Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. SZEPT. 21. Ausztrália - köztársaság? Brit koniim-iitiítorok szerint már csak ahhan lehet reménykedni. hogv az ausztrálok népszavazáson leszavazzák kormányfejüket, különben Ausztrália, a világ hatodik legnagyobb országa, elszakad a brit koronától és köztársaság lesz. Paul Keating ausztráliai miniszterelnök vasárnap a skóeiai Balmoralhan udvariasan - bennfentesek szerint idegesen, zavartan - tájékoztatta II. Krzsébet királynőt kormánya köztársasági szándékáról. Nagy-ltritannia 1788-ban annektálta Ausztráliát, és Keating most közölte a királynövel, hogy 21)01-re még a mostani laza perszonáluniőnak is véget akarnak vetni, bár Ausztrália tagja marad a Nemzetközösségnek. Keating úgy nyilatkozott, hogy a királynő megígérte: tiszteletben lógja tartani az ausztrál nép akaratát. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy Ausztrália politikai és gazdasági jövőjét mindinkább a Japán vezette délkelet-ázsiai, csendes-óceáni térségben látja, semmint a távoli európai kapcsolatban, és ezt az azonosulást egyengetné a szakftás. Megfigyelők szerint az ausztráliai dominó sok mást is ledönthet: hírek szerint Jamaicában, Pápua Új-Guineában, Új-Zélandon, Jamaicában ugvancsak napirendre került a brit koronától való elszakadás. Ideiglenes eredmény A lengyelek választottak A lengyel televízió választási stúdiója hétfőn délelőtt közölte az INFAS és az OBOP legújabb választási becsléseit, amelyek e közvélemény-kutató intézetek szerint csaknem 100 százalékos pontossággal tükrözik a várható végeredményt. E szerint a szavazatok megoszlása a következő: Demokratikus Baloldali Szövetség 20,6 százalék (173 mandátum). Lengyel Parasztpárt - 15,2 (128), Demokratikus Unió 10,5 (69), Munka Uniója - 7,3 (40), Független Lengyelország Konföderációja - 5,7 (24), párton kívüliek reformtömbje 5,4 (20). Emellett 4 alsóházi hely jutott a nemzeti kisebbségek szervezeteinek. A részvételi arány 51,5 százalékos volt, mintegy 8 százalékkal magasabb, mint az első szabad választásokon. Versenyfutás a NATO-ért loan Mircea Pascu román védelmi államtitkár szerint a visegrádi csoport országai meg akarják előzni a többi volt VSZ-tagot a nyugati politikaikatonai szervezetek megközelítését és az azokba való bejutást illetően, és e versengő megközelítés bajnoka Magyarország. Pascu kifejtette: elfogadhatatlan az a feltevés, hogy a visegrádi csoport országai előbb jussanak be. Mint mondta, „továbbra is bízunk abban, hogy betartják Manfréd Wörner főtitkár Niculae Spiriou védelmi miniszternek tett ígéretét, miszerint Románia a visegrádi csoporttal egy időben lesz az Atlanti Szövetség tagja" Az „Evenimentul Zilei" hasábjain hétfőn - éppen Melescanu külügyminiszternek a brüsszeli NATO-központban tett látogatásával egy időben megjelent interjúban - Pascu hangsúlyozza, hogy a versengés hibás megközelítés, mivel nincs szó versenyről, hanem bizonyos, az egész földrészünk számára érvényes általános érdekek védelmezéséről. Mivel azonban kialakították ezt a versenyt, „Románia nem maradhat ki belőle, hiszen a többi résztvevő már nekiiramodott". Pascu szerint geopolitikai szempontok alapján Romániának Magyarországnál sokkal fontosabbnak kellene lennie (a NATO számára). Magyarország felvétele nem jelentene előnyt a NATO-nak, inkább fizetséget azokért a különböző szolgálatokért, amelyeket a nyugati országoknak tett az utóbbi időben. „Ilyen körülmények között a geostratégiai kritériumot teljesen figyelmen kívül hagyják Magyarország esetében, tehát paradox helyzetről van szó. Tovább mennék, és azt mondanám, hogy ebből a szempontból a NATO-nak egoistábbnak kellene lennie". A Shell Szibériában A brit-holland Shell olajipari vállalat versenytárgyaláson megszerezte három, összesen legalább 100 millió tonnányi kőolajat