Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

• Feltűnően silány bankgaranciával m A vásárhelyi lakás helyett a húsbolt jelentkezett Liszt és cukor 29 millióért Két nap leforgása alatt, idén március 30-án és április l-jén 29 millió forint értékű lisztet, illetve cukrot vásárolt három fiatalember, minden hamis eszközt felhasználva az üzletkötések lebonyolításához, majd az áru gyors értékesítéséhez. A rendkívül bonyolult bűncselekmény-sorozat résztvevőinek száma a megszerzett élelmiszerek eladása közben ötre bővült, s valamennyien előzetes letartóztatásban vannak Szekszárdon - közölték a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság keddi sajtótájékoztatóján. • A Szerencsi Cukorgyártól, a Tolna megyei, valamint a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól úgy kaptak - a gyakorlatnak megfelelően házhoz, illetve gondosan kiválasztott raktárhoz szállftva - cukrot és lisztet, hogy a Pertis Kft. néven Budapesten létrehozott cégük bankjául a Magyar Hitelbank hódmezővásárhelyi fiókját adták meg. A bankgarancia igazolására szolgáló papir feltűnően eltért ugyan az ilyen dokumentumtól, hiszen közönséges pénzátvételi igazolás volt, amire rágépelték, hogy banki garancialevél, de a pecsét jó volt (egy jó nevű hódmezővásárhelyi mesterrel készíttették a bélyegzőt), így aztán a felületes ügyintézésen nem akadt fönn a csaló társaság: R. holtán 21 éves hódmezővásárhelyi lakos, Sz. Attila 24 éves budapesti lakos és O. Krisztián 21 éves balassagyarmati lakos. A banki igazolás ellenőrzéséhez az árut vagonszámra szállító cégektől azt a telefonszámot hívták, amelyet a csalók megadtak és ott - egy Hódmezővásárhelyen bérelt lakásban - az ügyeletet tartó ember mint a Magyar Hitelbank Rt. ügyintézője közölte, van 16 millió forint a Pertis Kft. számláján. A társaságnak megjött az étvágya, hússal is manipuláltak Budapesten, ehhez újabb társak kellettek: D. András 25 éves, Sz. Péter 24 éves budapesti lakosok, akik segítettek abban is, hogy a 40 vagon lisztet és az ugyancsak tetemes mennyiségű cukrot gyorsan eladhassák egy fővárosi áruháznak, egy kft.-nek és egy magánvállalkozónak. Gondosan szerveztek mindent, például a raktárt Kiss László nevére bérelték, akinek személyi igazolványát egy ruhatárban lopták és a raktárban O. Krisztián vette át a beszállított árut Kiss Lászlóként. Csepelen bérelt lakásukba faxot telepítettek, így igazolva a Pertis Kft. létezését, s ezáltal gördülékenyen mentek az üzletkötések. Ügyeltek arra is, hogy az eladáskor azonnali, zsebből való fizetéssel - a pénzt ne ők vegyék át, hanem egy megbízott emberük, M. Csaba 27 éves tamási lakos. A társaság lebukásához végül is az a körülmény vezetett, hogy Hódmezővásárhelyen a bérelt lakás telefonvonala közös volt egy húsboltéval, s amikor a csalók már nem tartották szükségesnek fenntartani „banki ügyeletüket", egy ügyfelük hívására a húsbolt jelentkezett. Erre már kénytelen volt felfigyelni szállítójuk, és értesítette a rendőrséget. SZERDA, 1993. SZEPT. 1. A 20-50 ezer forint közötti kishitelezőkkel már időigényesebb tárgyalások szükségeltettek, az alsó határ alatt azonban néhány kivétellel ugyancsak dűlőre jutottak. A következő lépés a talpraállftott részvénytársaság magánkézbe adása. Az ÁVÜ gyorsított tenderkiírást és pályázatot szeretne, képviselője sZerint már akár ebben az évben új tulajdonosa lehet a nyomdának. A hozomány a Makkosházi körúti 200 milliós csarnok, a 120 milliós géppark, illetve a már csaknem kiürített belvárosi épületegyüttes. Az utóbbi tervezett kikiáltási ára 150-200 millió forint, s hogy melyik értékhez lesz közelebb, az egy polgári peres eljárás végkimenetelétől függ. Történt ugyanis, hogy a korábbi igazgató értékesítette a nyomda „tengeri kijáratát" — az állami vagyon egy részét —, a Kárász utcai fronton álló épületet, megfelelő mélységében. Az ÁVÜ úgy érzi, hogy a valóságos érték ötödén, hatodán cserélt gazdát ez a tulajdonjog. (Mindezt akkortájt, amikor a szomszédos üzletekre döntő többségben