polgármester úr elmond­ta még, hogy az említett ülé­sen szó lesz még a közterülete­ken elhelyezendő hirdető be­rendezésekről, a zöldterületek létesítéséről és védelméről, a nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek bérbe adásáról, Sze­ged város jelképeiről, a csator­nahálózatról és a szennyvíz­tisztító berendezés kiépftéséról, s egy oktatással kapcsolatos előterjesztésről is. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy a közép­iskolai férőhelyek hiányában a városban mintegy 50 fiatal ki­maradt a gimnáziumokból. Azt javasolják, hogy a Csongor téri Általános Iskolában indítsanak gimnáziumi osztályt, mert az iskolai pedagógusok végzettsé­ge ezt lehetővé teszi és az is­kola is rendelkezik ilyen tan­termekkel.) • A hátralévő hónapokban melyek azok a fontosabb kérdések, amelyek a köz­gyűlés napirendjén szere­pelnek majd? - Októberben tárgyalunk a Rókusi, a Gyevi és a Dugonics temetők újrahasznosításáról, az 1994. évi lakóházfelújítás ter­vezési, kivitelezési és bontási címjegyzékéről és azok pénz­ügyi kihatásáról, a lakásgaz­dálkodási alap képzésének és felhasználásának szabályozásá­ról. Novemberben napirendre tűzzük a fekvőbeteg-ellátás helyzetét, az 1994. évi költ­ségvetési tervkoncepciót, az újszegedi építési tilalmak har­madik ütemének felülvizsgála­tát, a város közművelődési koncepcióját is. Az év utolsó hónapjában a város tömegköz­lekedésének helyzetéről és az 1994-es közlekedési tarifák megállapításáról, a helyi adó­rendeletekről, a város szociális koncepciójáról, a Vadaspark hosszútávú fejlesztési koncep­ciójáról fogunk majd tárgyalni. A fentiek, persze, csak egy részét képezik a közgyűlés által megvitatásra kerülő fon­tos témáknak. Helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel mindazt, ami a szegedieket érintő és ér­deklő kérdéseket öleli fel. Természetesen az időszerű és az „élet adta", gyors intézke­dést igénylő problémák tagla­lásáról közgyűlési tudósítá­sainkban és az Ön kormányoz rovatunkban továbbra is beszá­molunk. Kisimra Ferenc • Az Expo főbiztosa, Barsiné Pataky Etelka munkatársaival 9 órától megtekinti a kínálatot, amiből a helyi expo-börze ok­levelet érdemlót az Expo-nap résztvevői fogják majd ki­választani. A Főbiztos Asszony 9 óra 50 perctől előadást tart a világkiállítás szervezésének jejenlegi helyzetéről, az elkö­vetkezendő időszak legfon­tosabb feladatairól. Ezt köve­tően három szekcióban folyta­tódik az expo tanácskozás: 11 óra 10 perctől az idegenfor­galom szervezéséről, továbbá a • Tervek, tájékoztatók, tanácskozások Expo-börze Szegeden A Világkiállítási Programiroda Expo-börzét rendez ma Szegeden. Az eseményre a Megyeháza épületében ke­rül sor, ahol a világkiállításhoz kapcsolódni kívánó vállalkozók terveiket reggel asztalokra teszik, kiállítják. települési háttér témaköréről a megyeházán; a kultúra és a sport szervezéséről a szegedi városháza dísztermében lesz eszmecsere. Ezzel egyidőben Barsiné Pataky Etelka a Me­gyeházán a sajtó képviselőivel találkozik. Délután 13 óra 15 perckor záró plenáris ülésre kerül sor, ahol a vezetők összefoglalják a szekciókban végzett munkát. A börze eredményhirdetésével, a díjak kiosztásával zárul 13 óra 30 perckor a Szegedi Expo­nap. • Ha kitoloncolnak, meghalunk • Mórahalmi járőrözés • Horgosi cigány kalauzolt Árok a határ szélén (Folytatás az 1. oldatról.) • A jugoszláviai esemé­nyek indokolták az