Délmagyarország, 1993. szeptember (83. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

SZERDA, 1993. SZEPT. 8. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Expopassz A kérdés egyre erőteljesebben megfogalmazódik bennem: lehetséges,hogy 1996-ban Magyarországfesztivált, s nem(csak) szakvilágkiállítást rendezünk? A lehetségesre igenlő válasz a múlt héten, a Szegeden rendezett expo-börzén megerősíttetett számomra. A Világkiállítási Programiroda ugyanis azért járja az országot, rendez expo -napokat, hogy megismerkedjék a vidékkel, annak „eladható" kínálatával. Vinnék majd a fővárosi kiállításra a legjobbakat az ország minden részéből. S vinnék, küldenék, szerveztetnék a vendégeket külföldről az ország minden részére. A főbiztos asszony Szegeden arról beszélt, szeretnék, ha összefogva egy-egy tájegység, kistérség többnapos programot szervezne, kínálna, helyben látná el a külföldi vendégeket - akiknek felkínálná, magyarországi tartózkodásuk idején töltsenek el egy napot az expón is. Növelve a világkiállítás látogatóinak számát, belépőjükkel annak bevételét - ám nem növelve az expoiroda gondjait, például szállásügyben. Mert este majd visszamegy a kedves vendég a falusi panzióba. Ott - s persze a vidéki vendéglőkben, a rendezvényeken, a szuvenirárusoknál - hagyva a ránk szánt pénze nagyrészét. Már, ha eljön egyáltalán; ha tudunk neki olyat kínálni, ami idevonzza. A vonzáshoz mintha újabban kevésnek ítéltetnék a fővárosi expo-kínálat. Érződik, többet kell felmutatnunk. S ezt a budapesti szakkiállítás rendezői csak akkor tudják megtenni, ha partnerük lesz hozzá a „Vidék-Magyarország". Ezért hát az országos expobörze körút az idén. - S ezért, hogy ennek kapcsán Szegeden az is elhangzott, a világkiállítás szervezői most éppen azon törik a fejüket, miként lehetne a vidéki programok rendezésére, a vendéglátásra vállalkozókat anyagi támogatáshoz is juttatni. Azt szeretnék elérni, hogy a vállalkozóknak hiteleket adó bankok az expohoz csatlakozását a vállalkozásnak fogadják el egyfajta szakmai garanciaként. Vagyis: akinek elfogadják az expopályázatát, az tekintessék megbfzható, komoly üzletfélnek a pénzintézetek számára (netán még némi kedvezményt is kapjon). Ajánlásokat lehet kapni az „expokeretből"; pénzt nemigen. Azt legfeljebb megveheti magának a vállalkozó szellemű, s pénzes magyar: megkezdték ugyanis a Nemzeti Bank világkiállítási emlékérmének kibocsátását. A négy érmés sorozat első darabja ötszáz forint névértékű ezüstpénz: domborműve végtelen szótengerén hajó úszik, s hirdeti az expo szlogenjáé: Kommunikáció egy jobb világért A Budapest - Vidék - Expo viták (szó)tengernyi viharának elcsendesedése azt bizonyítaná talán, hogy mi - legalább országon belül - már eljutottunk a kommunikációig? S azt, hogy 1996-ban expo és Magyarország-fesztivál lesz? Szabó Magdolna Bevallom, előítélettel mentem interjút készíteni Szakács Lászlóhoz. Ha az embert nem is, de a beszélgetést illetően mindenképpen. Úgy gondoltam - lévén a szóban forgó úr a Summa-comp Számítás- és Információtechnikai Kft. egyik tulajdonosa hogy szó esik majd vállalkozásról, piacról, keresletről, versenyről - és annyi. De ott ragadtam vagy fél órára még, amikor a dolog hivatalos részén túl voltunk, és beszélgettünk a polgári életről, családról, erkölcsről, kultúráról, még a francia és az amerikai filmek közti különbségről is. Budán születtem, a főiskolát Győrben végeztem. Azután, közlekedési mérnökként viszszamentem dolgozni Pestre. Szegedre úgy kerültem, hogy amikor megnősültem, képtelenségnek tetszett a fővárosban lakást venni. Mivel a feleségem orosházi, oda költöztünk. De nem tudtarh megszokni azt a helyet a nagyváros után, így kompromisszumos megoldásként Szegedre jöttünk. Később kiköltöztünk Sándorfal vára, mert ott feleannyiért lehetett venni egy családi házat, mint mondjuk Újszegeden. - Megszokta Szegedet? - Hogyne, csak azt nem, hogy nincsenek hegyek. Legjobban az egyetemi jellegét szeretem. - Hogy lett közlekedési mérnökből számítástechnikai üzletember? - Egyik munkahelyemen, a Szervó autójavítónál én veLegnagyobb ellensége a korrupció Fotó: Révész Róbert Szakács László: „Tulajdonosként nyugtalanabbul alszom." zettem be a számítógépes autódiagnosztikai rendszert. Az Agrokerhez ezek után már mint számítástechnikus kerültem. Azután jött a Summatech felkérése, amikor megnyitották a szegedi kirendeltséget, hogy legyek az üzletvezető. - Hogy lett a Summatechből Summa-comp, és ön üzletvezetőből tulajdonos? - Úgy, hogy a tulajdonos üzleti okok miatt eladta az üzleteit. Hárman, üzletvezetők összeálltunk, megalakítottuk a Summa-comp Kft.