Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

A VÁROS 5 CSÜTÖRTÖK, 1993. AUG. 5. Kulturális koncepció Viharkárok Szeged megyei jogú város közgyűlése határozatban rendelkezett az 1993. június 12-i viharkárok helyreállításáról. Eszerint a biztosítással nem rendelkező károsultak a központi költségvetésből nyújtott támogatásból a városi szinten összesített kár és a kormánytámogatás arányában részesülhetnek segélyben. A lakossági és az önkormányzati épületkárokról 117 millió forint kárbejelentés érkezett. A központi támogatás 45 millió forint, tehát a közgyűlés határozata értelmében várhatóan 38 százalékos a kifizetendő segélyek összege. A lakossági bejelentések esetében a kárfelmérések megtörténtek, a károsultak szociális helyzetének vizsgálatát most végzik. A kifizetések a közeljövőben megkezdődnek. Új műszerek az egészségügynek születik Szeged közgyűlésének kulturális és közművelődési bizottsága július 27-én tárgyalta a város új kulturális koncepciójának első változatát. A bizottság még a tavasszal felkérte a kulturális és közművelődési intézményeket, szakmai szervezeteket és számos szegedi - a város kultúrája iránt különösen elkötelezett - írástudót, hogy Szeged kultúrájáról, lehetséges és szükséges fejlődési irányairól alkotott véleményét, javaslatát juttassa el az önkormányzathoz• A széles körű tájékozódásnak a belterjesség kizárása, a minél sokrétűbb ismeret beszerzése volt a célja. Sokan hozzájárultak a koncepció formálásához nézeteik kifejtésével. Azoknak, akik eddig nem reagáltak a A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel egyeztet. A törvényben foglaltak szerint az önkormányzat területén azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek jelöltjei a közalkalmazotti tanácsi felkérésre, valamint a város polgárainak a későbbiekben lesz még módjuk arra, hogy elmondják véleményüket. A tervezet szövegét a polgármesteri hivatal közoktatási és közművelődési irodájának munkatársai fogalmazzák meg, a bizottság a múlt keddi ülésén ezt vitatta meg, változtatásokat, javításokat kérve az irodától. Az átdolgozott változatot a nyári szünet után tárgyalják ismét, ezt követően fogja a bizottság szakmai, majd városi nyilvános vitára bocsátani a szöveget, majd ^összegzi ennek tapasztalatait. Ezt követően kerül majd a javaslat a közgyűlés elé, mely megvitatja és végül jóváhagyásával az önkormányzat és a város koncepciójává teszik a dokumentumot. választásokon az érvényes szazók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) 39,5, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) 20,1. A KÖZMŰVELŐDÉSBEN: Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) 47,6, Közalkalmazottak Szakszervezete (KSZ) 24,0, Magyar Zeneművészek és Táncművészek SzakOKTATÁS: Alapfokú oktatás, óvodai nevelés, Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 62,7, Középfokú oktatás: Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 51,5, Nevelőotthonok: Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 32,8, Diákotthoni kollégiumi ellátás: Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 78,2, Alapfokú művészetoktatás: Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) 64,3, Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység: Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 67,4 százalék. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS. Kórházi ellátás: Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) 44,7, Szakorvosi ellátás: Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) 84,7, Házi Gyermekorvosi Szolgálat: Egészségügyben Dolgozók Demokratikús Szakszervezete (EDDSZ) 51,9, Bölcsődék és Csecsemőotthonok: Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) 63,8 százalék. KÖZMŰVELŐDÉS: Közösségi-művelődési tevékenység: Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) 58,3, Közalkalmazottak SzakNapjainkban a betegségek felismeréséhez és eredményes gyógyításához egyre inkább nélkülözhetetlen a korszerű orvostechnikai eszközök és módszerek alkalmazása. A város egészségügyi intézményeiben a műszerek nagy része elhasználódott, cseréjük szinte mindenütt időszerűvé vált. A betegellátás javítása érdekében az önkormányzat az egészségügyre fordított fejlesztés keretében a kórházak, szakrendelők és a háziorvosi szolgáltatások műszerezettségi gondjain próbál enyhíteni. Az Egészségügyi Gyermekotthon Petőfitelepi Szociális Otthon Egyesített Szociális Intézmény Gondozási Központ Bölcsődék és Csecsemőotthon Kórház Szakorvosi Ellátás Háziorvosi Szolgálat Gyermekkórház Ifjúsági Szakorvosi Ellátás Házi Gyermekorvosi Szolgálat Drog-centrum Összesen: A háziorvosi szolgálatok működéséhez legfontosabb műszerek beszerzésére az önkormányzat az elmúlt szervezete (KSZ) 46,4. Állalés Növénykert: Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) 100,0, Szimfonikus Zenekar: Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) 100,0 százalék. A választások eredményeként az önkormányzati szintű érdekegyeztető fórum szakszervezeti oldala 21 tagú. elmúlt években a helyi önkormányzatok céltámogatására meghirdetett központi pályázaton két alkalommal - 1991ben és 1992-ben - vett részt Szeged megyei jogú város önkormányzata, mindkétszer sikeresen. A pályázat nyertes önkormányzatai közül az 1991-1994-es évekre Szeged kapta a legnagyobb összeget 363 millió 553 ezer forintot egészségügyi gépek és műszerek beszerzésére, melyből a város intézményei az alábbiak szerint részesülnek százalékos megoszlásban: 1991-1994 % EFt-ban 9 499 2,6 2 885 0,8 5 381 1,5 1 500 0,4 7 430 2,0 166 728 45,9 53 703 14,8 47 945 13,2 23 057 6,3 23 605 6,5 19 166 5,3 2 654 0,7 363 553 100,0 években és az idén is 10-10 millió forintot biztosított a fenti összegeken túlmenően. vázátok tíz százalékát megszerezték. 1993. május 21. és 28. között került sor a közalkalmazotti tanácsi választások megtartására. A választás eredményeképpen Szegeden a főcsoportokban az alábbi szakszervezetek reprezentatívak: AZ OKTATÁSBAN: Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 58,4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSBAN: Egészségügyben Dolgoszervezete (MZTSZ) 20,5 százalék. A helyi szintű érdekegyeztetésben a reprezentatív szakszervezetek mellett szakmacsoportonként egy-egy hely illeti meg azokat a szakszervezeteket, amelyek a szakmacsoportokban leadott összes érvényes szavazat legalább 10 százalékát megszerezték. Ennek megfelelően az önkormányzati szintű érdekegyeztető fórumba a következő szakszervezetek delegálhatnak még tagakat: • A beleszólás joga Szakszervezeti erősorrend • Beszélgetések a SZOTE rektoréval „Érzem döntéseim súlyát" Dr. Fráter Loránd a személycserékről, a fiatalításról és az álmatlan éjszakákról • Az Ön rektorságának elmúlt két esztendeje a személyi változásokkal is jellemezhető. Az okok között természetesen gondolhatunk a rendszerváltozásból adódó tisztogatásra, az új rektor saját csapatának kialakítására, de diktatórikus hajlamaira, szubjektivizmusára, esetleges törlesztésekre is. Alig melegedett meg a rektori szék Ön alatt, nyilvánosság előtt búcsúzott Szegedtől és az egyetemtől Vadon Gábor és Süveges Ildikó professzor, elment Karácsonyi Sándor, többen nyugdíjba vonultak vagy kényszerültek, s éppen most folyik a Sándor László körüli botrány. Bepillanthatnánk-e mindezen változások kulisszái mögé? - A külső szemlélő számára valóban szokatlanok lehetnek ezek a személyi váltások. Ugyanakkor a jelenség többkomponensű. Belejátszik a rendszerváltozás éppúgy, mint az egyetem fejlődésének, fejlesztésének érdeke, s nyilvánvalóan az én programom és személyiségem is. A váltás egyik kényszere, hogy az egyetemi vezetés, a tanári kar többségét az 1957 utáni években nevezték ki, így szembe kell néznünk a természetes elöregedéssel. Számolni szükséges az egyetemen elkezdődött reformfolyamatokkal, melynek sikere jórészt személyeken múlik. Ennek szellemében fogalmazódott meg az új egyetemi statutum. mely kimondja, hogy az egyetemi tanári munka felső korhatára 65 év. • De a következő mondat arra is utal, hogy ez hetvenéves korig kétéves ciklusokban megliósszabbítható. - Igen, kivételes esetekben kétévenként, ha a döntéshozók kétharmados többséggel voksolnak, és a klinikai, illetve intézetvezetés más módon nem oldható meg. Amikor a statutum jogerőre emelkedett, a 65 éves kor fölötti professzoroknál e határozatot nem érvényesítettük. így tölthette ki idejét Ormos és Földes professzor, a többiek, a statutum ismerelében, felkészülhettek arra, hogy hetvenedik életévük előtt pályázatot írunk ki helyükre. Ezért csodálkozom, hogy ez valakiknek okot szolgáltat a botránykeltéshez. • Amikor Vadon, majd Süveges professzorok lezárták szegedi működésüket, a sajtónak nyilatkozva meglehetősen súlyos vádakkal illették Önt. Többek között azzal, hogy diktatórikus módszereket alkalmaz, szubjektív, bosszúálló. Ön ezeket szó nélkül hagyta. Miért nem reagált ezekre a nyilvánosság előtt széles körben megszellőztetett véleményekre? - Valóban nem reagáltam le ezeket a megjegyzéseket. Véleményem szerint vannak az egyetemnek belső törvényei, írott és íratlan játékszabályai. Ezeket hosszú éveken keresztül betartották, s ezek - különösen az egyetem vezetőire kötelezőek voltak. Természetesen én is sok mindent tudok, de a nyilvánosság előtti vádaskodás nem az én műfajom. Most azonban hadd említsek néhány példát, amellyel a széles olvasóközönség előtt is jellemezhetem a helyzetet. Volt klinikai főnököm annak idején - friss igazgatói meghosszabításának birtokában - a titkárnőjét küldte a személyzeti osztályra a munkakönyvéért. Holott tudhatta, a kinevezési és felmentési jogkör a köztársasági elnököt illeti. Ez a magatartás a professzori ranggal aligha egyeztethető össze. Szokatlan már az is, ha valaki önmagáról színes, és dicsfényben fürdő könyvet ad ki, azt azonban igencsak furcsállom, hogy az 580 ezer forintos nyomdaszámlát ránk hagyományozta. A sugárterápiás fejlesztésre vásárolt egy 200 milliós műszert. Ám ennek nem volt helye, infrastruktúrája, személyi állománya, s mindennek nem volt anyagi fedezete. A szemklinikától kellett elcsípni helyiséget, a lektorátust el kell költöztetnünk, föl kellett készítenünk a kezelő személyzetet, s még így is hiányzik például a nőgyógyászati kezeléshez a lokalizáló berendezés. Mindez együtt - mert nem tervszerű, nem végiggondolt beruházásról van szó - az egyetemnek már mintegy 70, milliós, nem várt kiadást jelentett. A professzorasszony kiváló szakember, új, korszerű profilt adott a szemészeti klinikának. Beszerzéseinek túlnyomó többsége szükséges volt, megteremtette a konzervatív szemészet után a modern, korszerű szemklinikai arculatot. Ám évről-évre figyelmezleiték a túlköltekezésre. S ennek nem az volt a lényege, hogy feleslegesen szórja a pénzl, hanem az. hogy pluszköltségeit más klinikáktól, intézetektől kellett elvenni. Ez feszültséget teremtett azok körében, akik fegyelmezetten és tervszerűen dolgoztak. A kezelhetetlen viszonyok között adott rektori figyelmeztetés jó apropót jelenlett számára a távozásra. Amikor is már zsebében érezhette a budapesti