Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. SZEPT. 2. • Nyolc hónap keserű mérlege Ötvenegy halálesel a megye útjain BELÜGYEINK 3 Erről beszélgettünk a szak­emberekkel a megyei rendőr­kapitányság társalgójában. Majd Kovács Mihály őrnagy, a Csongrád Megyei Rendőrkapi­tányság közlekedési osztály­vezetője egy vezetői értekezlet közérdekű problematikáját is­mertette tegnap a sajtó képvi­selőivel. Az ORFK álul köz­lekedés évének kikiáltott 1993 első hat, illetve nyolc hónap­jának statisztikai adaUival is­merkedhettünk meg, különös tekintettel a szabálysértések, a súlyos és halálos közúti, bale­setek vonatkozásában. Az első félév számszerű adaui javulónak mondhatók. A megyében, az országos átlag­nak megfelelően, 24 százalé­kos a személyi sérüléses bale­setek csökkenése. Ugyanez ér­vényes a halálos közúti balese­tekre is. Minek köszönhető e javulás? Az új KRESZ beve­zetése egyrészt eredményesnek bizonyul, másrészt a rendőri szakterület aktivizálódott, bár infrastrukturális ellátottságuk­Közismert tényekről van szó, azért nem árt ha isméte­lünk: néhány hónappal ezeló'tt Pintér József keceli vál­lalkozó súlyos közúti balesetet szenvedett Mercedes sze­mély gépkocsija vaL Az ok: gyorshajtás. Életét az orvo­soknak köszönheti. A minap Pintér vállalkozó fia, a 23 éves Zsolt 17 éves barátjával Imrehegy külterületén közúti balesetben elhunyt. Az ok: gyorshajtás. Ha egy családban négy hónap leforgása alatt kétszer is előfordul hasonló eset, s a fiatalabbak nem tanulnak az idősebbek kárán, mit tehet a rendőrség? ban minimális a javulás. Meg­említendő, hogy az első félév adatai a turistaidény kezdete előtti helyzetet vetítik Vlénk. így 1992 hasonló időszakában 548, míg ez évben 413 sza­bálysértést rögzítettek. Tavaly 37, idén 28 személy vesztette életét a megye útjain. Az okok sorában a gyorshajtás helyét átvette az elsőbbség meg nem adása és a szabályUlan előzés. Sokszor jeleztek elalvásos esetet. A május 15-én beveze­tett szabálysértési értékhatárok nem nyerhették el az autósok tetszését, alkalmazásuk azon­ban eredményesnek bizonyult. A tavaly megalakult megyei balesetmegelőzési bizottság megfelelőjét, városi szinten ez évtől működtetik. Előnyük, hogy folyamatos értékelő tevé­kenységet folytatva, javasla­tokat terjesztenek a szakható­ságok elé. A nyolc hónap adaui már a turistaidény két csúcshónap­jának eseményeit is rögzítik. E területen a halálos balesetek növekedése elgondolkoztató: míg Uvaly 46, az idén 51 sze­mély vesztette életét baleset­ben. Egyútul 26,5 százalékkal nőtt a sérüléses balesetek szá­ma. Ez az országos, csökkenő tendenciának az ellenkezőjét mutatja. Mi a magyarázat? A tranzitforgalom átterelődött a romániai vonalra. Az idén januárban megalakított kistele­ki közlekedési alosztály, vala­mint a makói rendőrkapitány­ság területén történt a legtöbb halálos baleset. Míg Uvaly 20 százalékos volt a külföldiek okozu balesetek aránya, ez az idén 35-38 százalékra nőtt, ami a halálos eseteket illeti. Sajnálatos, hogy nőtt az egy­szerre több személy elhalá­lozásával végződő karambolok száma. Közismert a makói, ahol hat és a balástyai, ahol négy személy hunyt el egy­szerre. Állandó rendőri jelenléttel megelőző hatást válthatnak ki a közlekedés szakemberei. A traffipax működtetése is csök­kenti az esetek