-t és megvettük az üzleteinket. - Nem alszik nyugtalanabbul. mióta tőkés lett? - De, sokkal többet idegeskedek, hiszen mostmár a saját pénzemet költöm. Az viszont jó, hogy önállóan dolgozhatok, magam hozhatom meg a döntéseket. - Hogy megy az üzlet? - Viszonylag jól, mert a beszállítókkal hárman kötöttünk szerződést, fgy persze a pozíciónk is jobb. Ugyanakkor kisebb a tőkénk, ezért jóval nehezebb gazdálkodni. Az is köztudott, hogy egyre kevesebb vevőért egyre többen versengenek a piacon. Ami nem is lenne baj, ha mindenki tisztességesen versenyezne. Ám ma Magyarországon virágzik a korrupció. Persze, bizonyos szempontból érthető, hogy mindenki azonnal meg akar gazdagodni, hiszen annyira bizonytalan minden, hogy nem lehet előre gondolkodni. Ma már nem olyan világot élünk, mint mondjuk Krúdy cipésze, aki hatvan éves korában is ugyanolyan körülmények között dolgozott, mint amikor húsz éves volt. - Krúdy? - Meglepődött? Az igaz, hogy szeretem az üzletet, de nagyon hiányzik az életemből a kultúra, amire éppen a feszített tempó miatt nem jut időm. Annak idején nagyon szerettem Pesten színházba járni. Most és itt is elmegyünk néha, mert itt is vannak jó előadások, csak persze sokkal szűkebb a repertoár. Szeretem a mozit is, különösen a francia filmeket. Bánt, hogy az amerikai filmek árasztották el a mozikat, én nem szeretem őket, mert túl sztori-centrikusak és előre kiszámíthatóak. Régen rengeteg könyvet is vásároltam, ma már ritkábban teszem, mert drágák. Ráadásul annyi a mocsok a könyvpiacon, hogy nincs is kedvem megállni az árusoknál. Keczer Gabriella Turizmus Eve '95 A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) 1995. évre meghirdeti a Turizmus Évét Magyarországon - erről tájékoztatta a szervezet illetékese az MTI-t. Mint elmondta: az eseménynek kettős célja van. Egyrészt a közvélemény figyelmét szeretnék felhívni a turizmus fontosságára, gazdasági, kulturális és környezetvédelmi szerepére, másrészt pedig a rendezvénysorozat a szakma felkészülésének főpróbájául szolgálhat az 1996. évi világkiállítás és az 1100. éves honfoglalási évforduló megünnepléséhez. Alszik csak, vagy ájult Mezőgazdaság, frissítő esők után Az aszály kedvezőtlen hatásaiban évről évre hajazza az előzőt. Gyakoriságát tekintve, s a tudományos előrejelzésekre alapozva sokan már egyenesen felmelegedéssel s állandósult csapadékhiánnyal járó klímaváltozásról beszélnek. Mi emberek, ha hőguta kerülget, még átállhatunk a sziesztát magában foglaló déli életritmusra. A növényzet nem tud hűvösre vonulni, így vagy a szárazságtűrőek maradhatnak meg a gazdaságosan termeszthető körben, vagy feltétlen öntözni kell őket. Jelenleg ebben hiányos még a felkészültségünk, bár az öntözésfejlesztés az egyedüli színfolt a pangásos mezőgazdasági klímában. A szárazságtűrés vizsgájára is akad jó példa, méghozá szegedi napraforgó hibridek formájában. A napokban lehullott csapadék, s hűvösebb idő szemmel láthatóan javftott a természet összképén. Amelyik növény nem fonnyadt, száradt el eddig, az most üdeséget áraszt. A fordulat kissé megkésett, hisz a haszonnövények zömének terméshozamát már nem növelheti. Az őszi vetésűek magágyát viszont könynyebben és jobban el lehet készíteni. Más kérdés, hogy a technikai és emberi oldal még nem esett át a fordulaton. A gazdálkodásban tapasztalható, ájulásos tüneteket is mutató egész éves téli álomból nehéz Fotó: Hárs László Nem jó, ha porzik. A magágyat könnyebb lesz előkészíteni az ébresztés. Sőt, tőkeinjekció nélkül a legyöngült szervezet aligha áll lábra. A tulajdonviszonyok majdcsak tisztázódnak egyszer, s aki igazán termelni akar, az bérlettel vagy más módon most is