Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. SZEPT. 23. • Rendszabályozott hirdetések -magánterületen Díjmentes a sport és a kultúra reklámja A szeptember 16-i közgyű­lésen a város képviselő-tes­tülete elfogadta a nem közterü­leti hirdetőberendezések elhe­lyezéséről szóló rendeletet. A rendelet kihirdetését követően, a város közigazgatási területén a közterülethasználat engedé­lyezéséről intézkedő jogszabá­lyok hatálya alá nem tartozó, közterületnek nem minősülő ingatlanok kerítésén, támfalán, kertjében, az épület tetőzetén, homlokzatán elhelyezkedő rek­Folytatódik a gázvezeték felújítása Szeged Belvárosában foly­tatódik a gázvezeték-rekon­strukció a Zrínyi, a Fekete sas és Vörösmarty utcákban, vala­mint az Aradi vértanúk terén. 1993. szeptember 23-ától a Korzó mozi melletti úttest for­galmi sávjárói gázvezeték-épí­tés miatt a forgalmat az azonos • Az egységes városképért Módosul az ÁRT szabályozási terve A város általános rendezési tervének (ÁRT) folyamatos felülvizsgálata és tervkarbantar­tása keretében a városrendezési iroda megbízása alapján, a Délterv elkészítette a szegedi ÁRT szabályozási tervének részleges módosítását. A leg­utóbbi ilyen jellegű korrekciót 1987-ben végezték el. A mostani módosítás során a jogszabályváltozások követ­kezményeit, az időközben elfo­gadott új rendezési terveket és a testületi döntések városren­dezési kihatásait vezették át a tervlapokon. Egyúttal megha­tározták és kijelölték azokat a területeket is, ahol a jelenlegi A VÁROS 5 lám hirdetőberendezésre, kira­katszekrényre egy négyzetmé­ternél nagyobb cím, vagy cég­tábla elhelyezéséhez a jegyző hirdetőberendezési engedélye is szükséges. A hirdetőberendezés elhe­lyezéséért - a sport és kulturá­lis rendezvények kivételével ­a kérelmezőnek díjat kell fizet­nie. A díj mértéke a hirdetőbe­rendezés minden megkezdett négyzetmétere után havi 150 forint. irányú villamosvágányra tere­lik. Várhatóan szeptember 28-án megkezdik a gázvezeték-épí­tést a Széchenyi tér északi ol­dalán. A Vörösmarty utca felé irányuló forgalmat itt is a villa­mosvágányra terelik. A közgyűlés rendelete Szeged Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése a helyi ön­kormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében foglalt felha­talmazás alapján a nem la­kás célú helyiségek albérlet­be adásáról az alábbi rende­letet alkotja: 1.8 (1) A rendelet hatálya ki­terjed minden önkormány­zati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosított, és nem lakás céljára szolgáló helyi­ségre (a továbbiakban: he­lyiség). (2) A bérlő a részére ki­utalt helyiség igényét meg­haladó részét, határozott időre, a kiutaló határozatban engedélyezett rendeltetésé­nek megfelelő, illetve az eredeti rendeltetéshez kap­csolódó tevékenység céljára a polgármesteri hivatal jegy­zőjének a hozzájárulásával albérletbe adhatja. (3) Az albérletbe adás időtartama legfeljebb egy év lehet, és az albérletbe adott helyiségrész területe nem haladhatja meg a bérlő szá­mára kiutalt helyiség terü­letének 50 százalékát. 2.8 (1) A bérlő a rendelet ha­tálybalépését követő 30 na­pon belül az albérleti szer­ződést az 1. § előírásainak megfelelően köteles módo­sítani. (2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó a bérleti szerződést ez év december 31. napjára, amennyiben e rendelet kihirdetése után az 1. §-ban foglaltak megsérté­sével létesít albérleti jogvi­szonyt, azonnali hatállyal, cserehelyiség biztosítása nélkül felmondja. 