tartalmazó nyugat-szibériai lelőhely kitermelési jogát - közölte hétfőn a cég az orosz fővárosban. A Shell 26,5 millió dollárt fizet a jogért, továbbá - nyilvánosságra nem hozott összegű - termelésrészesedést. Tisót vagy rendszerét... Vajon Jozef Tisót, vagy annak fasiszta rendszerét akarják rehabilitálni Szlovákiában azok, akik mostanában erőteljes kampányba fogtak az 1939-45 közötti szlovákiai rezsim „átértékelése" érdekében? - teszi fel a kérdést az ukrán kormányzathoz közel álló Golosz Ukraini című kijevi lap. Ukrajnában ez az első alkalom, hogy a vezetés véleményét általában hűen tükröző központi sajtó cikket szentel a második világháború alatt a szomszédos országokban működött rendszereknek. A cikk idézi a Tiso elnök védelmére felhozott és a pozsonyi kormányhoz közel álló sajtóorgánumokban megjelent érveket. Eszerint akkoriban Szlovákia szabad állam volt, magának az elnöknek pedig semmi köze sem volt az alattvalói által elkövetett szörnyűségekhez. Az elemzés szerzője úgy látja, hogy a szlovákiai társadalom egy része élesen elítéli azt az időszakot, mint ahogy a „demokratikus világ" is elutasítja az akkori fasiszta vezetők rehabilitálását. A lap emlékeztet: több tízezer zsidót deportáltak, ezreket vetettek börtönbe, kegyetlen volt az ellenállókkal szembeni megtorlás. - Ha Tiso tényleg a független demokratikus Szlovákiáért küzdött volna, akkor megkérdőjeleződik az egész 1944-es szlovák nemzeti felkelés is, hiszen az nyílt antifasiszta akció volt. Az esemény évfordulóját ma hivatalos nemzeti ünnepként tartják számon Szlovákiában - fűzi hozzá a kijevi lap. • A kis-Jugoszlávia ellen 15 hónappal ezelőtt bevezetett nemzetközi embargó eddigi közvetlen „eredménye" Magyarország gazdaságára nézve: 800 millió dolláros kár. Nyilvánvaló, hogy ilyen tehertételt nálunknál jóval tehetősebb országok sem viselnének el probléma nélkül. Mi viszont egyébként is nehéz gazdasági helyzetünk mellett vagyunk kénytelenek szembe nézni a szomszédunkat sújtó, de bennünket is alaposan megviselő gazdasági zárlat minden következményével. Dr. Bratinka József szegedi országgyűlési képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján a kisJugoszlávia elleni ENSZ embagóból eredő károkról és azok kezeléséről beszélt. A honatya elöljáróban rámutatott, hogy a nemzetközi közösség ugyan megértést tanúsít az embargóból eredő veszteségeink iránt, ennek ellenére gyors és látványos megoldás ilyen téren nem várható. Mindenesetre ő, aki a nemzetközi fórumokon ezt a problémát többször is felvetette, hisz abban, hogy mivel az embargó céljai világosak, a fejlett és művelt világ be fogja látni a gazdasági segítségnyújtás szükségességének mielőbbi megtételét. A közvetlenül érintett (szomszédos) országok egyébként állandóan egyeztetik álláspontjaikat a fentiekkel kapcsolatosan és a nemzetközi fórumokon tájékoztatják az illetékeseket és a közvéleményt erről a problémáról. Bratinka képviselő úr szerint komoly előrelépést jelent, hogy a magyar kormány felmérve a helyzet fontosságát a költségvetésből körülbelül 240 Gyors megoldás nem várható... Bratinka József országgyűlési képviselő a kis-Jugoszlávia elleni embargó okozta károkról millió forintot szavazott meg a leginkább érintettek helyzetének szanálására. E segély folyósításának mechanizmusára is külön határozat készült. A Délmagyarország kérdése arra irányult, hogy mennyiben lehetséges és megvalósítható a nemzetközi kompenzáció és a honatya derű- vagy borúlátással tekint a probléma megoldására? - Egy diploma mindig optimista, ugyanakkor reálpolitikusként tudja, hogy a megoldások mindig a minimumok és a maximumok közé esnek...Mi egyébként nem most kezdjük e problémát kezelni, hanem hosszú folyamatnak tekintjük. Fotó: Schmidt Andrea amely talán most éri el a csúcspontját. Az embargó több mint egy éve tart kis-Jugoszlávia tagállamai ellen és most váltak véres valósággá azok a következmények, amelyek alapján meg tudjuk mondani, hogy hány százmillióra rúg a veszteségünk. Szinte minden ország másként „éli át" ezt a zárlatot, ki jobban, ki kevésbé sújtva. Az tény, hogy menekültkérdésben, a hazájukat elhagyók befogadásában a Nyugat sokat segített, de a legközvetlenebbül ez a probléma is elsősorban bennünket érintett. Az elmaradt bevételek és a gazdasági forgalom megbénulásával kapcsolatban ugyanez a helyzet. Ezt a nemzetközi fórumokon tudatosítjuk és úgy vélem, az ENSZ és a nemzetközi szervezetek erre pénzforrást teremtenek majd. • Városunk és környéke a szomszédos állam ellen foganatosított büntető intézkedések miatt talán a leginkább érintett. - Igen. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy Szegeden és környékén különösen foglalkozzunk ezzel a problémával, s én Szeged országgyűlési képviselőjeként kötelességemnek érzem fölvállalni a kis- és középvállalkozóknak a képviseletét, akik a bőrükön érzik az embargónak a káros hatását. Vannak ugyanis ellentétes hatások is, de én úgy érzem, hogy á spekulánsokat, a csempészeket, a feketekereskedelmet ki kell iktatói, törvényes keretek között rendezni minden gazdasági ügyletet. Azokat a kereskedőket és vegyesvállalatokat, akik illetve amelyek az embargó hatására megbénultak, lehetetlenné váltak ebben a helyzetben, kompenzálni kell. Bratinka József és munkatársai egyébként egy olyan széleskörű fórum megszervezésén dolgoznak, amelyen a kormány képviselője találkozik majd a vállalkozókkal és közvetlenül tájékozódhat a szegedi helyzetről, konkrétan arról, hogy milyen kiesést okozott a szegedieknek az embargó. Kisimre Ferenc Jeszenszky moszkvai tárgyalásai Oroszország kirekesztése az eufópai integrációból, illetve ennek lelassulása nemcsak Oroszországnak, hanem az egész világnak kárára válna hangsúlyozta ieszenszky Géza orosz kollégájával. Andrej Kozirevvel folytatott hétfői moszkvai tárgyalásai után. A megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok mellett a külügyminiszterek áttekintették a térség helyzetét, amelynek kapcsán szóba került Magyarország NATO-tagsága, illetve az erre vonatkozó orosz álláspont. A nemzetközi témák között szó volt a jugoszláviai rendezésről is. Magyarország tervezett NATO-tagságára utalva Jeszenszky Géza tolmácsolta orosz kollégájának a magyar álláspontot, amely szerint Budapest semmiképpen sem tud elképzelni egy stabil európai biztonsági rendszert Oroszország nélkül. Andrej Kozirev ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy Moszkva nem tekinti Oroszország ellen irányuló lépésnek a NATO-ba való belépést. Ugyanakkor óva intett a gyors csatlakozástól, hangsúlyozva, hogy meg kell találni a kellő ütemet, amivel Magyarország példát mutathat. A sajtóértekezleten a magyar külügyminiszter leszögezte: meg kell találni a módját annak, hogy Magyarország miképpen tud úgy kapcsolódni a NATO-hoz, hogy azt Oroszország ne érezze kirekesztésnek. Ez az elkövekező hetek, hónapok feladata -jelentette ki. Jeszenszky Géza a kétoldalú viszonyról szólva felhőtlennek nevezte azt, amelyről nem kellett sokat tárgyalni. A magyar diplomácia vezetője a gazdasági kapcsolatokkal összefüggésben megjegyezte, hogy noha Oroszország az áruforgalmat tekintve Magyarország második legnagyobb partnere, a kapcsolatok mégsem elég intenzívek, s arányosabbá kell tenni a gazdasági forgalmat a két ország között. • A hétvégén ismét súlyos összecsapások zajlottak le a dél-afrikai Natal tartományban és Johannesburg feketék lakta külvárosaiban. A zavargásoknak a hétfőn kiadott rendőri jelentések szerint 39 halálos áldozata volt - közölte a dpa hírügynökség. Minden békeegyezmény és megállapodás ellenére folytatódnak a politikai színezetű összecsapások a Dél-afrikai Fekete hétvégén Köztársaság fekete lakosságának körében. Csupán ebben az évben (augusztus végéig) több mint 2500 fekete halt meg az összetűzések során. A zavargások hátterében az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és az Inkatha mozgalom közötti rivalizálás húzódik meg. Összecsapások Csecsenföldön A Csecsen Köztársaságban fegyveres összecsapások robbantak ki a hét végén a Dzsohár Dudajev elnökhöz hű egységek és az ellenzék erői között. A legújabb jelentések szerint a harcokban nyolcan elestek, tizennégyen megsebesültek. Az Interfax hírügynökség grozniji értesülése szerint a kaukázusi köztársaságban rendkívül feszült a helyzet. A vasárnapi súlyos fegyveres összecsapásokat követően, hétfőre virradó éjjel Groznijból csapatok érkeztek a válságövezetbe Dzsohár Dudajev elnök híveinek támogatására. Az ellenzék egy nevének elhallgatását kérő vezetője hétfőn azzal vádolta meg Oroszországot, hogy „bűnös közömbösséget" tanúsít a konfliktusban. A legújabb csecsenföldi belvillongások az ellenzék szerint a grúz-abház viszállyal függnek össze. Az összecsapásokat Dzsohár Dudajev provokálta ki. Az elnök így akarja megakadályozni, hogy az ellenzék önkénteseket küldjön az abházok segítségére. • Szorul a hurok az olasz reformkommunisták pártja körül, amelyre a korrupciós botrányokban nyomozó milánói ügyészek azt próbálják rábizonyítani, hogy a hajdani kormányzópártokhoz hasonlóan, kenőpénzeket fogadott el, sőt zsarolt ki a vállalkozóktól, megsértve a pártok finanszírozásáról szóló törvényt. Az ügyészek vasárnap átkutatták egy szombaton letartóztatott pártfunkcionárius, a párt vagyonát kezelő Marco Fredda hivatalát. Ez volt az első eset, hogy a „Tiszta kezek " ügyészei a római pártközpontban nyomoztak. Ugyancsak vasárnap újra bevonult a börtönbe Primo Greganti egykori pártfunkcionárius, akinek titkos svájci bankszámlái vannak, s akiről az ügyészek azt gyanítják, hogy a hajdani m „Tiszta kezek" a reformkommunisták nyaka körül Olasz korrupció OKP, illetve a mostani Baloldali Demokrata Párt (PDS) összekötője volt az üzleti világ felé. A PDS-szel szembeni gyanút megerősítette vallomásában Marcellino Gavio üzletember, a PDS elleni nyomozás kulcsfigurája, aki több mint egy évig bujkált Svájcban és aki szintén vasárnap feladta magát az ügyészségen. A fejlemények nyomán a párt, amely eddig mindent tagadott, a l'Unitá bolognai fesztiválján már legalább az Olaszországban bocsánatos bűnnek számító adócsalás bűncselekményét beismerte. Davide Visani, a párt szóvivője kijelentette, hogy pártja egy ingatlanügyletnél valóban eltitkolt az adóhatóság elől 900 millió líra (54 millió forint) bevételt. — A párt vállalja ezért a politikai felelősséget, és az ügybe belekeveredett funkcionárius felelni fog - mondta, visszautasítva ugyanakkor a korrupció, a sikkasztás és a zsarolás vádját. Az olasz lapok értesülései szerint gyűlnek a bizonyítékok a PDS ellen, s a közeli napokban ügyészi lépések várhatók a párt magas beosztású tisztségviselői ellen. Valószínű, hogy kérni fogják Marcello Stefanini szenátor, a párt pénztárosa mentelmi jogának felfüggesztését. A felgöngyölítés alatt álló korrupciós ügyek szálai egyébként szinte mind Svájcba, a banktitok országába látszanak vezetni. Az egyik vizsgálóbíró 1100 milliárd lírára becsülte a svájci bankszámlára menekített kenőpénzek összegét. Egy svájci bankfiókban találták meg azt a több mint 1 milliárd lírás folyószámlát is, amelyen Diego Curto, a milánói törvényszék nemrég letartóztatott alelnöke helyezte el a megvesztegetési pénzeket. Római lapok értesülései szerint Adolf Ogi svájci államfő a hétvégén megígérte Antonio di Pietro vézető vizsgálóbírónak a svájci banktörvény azon kitételeinek megváltoztatását, amelyek akadályozzák az olaszországi korrupciós ügyek felgöngyölítését.