csak bérleti jogot lehetett szerezni a privatizációs árveréseken.) A szerződét a szolgáltatás-ellenszolgáltatás aránytalanságára hivatkozva támadták meg. A dolog többek között azért is bosszantja az állami tulajdon képviselőjét, mert a Mac Donald's is jegyben járt már ezzel az épülettel. és űrhajózás iránt érdeklődő diákoknak űrhajósok, mérnökök és tudósok tartottak előadásokat a világegyetemről, az űrbéli életről, a rakétaépítésről, az úrkísérletekről. Kipróbálhatták a tábor űrutazást szimuláló berendezéseit, azokat is, amelyeken az űrrepülésre készülő asztronauták gyakorolnak. A táborozás Csúcspontja az volt, amikor a résztvevők szimulátorokon végrehajtottak egy űrrepülést. Mindenkinek megvolt a maga dolga; voltak földi irányítók, űrállomáson dolgozók és űrrepülők, kompjuterrel, rádiós összeköttetéssel. Hogy miért éri meg mindez a NASA-nak? Mert a táborban résztvevő gyerekek biztosan elkötelezettjei lesznek az űrkutatásnak. K.G. • Leszereltek 156 „dühös hitelezőt99 m Csődegyezség utén9 privatizáció előtt Eladó lesz a" Visszaperlik a nyomda „tengeri kijáratát" (Fotó: Schmidt Andrea) (Folytatás az 1. oldalról.) A helyzetértékelést követően elkezdődött egy háromlépcsős újraélesztési program 70, 80, illetve 120 milliós hitellel. Az összeg egy részét az OTP folyósította, az ÁVÜ garanciavállalása mellett. Ez adott esélyt a továbbélésre, vagy ahogy Perényi űr fogalmazott: „előremenekültek" egy műszaki fejlesztésbe. A kérdés az volt, a pénzügy lehetetlenül el hamarabb, vagy a marad idő a műszaki fejlesztésre, ennél a bő egy év alatt 250 alkalmazottból 180 fősre karcsúsodott vállallatnál. A pénzügyek alakulása - esetünkben romlása - volt a gyorsabb, ez év május 5-én következett az öncsőd. Az új helyzet sok mindent megkérdőjelezett, 120 nap alatt kellett talpraállniuk. Több forduló után végül a 113-ik napon sikeri^t megegyezni a hitelezőkkel. Vitathatatlan, hogy az állami szerepvállalás javított legtöbbet a 156 „dühös hitelező" hozzáállásán. A kemény dió természetesen a 270 millió forintot követelő OTP volt, itt átütemezték a tartozást. (Az állami tulajdonú bank és az állami tulajdonú részvénytársaság között. K. A.) Az 50-60 milliót remélő nagyobb alapanyagbeszállítók, többségükben papírgyárak, végig kiálltak a nyomda mellett, nem ez volt a legnehezebb megállapodás. Űrtáborban a NASA-nál Aligha hitte volna bárki is pár évvel ezelőtt, hogy magyar középiskolásoknak lehetőségük lesz arra, hogy látogatást tegyenek egy amerikai űrhajózási központ mellett létesített űrtáborban. Pedig így történt, és nem is az első alkalommal. Magyarokat tavaly hívtak először az alabamai Huntsvillebe, az U. S. Space and Rockét Centerbe. A két pályázattal kiválasztott középiskolást - egy budapesti fiút és egy kecskeméti kislányt augusztus elején egy szegedi tanár - Bérezi Szaniszló fizikus-csillagász, az ELTE oktatója, a JATE óraadója kisérte el az úrtáborba. Tőle tudjuk, hogy az 1982-ben indított, a NASA oktatási programjából finanszírozott táborban hetente négy-ötszáz amerikai gyermek és huszonöt ország diákjai vehetnek részt - a magyarokkal egyidőben például ott volt Bili Clinton lánya is. A csillagászat BELÜGYEINK 3 /ítestoíffia S

ajtom nem fog múlni - ígérte P.-nek az elsőnek munkához látó mester, miután megegyeztek az árban, a határidőben is. S úgy lön. Előzetesen két hetesre becsült „együttélésükből" még négy napot le is faragott. P. meséli, hogy ő már akkor tudta, minden rendben lesz, amikor az első nap, munkája végeztével a mester ifjú segédje utasítás nélkül összepakolta a szerszámokat, s folsöpörte a széthullott szemetet. Aztán így volt ez mind a tíz napon, s mielőtt végleg elköszöntek, a kimaradt anyag hátrahagyásáról, vagy árának visszatérítéséről is megkérdezték alkalmi munkaadójukat. P. bizakodott: jól indult az építkezés. Aztán jöttek a többiek. Mester II. és III., majd Mester Nemtudnihányadik. Volt köztük, akinek csak telefonértesítés kellett, s már másnap ugrott, szolgálatra készen. S akadt, akinek