Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-16 / 216. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. SZEPT. 16. A VÁROS 7 Ma: közgyűlés A városháza dísztermében ma reggel kilenc órától folytatják múlt héten megkezdett ülésüket a szegedi képviselők. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem kell újra a döntéseket elhalasztani, egyebek között a nem közterületi hírdetőberendezésekről, az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek albérletbe adásáról, a zöldterületek létesítéséről, védelméről és fenntartásáról szóló rendelettervezeteket vitatják meg a városatyák. Iskolaügyek, ingatlanhasznosítási javaslatok is szerepelnek az előzetes munkaprogramban. Az ülés nyilvános. Napirenden: az albérleteztetés Szeptember 16-i ülésén egyebek között a nem lakás célú helyiségek albérletbe adásáról is tárgyal a város képviselő-testülete. Ha a rendeletet elfogadják, úgy az önkormányzat tulajdonában álló helyiségek maximum 50 százalékát, határozott időre (max. egy évre) albérletbe lehet adni. Amennyiben a fennálló albérleti szerződéseket nem módosítják a rendelet előírásainak megfelelően, ebben az esetben az önkormányzat jogosult lesz a bérleti szerződések felmondására. A rendelet célja, hogy elejét vegye a bérleti joggal rendelkező bérlők monopolhelyzetének. • Idegenforgalmi alapból Pályázat a Dóm térért Az IKM Országos Idegenforgalmi Hivatala a közelmúltban pályázati felhívást tett közzé az idegenforgalommal összefüggő beruházások és szolgáltatások támogatására. Szeged élni kíván a pályázás lehetőségével, ugyanis a városnak halaszthatatlanul meg kell oldania a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri nézőterének rekonstrukcióját és szükségessé válik a térrendezés is. A város közgyűlése 1992 Mire jut a Szakképzési Alapból? Annak, aki nem közvetlenül az oktatásügyben dolgozik, valószínűleg újdonságként hat az a tény, hogy a szakképzésben résztvevő iskolák nemcsak a központi költségvetésből, az önkormányzatoknak juttatott pénzből részesednek, hanem a különböző gazdálkodó szervezetek által befizetett összegekből is. Az 1988. évi XXIII. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról. A törvény alapján a gazdálkodó szervek éves bérköltségük meghatározott százalékának (1-1,5 százalék) megfelelő összeget kötelesek szakképzési hozzájárulásként fizetni. A kötelezettséget többféleképpen is lehet teljesíteni: a gazdálkodó szerv közvetlenül a szakképző iskolának utalja az összeget, illetve a Szakképzési Alapba fizeti be. A Szakképzési Alap elkülönített állami pénzalap, amely a szakképzés intézményét támogatja, innen pályázat útján lehet az iskoláknak pénzt elnyerni. Az Országos Képzési Tanács Titkársága központi és megyei szinten pályáztat. Szakképző iskoláink élnek a Megkezdődött az időközi önkormányzati választás finise. Tegnap az újszegedi 8-as választókerületben több helyen is bemutatkoztak a képviselőjelöltek, így a Fenyves presszóban, a Fő fasori általános iskolában és a Vendres István Építőipari Kollégiumban. Fotónk az utóbbi helyen tartott fórumon készült. Fotó: Gyenes Kálmán • Szeptember 19-én, vasárnap lesz Újszegeden, a 8-as számú önkormányzati képviselői választókerületben (Tisza folyó, Marostői u. páratlan oldala 21-39ig, - Bérkert u. páros oldal 54-től Töltés u-ig, - Töltés u. páros oldala 2-40-ig, Derkovits fasor páros oldal 20-104-ig Thököly u. páros oldal 48-tól a Szóregi útig - Kamara töltés - Marostői kiskertek - Tisza folyó által határolt terület) az időközi választás. Szavazni reggel 6 órától este 6 óráig lehet