Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

KEDD, 1993. SZEPT. 14. • Szakmát ad a JATE Szabadegyetem Idegen nyelv, marketingmenedzser Az elmúlt hét végén megtartott tudomány­egyetemi tanévnyitón dr. Csirik János rektor nem tudott túl rózsás képet festeni az intézmény anyagi helyzetéró'I. Ha szerény mértékben is, de a JATE Szabadegyetem saját vállalkozásokkal igyekszik növelni az egyetem anyagi eszkö­zeit: legnagyobb hagyo­mányokkal a Szabad­egyetem kebelében mű­ködű Progress Nyelvis­kola rendelkezik, de az idén az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium engedélyével új, állami oklevelet és szakképesí­tést adó tanfolyamokat is szerveznek. Ezekről kértúnk tájékoztatást Munz Károlytól, a JA­TE Szabadegyetem úgy* vezető igazgatójától. A Szabadegyetem működte­tésével nem pusztán az a cél, hogy saját vállalkozások bevé­teleiből ki lehessen egészíteni a JATE pénzeszközeit: az egyetemen összpontosuló szel­lemi kapacitás kihasználása le­galább ilyen fontos szempont. A nyelvoktatás eredményes­sége elsősorban annak köszön­hető, hogy az egyetemi lekto­rátus fölkészült oktatói taní­tanak, akik nyelvvizsgáztatási tapasztalatokkal is bőven ren­delkeznek. A világnyelvek mellett még további 12 euró­pai, valamint arab, japán és kí­nai nyelven is lehet tanulni, A ranyékszer-vásár szeptember 9-tó1 23-ig 10% kedvezménnyel, hozott aranyból ékszerkészítés 20% kedvezménnyel. Azon vevőit akik VÁSÁRLÁSI UTALVÁNNYAL fizetnek további 10% kedvezményt kapnak. Vásárlási utalványok kaphatók üzleteinkben. Aranytopáz Kft. Kárász u. 6. Kárász u. 12. Kígyó u. 2. Mars tér 18. plusz eszperantóul. Az igények szerint indulnak csoportok, amelyekben az üzleti élet kü­lönböző területeinek szaknyel­vét lehet megtanulni; munka­helyeken is szerveznek tan­folyamokat, s az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korosz­tálynak. Viszonylag kedvezőek az árak, részletekben is lehet fizetni. Az újonnan induló egyik tanfolyamot, a menedzser­asszisztensit azoknak ajánlják, akik érettségiztek, de nem nyertek az idén felvételt felső­oktatási intézménybe, s a kö­vetkező próbálkozásig haszno­san akarják tölteni az időt. Itt szakmát szerezhetnek. De a te­matika legtöbb tárgya - az üz­let világa; innováció; viselke­dés, kommunikáció; infor­máció; ügyvitelszervezés: üz­leti levelezés; a vállalkozás joga, pénzügyi alapjai, keres­kedelmi és vállalkozási isme­retek; számítástechnikai és szövegszerkesztés, munka­védelem - olyan ismereteket ad, amilyenekre nagyon sok szakmában szükség van. Fel­vételi vizsga nincs, a záróvizs­gát viszont csak azok tehetik le, akik bármilyen idegen nyelvből alapfokú állami nyelvvizsgával rendelkeznek. A másik új. a marketing­menedzseri tanfolyamra fel­sőfokú végzettséggel rendelke­zők jelentkezhetnek. Marke­ting, pszichológia, reklám, kommunikáció, az eladás mű­vészete témakörökben ad isme­reteket. A vizsgabizonyítvány kereskedelmi (bolti) tevékeny­ség szervezésére, irányítására, kereskedelmi áruforgalmi, ér­tékesítési és gazdálkodási tevé­kenység végzésére és irányítá­sára jogosít, akik sikeres vizs­gát tesznek, állami oklevelet kapnak. Mindkét új tanfolyamról és a Progress Nyelviskola számos új elemet tartalmazó tanfolya­mairól a JATE Szabadegyete­men (Tisza Lajos körút 103.) lehet bővebb tájékoztatást kérni. S. E. RIPORT 7 • Egészen új típusú régészetre kénytelenek ráhangolódni a szegedi múzeum szakemberei az autópálya építése kapcsán. A laikus ugyan azt hiszi, arannyal van kirakva a majdani út alja, azt mindenképpen ki kell onnan szedni, mert amire most ráépül az út, az fölte­hetően út marad akár ötszáz év múlva is, még ha százszor átépítve is. A régész ennél póriasabb leleteket.is nagyra becsül, és mivel azokra is ugynaz a sors várna, készség­gel áll készenlétben föltárá­sukra. Két évvel ezelőtt már be­járták az autópálya leendő tel­jes Csongrád megyei szaka­szát, és térképre rajzolták azo­kat a helyeket, ahol várható va­lami. Két kilométeres sávban vizsgálódtak, noha