3.8 Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. ismeretek szerint részletes rendezési tervek készítése vá­lik szükségessé. A tervekhez átmeneti szabályrendelet-terve­zet is készült, amely egységes keretbe foglalja a meglévő sza­bályozást, és az időközben el­fogadott új önkormányzati ren­deleteket. Az előző infor­mációk aktualitását az adja, hogy jelenleg a városrendezési iroda a módosított szabályozási tervek jóváhagyását készíti elő. A terveket megvitatják az érin­tett bizottságok, majd a köz­gyűlés is napirendjére tűzi az ÁRT szabályozási tervének módosítását. • A szakképzőiskolák kínálatából Új oktatási, képzési formák Alig kezdődött el az 1993/ 94-es tanév, az iskolák igazga­tói már a következő, az 1994/ 95-ös tanév előkészítésén dolg­oznak. A közeljövőben jelenik meg a Felvételi tájékoztató, amely az általános iskolák vég­zős diákjait és a szülőket infor­málja a középiskolai beiskolá­zási lehetőségekről. Az iskolák kínálatában tal­lózva, felhívjuk a figyelmet né­hány új képzési lehetőségre. A szakképző iskolák folya­matosan alakítják profiljukat, ságnak számít, hogy nyelvi képzést is kapnak. A gyakorlati oktatás a harmadik-negyedik évfolyamon lesz. A tanulók a negyedik év végén szakmun­kásvizsgát tesznek. Ez az isko­latípus beilleszkedik a város közoktatási koncepciójába, fel­készít az új közoktatási tör­vényben megfogalmazott kö­vetelmény teljesítésére; a 16 éves korig tartó általános kép­zés bevezetésére. Újdonság még, hogy a megnövekedett igényeknek megfelelően, eb­ben az iskolában újabb szakis­kolai osztály indul, textil- és ruhaipari varrómunkás tanuló­kat képeznek betanított munká­sokká. Tovább bővíti profilját a Bakay Nándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, szakközépiskolai osztályában takács-múszövő és kötöttáru­készítőket képeznek. Az új szakmák bevezetésével régóta jelentkező hiányt szüntet meg az iskola. A Kossuth Zsuzsanna Gim­názium és Egészségügyi Szak­középiskola „egészségügyi ­humán szolgáltatás" területen világbanki támogatással tervez tanulókat képezni. Az itt tanu­lók érettségi után két év alatt egészségügyi szakképzettséget szerezhetnek nappali tagozaton szakápolói, szülésznői, szociá­lis asszisztensi szakmákban. Az új közoktatási törvény­hez igazodva, az önkormány­zat 9. osztályt indít a Zápor­kerti Általános Iskolában azok számára, akiket sehova sem vettek fel. A 9. osztály felzár­kóztató ismereteket és szakmai képzést is nyújt. Szerződnek a vállalkozó háziorvosok Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata ér­telmében aláírták az első meg­állapodási szerződéseket az ön­kormányzat és a területi köte­lezettséget vállaló háziorvosok között. A megbízási szerződés rész­letezi a szerződő felek jogait és kötelezettségeit. Főbb pontjai: 1. Az önkormányzat a la­kosság alapél látását területi kö­telezettséggel ellátó vállalkozó háziorvosoknak az orvosi ren­delőt bérleti díj fizetése nélkül adja használatba. 2. Az ingyenes (anyagi el­lenszolgáltatás nélküli) rende­lőhasználat feltétele, hogy a helyiséget csak egészségügyi célra, azaz gyógyításra veheti igénybe a megállapodási szer­ződést kötő orvos, valamint a rendelő helyiségeit nem adhat­ja bérbe még másik orvosnak, egészségügyi dolgozónak sem. 3. Az önkormányzat a ren­delő alapmúszereivel ellátja az orvost, és a rendelő felújításá­val kapcsolatos költségeket is biztosítja. A város háziorvosai közül eddig tizenöten jelezték, hogy egészségügyi vállalkozási for­mában kívánnak eleget tenni feladataiknak. próbálnak igazodni a megvál­tozott gazdasági körülmények­hez, s ennek megfelelően igye­keznek minél korszerűbb isme­reteket tanítani. Az új programok közül is kiemelkedik a 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola négy évfolyamos szakmai középis­kolai osztályainak beindítása. Az oktatás első két évfolyamán általános képzés folyik pá­lyaorientációs célzattal. A köz­ismereti tárgyakat az első két évben tanulják a diákok, újdon­Megújul a régi hid? Elkészült a belvárosi Tisza­híd felújítási programterve. A város fejlesztési, környezetgaz­dálkodási és műszaki bizott­sága a jövő héten tűzi napi­rendjére a híd tervezett rekon­strukciójának ügyét. A tervek szerint a vasbeton pályaszerkezet mintegy 60 szá­zalékát ki kell cserélni. A kor­szerűsítés során a gyalogjárda konzolos megoldással a