Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

PÉNTEK, 1993. SZEPT. 3. BELÜGYEINK 3 • Az őszi ülésszak előtt Mi várható a Torony alatt? Dr Lippai Pál polgármester nyilatkozik lapunknak - A közgyűlés ugyan nem ülésezett, de a Polgármesteri Hivatal annál keményebben dolgozott és az apparátus számos ügyben dolgozott ki javaslatot a szeptember 9-i közgyűlés elé. Ennek eredményeképpen eddig 33 napireni pont-javaslatunk van, de tapasztalatból mondom, hogy az ülésen javasoltakkal együtt a negyvenet is meg fogja haladni... • Az SZMSZ szerint először a személyi kérdéseket tárgyalja a közgyűlés. - Most is igy történik. Ebben a körben lesz például a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatójának a kinevezése, egyik szakközépiskola igazgatói megbízásának a visszavonása, saját kérésére, de a legnagyobb érdeklődésre mindenképpen a Sportigazgatóság igazgatójának a kinevezése tarthat számot. • Több rendelet-alkotás is napirenden szerepel a csütörtöki ülésen. - Igen, ezek közül először is a költségvetés módosításáról szóló rendelet megalkotása szerepel a napirenden. Az első félévben a költségvetés mintegy 250 milliós többletbevételt mutat, s a módosítás során igyekszünk ezt a pénz olymódon felosztani, hogy azokat a szükségleteket, amelyeket a költségvetés 1993 februáijában történő elfogadásakor forrás hiányában nem tudtunk kielégíteni, azok közül a legfontosabbak most kapjanak fedezetet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden bejövő igényt ki tudunk elégíteni, mert, ha ezt teljes mértékben meg akarnánk valósítani, akkor még legalább 3 -«4 milliárd forintra lenne szükségünk a 8 és fél milliárdos költségvetés felett. Júliusban tartotta utolsó összejövetelét a szegedi képviselő-testület. Pontosabban összejöveteleit, mert a felszaporodott napirendi pontok miatt három folytatásban voltak kénytelenek a munkával végezni a szegedi városatyák. Augusztus hónapban pihentek a képviselők, nem tartottak ülést a Torony alatt. Szeptember 9-én viszont már igen. Következik tehát az őszi ülésszak, amikor a még hátralévő négy hónap alatt rengeteg fontos kérdésben kell dönteniük a képviselőknek. Erről a kérdésekről, az előttünk lévő periódus várható tevékenységéről kérdeztük dr. Lippai Pál polgármestert. • Van még egy költség vetéssel kapcsolatos téma, amely szintén a szeptember 9-én tartandó képviselő-testületi ülésre kívánkozik. - Ez talán időrendben az előző elé kívánkozik, s kevésbé fontos kérdés, mint a korábbi: a 93-as költségvetés első1 félévi végrehajtása. Ezzel kapcsolatban azt kell megállapítani, hogy a bevételek az időarányost meghaladó nagyságban jelentkeztek, ami mindenképpen jó jel, másfelől azonban aggasztó, hogy a beruházások nincsenek időarányosan teljesítve. Ennek az az oka, hogy a beruházások tervezésével és indításával csak a költségvetés február 18-i elfogadása után lehetett elindulni. Ez azt eredményezi, hogy az invesztíciók felfutása, mint a korábbi években is az év második felére várható. Mindenesetre meg kell vizsgálni, hogy van-e ebben emberi mulasztás is, vagy egyszerűen a dolognak a jellege ilyen, hogy nem lehet időarányosan jobban teljesíteni. (A polgármester úr elmondta még, hogy az említett ülésen szó lesz még a közterületeken elhelyezendő hirdető berendezésekről, a zöldterületek létesítéséről és védelméről, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adásáról, Szeged város jelképeiről, a csatornahálózatról és a szennyvíztisztító berendezés kiépftéséról, s egy oktatással kapcsolatos előterjesztésről is. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy a középiskolai férőhelyek hiányában a városban mintegy 50 fiatal kimaradt a gimnáziumokból. Azt javasolják, hogy a Csongor téri Általános Iskolában indítsanak gimnáziumi osztályt, mert az iskolai pedagógusok végzettsége ezt lehetővé teszi és az iskola is rendelkezik ilyen tantermekkel.) • A hátralévő hónapokban melyek azok a fontosabb kérdések, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek majd? - Októberben tárgyalunk a Rókusi, a Gyevi és a Dugonics temetők újrahasznosításáról, az 1994. évi lakóházfelújítás tervezési, kivitelezési és bontási címjegyzékéről és azok pénzügyi kihatásáról, a lakásgazdálkodási alap képzésének és felhasználásának szabályozásáról. Novemberben napirendre tűzzük a fekvőbeteg-ellátás helyzetét, az 1994. évi költségvetési tervkoncepciót, az újszegedi építési tilalmak harmadik ütemének felülvizsgálatát, a város közművelődési koncepcióját is. Az év utolsó hónapjában a város tömegközlekedésének helyzetéről és az 1994-es közlekedési tarifák megállapításáról, a helyi adórendeletekről, a város szociális koncepciójáról, a Vadaspark hosszútávú fejlesztési koncepciójáról fogunk majd tárgyalni. A fentiek, persze, csak egy részét képezik a közgyűlés által megvitatásra kerülő fontos témáknak. Helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel mindazt, ami a szegedieket érintő és érdeklő kérdéseket öleli fel. Természetesen az időszerű és az „élet adta", gyors intézkedést igénylő problémák taglalásáról közgyűlési tudósításainkban és az Ön kormányoz rovatunkban továbbra is beszámolunk. Kisimra Ferenc • Az Expo főbiztosa, Barsiné Pataky Etelka munkatársaival 9 órától megtekinti a kínálatot, amiből a helyi expo-börze oklevelet érdemlót az Expo-nap résztvevői fogják majd kiválasztani. A Főbiztos Asszony 9 óra 50 perctől előadást tart a világkiállítás szervezésének jejenlegi helyzetéről, az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatairól. Ezt követően három szekcióban folytatódik az expo tanácskozás: 11 óra 10 perctől az idegenforgalom szervezéséről, továbbá a • Tervek, tájékoztatók, tanácskozások Expo-börze Szegeden A Világkiállítási Programiroda Expo-börzét rendez ma Szegeden. Az eseményre a Megyeháza épületében kerül sor, ahol a világkiállításhoz kapcsolódni kívánó vállalkozók terveiket reggel asztalokra teszik, kiállítják. települési háttér témaköréről a megyeházán; a kultúra és a sport szervezéséről a szegedi városháza dísztermében lesz eszmecsere. Ezzel egyidőben Barsiné Pataky Etelka a Megyeházán a sajtó képviselőivel találkozik. Délután 13 óra 15 perckor záró plenáris ülésre kerül sor, ahol a vezetők összefoglalják a szekciókban végzett munkát. A börze eredményhirdetésével, a díjak kiosztásával zárul 13 óra 30 perckor a Szegedi Exponap. • Ha kitoloncolnak, meghalunk • Mórahalmi járőrözés • Horgosi cigány kalauzolt Árok a határ szélén (Folytatás az 1. oldatról.) • A jugoszláviai események indokolták az erősítést? - Igen, de nem úgy, ahogy gondolja. A gazdasági embargó miatt tartani