Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-07 / 183. szám

6 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. AUG. 7. • Puszta Hajdú-Bihar megye Jelentős esemény szín­helye lesz Ópuszta­szer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztár­sasági elnök részvéte­lével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának or­szágos gyűlését. A me­gyei önkormányzatok határozatképes létszám­ban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogad­nak egy közös dokumen­tumot. Az eseményre készülődve naponta be­mutatjuk Magyarország 19 megyéjét. A mai Hajdú-Bihar megye az ország keleti határán terül el, 6211 négyzetkilométeren. Ezzel az ország területének 6,7 százalékát mondhatja magáé­nak. A lakosok száma - Deb­recen város nélkül - 350 ezer fő. Tizenöt városban és 66 községben élnek és dolgoznak főleg mezőgazdasági termelés­ből élő lakói. A Nyírség jellegzetes ho­mokbuckáin szépen termő gyümölcsösök, gazdag zöldsé­ges kertek vannak, a dombok között lévő mélyedéseket a tavaszonként megújuló pata­kok tavakká töltik vizükkel. A Hajdúháton azonban, ahol nincsenek ilyen vízfolyások, minden évben komoly gondot okoz a szárazság, a szántó­földek öntözése. A Hajdúhát és a Tisza között elterülő Horto­bágy sajátos hangulatú, mesz­sze földön híres szikes puszta. E megyében hegyek, erdők nincsenek, vizük kevés, a Ti­sza igen kis szakaszon érinti, a Keleti-főcsatorna, a Berettyó, a Hortobágy folyó és néhány kisebb ér jelenti a folyóvizet. Lakosságnak kb. egynegye­de él az iparban végzett mun­kából. bár az utóbbi időkben bekövetkezett átalakulás sok embert kényszerített munka­nélküli-segélyre. Legjelentő­sebb ipari üzemei: a Hajdúsági Iparművek, ahol melegvíz­tárolókat, lapradiátorokat és főleg mosó- és mosogatógépe­ket gyártanak, a Kabai Cukor­gyár, a Biogal Gyógyszergyár, a Gördülőcsapágy gyár. Az átalakulás lehetőséget teremtett új vállalkozások beindítására, így külföldi tőke bevonásával Berettyóújfaluban. Hajdúnáná­son alakultak helyi munkaerő felhasználásával új üzemek. Természeti kincsei közül említhető a földgáz és a termálvíz. Hajdúszoboszló és Debrecen fürdőibe messze földről jönnek a gyógyulni vágyók, de ugyanilyen össze­tételű víz van Püspökladány, Hajdúnánás, Földes, Balmaz­újváros stb. strandjának me­dencéiben is. Egyre több he­lyen kísérleteznek azzal, hogy a drágább olaj helyett termál­vizet használjanak a mezőgaz­dasági üzemekben az üveghá­zak, fóliaházak fűtésére. A Hortobágy ritkaságként nyilvántartott növényeivel és állatvilágával, nemzeti parkká nyilvánított védett területével nagy számban vonzza a pusztai romantikára vágyókat. Az év­századok óta megrendezett Hldivásár a Kilenclyukú híd mellett, az évente megtartott lovasnapok alkalmával lehető­ség nyílik a pásztorhagyomá­nyok ébrentartására, a lovas­sport és a népművészet össze­kapcsolására. Egyéb, nagy érdeklődéssel kísért rendezvények az évente augusztus 20-án Debrecenben megrendezett virágkarnevál, a szeptemberi jazznapok, a két­évenként tartott Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és a katonazenekari fesztivál. Debrecen iskolaváros jelle­ge a XVI. században alakult ki, és a Református Kollégium, a Kossuth Lajos Tudomány­egyetem, az Orvostudományi és az Agrártudományi Egye­tem, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola, az Ybl Mik­lós Építőipari, Műszaki Főis­kola, a Kölcsey Ferenc Taní­tóképző