a Fő fasori ÁlVálasztási tudnivalók talános Iskolában (Csikós Iskola), ahol 3 szavazókörben fogadják a választópolgárokat. Ahhoz, hogy valaki szavazhasson, feltétlenül szükséges a személyi igazolvány, a gördülékeny lebonyolítást segíti az, aki a „kopogtató"-céduláját is magával viszi. Ahhoz, hogy a választókerületben a szavazás érvényes legyen, a választók 40 százalékának szavazni kell, eredményes pedig akkor lesz, ha a 10 jelöltből valaki az érvényes szavazatok több mint egynegyedét megkapja. Amennyiben ezen feltételek nem teljesülnek, a második fordulóban dől el, ki lesz a képviselő. decemberében hagyta jóvá a nézőtéri rekonstrukciós programot, ami nyilvánvalóan, a város idegenforgalmához közvetlenül kapcsolódó, nagyszabású infrastrukturális fejlesztés. Ehhez a fejlesztési programhoz fogja kérni - saját forrásainak kiegészítésére - a város önkormányzata az idegenforgalmi alapból a támogatást. A pályázatot október 30-ig kell eljuttatni a Csongrád megyei közgyűlés hivatalához. takács-műszövő képzés oktatására. A Déri Miksa Ipari Szakközépiskola esztergagépeket, szoftvereket; a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola oktató-mérőműszereket szeretne vásárolni környezetvédelmi oktatásához. A Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola számítástechnikai tantermét óhajtja fejleszteni, s megpályázott egy pótkocsit az iskola traktorához. A Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskolának EKG diagnosztikai készülékekre és egyéb, a korszerű oktatásban nélkülözhetetlen eszközökre lenne szüksége. A Textilipari Szakközépiskola elektropneumatikai gyakorlókészletet, a Gábor Dénes Szakközépiskola különböző műszereket, gépeket, számítógépeket akar beszerezni. • Újszeged és az építési tilalmak Egyeztetés, tömbvizsgálat lehetőségekkel, az elmúlt időszakban sok eszközhöz jutottak hozzá a szakképzési hozzájárulásból, iiietve a Szakképzési Alapból. Ennek illusztrálására csak néhány példát említünk: a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola önkormányzati pénzből beépítette az épület tetőterét, és az itt kialakított tantermekben a szakképzési támogatásból korszerű számítógépparkot létesített és írógépeket vásárolt. A Kőrösy József Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola a tetőtér-beépítést finanszírozta ebből az összegből. Az idén az Országos Képzési Tanács Titkársága két központi pályázatot Irt ki. A második pályázatra beadott „kérelmeket" a közeljövőben bírálják el. Erre a fordulóra a szegedi középiskolák közül heten adtak be pályázatot, a többiek minden bizonnyal a Csongrád megyei pályázatra készülnek. Hogy mire kérnek támogatást az intézmények? A Bakay Nándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tanműhelyet kíván kialakítani a A közgyűlés első féléves munkatervében szerepelt az újszegedi építési tilalommal terhelt ingatlanok felülvizsgálata. Először a regionális intézmények részére fenntartott Fő fasori, Közép fasori. Derkovits fasori és Temesvári körúti ingatlanok felülvizsgálatát tűzte napirendjére a közgyűlés 1993 áprilisában. A töb- bi újszegedi építési korlátozás és a tömbíeítárások kérdését a júkliusi közgyűlés tárgyalta. A regionális intézmények vállalták a korlátozási kártalanítás 1995 januárjától esedékes r — r megfizetését, de a közgyűlés további tárgyalásokat tartott szükségesnek. Ami a tömbfeltárásokat illeti, ezekben az esetekben 11 tömb alapos vizsgálatát kérte a képviselő-testület a városrendezési és építésügyi irodától. Az érintett regionális intézményekkel a város vezetői a közeljövőben egyeztető tárgyalásokat folytatnak, a tömbvizsgálatot pedig a megbízott tervezővállalat októberre végzi el. Ezt követően a közgyűlés újra napirendjére tűzi az újszegedi építési korlátozások kérdését. feltételeinek megállapítását is. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 11/1993. (IV. 01.) Kgy. sz. rendeletét az e feladatra rendelkezésre álló három hónap helyett, a korábbi ellátások megszüntetésével egy időben, már az 1993. március 25. napján tartott ülésén megalkotta. A Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyei köztársasági megbízott Csongrád megyei területi hivatala megvizsgálva az ügyészi felszólalásban foglaltakat, a felszólalásnak a lakbértámogatások megszüntetésére vonatkozó részével nem értett egyet, ezért azzal kapcsolatban intézkedést nem tett. Indokolásában a köztársatatott arra, hogy a jegyző nevében eljáró polgármesteri hivatal egészségügyi és népjóléti iroda eljárása törvényes volt, a támogatásban részesített ügyfeleket joghátrány nem érte (az új jogszabályi rendelkezés alapján megállapított lakásfenntartási támogatások összege kivétel nélkül magasabbak voltak, mint a lakbér-megfizetési támogatások). Megalapozatlannak nyilvánította a köztársasági megbízotti hivatal az ügyészség azon álláspontját, hogy a korábban megállapított, és folyósított támogatás nem szüntethető meg. Mivel megszűnt az anyagi jogszabály hatálya, mely e támogatási formát keletkeztette, megszűnt az általa sági megbízotti hivatal rámu- létesített állami feladat is. Szegedi „karikatúra • Lakbértámogatás helyett Lakásfenntartási hozzájárulás A Szeged Városi Ügyészség a lakbértámogatások folyósításával kapcsolatban végzett vizsgálatot Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál. Az ügyészség megállapítása szerint a 11/1993. (I. 19.) Korm. sz. rendelettel hatályon kívül helyezett 97/1991. (VIII. 23.) Korm. sz. rendelet alapján korábban megállapított lakbértámogatásokat továbbra is folyósítani kell, az nem kerülhet megszüntetésre, ezért az ellátás megszüntetéséről szóló határozatokat törvénysértőnek ítélve, a kifogásolt gyakorlat megszüntetése érdekében felszólalással élt. A felszólalással kapcsolatban Szeged Megyei Jogú Város jegyzője hangsúlyozta, hogy a hatályon kívül helyezett 97/1991. (VIII. 23.) Korm. sz. rendelet alapján a lakbér megfizetésének támogatása központi költségvetési keretből történt, a jogszabály hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a segélyezésre fordítható központi támogatás is megszűnt. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta az egyes ellátási formák szabályozását, így a lakásfenntartási támogatás folyósítása Szegeden a kerékpárút-hálózat tervezett gerinchálózatának kiépítése, a közgyűlés által elfogadott koncepcióra alapozva a már elkészült programterv alapján folytatódik. A városon átvezető északdéli útvonalra kidolgozott terv szerint a Nagykörúti csomópontban csatlakozik a József Attila sgt. külső szakaszán a gyalogjáróból leválasztott, valamint a nagykörúti gyalogjáró bővítésével kialakítandó kerékpárutakhoz. A gyalogátkelón gyalogosan áthaladó kerékpárosok szintén a gyalogjáró burkolatából leválasztott sávon közlekedhetnek a Tisza Lajos krt.