hozzájut a szükséges területhez. A szövetkezeti keretek szétfeszítése azonban sok helyen a nagyüzemi termeléshez beállított géppark kihasználatlanságához vagy elkótyavetyéléséhez vezetett. Az elszegényedett lakosságra átháríthatatlan termelési költségnövekedés mellett a nyugatival versenyezni képtelen exporttámogatási lehetőségeink miatt az ágazat tartósan saját erejét éli fel. Épp a napokban látott napvilágot egy elemzés, mely szerint nem 20 milliméter csapadék változtat itt valamit a helyzeten, hanem 200 milliárd forintos tőkebevonás. E nehezen kezelhető nagyságrend lehet az oka, hogy míg elviekben a kormányzat és az érdekképviseletek helyzetértékelése közeledik egymáshoz, aprópénzre nehezen váltható az eredmény. A támogatások 20 százalékos emelése, vagy néhány bejelentett védőár talán az ezévi inflációs hatásokra gyógyír, de a korábbi lemaradások pótlására semmiképp. A konfrontáció emiatt kikerülhetetlennek tűnik. Egyébként elviekben nem képtelenség hitelből előteremteni az összeget, de elköltése előtt el kellene dönteni, hogy mit akarunk: önellátást vagy új szerkezetben, de mértékét tekintve a békeidők szintjét elérő exportot. A tartalmában gyökeresen új agrárpolitika meghirdetésének sajnos a parlamenti választások előtti finisben kevés az esélye. Addig marad a tüneti kezelés, az ahol nagy a baj, ott közvetlenül beavatkozunk, nem éppen piacos gyakorlata. Eközben a fordulat esélyének számláján a végösszeg napról napra növekszik. Tóth Szeles István EBRD-hitel . Hosszú lejárat - alacsony kamat A Pénzügyminisztériumban aláírták az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által finanszírozott mezőgazdasági szerkezetátalakítási program állami garanciavállalási egyezményét és az ehhez kapcsolódó banki hitelszerződéseket. A garanciavállalási okmányt a magyar kormány megbízásából Botos Balázs, a PM helyettes államtitkára, míg az EBRD részéről az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnöke, Mario Sarcinelli látta el kézjegyzével. A kölcsönt magában foglaló programcsomag keretében az EBRD összesen 103 millió dollárnak megfelelő hitelt nyújt a programban résztvevő négy magyar kereskedelmi bank - az OKHB, az OTP, a Budapest Bank és a Magyar Hitel Bank - részére. A program legfontosabb célja: a kis és közepes méretű agrárvállalkozások támogatása középés hosszú lejáratú fejlesztési hitelekkel. A program két fő területet kíván elsősorban finanszírozni. Az első esetben a szövetkezeti törvénynek megfelelően átalakult, újjászervezett szövetkezetek, illetve átalakuló állami vállalatok beruházásainak anyagi támogatásáról van szó, mfg a második esetben a családi farmok létrehozásához, illetve a meglévő magánvállalkozások bővítéséhez vehető igénybe ez. a forrás. Az EBRD által nyújtott hitel futamideje 10 éves, 3 év türelmi idővel. A hitel főként új fejlesztésekhez vehető igénybe, ám használt állóeszközök megvételéhez is felhasználható. Kétféle kamatkonstrukció közül választhatnak a magyar bankárok, egy változó, valamint egy fix kamatláb között. Az előbbi az a mindenkori LIBOR - londoni bankközi kamatláb — plusz 1 százalék, míg a fix kamat összegét a folyósítás megkezdésekor állapítják meg. Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a hitel azért rendkívül jelentős a magyar mezőgazdaság számára, mivel az átalakulás kezdete óta az első hosszú lejáratú forrás. Az állami preferenciák - a garanciavállalás és a kamatkedvezmények összesen mintegy 50 százalékos kamattámogatást eredményeznek. A reorganizációhoz igénybe vett pénzeszközöknél ez elérheti a 70 százalékos mértéket is. A termelők várhatóan 10-12 százalékos kamattal juthatnak a hitelhez. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a kereskedelmi bankok hálózatában a hitel 11,5 hónap múlva igényelhető. A hitelkeretből az OKHB 40 millió dollárt, az MHB 30 millió dollárt, az OTP 25 millió dollárt, mtg a Budapest Bank 8 millió dollárt vehet igénybe. Első részletként az egyes bankok hitelszerződéseiben szereplő összeg 35 százaléka hívható le. A fennmaradó 65 százalék pedig akkor vehető igénybe, ha az első részlet legalább 60 százalékát a bankok már kihelyezték.