Főiskola, a hajdúbö­szörményi Óvóképző Főiskola sok diákja vitte magával egész életét meghatározó élményét a város, a megye légkörének. A debreceni Déri Múzeum­ban augusztus 19-étől megte­kinthető Munkácsy Mihály csodálatos festménye, a Gol­gota, amelyet a magyar állam vásárolt vissza Amerikából, és letétként a múzeum Munkácsy­termében helyez el. A Csoko­nai Színiláz társulata főleg Debrecenben játszik, prózát, operát, operettet egyaránt. Fotó: Révész Róbert Bakabuli Nagy Feró és a Riadó A lármától eltekintve, remek koncertet adott Nagy Feró Hódmezővásárhelyen, a Ber­csényi Miklós lövészdandárnál is. Ez volt a Rockriadó névre keresztelt laktanyatumé utolsó állomása, melyet egyébként zenészkörökben turnéteme­tőnek is neveznek. Ilyenkor már eufórikus hangulat lesz úrrá zenészeken, mókákkal ugratják egymást és a közön­séget. Mókából nem volt hi­ány, ám Feró mintha vigyázott volna magára. Pontosabban a nyelvére. A „kurva jó buli" közhelyszerű kijelentésének első hangjánál szája elé kapta a kezét, majd finomított. Eszébe juthatott a népnevelő poszt. Vagy talán a szigorú tekintetű ezredesek, akik a tumé előtt ­zárt ajtók mögött - engedé­lyezés végett hallgatták meg a repertoárt. Ám a jó fiú hamar eltűnt, s megmaradt a kócos rocker - régi s új dalaival. A laktanya régi alakulóterén a bakancsok taposta durva murván fú csak elvétve terem, a placcon körben az álcaháló design hódít. A küzdőtéren ­mert a koncerten így hívják a színpad előtti részt - civilek és egyenruhások vegyesen. A kon­certet megelőzően még tudtunk néhány szót váltani Feróval. • Néhány éve találkoztunk Szegeden, egy éjszakai disz­kó-haknin. Akkor azt kér­deztem tőled: gondoltad-e Egy civil lármázta fel az ország laktanyáit az elmúlt hetekben. Na, lett is erre viszontlárma a lapokban: mi az. hogy Nagy Feró az állam költségen turnézik. A lárma magyarázata pedig aíz űj) Beatrice dalainak disszonáns politikai felhangjaiban, és a turné alapeszméjében - a hazafias érzelmű dalok lelkesítő' hatása - rejtezhet. volna „Nemzet csótánya"­korodban, hogy egyszer disz­kóban lépsz majd fel? Most megismételném ezt a kérdést: gondoltad-e, hogy laktanyá­ban fogsz koncertezni? - Igazából azt hiszem, gon­doltam. Lehet, hogy néha komolytalanul... • Merre katonáskodtál? - Én nem voltam katona. Főiskola után tartalékos állo­mányba kerültem, de rang nélkül, mert nem hívtak be három hónapos kiképzésre. • Mennyire volt sikeres mostani „katonáskodásod", a turnézás? - Úgy érzem, hogy nagyon. A sereg rettentő profi módon szervezte meg a koncerteket. • Biztosítottak minden háttért... - Igen. színpadot, szállítóesz­közt, hogy olcsóbb legyen a tumé. • No meg a közönséget. Kikerülhetetlen kérdés: mennyit kaptok mindezért? - Ezt marha nehéz elmagya­rázni, mert én most azt mond­hatok, amit akarok. A lapok­ban megjelent összeg, hogy mi százezret kapunk koncerten­NE KERESGELJEN! SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IGi DÉLMAQYAR0RSZÁQ m Hintába ültették a Volánt Vigyázat, csalók! A megyei rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztálya azért kereste meg szerkesz­tőségünket, hogy az üzletem­berek, a cégek figyelmét fel­hívja arra: néhány vállal­kozóval nem érdemes üzletet kötniük, mert abból csak káruk származhat. Lássunk néhány esetet, kit, mivel gyanúsítanak, ők azok, akik ellen büntető­eljárás folyik, országos körö­zést adtak ki ellenük. Krisztián Ferenc budapesti magánvállalkozó tavaly előtt, szeptemberben tette tiszteletét Szegeden a Tápéi Háziipari Szövetkezetnél. Hitelben 1 millió 250 ezer forintért vá­sárolt. számláját azóta sem egyenlítette ki. özv. Kovács Lászlóné Ba­kos Ibolya tavaly májusban kereste fel a szegedi Florin YYgyip.