pontosan tudják, milyen széles lesz az út. Arra is figyelniük kell, a föltöltő földet honnan szedik össze. Példa előttük a győriek esete, akik ugyanilyen autópá­lya-építkezés révén fantaszti­kus mennyiségű, és fölbecsül­hetetlen értékű leletekre tettek szert. Igaz, nálunk római kori emlékekre nem számíthatunk, de őskori, szarmatakori, közép­kori bőséggel várható. Hat külön csoportot szer­veztek az előkutatásokra, hogy a gőzhengerként dolgozó út­építőket minden esetben mege­lőzhessék. Ha a szükség úgy hozná, a csoportok száma to­vább növelhető. Jól jön most, hogy Szegeden régészképzés is folyik, a végzett régészeknek is jól jön, hogy azonnal munkát kapnak, még ha ideiglenesen • Új korszak a régészetben Kulalók az autópálya nyomvonalán alapos régészeti föltárásra is jutnia kell időnek. A szerződésben kiszabott határidő: 1994. decvember 31. Bő egy év csupán, közel ötven kilométeres szakaszon, négy­millió körüli négyzetméteren. Szokatlan méretek ezek az eddig honos régészetben. Hogy honnan van pénz erre a hatal­mas munkáraj? Az építési költ­ség szerves részét képezi, még­hozzá az eddig ismert átlag­színvonalat jóval meghaladva. Lakókocsija lesz például min­den csoportnak, rádiótelefon­nal, egyebekkel. A napokban említettük, megkezdődött a majdani autó­pálya vakbélútjának építése, itt találkoztunk két kutatócsoport­tal is. Egyelőre jugoszláviából érkező vendégmunkások dol­goznak igen tisztességesen, mert nem volt idő hazaiakat szervezni, de föltehetően lapát­hoz értő hazai munkásokra lesz szükség hamarosan. Géphaj­tással dolgoznak, még ha la­páttal is. Ezt úgy kell értenünk, hogy az útépítő gépek sürgetik munkájukat. Szándékunk szerint végig­kísérjük figyelemmel ennek a századnak a legnagyobb régé­szeti vállalkozását, és minden jelentős eseményről híradással leszünk. Horváth Dezső is. A humuszréteg leborotválá­sa törvénykövetelte föladata az útépítőknek, ebben a mi te­rületünkön sok meglepetés nem várható, mert vékony a humusz, de hozzáértő szem sok mindenre következtethet ránézésre is. A gyors lelet­mentés az elsődleges föladat, de ahol a a szükség úgy hozza. Fotó: Enyedi Zoltán A lektinek évei következnek - mondja dr. Fischer János biokémikus Az első Nemzetközi Lektinológiai Konferenciát T. BogHausen dán kutató kezdeményezte 15 évvel ezelőtt, mint egy olyan kutatási téma nemzetközi seregszemléjét, amely biológusok és biokémikusok, botanikusok és ge­netikusok, immunológusok és patológusok figyelmét egy anyagra összpontosította: a lektinekre. E cukorspe­cifikus fehérjék az utóbbi években egyre szélesebb pályát futnak be. Az alapkutatások lassan megnyitják a fel­használás útjait is, s ezek között ott szerepel a ma legtöb­bet emlegetett AIDS-kutatás és a daganatos betegségek gyógyítása is. A nemzetközi lektinkonfereneiák sorában a tizenötödiket - La Paz és Darjeeling után - idén Sze­geden rendezték. Ebből az alkalomból kértük beszél­getésre Dr. Fischer Jánost, a SZOTE Biokémiai Intéze­tének egyetemi docensét, a Nemzetközi Lektintársaság elnökségi tagját, a koferencia főszervezőjét. • Tanár úr, mióta ismerik a lektineket? - Száz évvel ezelőtt egy né­met kutató, Stilmark fedezte fel, az első lektint, miközben ricinuskivonattal emberi vörös­vérsejteket agglutinált. A téma aztán mintegy ötven évig nem érdekelt senkit. Ötven évvel ezelőtt azonban, amikor a vér­csoportokat felismerték, a lek­tinek iránt is érdeklődni kezd­tek. Ma már többszáz növényi és állati lektint ismerünk, ame­lyek legtöbbje képes bizonyos emberi vércsoportokat felis­merni. Más lektinek azért vál­tak a biológia számára rend­kívül fontossá, mert képesek sejteket stimulálni. Ezáltal a lektinek a humángenetika kia­lakulását is jócskán elősegí­tették, hiszen ez akkor vált iga­zán tudományággá, amikor az emberi lymphociták nagy ré­szét az étkezési bab kivona­tával sikerült osztódásra kész­tetni. s így olyan mennyiségű humán kromoszómát kapni, ami alapján a genetikai válto­zásokat vizsgálni lehetett. E szempontból a lektinológiát