-ig. A gyalogjáró jelenlegi szélessége 3,10 méter, amelyből 2 méter a kerékpárút. A zöldsáv terhére a bővítés szükségtelen. A Hungária Szálló épületének sarkánál a kerékpárút kétfelé ágazik, a Stefánia és a Felső rakpart irányába. A Stefánián, a Közgazdasági Technikum melletti gyalogjárót a kerékpárosok részére adjuk át. A gyalogos forgalom a Radnóti gimnázium mellett halad. A Kazinczy utcától továbbhaladva a Stefánia zöldterületéből 2 méter sáv burkolásával, a Vörösmarty és Vár utca között parkolási korrekcióval a parkoíók mögött vezetett nyomvonalon tervezett a kerékpárút. A Stefánia kerékpárútja a múzeum előtt, a Felső rakpart, ellentétes irányban a Vár utca felé nyújt kapcsolatot. A Felső rakparti gyalogos sétányon napjainkban is jelentős a kerékpáros forgalom. Itt a kerékpárút a jelenlegi gyalogjáró melletti 2,5 méter széles burkolattal készül. A hídfő csomópontot elérve a Stefánia Oskola utca kapcsolata a forgalmi sávok szélein oldható meg. A hídfőt a Boldogasszony sugárúttal az Aradi vértanúk terén keresztül, a Petőfi Sándor sugárúttal az Eötvös utcán és Dugonics téren át köti össze az Oskola utcában és a Dóm téren az úttestből leválasztott kétirányú kerékpárúnál. Céltámogatás tornatermekre • A közelmúltban könyvtárunk vendégeként Kányádi Sándor figyelmeztette a dedikálásra várókat: ne kérjék nevükre szólóan bejegyzését, mert ha el akarják adni, ez csökkenti majd az árát. Derültség hömpölygött végig a teremben, s örömmel láthattuk, hogy amikor korábbi kötetei is előkerültek, ó maga kéte a tulajdonos nevét. Megpecsételve ezzel kapcsolatukat, hiszen itt már bizonyos volt a korábbi keletű „kapcsolatuk"! így kötünk barátságot az alkotókkal, műveiken ke• Kiállítás a Somogyiban József Attila-kéziratok resztül. A mű, mint üzenet, betölti szerepét. De ráduplázott üzenetek a dedikációk, amikor az alkotók a legnagyszerűbb ajándékként, szellemiségük tárgyiasult eredményét ajánlják azoknak, akik számukra erre érdemesek. Kiss Ferenc művészeti antikvárius a München melletti Germeringben. Gyűjtőszenvedélye és kitartása révén páratlan kollekcióra tett szert József Attila köteteiből, kézirataiból, amelyeket ismerőseinek ajánlott, ajándékozott. Csodálatra méltó, hogy e gyűjtemény még napjainkban is gyarapszik. Nemcsak a fel-felbukkanó kéziratos anyagot gazdagítva, de kiteljesítve a József Attila életművet, segítve az irodalomtörténészek munkáját, hiszen számtalan új mozzanat: adalék. A szövegek árulkodnak barátságról, tiszteletről, szerelemről, kötelezettségről stb., de még a betűk is, gondosak és odakanyarítottak. Mind-mind üzenet tőle, róla. József Attila újra vendége lesz városunknak a Somogyikönyvtárban szeptember 17én nyíló kiállításon. A megnyitót dr. Lengyel András irodalomtörténész tartja 11 órakor, közreműködik Galkó Bence színművész. A kiállítás a könyvtár nyitva tartása alatt látogatható. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló jogszabályi előírások és a Szeged Mj. Város Közgyűlése határozatának megfelelően három - 1993. évi indításra tervezett - általános iskolai tornaterem építéséhez igényeltünk céltámogatást. A három iskolánál (Kiskundorozsma I. sz., a Szentmihály, Gárdonyi Géza, valamint a Móricz Zsigmond (Bérkert u.) Általános Iskola) maximum 288 négyzetméter küzdőtér, plusz kiszolgálóhelyiségek megépítésével számolunk, amelynek várható beruházási költsége létesítményenként 42 millió 500 ezer forint. Az igényelhető céltámogatás mértéke ebből 40 százalék, melyet önkormányzatunk elnyert. A támogatás folyósításának kezdő éve 1994, a további, évenkénti ütemezés a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépését követően válik véglegessé. Mindhárom tornat'erem rendelkezik építési engedéllyel. Az év végéig elkészülnek a kiviteli tervek, majd 1994-ben, az önkormányzat éves költségvetésének jóváhagyása után, a kiviteli versenytárgyalás eredményének ismeretében kezdődhet az építkezés.