íri Szövetkezetet. Koz­i: i kai és háztartás-vegyipari ket vett a cégtől, mint Fló'fordui, hogy megáll a rendőrség tudománya. Adott ügy ntinden részletét ismerik, ám nem találják azt, aki ludas a dologban. Ilyenkor kénytelenek „pihentetni", felfüggeszteni a nyomozást. vállalkozó. Tartozása 1 millió 798 ezer forint volt, és annyi is maradt. Az általa megjelölt debreceni lakcímen nem talál­ták meg őt. A csalást sem lehet elég korán kezdeni. Amikor „üzle­teit megkötötte" a debreceni Sipos Teréz, akkor mindössze 17 esztendős volt. 1992. feb­ruárjában a szegedi Róna-D. Kft.-tői 80 ezer forintért vá­sárolt italárut a jogosulatlanul megszerzett vállalkozói igazol­ványára. Néhány nappal ké­sőbb a kisvárdai Szeszipari Vállalaton „segített", 317 ezer forint értékű itókával csök­kentve raktározási gondjait. Az országban többfelé portyázott, és ő is elvetődött a Florinhoz. A szövetkezettől 2 millió 250 ezer forint értékű árucikket vett át, amit azót sem fizetett ki. A csalással gyanúsítottak listáját egy német állampolgár, bizonyos Schuch Manfréd színesíti. A Tisza Volán Áutó­kölcsönző Irodájától tavaly júliusban bérbe vette az XX 03-28-as rendszámú Mazda 323/A típusú személygépko­csit. Feledékeny lehet Schuch úr. mert a másfél milliót érő járgányt azóta sent vitte vissza. A budapesti Restyák Sándor 1990. januárjában lízingszer­ként... Ez nevetséges! Nor­mális gázsit kapunk, s még azt sem tudjuk, hogy pontosan mennyit... • Feró, aláírnád ezt? ­kukkant be a sátorba egy „öregkatona", kezében óriási színes „ lepedő". - Persze, gyertek nyugodtan. • Mennyi az annyi? ­érdeklődöm a kulcsinfor­máció felől. - Már csak 14 - közli fülig érő szájjal. - Ezt a két hetet már féllábon állva is kibírjuk. • Mennyire szóltak bele a műsorba a kritikus kato­nák? - fordulok vissz az énekeshez. - Semennyire. Megnézték, s azt mondták, alkalmas arra, hogy a katonákat szórakoz­tassuk. Játsszuk katonanóták átiratait, a régi és új Beatrice számokat. Szerepel a „Piros, fehér, zöld" is, mely ugyan nem katonanóta, dehát ez egy nemzeti szellemet elősegítő dal...nemzeti egységet erősítő nóta. • Ez a koncertek alap­eszméje? - Nekem ez az alapesz­ményem. Szeretném, ha ez egy nemzeti hadsereg lenne. Naci­onalista, és nem internaci onalista. Ennyi az egész. Eb­ben nincs semmi túlfűtött na­cionalizmus. • Néhány napja sértetten nyilatkoztod a TV-Híradó­nak, hogy anarchistának neveztek. Emlékszem egy régebbi vallomásodra, mi­kor azt mondtad, hogy itt egy jól szervezett anarchia egészen jól működne... - A rendezett anarchia tök nem azt jelenti, mint amit az anarchisták akarnak. Számom­ra legfontosabb a rend. Az anarchia pedig azt jelenti, hogy az emberek ezen a renden beiül szabadon működhetnek. Jelen pillanatban azt érzem, hogy engem rendkívül sok törvény megköt, s ezek másokra nem vonatkoznak. Egyfajta törvé­nyes anarchia van, túlzottan uralkodnak rajtam. S hát rend a lelke minden nek - ezt egy laktanyában nem is kell magyarázni -, így Fe­rónak menni kellett, mert kez­dési idő volt. Csúszás nélkül kezdődött a koncert. A Beat­rice gárdáján kívül három ven­dégművésznő is fellépett