erősí­tést? - Igen, de nem úgy, ahogy gondolja. A gazdasági embar­gó miatt tartani lehetett és kell attól, hogy a zöldhatáron meg­szaporodnak a határrendi ese­mények. Intő példa volt erre, amikor a Tisza-gáton átvágtak a kamionok, avagy a slagos eset, amikor a föld alatt szállí­tották (volna?) az alkoholt és a benzint. • A sűrűbb járőrözésen kí­vül egyéb akadályt állítot­tak-e? - A határral párhuzamosan 70 centiméter mély árkot ala­kítottak ki, ez megakadályozza a járművek átjutását. • Elég egy lapát, percek alatt betemethető... - Csakhogy ez a pár perc elég ahhoz, hogy a határőrök odaérjenek - válaszolta Árva őrnagy. • Az elmúlt hetekben fog­tak el csempészeket? - Nem. A zöldhatáron érke­zők menekültek voltak. • Velük mi történik? - Ha nem tudnak magyarul, akkor kerítünk tolmácsot, se­gítségével kiderítjük, kik ők, mit akarnak. Amennyiben az állam védelmét kérik, a mene­kültügyi hivatal engedélyével, okmányokkal ellátva, táborba irányttjuk őket. A határsér­tőkkel más a helyzet. Egyéb­ként a 99 százalék „mene­dékes". Az udvaron az idegességtől remegő, megszeppent négy férfi türelmetlenül várta sorsa alakulását. Géppisztolyos kato­na ügyelt rájuk. A fal mellett ültek. Amikor közelebb értünk, talpra ugrottak. Szemüket lesü­tötték. Tekintetük, valahol ci­pőjük mellett, a mórahalmi ho­mokon kalandozott. Mintha onnan akarták volna kiolvasni, ugyan mi történik majd velük. A tolmácsnak bólintottak. Igen, beszélnek, csak kérdez­zen a riporter. Albánok, szeg­ről-végről mind a négyen roko­nok. - Öt hónapot háborúztam Karlovácnál - mesélte a sápadt fiatalember. - Az egész csapa­tunk megszökött. Ment, ki merre látott. Majdnem egy évig bujkáltam. Egyfolytában üldöztek. Az első vonalba vittek volna, ha megtalálnak. Otthon a padláson rejtőztem. Vártam. Most jött össze annyi pénz, hogy nekivághattunk az útnak. Úgy gondoltuk, hogy innen majd tovább megyünk az ausztriai ismerősökhöz. • Hogyan jöttek? - Bujanovácról délután in­dultunk. Vonattal mentünk Szabadkáig. Onnan busszal Horgosig. Ott egy cigányem­ber elvállalta, hogy 300 fran­kért áthoz a zöldhatáron. • Útlevelük? - Azt elvették tőlünk, ami­kor bevonultunk. Katona­könyvvel jöttünk. • Féltek? - Borzasztóan... - suttogta, miközben a könnyek szép csöndesen elindultak arcán le­felé. - Azt hittük, hogy itt na­gyon megvernek bennünket. Vagy börtönbe csuknak. Per­sze az se lenne olyan nagy baj. Csak vissza ne adjanak! Ha kitoloncolnak, akkor mi meg fogunk halni... V. Fekete Sándor Cyiem jó dolog az, ha valakinek a nevével élcelődnek, ISJ most mégis kénytelen vagyok a lemondó Á VÜ-főitö­köt és a tengert összehozni, mert való igaznak tartom, hogy Csépi Lajos csak egy csepp a privatizáció tengerében. Egy kicsi, sós csepp, ami- pontosan olyan, mint a sodró hullámú egész. Arról beszélek, hogy az Állami Vagyonügynökség sem­mivel sem lehet több vagy kevesebb a kormányzati alapve­téseknél, e hivatal épp olyan, mint maga az átalakuló tár­sadalom, s szükségképp az ügynökség vezetője sem lehet sokkal különb, mint mindazok, akik a privatizációt csi­nálják. Németországban, hogy egy példát kerítsek, megtervez­ték a keleti tartományok magántőkésítését. Fölmérték, hogy a szövetségi köztársaság eddigi működéséhez képest mely területen kell privát tőkét, hol külföldi működő tőkéi vagy eszközt bevonni, mi maradjon állami feladat, s mi ke­rüljön a gazdaság szemétdombjára. Az NSZK