lehetett és kell attól, hogy a zöldhatáron megszaporodnak a határrendi események. Intő példa volt erre, amikor a Tisza-gáton átvágtak a kamionok, avagy a slagos eset, amikor a föld alatt szállították (volna?) az alkoholt és a benzint. • A sűrűbb járőrözésen kívül egyéb akadályt állítottak-e? - A határral párhuzamosan 70 centiméter mély árkot alakítottak ki, ez megakadályozza a járművek átjutását. • Elég egy lapát, percek alatt betemethető... - Csakhogy ez a pár perc elég ahhoz, hogy a határőrök odaérjenek - válaszolta Árva őrnagy. • Az elmúlt hetekben fogtak el csempészeket? - Nem. A zöldhatáron érkezők menekültek voltak. • Velük mi történik? - Ha nem tudnak magyarul, akkor kerítünk tolmácsot, segítségével kiderítjük, kik ők, mit akarnak. Amennyiben az állam védelmét kérik, a menekültügyi hivatal engedélyével, okmányokkal ellátva, táborba irányttjuk őket. A határsértőkkel más a helyzet. Egyébként a 99 százalék „menedékes". Az udvaron az idegességtől remegő, megszeppent négy férfi türelmetlenül várta sorsa alakulását. Géppisztolyos katona ügyelt rájuk. A fal mellett ültek. Amikor közelebb értünk, talpra ugrottak. Szemüket lesütötték. Tekintetük, valahol cipőjük mellett, a mórahalmi homokon kalandozott. Mintha onnan akarták volna kiolvasni, ugyan mi történik majd velük. A tolmácsnak bólintottak. Igen, beszélnek, csak kérdezzen a riporter. Albánok, szegről-végről mind a négyen rokonok. - Öt hónapot háborúztam Karlovácnál - mesélte a sápadt fiatalember. - Az egész csapatunk megszökött. Ment, ki merre látott. Majdnem egy évig bujkáltam. Egyfolytában üldöztek. Az első vonalba vittek volna, ha megtalálnak. Otthon a padláson rejtőztem. Vártam. Most jött össze annyi pénz, hogy nekivághattunk az útnak. Úgy gondoltuk, hogy innen majd tovább megyünk az ausztriai ismerősökhöz. • Hogyan jöttek? - Bujanovácról délután indultunk. Vonattal mentünk Szabadkáig. Onnan busszal Horgosig. Ott egy cigányember elvállalta, hogy 300 frankért áthoz a zöldhatáron. • Útlevelük? - Azt elvették tőlünk, amikor bevonultunk. Katonakönyvvel jöttünk. • Féltek? - Borzasztóan... - suttogta, miközben a könnyek szép csöndesen elindultak arcán lefelé. - Azt hittük, hogy itt nagyon megvernek bennünket. Vagy börtönbe csuknak. Persze az se lenne olyan nagy baj. Csak vissza ne adjanak! Ha kitoloncolnak, akkor mi meg fogunk halni... V. Fekete Sándor Cyiem jó dolog az, ha valakinek a nevével élcelődnek, ISJ most mégis kénytelen vagyok a lemondó Á VÜ-főitököt és a tengert összehozni, mert való igaznak tartom, hogy Csépi Lajos csak egy csepp a privatizáció tengerében. Egy kicsi, sós csepp, ami- pontosan olyan, mint a sodró hullámú egész. Arról beszélek, hogy az Állami Vagyonügynökség semmivel sem lehet több vagy kevesebb a kormányzati alapvetéseknél, e hivatal épp olyan, mint maga az átalakuló társadalom, s szükségképp az ügynökség vezetője sem lehet sokkal különb, mint mindazok, akik a privatizációt csinálják. Németországban, hogy egy példát kerítsek, megtervezték a keleti tartományok magántőkésítését. Fölmérték, hogy a szövetségi köztársaság eddigi működéséhez képest mely területen kell privát tőkét, hol külföldi működő tőkéi vagy eszközt bevonni, mi maradjon állami feladat, s mi kerüljön a gazdaság szemétdombjára. Az NSZK minisztériumaiból jól képzett, a témát értő menedzsereket, szakhivatalnokokat, jogászokat, közgazdászokat tereltek egy privatizációs főhatósághoz, ezeket jól megfizették és közölték velük, hogy meddig tart a munka. Ahová újakat kellett igazolni, az állam nem tétotávozott még magáncégektől sem kikérni a szakembereket, hiszen nemzeti feladat volt ott is a privatizáció. A volt NDK területén mindösszesen 3500 privatizátor végezte a munkát. így, múltidőben. Nálunk pedig? Az Á VÜ-nél 350-en dolgoznak, ki tudja, meddig. Rajta kívül privatizál egy minisztérium és egy állami vagyonkezelő részvénytársaság, és némiképp magántőkésít - e párhuzamosok számát növelve - az FM is. A mindenkori pénzügyminiszteren legelébb azt kérik számon, hogy mennyi a befolyt privatizációs bevétel, s kevésbé szempont a behozott tőke, a megtartott munkaerő, a várhatóan felhalmozódó érték. Ami állami monopóliumként biztos költségvetési bevételt, sőt tartós foglalkoztatást jelentett volna (dohányipar, növényolajipar), már a külföldiek kezében van. Ugyanakkor az állam fönntart olyan vállalatokat, amelyek állami pénzintézetektől odaterelt hitelekből vegetálnak. / • tütő privatizációs logika htján - az Á VÜ utasítására CJ-j nyugati pénzintézeteket, vagyonkezelőket, tanácsadókat, brókercégeket hizlalnak a privatizációra váró magyar vállalatok. Hogy csak egyetlen példát említsek: a legnagyobb magyar áruházláncot, mely két éve lesi a kérőt, órabérben - immáron többszáz millióért - látja el jobbnál jobb tanácsokkal egy külföldi cég. Innen nézve nem az a legnagyobb hiba, hogy az ÁVÜ túl sokat fizetett Csurka István káeftéjének. Nem az a gond, hogy ugyanazon a résen, ahol milliárdok tódultak ki, kiosont néhány pici millió. Sőt. Ez a leghasznosabb, legalkalmasabb pillanat a lemondásra. Itt kellőképpen kicsi a tétel, ennek van némi politikai mellékíze, amin aztán jót lehet csámcsogni, ezX - hogy is mondják? - rendesen fölfújta a sajtó, ennek szélárnyékában el lehel vitorlázni. Zúg a tenger, elnyeli ezt a kicsi cseppet. !ÉlpflMtayjig®lk atMjpttóU n Osztályos bélcselem 35 Ft+áfa. m 10x30-as válaszfaltégla 20 Ft+áfa. MODUL-BAU Fagyálló padlóburkoló 750 Ft+áfától. Kazettás belső ajtók, tömör és üvegezett MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: hétköznap 730-17, sz.: 8-12 óráig. Benyújtotta lemondását Csépi Lajos tartja indokoltnak (Folytatás az 1. oldalról.) Csépi Lajos ismételten leszögezte: meggyőződése szerint a szerződés korrekt teljesítése esetén a felhasznált összeg a privatizáció folyamatának közérthetőbbé tétele révén hasznosult volna. Tény az is, hogy a teljesítés meghiúsulására az ÁVÜ polgári peres eljárás megindításával válaszolt. Mindezek ellenére a kialakult helyzetben Csépi Lajos az egyetlen célszerű megoldásnak azt látja, ha tátvozik az ÁVÜ ügyvezető igazgatói beosztásából. Csépi Lajos levele végén kéri Szabó Tamás minisztert, hogy kezdeményezze felmentését Antall József miniszterelnöknél. Szabó Tamás tegnap közölte, a kérést nem tartja indokoltnak. Úgy véli: „a Csépi Lajos vezette ÁVÜ helyesen cselekszik, ha minden erőfeszítést megtesz a nyilvánosság erősítésére, az ismeretek terjesztésére, és az átláthatóság biztosítására. S az is helyes, ha az ÁVÜ valamelyik alvállalkozója szabálytalanul jár el, vagy nem teljesít, vele szemben a leghatározottabban fellépjen.