akár a humángenetika alapjá­nak is tekinthetjük. • Az alapkutatások milyen területeken ígérnek jó fel­használási lehetőségeket? - A vércsoportspecifitás, s az, hogy a lektinek sejtosztó­dást idézhetnek elő, már meg­mutatja a felhasználási terü­leteket. Ezek a területek azok, amelyekben az alkalmazás először megindult. Manapság a lektineket elsősorban arra használják a gyógyászatban, hogy az immunrendszert vala­mi módon stimulálják. A lek­tinek zöméről kiderült, hogy a tápcsatornákban - más fehér­jékkel ellentétben - nem bom­lanak le. Olyan cukorburokkal vannak körülvéve, hogy a táp­csatornában lévő emésztően­zimek nem tudják őket bon­tani. Ugyanakkor intakt álla­potban átjutnak a keringésbe, így például, a szójabab-lektin, átjutva a tápcsatornán, a hor­monrendszert stimulálva az inzulinszekréciót jelentősen fokozza. Ezáltal, mint kiderült, a sertésekben izomsorvadást idéz elő. így a legjobb szán­dékú fehérjedús takarmányo­zás az állatok súlycsökkené­sével jár. Egy másik eredmény: Angliában kidolgoztak egy olyan módszert is, amelynek segítségével szabályozni lehet. hogy a bélcsatornában milyen típúsú baktériumok teleped­jenek meg. így a fertőzések után a normális bélflóra vissza­állítására kínálkozik lehetőség, vagy pedig arra, hogy lektinek segítségével a tápcsatorna felszínéről eltávolftsunk a káros baktériumokat. Ezáltal a lektinek a közvetlen gyógyí­tásban is szerepet játszhatnak. • Tanár úr említette, hogy a lektineket az immun­rendszer stimulációjára is használják. Összefüggésbe hozható-e ez az AIDS be­tegség esetleges gyógyítá­sával? - Van egy lektin, amely az AIDS vírus 120 kilodaltonos gliko-proteinjéhez hasonlóan kapcsolódik Helper T lympho­citákhoz, és képes meggátolni a vírus kötődését. Ezt egy fran­cia kutató közölte, éppen a szegedi konferencián. Ahhoz azonban, hogy az eredmény gyógyászatilag is értékelni tudjuk, hiányoznak a toxiko­lógiai vizsgálatok, s nem lehet tudni, vajon az egész szervezet számára ez a beadandó lek­tinmennyiség milyen terhelést jelent. Ugynígy nem ismert még, hogy a szervezet immun­rendszere nem termel-e annyi ellenanyagot, amennyi a bejut­tatott lektint rövid idő alatt kö­zömbösíti. E lektinológiai vizs­gálatok mindenesetre hozzájá­rulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük azokat a mecha­nizmusokat, ahogyan az HÍV vírus megfertőzi a sejteket. • Milyen természetes anya­gok tartalmaznak lekti­neket? - A legtöbb növényi anyag­ban, amit nyersen fogyasztunk, jelentés mennyiségű lektin van. Én magam paradicsomból kivont lektinnel dolgozom. De kiemelkedően sok lektin ta­lálható a pillangós növények, a szója, a bab termésében, és so­rolhatnám: az akácfától a hóv­irágig valamennyi növényben. Az utóbbi években az emberi szervezetben is egyre nagyobb számban mutatnak ki lekti­neket, amelyek még belát­hatatlan szerepet játszanak a sejtdifferenciálódásban - ab­ban a folyamatban, amely al­kalmával a megtermékenyített petesejtből a különböző szö­vetek kialakulnak. Úgy tűnik, hogy ebben a sejtfelszíni cukorkomponenseknek, illetve az őket felismerni képes hu­mán lektineknek nagy szerepe van. • Igazolást nyert, hogy a lektineknek hatásuk van a sejtosztódásra. Felhasz­nálható-e ez a sejtburján­zás, a rákos daganatok megakadályozására ? - Az osztódásra késztetés bizonyított, azonban szöveti kötelékben a gátló faktorok ellensúlyozhatják ezt. Máris nagy ismerethalmazzal rendel­kezünk azonban arról, hogy hogyan akadályozható meg a* daganatok áttételképződése lektinekkel, vagy a különböző cukorkomponensekkel. Azt hi­szem, ez igen lényeges ered­mény, hiszen a primér daga­natok sebészi úton jól kezel­hetők, s az áttételek okozzák a nagy veszélyt; a halálkokok között is elsősorban ezek vezetnek. Ha itt lektinekkel, illetve szénhidrátok, glikopro­teinek adagolásával sikerülne az áttétképződést megakadá­lyozni - amire állatkísérleti adatok már vannak -, akkor ez a lektinológiának igen nagy eredménye lenne. Panek Sándoi

Next

/
Thumbnails
Contents