jelen­légi hídkorláton kívülre kerül, és ezzel lehetővé válik egy önállóan vezetett kerékpárút kiépítése is. A híd teljes rekonstrukciójá­nak becsült összege 300-500 millió forint. A kivitelezést nyilvánvalóan a város saját erejéből nem tudja finanszíroz­ni, csak központi támogatással együtt oldható meg a felújítás. FEKETE PONT • A köztisztaság névértéke Ősszel: bokáig az avarban? Amikor még volt seprű és munkáskéz. (Fotó: Enyedi Zoltán) w Szeméttelep születik Ennél kevesebbet már nem lehet söpörni. Érdekes módon, ebben a mondatban közös megegyezésre jutott a lakosság és a VGV vezetése. Nemigen van már pénz a takarításra, ki­esni látszik a szerszám a város udvarosainak kezéből, és lehet, kényszerpihenőre térnek a gé­pek, éppen az évutón. Fonnya­doznak a virágok, a parkokat pontosan jelöli meg minő­sítésük: zöldfelület; tudniillik inkább a színükről ismerhetők fel, és nem rendezettségükről. Darabra könnyű átszámolni a milliókat: a zöldteriiletekre 50-et, a köztisztaságra 67-et szánt az önkormányzat, névér­tékben a tavalyi mennyiséget, ezt a tétet kell tartania a város­gondnokságnak a VGV-vel folytatott áralkuban. A város­gazdálkodók csekély mérték­ben emeltek árat az elmúlt esz­tendőhöz képest, 15 százalé­kot, felerészben magukra vet­ték az infláció és a kétkulcsos áfa terhét. A további választá­sok lehetősége azonban már nincs meg: a megrendelő ön­kormányzattal szemben nem nyílik mód újabb árenged­ményre, és a szolgáltatásokat sem szabad csökkenteni. A Belvárosban így is csupán napi egyszeri gépi úttisztításra futja, kifelé haladva mind mérsékel­tebben, heti alkalmakban kell számolni a söprést. Ahogy telnek a napok, fogy a pénz. A VGV igazgatójának, Szabó Ferencnek érzékeny pontja a köztisztaság: - A kal­kulált árak és a költségvetési fedezet közti különbséget a vá­rosgondnoksággal közösen 19,5 millióról 8,4 millióra fa­ragtuk le. Többször is felszó­laltam már a közgyűlés ülése­in, legutóbb név szerinti szava­zást kértem képviselőtársaim­tól. Mindhiába, nem kapta meg a vállalat az összeget. Képte­lenségnek tűnik, de igen bizon­zonytalannak érzem a novem­ber-decemberi helyzetet. Erre az időszakra ugyanis már csu­pán fillérek állnak majd ren­delkezésre. De a késő ősz előtt is beköszönthetnek a borús na­pok. És ki akar bokáig járni az avarban? Szabó igazgató, mintegy végső érvként, a városkülső fontosságát is megemlítette. Nem mindegy, milyen benyo­másokat szerez a vendég, az üzleti partner. A szegényes és szemetes városnak kevesebb az esélye a sikerre, csakúgy, mintha valaki piszkosan, elron­gyolódott ruhában, csakis sza­vaival bizonygatná saját érté­keit. De érték maradhat-e így Szeged neve? A szavak ingyen vannak. A zöldterületekről gondoskodó városkoncepcióban sok a „kell" (utcák, terek reprezenta­tív naprakészsége, növényzet­fenntartás és -pótlás, napi ta­karítás stb.), de kevés a pénz a megfelelő költségvetési rubri­kában. Az ugyanis, mondhatni, tisztára van söpörve. A bajai útról a dorozsmai kiskertek, pontosabban Subasa felé haladva a földút mellett, száz-százötven méter hosszan szeméthalom tornyosul. Ócska, rozsdás hordók, építési törme­lék, gumiabroncsok, összetört raklapok, libatoll, olajoskan­nák, nejlonzsákok, műanyag­poharak, festékes -és konzerv­dobozok, papírhulladék, s bio­humuszos zsákok között olyan értékek hevernek szanaszét, mint például egy sárga perme­tezőtartály, benzintank, alig rozsdásodó kályha, egy centri­fuga, nem messze tőle egy mo­sógép, és egy Lada karosszé­riájának részletei. Idillikus a látvány; nem messze, az olajo­sok lezárt kútja körül takar­mánynövény tenyész, az űt másik oldalán sárgul már a ku­korica. Több mint egy évtizede kiskerteket parcelláztak erre­felé. A szeméttelep, amely már legalább egy éve terjeszkedik, a hobbikertek közvetlen szom­szédságában bűzlik. Úgy tűnik, egyelőre senki sem izgatja ma­gát miatta... P. T. P.

Next

/
Thumbnails
Contents