Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. AUG. 5. BELÜGYEINK 3 UimüQCtjQ Ödönként termékeny talajra hullanak magvas gon­U dolataink. Öröm ez, mert bizton érezhetjük nem élünk, s nem írunk hiába. Lám alig egy hónapja tettük szóvá az Arany János és a Dózsa György utca sarkán uralkodó gaz­állapotokat az üres telken. Még Adyt is idéztük a Magyar Ugar ürügyén. A boldogabb időkben (?), de mindenesetre több évvel ezelőtt a régi Hungáriához kapcsolt beruházás elképzelése olyképpen változott, hogy csak az elvadult természettől uralt üres telek maradt az utókorra. Bedőlt kerítéssel, belvárosi csúfság gyanánt. És most tessék: pazar új pozdorjakerítés felállítását kezdték szerdán a saroktelek körül. /7~| gaz az első mozzanatok szerint marad, a parlag par­(jU lagként éli tovább csúfos életét. Fontos, hogy ne látsz­szék kívülről. A rejtőzködés okán jut eszembe, mit láttam a Tisza túlsó partján. A folyó túlfelén a Partfürdő kemp­ingjében németek, hollandok bujdokolnak kocsistól, sát­rastól a parti csalán, muhar és egyéb vetetlenül tenyésző növényzet mögött. A vízről legalábis így látszik, következésképpen a parton üdülők a Tisza nékik közelebbi feléből nem sokat látnak. Legalább nem tűnik fel a habfodros, szennyes, iszapos, zöld felületű lé, úgy is mint a szőkének emlegetett Tisza. Az élő kerítés a természet adománya. Fölötte messzire tekinthet a pihenő ember, belefeledkezve a naplementébe a város mögött. A iskolai végzettség szerint Csongrád megye, 1993. 06. 20-i állapot _ , ., . Altalános Szakmunkás —• i. , ! I iskola 34% Akié a föld, azé a haza (Folytatás az 1. oldalról.) koncepciónak - mondta, majd hozzátette: a földtulajdon kér­dése napjaink legaktuálisabb és leggyötrelmesebb problémája. Ebben az átmeneti állapotban a földtörvény abban az esetben lehet hatásos és korszerű, ha ennek az átmeneti állapotnak viszonyait is figyelembe veszi. A termőföldeknek még nem alakulhatott ki piaca Magyar­országon. Az itt élók tulajdo­nába kell adni a földet - hang­súlyozta -, mert akié a föld, azé a haza. Sárossy elmondta még a földbirtok maximumának meg­szavazását is, utalva arra, ha ez nem történik meg, akkor tény­leg a zsellérek országa lesz Magyarország. Arra a kérdésre, hogy mi miatt történhetett meg az, hogy az elfogadott koncepció helyett egy egészen más tervezet került ki az FM-ból, Farkas Gabriella a következőket vála­szolta: - Ezt nem itt és nem nekünk kell felvetnünk. Az FM szak­mai apparátusában kell keresni azokat a felelősöket, akik Sza­bó János minisztert ellentétes irányba vezették. Sárossy ezzel kapcsolatban elmondta: a most kikerült tör­vénytervezet még nem ment át tárcaközi egyeztetésen, és így biztos abban, számtalan szak­mai észrevétel születik még a törvény megszavazásáig. Az mindenesetre biztos, hogy az MDF-frakció a Csong­rád megyei képviselők javas­latára felkéri a kormányt a földtörvény átdolgozására ­tudtuk meg. Herényi Károly sajtószó­vivő bejelentette a tájékoztató végén: a mártélyi ülés volt a főpróba. Ezek után az MDF elnöksége folyamatosan fog kihelyezett üléseket tartani szerte az országban, főleg a megyeszékhelyeken. Nahimi Péter ügyvezető elnök a sajtótájékoztatóval egy időben kisebbségi és a nem­zetiségi kérdésekről tartott fó­rumot a Mártélyon táborozó if­jú demokratáknak. Este Je­szenszky Géza volt a tábor vendége. Szabó C. Szilárd r; ifj. Bartók Béla • 1% a kultúra támogatására Magyar áruk hete Az idén október 4-től 16-ig rendezi meg a Centrum Áru­ház Rt. a már hagyományos magyar áruk hetét — tá­jékoztatta szerdán Brückner István vezérigazgató az újságírókat. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a legnagyobb sikerrel szerep­lő terméket most is közön­ségdíjban részesíti. Új szín­folttal gazdagítja a magyar áruk hetét, hogy a rendez­vény ideje alatt a magyar kultúra színvonalas alkotásait is bemutatják. Az áruházak épületei, el­adóterületei lehetőséget kí­nálnak előadóművészek sze­replésére és kiállítások ren­dezésére. A Centrum Rt. a törzsvásárlók részére díszelő­adást rendez a Nemzeti Színházban, az Operaház pedig csatlakozva a rendez­vényhez Bartók Béla műve­ket mutat be. Az Rt. a magyar termékek forgalmazásából elért bevételeinek 1 száza­lékát a hazai kultúra támoga­tására ajánlotta fel, a rendez­vény felett ifj. Bartók Béla vállalt védnökséget. A tavalyi „Hazai ipar, ha­zai áru és hazai munkahely" akción 500 termelő 5 ezer cikkel vett részt, a félmilliárd forint értékű áru 70 száza­lékát értékesttették. A Cent­rum Áruház Rt. év közben is biztosította a hazai termékek bemutatkozását a „Hétről hétre hazai termelő a Cent­• rumban" akció keretében. 8 általános alatt 6% Egyetem, főiskola 2% Gimnázium 7% • Mórahalom főutcáján, a vá­rosszéli újosztásban egy tetsze­tős, kétszintes magánházba invi­tál a tábla: privát húsbolt. Sze­rencse, hogy kiírták, különben a míves bejáratról, a berendezésről Ítélve patikára, vagy legalább cukrászdára gondolna az ember. Bár a patikával való összevetés más szempontból helytálló, hisz nagyon megnézi ma a vásárló,* hogy mennyi húst porcióztasson magának. Az útonjárókra is gon­doltak, hisz sült hurkát és kol­bászt, s más finomságokat fo­gyaszthat a vendég. Erre bizony inni kell, a pultnál vízhiány idején sem mondják: nincs mit. Turu Kálmán nem ma kezdte a pályát, hisz több mint 20 éve a helyi áfész húsboltjában tevé­kenykedett. Most sem hagyta ott, a magánüzletével csak be­biztosította magát. - Ami a szövetkezetekkel tör­tént, főleg a téeszek szétkapko­dása arra intett, hogy a magam kezébe vegyem a sorsom. Ne más döntse el, hogy kell-e a bolt, kell-e a hentes. A mostani ke­reslet alapján kész öngyilkosság húsáruházat nyitni. A besokallt jószágtartók inkább a mélyhűtőt 1 % Technikum 4% • Még egyszer a viharról A zöldkár: 25 millió forint! Somogyi Károlyné felvétele a tornádó másnapján készült • Már alig beszélünk a várost végigpusztító viharról, amely­nek rombolására csak a kit­épett fák csonkjai emlékez­tetnek. Talán érdemes a zöld­felületeket ért veszteségeket is számba venni. Ki gondolná: Szeged fáiban 24-25 millió fo­rintnyi kár keletkezett. Kovács János, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat zöldfelületgazdálkodási osztá­lyának vezetője megdöbbentő számokról beszélt. A fák esz­mei értékét egy bizonyos Ra­dó-féle rendszer szerint lehet kiszámítani. Az életkor, lomb­korona, levelek, „habitus", környezet, és más tényezők fi­gyelembe vétele után határoz­ható meg, „mennyit ér" egy fa. Aki végigjárta a vihar után különösen tragikus képet mu­tató Széchenyi teret, nem felejti a földből kicsavart platánokat. A három, megközelítőleg száz éves fa értéke mintegy 900 ezer forint, s ha hozzávesszük még 80 éves társukat (200 ezer forint), már túl is járunk az 1 millión. (A négy platánon kí­vül még 8 fát kellett kivágni a Széchenyi téren, mintegy 560 ezer forint értékben.) S akkor még nem beszél­tünk a Várkert, a Móra-park, a Liget kárairól. Szeged 1200 ut­cájában úgy 900 ezer fa állt - a vihar előtt. Közülük 20-25 