Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. SZEPT. 16. CENTENÁRIUM 5 M

icsoda csacskaság, gondolhatnák többen, hiszen helyi értéke a számoknak van a matematikában, amelyek természetesen nem egyeznek az abszolút értékkel. De vajon egy világraszóló tudományos eredmény abszolút értéke elhomályostthatja-e azt a közeget. amelyben született? Amely gazdagttja, inspirálja az eredmény megszületését. Azaz a helyi értéket. S

tzent-Györgyi Nobel-díjának nagyon fontos a helyi értéke. Részint azért mert, hogy ő az egyetlen magyar tudós, aki Magyarországon végzett tudományos tevékenységéért, a szegedi egyetemen elért eredményeiért kapta meg a nemzetközi tudományos élet legmagasabb kitüntetését. Pedig SzentGyörgyinek nem mindenki Helyi érték örült ebben a konzervatív városban. Az egyetem porosz szigorába nehezen illett bele az angolszász stílus, a nyugati liberális gondolkodás. Az a magatartás és életmód, amelylyel Szent-Györgyi Szegeden hamar magára vonta a város lakosságának figyelmét. Szigorú volt a tudományosságban. de szabadgondolkodású és szellemű tanártársaival, diákjaival, rendszeresen sportolt, teniszezett, kerékpározott, autózott, motorozott, úszott, repült (70 évesen még szörfözni is megtanult), szerette a zenét és a színházat, támogatta az egyetemi diákság minden progresszív kezdeményezését, egyik inspirátora és segítője volt a nagy hírű Hamletelőadásnak, bízott a fiatalokban. Tehetséges emberekkel vette magát körül, mellőle nőtt ki többek között Laki Kálmán, Straub F. Brúnó, Guba Ferenc, és sorolhatnánk. \jem hiszem, hogy Szeged ly nevét valaki nálánál jobban és fényesebben mutatta volna föl a világ számára. A legkonzervatívabb városatyák is kitörő lelkesedéssel köszöntötték a Nobel-díj elnyerése alkalmából, s neve a díszpolgárok között tán a legfényesebb. Amikor a város polgármesterétől átvette a díszpolgári oklevelet, ezt mondta: „Mély megilletődéssel veszem át ezt az oklevelet, mellyel engem a város szeretete és nagylelkűsége a legmagasabb polcra emelt, melyre város polgárát emelheti. A díszpolgárság külső jele annak, hogy elértem a legmagasabb kitüntetést, amit ember életében elérhet: polgártársaim szeretetét. Mindig azt hittem, hogy a legtöbb, amit ember elérhet, az egy tisztes sírhely. De nekem a sors ennél sokkal többet juttatott: egy helyet polgártársaim szívében, akik engem szivükbe zárlak éppúgy, mint ahogy magam is már rég szívembe zártam ezt a várost... " Város és díszpolgára ezen a centenáriumon ismét egymásra talált. T. L. „A meleg szeretet a legnagyobb emberi érték" Szent-Györgyi-kalendárium • 1893. szeptember 16. Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert Imre ezen a napon született Budapesten, régi erdélyi család sarjaként. Dédapja, SzentGyörgyi Imre királyi személynök hitelesítő aláírásával került kihirdetésre 1848-ban az a törvény, amely Magyarország és Erdély unióját mondotta ki. A nagyapa, SzentGyörgyi Imre igazságügyi államtitkár, kúriai tanácselnök volt, apja, Szent-Györgyi Miklós a fiú születésekor pénzügyi fogalmazó, majd jószágkormányzó a Nógrád megyei Kis-kér pusztán. Felesége Lenhossék József egyetemi tanár leánya, Jozefina volt. Albert gyermekkorát részint a budapesti Ráday utcai lakásban, részint a Buják melletti kis-kéri kúrián töltötte. 