minisztériu­maiból jól képzett, a témát értő menedzsereket, szakhiva­talnokokat, jogászokat, közgazdászokat tereltek egy priva­tizációs főhatósághoz, ezeket jól megfizették és közölték velük, hogy meddig tart a munka. Ahová újakat kellett igazolni, az állam nem tétotávozott még magáncégektől sem kikérni a szakembereket, hiszen nemzeti feladat volt ott is a privatizáció. A volt NDK területén mindösszesen 3500 privatizátor végezte a munkát. így, múltidőben. Nálunk pedig? Az Á VÜ-nél 350-en dolgoznak, ki tudja, meddig. Rajta kívül privatizál egy minisztérium és egy ál­lami vagyonkezelő részvénytársaság, és némiképp magán­tőkésít - e párhuzamosok számát növelve - az FM is. A mindenkori pénzügyminiszteren legelébb azt kérik szá­mon, hogy mennyi a befolyt privatizációs bevétel, s ke­vésbé szempont a behozott tőke, a megtartott munkaerő, a várhatóan felhalmozódó érték. Ami állami monopólium­ként biztos költségvetési bevételt, sőt tartós foglalkoztatást jelentett volna (dohányipar, növényolajipar), már a külföl­diek kezében van. Ugyanakkor az állam fönntart olyan vállalatokat, amelyek állami pénzintézetektől odaterelt hi­telekből vegetálnak. / • tütő privatizációs logika htján - az Á VÜ utasítására ­CJ-j nyugati pénzintézeteket, vagyonkezelőket, tanács­adókat, brókercégeket hizlalnak a privatizációra váró magyar vállalatok. Hogy csak egyetlen példát említsek: a legnagyobb magyar áruházláncot, mely két éve lesi a kérőt, órabérben - immáron többszáz millióért - látja el jobbnál jobb tanácsokkal egy külföldi cég. Innen nézve nem az a legnagyobb hiba, hogy az ÁVÜ túl sokat fizetett Csurka István káeftéjének. Nem az a gond, hogy ugyanazon a résen, ahol milliárdok tódultak ki, kiosont néhány pici millió. Sőt. Ez a leghasznosabb, legalkalmasabb pillanat a lemondásra. Itt kellőképpen kicsi a tétel, ennek van némi politikai mellékíze, amin az­tán jót lehet csámcsogni, ezX - hogy is mondják? - rende­sen fölfújta a sajtó, ennek szélárnyékában el lehel vitor­lázni. Zúg a tenger, elnyeli ezt a kicsi cseppet. !ÉlpflMtayjig®lk atMjpttóU n Osztályos bélcselem 35 Ft+áfa. m 10x30-as válaszfaltégla 20 Ft+áfa. MODUL-BAU Fagyálló padlóburkoló 750 Ft+áfától. Kazettás belső ajtók, tömör és üvegezett MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: hétköznap 730-17, sz.: 8-12 óráig. Benyújtotta lemondását Csépi Lajos tartja indokoltnak (Folytatás az 1. oldalról.) Csépi Lajos ismételten le­szögezte: meggyőződése sze­rint a szerződés korrekt tel­jesítése esetén a felhasznált összeg a privatizáció folyama­tának közérthetőbbé tétele révén hasznosult volna. Tény az is, hogy a teljesítés meg­hiúsulására az ÁVÜ polgári peres eljárás megindításával válaszolt. Mindezek ellenére a kialakult helyzetben Csépi Lajos az egyetlen célszerű megoldásnak azt látja, ha tátvozik az ÁVÜ ügyvezető igazgatói beosztásából. Csépi Lajos levele végén kéri Szabó Tamás minisztert, hogy kezde­ményezze felmentését Antall József miniszterelnöknél. Szabó Tamás tegnap kö­zölte, a kérést nem tartja indo­koltnak. Úgy véli: „a Csépi Lajos vezette ÁVÜ helyesen cselekszik, ha minden erő­feszítést megtesz a nyilvá­nosság erősítésére, az ismere­tek terjesztésére, és az átlát­hatóság biztosítására. S az is helyes, ha az ÁVÜ valamelyik alvállalkozója szabálytalanul jár el, vagy nem teljesít, vele szemben a leghatározottabban fellépjen.

Next

/
Thumbnails
Contents