a katonák nagy örömére. A vo­kalista lányok néha ugyan ha­misan énekeltek, dehát a kato­nák sem a torkukra voltak kí­váncsiak. A vásárhelyi bulin -- a Rockriadó többi helyszínéhez, hasonlóan - nemcsak katonák, hanem városlakó civilek is részt vehettek. Mindössze egy 100 forintos jegyet kellett megvenniük - az ebből szár­mazó bevételt a katonák kul­turális programjaira fordítják A laktanya legénységének két­harmada nézte a koncertet ­többiek épp kimenőn, szabad­ságon és eltávozáson voltak -, a civilekkel együtt mintegy 1000 fő „tolongott" a placcon. Hely azonban bőven akadt, hiszen a rendezvény egyik társszervezője, a Helyőrségi Klub vezetője, Neparáczki Fe­renc elmondta, hogy 3-3500 emberre számítottak. A számo­kat tekintve: én is. Néhány éve a MÁV művelődési Házban 270 forintos jegyek mellett zsúfolásig telt a nagyterem a Rice Bulin. Azóta felmentek a jegyárak, s a Rice is keveseb­bet játszott. Igaz - az ismert latin köz­mondás szerint: változnak az idők S benne mi is... Takács Viktor ződést kötött a Tisza Volánnal tehergépkocsik használatára. A szerződés megkötésekor jogta­lanul használta fel a budapesti Volán SC bélyegzőjét. Fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezzel 3 millió 696 ezer forint kárt okozott a vállalat­nak. A hódmezővásárhelyi Mu­zsik Adrienne a Labor Markét Kft.-nél ügyintézőként dolgo­zott. Bizonyára megtetszett neki cége AOW 558-as rend­számú, olajpiros színű Opel Astrája, mert eltulajdonította azt. A személygépkocsi értéke másfél millió forint. A rendőrség felhívja a fi­gyelmet, hogy nem érdemes üzletelni a fent említett sze­mélyekkel. Ugyanakkor azt kéri, ha valaki tartózkodási helyükről tud, üzleti vagy egyéb kapcsolatba került, kerül velük, akkor értesítse a megyei rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztályát a 477-577-es tele­fonszámon, a 12-40-ec. mellé­ken. V. F. S. Elhunyt Gaál Sándor I907-BB93 Nehéz meghatározni, mi is volt! író, szerkesztő, költő, színpadi rendező? Talán nem kell így külön­választani azt, amit művelt ­aránylag hosszú életében -, hiszen mindez megfért benne egyformán, ha olykor a körülmények kényszere miatt hol az egyik, hol a má­sik énje került is előtérbe. Már kora fiatalsága ide­jén jelentkezett írásaival a helyi lapokban, ugyanakkor sportemberként és sportve­zetőként is megismerhette előbb szülővárosa, Szentes, majd Szeged, ahol húszéve­sen sportújságot szerkesztett és tudósította a Nemzeti Sportot. Nyomdászként indította meg a Dél Sportja című lapot, 1946-tól a Szegedi Kis Újság sportrovatát ve­zette 1947-ben indítolta a Kortárs című folyóiratot, majd annak folytatását, az Új Aratást-t. Ezek a lapok az. államosítás áldozataiként hullottak el. Akkoriban jelent meg két regénye, az Egy labdarúgó visszanéz és a Könnyek a tribünön. Tizenegy színd arabot Irt, amelyet amatőr színjátszók állítottak szín­padra több városban, de színházi rendezőként is nagy sikerrel szerepelt. Újságíróként sok cikke jelent meg a Délmagyar­ország és a Csongrád Me­gyei Hírlap hasábjain. Most, 86 évesen is dol­gozott, főmunkatársa volt .a Démász Híradó című lap­jának. Csak a nem várt halál ütötte ki kezéből a tollat. Reményeink, hogy még so­káig élvezhetjük emberi jó­ságát, aktív munkásságát, elszálltak a tragikus ese­mény miatt, de emléke meg­marad bennünk és az archí­vumokban egyaránt So kunknak fog hiányozni Kikli Tivadar

Next

/
Thumbnails
Contents