1963ban Szent-Györgyi Albert önéletrajzában többek között ezt frta: Én azt hiszem, hogy sokak nevelése és tanítása már a születés előtt kezdődik. Az én neveltetésem a múlt század elején kezdődött, az 1800-as évek elején, amikor egy mezítlábas parasztgyerek, az akkori elmaradott, szegény Észak-Magyarországról útnak indult dél felé, hogy tudást keressen. Lement Pozsonyba és ott elszegődött egy patikushoz kihordógyereknek. Két évtizeddel később már Bécsben találjuk, mint a fiziológia professzorát. Később visszajött Magyarországra, hogy a magyar egészségügy vezetője legyen. Ennek a fiúnak a fia is egyetemi tanár, professzor és kutató lett, és annak a fia az én anyai nagybátyám, Lenhossék Mihály, a neves hisztológus... " 1928. szeptember 29. Megválasztják a szegedi egyetem nyilvános rendes tanárává, hivatali esküt tesz. A Szegedre repatriált kolozsvári egyetem megüresedett tanszékének betöltésére kiküldött bizottság levelezést folytatott az akkor Cambridge-ben dolgozó SzentGyörgyi Alberttel. Az 1928. május 25-én tartott kari ülésen a dékán ismertette SzentGyörgyi személyi adatait és tudományos fejlődését. Részletesen tárgyalta hatvan tudományos dolgozatát és nemzetközi kongresszusokon való szerepléseit. A méltatás során kiemelte azt a jelentős kutatómunkát, amely nevét a tudományos világban ismertté tette. A bizottság javaslatára a Kar egyhangúlag 10 „igen" szavazattal Szent-Györgyi Albert meghívása mellett foglalt állást. Klebelsberg kultuszminiszter a 73 519/1928. V. K. sz. rendeletével ki is nevezte a tanszékre Szent-Györgyi Albertet és 78 519/1928. V. K. sz. rendelettel egyévi szabadságot engedélyezett számára. A kinevezés a Budapesti Közlöny 1928. évi szeptember 16-i számában jelent meg. Az m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Tanácsának 1928. szeptember 29-én tartott III. rendkívüli ülésén SzentGyörgyi Albert a tanácsjegyző által felolvasott minta szerint letette a hivatali esküt, a rektor a tanács nevében melegen üdvözölte, és sok szerencsét kfvánt jövendő tanári működéséhez. 1937. október 28. A stockholmi Karolinska Intézet az orvosi Nobel-díjat SzentGyörgyi Albert szegedi egyetemi tanárnak ítélte oda. Az erről szóló távirat megérkezése előtt Szent-Györgyi telefonon kapott közvetett, majd közvetlen értesítést a díj odaítéléséről az éppen Stockholmban tartózkodó és a Karolinska Intézetben mutatát végző Beznák Aladártól, a budapesti egyetem élettani intézetének igazgatójától. Szegedre későn este érkezett meg a hír, amely pillanatok alatt terjedt el a városban, és mindenütt nagy lelkesedést keltett. A Tisza Szállóban éppen Szigeti József hegedűművész tartotta hangversenyét, amelyen megjelent a város zeneszerető közönsége. A hangverseny szünetében terjedt el a nevezetes esemény hfre. Olyan izgalom támadt, hogy mindenki csak erről beszélt, és a hangverseny második részében a figyelem megoszlott. A szegedi lapok munkatársai este fél 10 körül keresték fel SzentGyörgyi professzort Rudolf tér 14. sz. alatti lakásán. Ő többek között ezeket mondta: „Este fél 9-kor megszólalt a telefon, Stockholm jelentkezett, és hivatalosan közölték velem, hogy az orvosi Nobel-díjat nekem ítélték oda. Leírhatatlan volt az örömöm. Azután több tudós és a stockholmi lapok szerkesztőségei kerestek... Azt feltétlenül írja meg a szerkesztő úr, hogy a szegedi paprikának is része van abban, hogy a vizsgálatok sikeres befejezést nyerhettek... Életemnek talán a legboldogabb pillanatához érkeztem el, mert jól tudom, hogy egy kutatót életében csak egyszer érhez ilyen öröm." 1937. december 1. A Nobel-díj hírét véve, a város is megmozdult. Már másnap ezt tárgyalták a szegediek a városháza előtti téren és a korzón. Hiszen először kapott Nobel-díjat Magyarországon a szegedi egyetemen dolgozó tudós. Pálfy József polgármester a város nevében levélben üdvözölte Szent-Györgyi Albertet, s gyorsan döntöttek a díszpolgárrá választása mellett. Szeged város törvényhatósági bizottsága 1937. december 1jén tartotta rendkívüli közgyűlését, amelyen Szent-Györgyi Albertet a város díszpolgárává választotta. Az elnöklő Imecs György főispán így köszöntötte a