szemklinika igazgatói kinevezését. Egy másik igazgatót saját munkatársai közel kétharmados többséggel szavaztak le. • Ne haragudjon, de meg kell kérdeznem: olyan gazdagok vagyunk, hogy nyugdíjazzuk azt a Csillik Bertalan professzort, aki azonnal katedrát kap a Harwardon? - Sőt, még annál is gazdagabbak vagyunk, mert meg tudtuk szerezni az anatómia élére egy negyvenes éveiben járó fiatal tudóst Amerikából úgy, hogy az intézet profilja megmarad. S nem rejtett büszkeséggel mondhatom, mellette pályázatainkon három, külföldön eredményesen dolgozó szakember is részt vett. A hazai egyetemek között a mienk az, ahol a legtöbb fiatal, külföldön befutott kutató kapott katedrát. • Épp Ön említette, hogy az egyetemnek vannak belső ügyei, amik - legalábbis eddig - nem tartoznak a széles rétegekre. Évtizedek óta falakon heliil intézték a minden emberi tevékenységgel együtt járó hibák, Iliányosságok, esetleges tragédiák ügyeit. Most változtattak ezen, legalábbis ami I. a női klinikán történt romániai szüléseket és egy halálesetet illeti. Szemléletváltozást jelez ez, lejáratási manipuláció vagy védekezési reflex? - Csiklandós a kérdés. Az orvostársadalomban van egyfajta összetartás, s ez bizonyos esetekben és bizonyos mértékben szükséges is. Fontos, hogy a problémákat mindenekelőtt egymás között tisztázzuk. A nyilvánosság bevonása valóban nem volt gyakorlat. Nem szerencsés, ha az egyetem, a klinikák, a tanszékek ügyei a nyilvánosság előtt zajlanak. Vannak azonban olyan esetek, amelyeket nem lehet a szőnyeg alá söpörni, amelyek túlnőnek az egyetem vezetésének, a klinikáknak, az orvostársadalomnak a körein. Az említett sajtótájékoztatókkal is igyekeztünk jelezni a váltást. Ugyanakkor hangsúlyozom: az orvos is ember, munkája közben tévedhet. Nem szándékosan, nem rosszindulatúan, de hibázhat. Ez velejárója minden emberi tevékenységnek. Az is igaz, ha a cipész mellékalapál, kinek fáj? Ha az orvos?!... Az említett női klinikai esetekben komoly sajtónyomás nehezedett ránk, a vádak a női klinikát, vezetőit, szellemét célozták. A dolog parttalanságára és a tájékozatlanságra jellemző, hogy a román gyerekek ügyében is csúnyán támadták a klinikát, igaztalanul. De a nyomozás ürügyet szolgáltatott a szenzációra éhes sajtónak. • Sándor László ügyében csak rövid értékelést kérek, hiszen lapunk bőséggel foglalkozott a „kirúgás-felmentés" meglehetősen zavaros ügyével. - Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a traumatológiai önálló osztályt a jövő év őszétől klinikaként szeretnénk működtetni. Vezetésére pályázatot írunk ki. Sándor tanár úr ennek ismeretében is aggasztó intézkedéseket hozott. Ominózus cikkét követően behívattam két kollégáját, s közöltem velük azokat az aggályaimat, amiket Süveges tanársegéd négy pontban összefoglalt a Délmagyarországban is. Az ő következtetése az volt, hogy én azonnali hatállyal kirúgtam Sándor docenset. Engedtessék meg, hogy az én következtetésem más is lehessen. Az írásos dokumentumok gyűlnek, a végső döntés még nem született meg. • Rektor Úr! Engedje meg, hogy megkérdezzem: ennyi ember sorsa, egzisztenciája nem okoz Önnek álmatlan éjszakákat? Az egytemen nem valami rózsás a hangulat, nemzetközi tekintélyű professzorok kezében remeg a kávéspohár. Kinek jó ez? - Látja, ezt még senki sem kérdezte meg. Kegyetlen dolog emberi sorsokról dönteni. Akár hiszik, akár nem, vannak álmatlan éjszakáim, nehéz lépéseim. De amikor elvállaltam a rektorságot, felvállaltam azt a felelősségei is, ami az egyetem jövője miatt kötelez. A törvények és a statum ismeretében és szellemében egy hosszú távú egyetemfejlesztési program érdekében szüleinek olykor keménynek tűnő döntéseim. (Folytatjuk.) T. L. 49