Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. SZEPT. 20. Soros, a Király Lovagja A király lovagjává ütöt­ték vasárnap Franciaor­szágban Soros Györgyöt, a magyar származású ame­rikai pénzembert. Fran­ciaországnak ugyan jó­idejc nincs királya, de ezt a címei adományozza Gers megyében egy, a nagynevű francia italt, az Armag­nac-ot tisztelő és népszerű­sítő borrend a gascogne-i nedű barátainak, hiszen az Armagnac olyan kinályi lovagok itala volt, mint a Három testőrből jólismert gascognei hős, d'Artagnan kapitány. A lovaggá avatás nem volt mentes az ellentmon­dásoktól. Bár a lovagrend parancsnoka nem más. mint a megye egyik kor­mánypárti képviselője, az UDF-tag Aymeri de Mon­tesquieu, a megyei prefek­tus és néhány más közéleti személyiség távollétével tüntetett, mivel Sorost tartják az egyik fő felelős­nek a francia frank ba­jaiért. Soros tiltakozik a vád ellen, a kitüntetést megköszönve el is mon­dotta, hogy „megtartóztat­ta mqgát" a francia valuta körüli spekuláció idején. Azt azonban ezúttal is szükségesnek tartotta kije­lenteni, hogy véleménye szerint az EK államok egyrészének európai mo­netáris rendszere nem tartható fenn tovább. • Az abháziai harcok kiújulása miatt drámai hangvételű fel­hívást intézett vasárnap Eduárd Sevardnadze grúz államfő a világ közvéleményéhez, sze­mélyesen az ENSZ főtitkárá­hoz és Borisz Jelcin orosz elnökhöz. A politikus kérte, hogy segítsenek megállítani a vérontást. A grúz államfő egyben a szeparatista erők támogatá­sával vádolta az abház veze­tést. - A világnak fel kell ismernie, hogy Abházia egy olyan gyújtószerkezet, amely­lyel Grúzia mellett Oroszor­szágot is fel akarják robbantani - szögezte le. Az államfő sze­Sevardnadze drámai felhívása rint az egy éve tartó konfliktus fejleményei egyértelműen ezt támasztják alá. Sevardnadze hangsúlyozta, hogy noha az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai és a főtitkár erélyes nyilatkozatai egyelőre nem vezettek eredményre, ismét ké­ri, hogy mentsék meg Grúziát és népét. A drámai felhívásban a grúz politikus külön kérte Kijev segítségét, amellyel kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötött korábban a tbiliszi ve­zetés. Sevardnadze a FÁK töb­bi tagállama és Grúzia tör­ténelmi szomszédainak szoli­daritását is kérte. Sevardnadze felhívását megelőzően az abház egységek a keleti front után a Gumiszta folyó menti frontszakaszon is támadást indítottak. A grúz egységek azonban visszaverték az Ocsamcsira és Babusara település irányában végrehaj­tott áttörési kísérletet. Vasár­nap folytatódtak a harcok Szu­humi térségében is, ahonnan ismét egyre többen menekül­nek el. Bosznia Nincs tűzszünet • Volt Jugoszlávia Új nemzetközi hívószámok A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szét­esésével az ország egykori területén élő telefonelőfizetők nemzetközi hívószáma is megváltozott. Október l-jétől a következő nemzetközi hívó­'számon érhetők el az új álla­mok telefonelőfizetői: 381 - Ez lesz a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szer­bia és Montenegró) hívószáma. Ezen a számon hívhatók to­vábbá a Boszniai Szerb Köz­társaság és a horvátországi Szerb Krajina városai is. 385 ­Horvátország. 386 - Szlovénia. 