kitüntetettet: „Szeged sz. kir. város törvényhatósági bizottsága a folyó rendkívüli közgyűlésben a th. kisgyűlés javaslatára Méltóságodat egyhangúan hozott határozatával díszpolgárává választotta. A város közönségét képviselő törvényhatósági bizottság ezzel a csak igen kivételesen gyakorolt ténykedésével kifejezni kívánta háláját Méltóságodnak az emberiség javát szolgáló világraszóló tudományos felfedezésekért, amelyekkel az országnak, s egyben Szeged városának nagy dicsőséget szerzett, és kifejezni egyúttal azt a tiszteletet és ragaszkodó szeretetet is, amelyet Szeged lakossága Méltóságod nagyrabecsült személye iránt érez..." 1937. december 10. A Nobel-díj ünnepélyes átadására e napon került sor Stockholmban. Szent-Györgyi kitüntetésének indoklását Haramersten svéd professzor sorolta: „A Szent-Györgyi által felállított új tételek teljesen új helyzetet teremtettek a kémiában. Szent-Györgyi elméletei és kísérletei magyarázzák meg a katalizációnak eddig teljesen ismeretlen lefolyását. 1933ban kezdődik meg tulajdonképpen Szent-Györgyi fölfedezéseinek sorozata, amelyeket rendkívüli gondossággal és alapossággal végzett Szegeden. Éles meglátása képessé tette őt arra, hogy a lényeget elkülönítse a lényegtelentől." 1944. augusztus - végleg elhagyja Szegedet, Budapesten bujkál. 1948 - az USA-ba távozik, a Boston melletti Tengerészeti Biológiai Laboratórium Izomkutató Intézetének igazgatója lett. Kutatási területe az izomösszehúzódás vizsgálata, majd később érdeklődéses a sejtszintű szabályozásra és a rákbetegségekre összpontosul. 1973. október 12. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa 1973. október 5-i ülésén úgy határozott, hogy Szent-Györgyi Albert Nobeldíjas professzort az orvostudományokban elért nemzetközileg is kiemelkedő eredményeinek elismeréséül, a szegedi egyetemhez fűződő kapcsolatainak erősítéséül díszdoktorává fogadja. A díszdoktoravató ünnepségre októbere-én került sor. Az JJ díszdoktor az alábbiakat írta az egyetem vendégkönyvébe: „Ami ezt az ünnepséget bearanyozta, az nem a fény és a pompa volt, hanem a meleg szeretet, ami a legnagyobb emberi érték. Ez a dlszdoktoravatás az én hányatott életemnek egyik legkimagaslóbb eseménye, mert még soha ennyi szeretettel, becsüléssel és melegséggel nem találkoztam." 1986. október 22. Meghalt Woods Hole-ban, temetése 25én. 1987. december 10. A Szegedi Orvostudományi Egyetem ünnepélyes kéretek között felveszi Szent-Györgyi Albert nevét. Másnap a panteonban leleplezik portrészobrát, Kalmár Márton alkotását. (Az összállltás Szabó Tibor - Zallár Andor Szent-Györgyi Albert Szegeden és a SzentGyörgyi gyűjtemény című kötetének alapján készült. Éremarcok A centenáriumra több kiadvány megjelent. A biokémia különszámmal adózik a Nobel-dfjas tudós emlékének, Zallár Andor angol nyelven jelentette meg Szent-Györgyi Albert és Szeged kapcsolatának dokumentumait, a Szeged című folyóirat szeptemberi száma gazdag összeállítással tiszteleg a város díszpolgárának, Bóna Endre, a kiváló éremgyűjtő és filológus Szent-Györgyi Albert emlékezete éremképekben címmel gyűjtötte össze a professzorról készített műveket. Huszonhat magyar szobrászművész 43 alkotását sorakoztatja föl, ismertetve az érmek legfontosabb adatait. Az első emlékplakettet 1937-ben Szentgyörgyi István készttette. Több szegedi művész is megörökítette Szent-Györgyi arcvonásait, így például Tápai Antal, Tóth Sándor, Szathmáry Gyöngyi, Lapis András, Kalmár Márton és Fritz Mihály. A kötetben az is végigkísérhető, hogy egyetlen ember arca hogyan változik, alakul a művészek keze nyomán, ebben a tenyérbe simuló, kör formájú műfajban, amelyet joggal neveznek a képzőművészet epigrammájának. Szathmáry Gyöngyi Renner Kálmán