legalább tíz üzenet terhelte már a telefonos rögzítőjét, mégsem mozgatta a füle botját sem. Aki árajánlatot ígért két napon belül július végén, azt a mai napig várhatta volna P. Egy másik elment hozzá, szétnézett futólag, azt mondta: 220 ezer áfával, ám ha az úr nem kér számlát, 120-ban megegyezhetnek. De találkozott ismerősöm olyannal is, aki a végelszámolásnál kétezret magától levont a kialkudott összegből, mert P. menet közben változtatott, egyszerűsített a megrendelésén. És előfordult, hogy nem hitt a szemének, amikor az épp dupla időt elszöszmötölő mester a számlájára ráírta: „késedelmes fizetés esetén a banki kamat kétszerese" jár neki. Hát nekem az ö csigatempójáért? - kérdi most tőlem P., s mert annak idején bízott az úri becsületszóban, s nem foglalta írásba az árajánlatot, bizony nem bíztathatom semmi kárpótlással. Na, hol tart a felújítás? - szokták tőle kérdezni a barátai, s a legritkább esetben képes indulatok nélkül válaszolni nekik. A második kőmüvesbrigádnáL, a harmadik padlóburkolónál, a tűréshatárnál. Olykor végső kétségbeesésben, ritkábban megelégedettségben. S egyfolytában arra a reklámklippre gondolva, amelynek az a szlogenje: „ha már egyszer építkezik!" Amiről persze neki nem a reklámozott áru jut soha az eszébe, hanem ami belőle kimaradt, de beleérthető: „ha már egyszer olyan őrült, h ogy építkezik"... Magára vethet csak persze. Kellett neki elhinni, hogy az építkezési „kedv" csökkenésével egyre több a munka nélküli mesterember, s emiatt mindenki örülhet, aki megbízást kap! Kellett neki megbízni a csak kézfogással szentesített megállapodásokban! Hogyan is reménykedhetett abban, hogy mert a villanyszerelő megbízható, majd az lesz az általa ajánlott lakatos is? Balgaság volt azt vélnie, ma már tudja, hogy létezik valamiféle íratlan, szaketikai kódex, mely egyformán vonatkozik áfás számlát adóra és nyugdíj mellett fusizóra, kisvállalkozásra és szövetkezetből alakult kfL-re. P. persze lassan túl van a nehezén, már - ahogy ö fogalmazott - látja az alagút végét. Igaz, nyúzottabb, mint bármikor korábban, tény, hogy megedződött és már nem kapja föl olyan könnyen a vizet, de nem is lehet simán átejteni Gyanakvó lett, s ő, aki pár hónappal ezelőtt örült, hogy egyáltalán szóba áll vele egy mester, most versenytárgyalásokat rendez miniben, s öl iparost is megkérdez, mire valamelyik mellett dönt. Csak hát az a feneség, hogy most a kismunkák ideje jött el, a százezer forintosokon már túl van. S amit most a körültekintésével megspórol, alig-alig számít már az egészhez képest. emrég eltűnt pár napra. „Nem bírtam tovább, valahova el kellett mennem, hogy mestereknek színüket se lássam." Meséli, két napig aludt a barátai tanyáján, de még ott is fura álmok gyötörték. Elfogyott a cement — jelezte a kőművesmester - s ő két hétig húzta-halogatta a vásárlást. A fütéstechnikusnak a kialkudott összeg 80 százalékát fizette csak ki, a többire egy hónap haladékot kért. Amikor a burkolók beállítottak, kulcsra zárta előttük a fürdőszobát. A beszerelt mosdóból egy éjszaka leple alatt kicsempészte a tömítést és fölirta a hibalistára a saját kezűleg, szándékosan megkarcolt, zománcos mosogató tétele alá. A vécécsészébe öntött egy kis betonmaradékot, az ütvefúrót eldugta egy törmelékkupac alá, a konnektorok közül pedig kettőt kilazított a falból. Amikor fölébredt, még mindig furcsa elégedettséget érzett. Mintha visszaadta volna a kapott pofonokat. P. — úgy látom - megérett rá, hogy magánépíttetö legyen. "N Osztrák-magyar étterem Koncertek és színpadi műsorok szervezését vállaljuk reprezentatív teraszunkon. Telefon: 312-436 Szeged, SóHordó u. 18. lipttiCiBlKjagak idJíjílfkl a IslEl^í Padlóburkoló 550 Ft+áfa • Fagyálló padlóburkoló 750 Fl-tól+áfa • Csempe 350 Ft-tóDáfa • Kazettás MODUL-BAU Mí° ajtók, tömör és üvegezett O Különleges kivitcia, öntött márvány fürdőszoba-berendezések MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. X.: 491-022 Nyitva tartás: hétköznap 730-17, sz.: 8-12 óráig.