387 - Bosznia-Hercegovina és 389 - Macedónia hívószáma. Az egykori JSZSZK na­gyobb városainak, hívószámai változatlanok maradnak: Bel­grád -11, Zágráb - 41, Ljubl­jana - 61, Szarajevó - 71 és Skopje -91. Tegnap a boszniai frontokon mindenütt harcok voltak a szombaton délben életbe lépett tűzszünet ellenére, s a jelek szerint a keddre összehívott szarajevói háromoldalú talál­kozót sem tartják meg. A hor­vát rádió szerint Novi Travnik, Vitéz, Gornji Vakuf körzeté­ben, vagyis a közép-boszniai harcmezőn, valamint Mostar­nál a muzulmánok tovább foly­tatták harci ténykedésüket, s az összetűzésekben sokan meg­haltak, illetve megsebesültek. A Nova Bila-i horvát kórház­nál megszakadt a sebesültek elszállítása, mert a muzulmá­nok ágyúkkal lőtték a környé­ket. Gornji Vakufnál súlyos harcok után a horvátok vissza­szereztek egy fontos útvonalat. A szarajevói rádió is meg­erősítette a harcok hírét, de főként a Mostar elleni horvát akciókról közölt jelentéseket. Szombaton - közölte a bosz­niai rádió - legkevesebb tizen­öten meghaltak és több tucat személy megsebesült, a várost már szinte a földdel tették egyenlővé. Nincs semmi bíztató fejle­mény a keddre tervezett szara­jevói találkozóval kapcsolat­ban sem. Lord Owen, az Európai Közösség közvetítője szombaton Splitben tárgyalt • A velencei Biennálén csendörök vezettek el egy fiatal szlovák nőt, aki az egyik kiállításon leharapdálta a szobrok orrát. Janine Antoni művésznő az Aperto '93 nevű szekcióban állította ki mell­szobrait, amelyek a csokolá­débevonat miatt igen étvágy­gerjesztőén hatnak. A fiatal szlovák hölgy nem is tudott ellenállni a csábításnak és sorra leharapdálta a nózikat. Nem tudni, hogy a vandál turista meg is ette-e a léha­Orrharapó turista ropott testrészeket, vagy csak megrongálta a műalkotáso­kat. Mindenesetre az orrok a csokoládé ellenére sem le­hettek jóízűek, mert belül szappanból és más vegyi anyagokból készültek. A lány nem tudott magyarázatot adni vandál tettére, melynek a bíróság előtt lesz folytatása „műalkotások megrongá­lása " elmén. A fiatal avantgarde művé­szek alkotásait bemutató szekción már nem ez az első botrány. Kezdődött azzal, hogy az angol Damien Hirst formaiinba helyezett féltehén­je váratlanul levét kezdte ereszteni, a látogatók és a közegészségügyért aggódó hatóságok nagy ijedtségére. Később a japán Janadzsi Jukinori szimbolikus rab hangyái váltották ki az állatvédők megbotránkozását. Van, akit - mint a La Repubblica írta - a Biennále csillagászati költségei botrán­koztatnak meg. Bonito Oliva, a kiállítás igazgatója azonban úgy látja, hogy a látogatók magas száma igazolja a ráfordításokat, és megvédi a szüntelen támadásoktól a hagyományos kifejezési mó­dokkal szakító avantgarde alkotókat, akiket a művészet indiánjainak nevez. • Vitalij Ivanovics Csurkin, orosz külügyminiszter-helyet­tes a zágrábi Glóbus hetilapban tett nyilatkozata, amely szerint a „Szerb Krajina szuverén állam lesz Horvátország kere­teiben", nagy vihart kavart Horvátországban. Csurkin sza­vainak súlya van azért is, mert úgy tűnik, őt tekintik a szerbek a legjobb közvetítőnek köztük és a világ, illetve Horvátország között. Az orosz külügymi­niszter-helyettes közvetítette a Maslenicai híd nemrégi meg­nyitását. Ebből az alkalomból nyilatkozott a zágrábi lapnak. Csurkin szerint a „Krajinai" szerbek nem fogadják el a horvát kormány által számukra biztosított autonómiát, és ezért szuverén területet fognak lét­rehozni Horvátország határain belül. Véleménye szerint je­lenleg nem történik meg „Nagy Szerbia" felállítása, mert Belgrád is lemondott mostanság erről az ötletről. A külügyminiszter-helyettes Oroszországnak nagy szerepét emelte ki még abban is, hogy a „krajinaiak" lemondtak a boszniai szerbekkel való egye­sülésről. Javasolja még, hogy Oroszország szakembereket küldjön Horvátországba és a „Krajinai" vezetőkhöz, akik az orosz állam rendszere szerint segítenék Horvátország helyre­állítását, területén belül „Kra­jinával", mint szuverén állam­mal. Horvátországban nagy kese­rűséggel fogadták Csurkin sza­vait. Egyrészt azért, mert az Krajina önálló állani lesz Horvátországon belül?! HORVÁTOK/3, 8 , lo provinciók/ • MUZULMÁNOK /1,5,9 pcovi.nciók/ SZERBEK /2,4,6 provinciók/ | > l SARAJEVO , -J ( Külön status) Franjo Tudjman horvát elnök­kel és Mate Boban boszniai horvát vezetővel, s a találkozó után kijelentette, hogy még mindig nem eldöntött tény a keddi szarajevói tanácskozás. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a felek előzőleg megerő­sítik, hogy készek aláírni a rendezési tervet. Asszonyhalál, razziában Amerikai katonák vasárnap rajtaütöttek egy mogadishui épületen, hogy lefoglalják azo­kat a mozsárágyúkat és ak­navetőket, amelyekből támadás ért egy kórházat és az ENSZ­erők közeli főhadiszállását. Az akció során egyetlen ágyút sem sikerült megtalálni, az épület falának kirobbantásakor azon­ban egy helybéli asszony életét vesztette. Az épület egykor a szomá­liai védelmi minisztériumhoz tartozott. Az amerikai gyors­hadtest emberei feltételezték, hogy a mozsár- és aknatűz innen zúdult a kórházra és a kéksisakosokra, megsebesítve 35 embert. A rajtaütés során 5 Szomáliáit - feltehetőleg a lázadó Mohamed Aidid kato­náit - letartóztattak. kitelepítettek közül valójában hazamenni. „Krajina" az a térség, ame­lyet az 1991-92-es háborúban a szerbek elfoglaltak Horvát­országban. Ezekre a területekre 1992 márciusában érkeztek az ENSZ békefenntartó csapatok azzal a céllal, hogy megállítsák a harcokat, a kitelepítéseket, és hogy majd visszatelepítsék az elüldözött lakosságot. „Kraji­nát" négy szektorra, és úgyne­vezett „pink" (rózsaszín) zó­nára osztották. Ebben a tér­ségben, kivéve a „Keleti" szektort (Kelet-Szlavóniát és Baranyát), a szerbek több­ségben éltek. A háború kitö­rése előtt, a nemzeti struktúra „Krajinában" a következő volt: Szektor Összesen Horvátok Szerbek Egyéb Kelet 192 866 85 793 67 436 39 637 Nyugat 87 039 32 073 35 312 19 654 Észak 131 460 45 421 76 343 9 696 Dél 117 274 24 243 89 551 3 480 „Pink" 68 971 32 460 32 778 3 733 Összesen: 597 610 219 990 301 420 76 200 A háború és a kitelepítések következménye a mai etnikai kép. Nem hivatalos adatok szerint, jelenleg „Krajinában" majdnem 100 000, Horvát­ország szabad területeiből el­menekült szerb és több tízezer boszniai szerb él a „Kraji­naiakkal" együtt. Horvát hiva­talos források szerint az ország pillanatnyilag 113 009 mene­kültről gondoskodik: Szektor Összesen Horvátok Szerbek Egyéb Kelet 56 267 50 768 1 280 4 219 Nyugat 3 440 3 169 222 49 Észak 30 101 28 245 1 199 657 Dél 7 144 6 933 148 63 „Pink" 16 057 15 497 375 185 Összesen: 113 009 104 612 3 224 5 173 ENSZ, EK határozatai napról másrészt pedig a menekülteket hazatérés napja. Azonban, ha napra hangsúlyozzák, hogy a kormány több hónapra azzal „Krajina" szuverén állam lesz, „Krajina" Horvátország része, vigasztalja, hogy közeledik a kérdés, ki fog a menekültek és Ezenkívül hozzávetőlegesen 55 000 horvát és egyéb (főleg magyar) menekült el Magyar­országra, és más nyugat-euró­pai országba. Ezeknek az embereknek a „Krajina"-kérdés megoldása a legfontosabb: szuverén állam lesz-e „Krajina" Horvátorszá­gon belül, és mi lesz a majd­nem 200 000 kitelepített lakos sorsa, főleg miután szeptember 30-án lejár a már így is hosz­szabbított ENSZ-csapatok mandátuma, melynek „befa­gyasztási" misszióját a horvá­tok többé nem kívánják... Boka László-Szondi Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents