Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-07 / 183. szám

6 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. AUG. 7. • Puszta Hajdú-Bihar megye Jelentős esemény színhelye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok határozatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve naponta bemutatjuk Magyarország 19 megyéjét. A mai Hajdú-Bihar megye az ország keleti határán terül el, 6211 négyzetkilométeren. Ezzel az ország területének 6,7 százalékát mondhatja magáénak. A lakosok száma - Debrecen város nélkül - 350 ezer fő. Tizenöt városban és 66 községben élnek és dolgoznak főleg mezőgazdasági termelésből élő lakói. A Nyírség jellegzetes homokbuckáin szépen termő gyümölcsösök, gazdag zöldséges kertek vannak, a dombok között lévő mélyedéseket a tavaszonként megújuló patakok tavakká töltik vizükkel. A Hajdúháton azonban, ahol nincsenek ilyen vízfolyások, minden évben komoly gondot okoz a szárazság, a szántóföldek öntözése. A Hajdúhát és a Tisza között elterülő Hortobágy sajátos hangulatú, meszsze földön híres szikes puszta. E megyében hegyek, erdők nincsenek, vizük kevés, a Tisza igen kis szakaszon érinti, a Keleti-főcsatorna, a Berettyó, a Hortobágy folyó és néhány kisebb ér jelenti a folyóvizet. Lakosságnak kb. egynegyede él az iparban végzett munkából. bár az utóbbi időkben bekövetkezett átalakulás sok embert kényszerített munkanélküli-segélyre. Legjelentősebb ipari üzemei: a Hajdúsági Iparművek, ahol melegvíztárolókat, lapradiátorokat és főleg mosó- és mosogatógépeket gyártanak, a Kabai Cukorgyár, a Biogal Gyógyszergyár, a Gördülőcsapágy gyár. Az átalakulás lehetőséget teremtett új vállalkozások beindítására, így külföldi tőke bevonásával Berettyóújfaluban. Hajdúnánáson alakultak helyi munkaerő felhasználásával új üzemek. Természeti kincsei közül említhető a földgáz és a termálvíz. Hajdúszoboszló és Debrecen fürdőibe messze földről jönnek a gyógyulni vágyók, de ugyanilyen összetételű víz van Püspökladány, Hajdúnánás, Földes, Balmazújváros stb. strandjának medencéiben is. Egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy a drágább olaj helyett termálvizet használjanak a mezőgazdasági üzemekben az üvegházak, fóliaházak fűtésére. A Hortobágy ritkaságként nyilvántartott növényeivel és állatvilágával, nemzeti parkká nyilvánított védett területével nagy számban vonzza a pusztai romantikára vágyókat. Az évszázadok óta megrendezett Hldivásár a Kilenclyukú híd mellett, az évente megtartott lovasnapok alkalmával lehetőség nyílik a pásztorhagyományok ébrentartására, a lovassport és a népművészet összekapcsolására. Egyéb, nagy érdeklődéssel kísért rendezvények az évente augusztus 20-án Debrecenben megrendezett virágkarnevál, a szeptemberi jazznapok, a kétévenként tartott Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és a katonazenekari fesztivál. Debrecen iskolaváros jellege a XVI. században alakult ki, és a Református Kollégium, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi és az Agrártudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, az Ybl Miklós Építőipari, Műszaki Főiskola, a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola, a hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola sok diákja vitte magával egész életét meghatározó élményét a város, a megye légkörének. A debreceni Déri Múzeumban augusztus 19-étől megtekinthető Munkácsy Mihály csodálatos festménye, a Golgota, amelyet a magyar állam vásárolt vissza Amerikából, és letétként a múzeum Munkácsytermében helyez el. A Csokonai Színiláz társulata főleg Debrecenben játszik, prózát, operát, operettet egyaránt. Fotó: Révész Róbert Bakabuli Nagy Feró és a Riadó A lármától eltekintve, remek koncertet adott Nagy Feró Hódmezővásárhelyen, a Bercsényi Miklós lövészdandárnál is. Ez volt a Rockriadó névre keresztelt laktanyatumé utolsó állomása, melyet egyébként zenészkörökben turnétemetőnek is neveznek. Ilyenkor már eufórikus hangulat lesz úrrá zenészeken, mókákkal ugratják egymást és a közönséget. Mókából nem volt hiány, ám Feró mintha vigyázott volna magára. Pontosabban a nyelvére. A „kurva jó buli" közhelyszerű kijelentésének első hangjánál szája elé kapta a kezét, majd finomított. Eszébe juthatott a népnevelő poszt. Vagy talán a szigorú tekintetű ezredesek, akik a tumé előtt zárt ajtók mögött - engedélyezés végett hallgatták meg a repertoárt. Ám a jó fiú hamar eltűnt, s megmaradt a kócos rocker - régi s új dalaival. A laktanya régi alakulóterén a bakancsok taposta durva murván fú csak elvétve terem, a placcon körben az álcaháló design hódít. A küzdőtéren mert a koncerten így hívják a színpad előtti részt - civilek és egyenruhások vegyesen. A koncertet megelőzően még tudtunk néhány szót váltani Feróval. • Néhány éve találkoztunk Szegeden, egy éjszakai diszkó-haknin. Akkor azt kérdeztem tőled: gondoltad-e Egy civil lármázta fel az ország laktanyáit az elmúlt hetekben. Na, lett is erre viszontlárma a lapokban: mi az. hogy Nagy Feró az állam költségen turnézik. A lárma magyarázata pedig aíz űj) Beatrice dalainak disszonáns politikai felhangjaiban, és a turné alapeszméjében - a hazafias érzelmű dalok lelkesítő' hatása - rejtezhet. volna „Nemzet csótánya"korodban, hogy egyszer diszkóban lépsz majd fel? Most megismételném ezt a kérdést: gondoltad-e, hogy laktanyában fogsz koncertezni? - Igazából azt hiszem, gondoltam. Lehet, hogy néha komolytalanul... • Merre katonáskodtál? - Én nem voltam katona. Főiskola után tartalékos állományba kerültem, de rang nélkül, mert nem hívtak be három hónapos kiképzésre. • Mennyire volt sikeres mostani „katonáskodásod", a turnézás? - Úgy érzem, hogy nagyon. A sereg rettentő profi módon szervezte meg a koncerteket. • Biztosítottak minden háttért... - Igen. színpadot, szállítóeszközt, hogy olcsóbb legyen a tumé. • No meg a közönséget. Kikerülhetetlen kérdés: mennyit kaptok mindezért? - Ezt marha nehéz elmagyarázni, mert én most azt mondhatok, amit akarok. A lapokban megjelent összeg, hogy mi százezret kapunk koncertenNE KERESGELJEN! SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IGi DÉLMAQYAR0RSZÁQ m Hintába ültették a Volánt Vigyázat, csalók! A megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya azért kereste meg szerkesztőségünket, hogy az üzletemberek, a cégek figyelmét felhívja arra: néhány vállalkozóval nem érdemes üzletet kötniük, mert abból csak káruk származhat. Lássunk néhány esetet, kit, mivel gyanúsítanak, ők azok, akik ellen büntetőeljárás folyik, országos körözést adtak ki ellenük. Krisztián Ferenc budapesti magánvállalkozó tavaly előtt, szeptemberben tette tiszteletét Szegeden a Tápéi Háziipari Szövetkezetnél. Hitelben 1 millió 250 ezer forintért vásárolt. számláját azóta sem egyenlítette ki. özv. Kovács Lászlóné Bakos Ibolya tavaly májusban kereste fel a szegedi Florin YYgyip.íri Szövetkezetet. Kozi: i kai és háztartás-vegyipari ket vett a cégtől, mint Fló'fordui, hogy megáll a rendőrség tudománya. Adott ügy ntinden részletét ismerik, ám nem találják azt, aki ludas a dologban. Ilyenkor kénytelenek „pihentetni", felfüggeszteni a nyomozást. vállalkozó. Tartozása 1 millió 798 ezer forint volt, és annyi is maradt. Az általa megjelölt debreceni lakcímen nem találták meg őt. A csalást sem lehet elég korán kezdeni. Amikor „üzleteit megkötötte" a debreceni Sipos Teréz, akkor mindössze 17 esztendős volt. 1992. februárjában a szegedi Róna-D. Kft.-tői 80 ezer forintért vásárolt italárut a jogosulatlanul megszerzett vállalkozói igazolványára. Néhány nappal később a kisvárdai Szeszipari Vállalaton „segített", 317 ezer forint értékű itókával csökkentve raktározási gondjait. Az országban többfelé portyázott, és ő is elvetődött a Florinhoz. A szövetkezettől 2 millió 250 ezer forint értékű árucikket vett át, amit azót sem fizetett ki. A csalással gyanúsítottak listáját egy német állampolgár, bizonyos Schuch Manfréd színesíti. A Tisza Volán Áutókölcsönző Irodájától tavaly júliusban bérbe vette az XX 03-28-as rendszámú Mazda 323/A típusú személygépkocsit. Feledékeny lehet Schuch úr. mert a másfél milliót érő járgányt azóta sent vitte vissza. A budapesti Restyák Sándor 1990. januárjában lízingszerként... Ez nevetséges! Normális gázsit kapunk, s még azt sem tudjuk, hogy pontosan mennyit... • Feró, aláírnád ezt? kukkant be a sátorba egy „öregkatona", kezében óriási színes „ lepedő". - Persze, gyertek nyugodtan. • Mennyi az annyi? érdeklődöm a kulcsinformáció felől. - Már csak 14 - közli fülig érő szájjal. - Ezt a két hetet már féllábon állva is kibírjuk. • Mennyire szóltak bele a műsorba a kritikus katonák? - fordulok vissz az énekeshez. - Semennyire. Megnézték, s azt mondták, alkalmas arra, hogy a katonákat szórakoztassuk. Játsszuk katonanóták átiratait, a régi és új Beatrice számokat. Szerepel a „Piros, fehér, zöld" is, mely ugyan nem katonanóta, dehát ez egy nemzeti szellemet elősegítő dal...nemzeti egységet erősítő nóta. • Ez a koncertek alapeszméje? - Nekem ez az alapeszményem. Szeretném, ha ez egy nemzeti hadsereg lenne. Nacionalista, és nem internaci onalista. Ennyi az egész. Ebben nincs semmi túlfűtött nacionalizmus. • Néhány napja sértetten nyilatkoztod a TV-Híradónak, hogy anarchistának neveztek. Emlékszem egy régebbi vallomásodra, mikor azt mondtad, hogy itt egy jól szervezett anarchia egészen jól működne... - A rendezett anarchia tök nem azt jelenti, mint amit az anarchisták akarnak. Számomra legfontosabb a rend. Az anarchia pedig azt jelenti, hogy az emberek ezen a renden beiül szabadon működhetnek. Jelen pillanatban azt érzem, hogy engem rendkívül sok törvény megköt, s ezek másokra nem vonatkoznak. Egyfajta törvényes anarchia van, túlzottan uralkodnak rajtam. S hát rend a lelke minden nek - ezt egy laktanyában nem is kell magyarázni -, így Ferónak menni kellett, mert kezdési idő volt. Csúszás nélkül kezdődött a koncert. A Beatrice gárdáján kívül három vendégművésznő is fellépett a katonák nagy örömére. A vokalista lányok néha ugyan hamisan énekeltek, dehát a katonák sem a torkukra voltak kíváncsiak. A vásárhelyi bulin -- a Rockriadó többi helyszínéhez, hasonlóan - nemcsak katonák, hanem városlakó civilek is részt vehettek. Mindössze egy 100 forintos jegyet kellett megvenniük - az ebből származó bevételt a katonák kulturális programjaira fordítják A laktanya legénységének kétharmada nézte a koncertet többiek épp kimenőn, szabadságon és eltávozáson voltak -, a civilekkel együtt mintegy 1000 fő „tolongott" a placcon. Hely azonban bőven akadt, hiszen a rendezvény egyik társszervezője, a Helyőrségi Klub vezetője, Neparáczki Ferenc elmondta, hogy 3-3500 emberre számítottak. A számokat tekintve: én is. Néhány éve a MÁV művelődési Házban 270 forintos jegyek mellett zsúfolásig telt a nagyterem a Rice Bulin. Azóta felmentek a jegyárak, s a Rice is kevesebbet játszott. Igaz - az ismert latin közmondás szerint: változnak az idők S benne mi is... Takács Viktor ződést kötött a Tisza Volánnal tehergépkocsik használatára. A szerződés megkötésekor jogtalanul használta fel a budapesti Volán SC bélyegzőjét. Fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezzel 3 millió 696 ezer forint kárt okozott a vállalatnak. A hódmezővásárhelyi Muzsik Adrienne a Labor Markét Kft.-nél ügyintézőként dolgozott. Bizonyára megtetszett neki cége AOW 558-as rendszámú, olajpiros színű Opel Astrája, mert eltulajdonította azt. A személygépkocsi értéke másfél millió forint. A rendőrség felhívja a figyelmet, hogy nem érdemes üzletelni a fent említett személyekkel. Ugyanakkor azt kéri, ha valaki tartózkodási helyükről tud, üzleti vagy egyéb kapcsolatba került, kerül velük, akkor értesítse a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályát a 477-577-es telefonszámon, a 12-40-ec. melléken. V. F. S. Elhunyt Gaál Sándor I907-BB93 Nehéz meghatározni, mi is volt! író, szerkesztő, költő, színpadi rendező? Talán nem kell így különválasztani azt, amit művelt aránylag hosszú életében -, hiszen mindez megfért benne egyformán, ha olykor a körülmények kényszere miatt hol az egyik, hol a másik énje került is előtérbe. Már kora fiatalsága idején jelentkezett írásaival a helyi lapokban, ugyanakkor sportemberként és sportvezetőként is megismerhette előbb szülővárosa, Szentes, majd Szeged, ahol húszévesen sportújságot szerkesztett és tudósította a Nemzeti Sportot. Nyomdászként indította meg a Dél Sportja című lapot, 1946-tól a Szegedi Kis Újság sportrovatát vezette 1947-ben indítolta a Kortárs című folyóiratot, majd annak folytatását, az Új Aratást-t. Ezek a lapok az. államosítás áldozataiként hullottak el. Akkoriban jelent meg két regénye, az Egy labdarúgó visszanéz és a Könnyek a tribünön. Tizenegy színd arabot Irt, amelyet amatőr színjátszók állítottak színpadra több városban, de színházi rendezőként is nagy sikerrel szerepelt. Újságíróként sok cikke jelent meg a Délmagyarország és a Csongrád Megyei Hírlap hasábjain. Most, 86 évesen is dolgozott, főmunkatársa volt .a Démász Híradó című lapjának. Csak a nem várt halál ütötte ki kezéből a tollat. Reményeink, hogy még sokáig élvezhetjük emberi jóságát, aktív munkásságát, elszálltak a tragikus esemény miatt, de emléke megmarad bennünk és az archívumokban egyaránt So kunknak fog hiányozni Kikli Tivadar