számát. Pilla­natnyilag az Izabella-híd föl­újításával találkoztak számta­lan, talán elkerülhető közleke­dési problémával. Kellemetlen tapasztalat, hogy az utasok nem kapcsolják be a biztonsági övet - megjegyzendő, hogy a halálos, súlyos baleseteknek legalább a 10 százaléka el­kerülhető lett volna ily módon. Ez nem a rendőr dolga... P. S. • Bácsalmás-Bajmok: jugóknak és magyaroknak Kertkapu a szomszédba (Folytatás az 1. oldalról.) Az állomás két éve ideigle­nesen működött, nagyobb ün­nepek alkalmával nyitották meg az utazók előtt. - Várhatóan napi 3-4000 ki-, és belépővel számolhaUnk majd - vélekedett Éberhardt Gábor határőr főhadnagy. - A legtöbben autóval érkeznek, mások motoron, biciklin és akadnak gyalogosok is. Az ideiglenes nyitvatartáskor azt tapaszultuk, hogy a forgalom 80 százalékát a jugók teszik ki. Sokan többször fordulnak naponU. • Csak a két ország állam­polgárai kelhetnek át? - Igen. A horvátok és a szlovének csak akkor, ha a ré­gi, piros útlevéllel utaznak. Te­herforgalom nincs, egyelőre. • Nyitvatartás? - Reggel nyolctól délután 6­ig. Október egytől, március 1­jéig viszont már 16 órakor zá­runk. Ahogy a főhadnaggyal befe­jeztük a beszélgetést, jött az üzenet, a meghívás: várják a vendégeket a túlsó, bajmoki ol­dalon. Kivételesen, útlevél nélkül is. A kis-jugoszláviai szövetsé­gi kormány ember-, és kisebb­ségjogi minisztere, Szavovity Margit mondott köszöntőt az esővel és hideggel dacoló hall­gatóság előtt. Nincs közelebbi rokon a szomszédnál - mondu. Közösen kell törekednünk a békés egymásmellettélésre. Ennek érdekében reményét fe­jezte ki, hogy Magyarország mihamarabb lépni fog a Kis­Jugoszláviát igazságtalanul sújtó nemzetközi szankciók el­törléséért. Pillanatig ne ké­telkedjünk, hogy a szövetségi kormány nem tesz meg min­dent a háború befejezéséért. A szomszédba nyitott újabb „kertkapu" lehetőség a további közeledéshez. A bácsalmási oldalról a Himnusz hangjait fújta a szom­szédba a didergető szél. Farkas László köztársasági megbízott, államtitkár így köszöntötte a miniszterasszonyt és a ven­dégeket: - Isten hozta Önöket Magyarországon! Beszédében azt hangsú­lyozta, hogy karnyújtásnyira élünk, mégis keveset tudunk egymásról. Márpedig, amit, akit nem ismerünk, attól tar­tunk, félünk. Esetleg olyasmit is feltételezhetünk a másikról, ami valójában nem fedi annak szándékát. A köztünk húzódó falak lebontására új lehetőség a határállomás megnyitása. A burkolt „diplomáciai üze­netváltások" után Szavovity Magit és Farkas László egy életlen ollóval nehezen, de si­keresen átvágta a piros-fe­hér-zöld szalagot, felavatva a Bácsalmás-Bajmok közötti ha­tárátkelőt. V. Fekete Sándor Megegyezés a bérvitában Szerda délben megszületett a kompromisszum az érdekkép­viselet és a munkáltató között a repülőgépszerelők bérének emeléséről. A megegyezés lét­rejötte - a szakszervezet vé­leménye szerint — a karban­tartók munkabeszüntetésének és a több hete tartó tárgyalá­soknak köszönhető. A repülőgépek szerelését végző Aeroplex cég vezetésé­nek szerdán elfogadott aján­lata: a szerelők bérének 18 hónapra szóló, július elsejétől érvényes, 34,6 százalékos eme­lése volt. Mivel a szakszer­vezet véleménye szerint a munkáltató által javasolható béremelés mértékének felső határát elérték, szerdán déluUn 13 órakor az érdekképvislet hivatalosan is bejelentette a sztrájkfenyegetés megszün­tetését. A dolgozók egyben vállalták azt is, hogy a 18 hó­nap alatt újabb bérköveteléssel nem lépnek fel. • Nem alkotmánysértőek a postáról szóló törvénynek a zárt postai küldemény kivételes felbonthatóságára vonatkozó rendelkezései - állapította meg az Alkotmánybíróság legutób­bi teljes ülésén aláírt határo­zatában. A testület a kifogásolt törvényi rendelkezések alkot­mányellenességének megál­lapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítotu megalapozatlanság miatt. A határozat indokolása rá­mutat, hogy a postáról szóló törvény rendelkezései kimond­ják: a szolgáltató a postai szol­gáltatási szerződés teljesítése során vagy azzal összefüggés­ben tudomására jutott levél­titkot, magántitkot, üzleti és üzemi titkot köteles megtartani, valamint a személyes adatok titokban maradásáról gondos­kodni. A titoktartási kötelezett­ség a szolgáltatót, tagját, alkalmazottját, továbbá bárkit, Nem alkotmány­sértő a postatörvény aki a postai szolgáltatással kapcsolatban magántitok vagy személyes adatok birtokába jut, egyaránt terheli, és meg­sértéséért a jogszabályok sze­rint felelősséggel tartozik. A törvény a zárt postai külde­mény tartalmának megisme­rését - a törvényben meghatá­rozottak kivételével - a szol­gáltatónak is tiltja. A zárt pos­tai küldemény kivételes fel­bonthatóságának két esetében - a címzés hiányosságai miatt, illetve a küldemény rrtegóvása érdekében - a törvény a levél­titok postai forgalomban tör­ténő korlátozását tartalmazza. fjJeresik a budapesti utat a koraőszi szürkületben. A LkJ skodás alaposan elkeveredett az európai úttól, mert a Bem utca elején kérdezgeti a maga nyelvén, merre találja a budapesti irányt. Útbaigazítom, magyarázva a visszafor­dulást, lámpák számát és a-pontos információkat mutató táblát. Utólag eszmélek csak, amint többször elhangzik, „gyakujem, gyakujem" így mondva - hogy szlovákok vol­tak. Ennyi megragadt bennem a nyelvükből a januári sí­túra után. Lám-lám, keresik az európai utat, mondja bennem így utólag a felülkerekedő őskaján. Pedig aligha az eltévedt turista az oka a politizáló egymásra mutogatásnak, s mindannak, ami áttételesen arra is utal, valamely nép és országa különb a másiknál. Zengzetes felháborodást kel­tett a tömegkommunikációban, amint a hazánkat és Ro­mániát is megjárt német tartományi miniszterelnök szavait elferdítették, olybá torzítva: Románia inkább európai, mint Magyarország. Tényeket, kisebbségi és megannyi más érdemes törvényünket nem sorolva csak az hangzik a felhevült, sértett nemzeti önérzetünkkel súlyozva: azt már ugyan nem. Még hogy európaibb lenne nálunk ez a szomszéd ? Ugyan kérem. Micsoda arcátlanság, ha eu­rópai gyors menetelésünkben elénk kerekedne ez, vagy az a nemzet. Végtére is az európaiság mércéje nem a puszta politikai szándék, vagy az önhitt magadicséret, a külföld megítélésének bizonygató citálása. ® sakhogy az se tartozik a dicsérendő politikai magatar­tásformák közé, ha folyvást arra apellálunk: mi kérem inkább vagyunk Európa integráns része, s előbb voltunk független országként tagja a kontinens tanácsá­nak, mint teszem azt a románok, vagy a szlovákok. Tudjuk mindannyian, mi törtbnik a két szomszédságban, sőt to­vábbi határvidéken is a magyar kisebbség dolgában. Napi híradások és kommentárok tárgya a táblák, iskolák, nyelv­használat anomáliája. A mi európaiságunk mércéje som­másan mégis inkább a Romániához, vagy Szlovákiához való hasonlítás. Ezért válthat ki akkora felzúdulást a német tartományi miniszterelnök elferdített kijelentése. A viszonyítás, hogy nálunk még mindig különb a helyzet, mint a románoknál, vagy a szlovákoknál, valahonnan ismerős. A nem oly régi múlt rendszer bevált politikai fo­gása volt annak fölemlegetése, hogy bizonyos szomszédok­hoz mérten mi vagyunk a „ Kelet Svájca ". Különbek va­gyunk, kultúrnemzet vagyunk. Európa közepén, mi ma­gyarok. Lehet, még a szocializmust is jobban építettük, csak erre hivatkozni ma már balgaság. MEGNYÍLT a DÉLMAQYARORSZÁQ ül HIRDETÉSFELVEVŰ HELYE a Kárász utcai IBUSZ-iródában! | Nyitva: hétfőtől péntekig: 8-12-ig, 13-16-ig. HAMAROSAN SZOMBATON ISI • Hallotta, milyen jót nevet­tem? El tudja képzelni, hogy egy utcában harminc napig ne legyen víz? Ilyen esetekben, mármint ha komolyabb beru­házásról van szó, ideiglenes rendszert helyezünk üzembe, . amelyre minden portát csatla­koztatunk, hiszen ennyi ideig nem hagyhatjuk víz nélkül a lakosságot! — informál Mészá­ros Gábor, a Szegedi Vízmű­vek és Fürdők igazgatója. Kér­désem után viszont jómagam vagyok kénytelen őt tájékoztat­ni a telefonvonal túlsó végéről, hogy vállalatuk faxon kérte la­punkat a hír közreadására: a Kertész utcában vízvezetéképí­tési munkálatok miatt előrelát­hatólag egy hónapig nem lesz víz A beszélgetés itt elakad, az igazgató megígéri, visszahív. Hamarosan csörren is a készü­lék. - Kusza ügy. Adom a kol­légámat. Nóvák Gyula műszaki osz­tályvezető jelentkezik. - A Kertész utcai vízvezeték rekonstrukciója régóta szerepel napirendünkön. A tervek már korábban elkészültek, ám a munka megkezdését csak 1994-re, esetleg '95-re üteme­ztük, áprilisban tudniillik olyan költségvetési helyzet alakult ki a városházán, amely nem tette lehetővé itt a kohósalakos út megépítését, így mi is várhat­• Egy hónapig nem lesz víz Mit isznak a Kertész utcában? tunk. Augusztusban viszont a terület önkormányzati képvise­lője, dr. Szabó László jelezte, mégis van pénz, s természe­tesen a vízvezeték cseréjével kell kezdeni. Két variációt gondoltunk ki: összeállítjuk az ideiglenes rendszert, de akkor két hónapig tart a munka, vagy befejezzük egy hónap alatt, de csak két, erre az időre megnyi­tott közkifolyót bocsátunk az utca rendelkezésére. A la­kosság döntött az utóbbi mel­lett. Az eső szinte szétáztatta a Kertész utcát, óvatosan hala­dunk előre. Bódéjában a víz­művek tucatnyi munkása ép­pen ebédel, már megkezdték a munkát, mondják, s mire be­fejezik, vége lesz a szeptem­bernek. Odébb, a háza előtti kertben Kónya István szor­goskodik. Sebtében összeszá­molja, tizenkét család él ide­kinn, a többiek hétvégi telkük­re, házukba jönnek. Persze, hogy kellemetlen a vízhiány, abban bízik, az új vezeték nem durran szét hetente a legkü­lönbözőbb helyeken. Remény mindig van. Nóvák osztályvezető el­mondja, 1800 méter hosszan cserélik a mindössze 70-80 centiméter mélyen elhelyezett, vékonyfalú, régi csöveket. Kó­nya úr földiepret ültet, újabb esőt vár, mert csupán száz liter tartalék vize van az öntözésre. A Kertész utcai telkek ugyanis már csak az ég felől ázhatnak. Ó. I.

Next

/
Thumbnails
Contents