ezer sérült meg. Persze a favágás sincs in­gyen. A fölvonult kocsik és gé­pek költségeit is meg kellett fi­zetni. Egyetlen fa nyesése 300­1200 forintba, kivágása 8-15 ezer forintba kerül. S a taka­rítás, helyreállítás, ültetés még csak ezután következhetetett. Egy kétszer iskolázott ­azaz: a gyökérzet fejlesztése céljából többször átültetett -, 14-16 centiméter törzskörmé­retű fa már 5 ezer forintot ér! Ha támfával és a jó tápanyag­biztosítást szolgáló gégecsővel is ellátják, még drágább. A zöldfelületi károk helyre­állítására tehát 24-25 millió fo­rint kell. Ehhez képest Szege­den, 1993-ban parkfenntartásra összesen 50 millió forintot le­het költeni. Ez még vihar nél­kül is kevés lenne a folyamatos és szakszerű munkához. A város 1 millió 900 ezer négyzetméternyi zöldfelületére számítva mindössze 24 forint jut négyzetméterenként. Össze­hasonlításul: Budapesten 40 forint/négyzetméter a „tarifa", de Kecskeméten, vagy Gyulán is többet költhetnek hasonló célra. Azért némi fény is mutat­kozik az éjszakában: felelős vezetők azt Ígérték, hogy a vi­har pusztította zöldfelületeket nem az éves költségvetésből kell helyreállítani. Ny. P. • Az utóbbi hetekben több, mint két és félezer bejelentett, betöltetlen álláshelyből vá­laszthattak a Csongrád megyei munkaügyi kirendeltségek ügyfelei. (Tavaly ilyenkor csak alig több, mint 1200 volt a be­jelentett álláslehetőségek szá­ma.) A szegedi térségben számot­tevően nem gyarapodott az ál­láshelyek száma. Igaz, megtor­panni látszik a munkanélkü­liség is; a regisztrált álláskere­sők száma az utóbbi hónapok­ban tízezer fő körül alakult. A munkaügyi szerveknél nyilvántartott állásra várók kö­zött a legmagasabb a szakmun­kások száma (júniusban a sze­gedi régióban 3.680 fő volt). Meglepő, hogy utánuk a sta­tisztikai sorban a szellemi fog­lalkozásúak jönnek, Szeged káltatók előrejelzése alapján ­várhatóan az állás nélküliek között a fizikai dolgozók száma növekszik majd leginkább. A megyei munkaerőpiacra a ter­vezett leépítések következté­ben 159 fizikai munkás kerül (közülük 92 szakmunkás), 24 szellemi dolgozó, s 254 „is­meretlen állománycsoportú". A leépítésben ismét a feldolgozó­ipar jár az élen, 388 dolgozója kerül az utcára. A másik nagy leépítő, a kereskedelem ezúttal csak 49 dolgozója állásveszté­sét jelezte előre. (Az elbocsátá­sok száma megyei szinten a fen­ti számoknál nyilván több lesz, hiszen nem minden munkáltató jelzi előre, s cégek is szűnnek meg váratlanul.) Sz.M. • Kétszintes vállalkezés Mórahalman m Munkaerőpiac Újabb leépítések térségében a számuk a június ekkor 2389 segédmunkás és végi összesítéskor 2703 volt. 1597 betanított munkás. Munkalehetőségre várt ugyan- A közeljövőben - a mun­99 patikában Fotó: Gyenes Kálmán Szétmérnivaló félhűs most akad­na olcsóbb is, de nem járna vele ennyiféle húskészítmény. • Saját feldolgozóra nem gondolt? -Én igen, de nem egyformán gondoltuk a városi építésszel. Errefelé nem épülhet földszintes épület. így az udvari részen el­képzelt kisüzem árából az eme­leti lakásrészt kellett megépíteni. Készül itt még kolbász, sonka és szalámi, csak ki tudja mikor. Bizony nem két fillér az élel­miszerekre, húsokra vonatkozó előírásokat teljesíteni. A falat és padozatot például 800 négyzet­méteren kellett burkolni. A hűtőkamrák, pultok áráért is sok húsos csontot kell még eladni. Érthető, ha a feldolgozó a táv­latokban kaphat csak helyet. Az Utemtévesztés sok vállalkozást állított már pillanatok alatt fejtetőre. Turnék - a feleség az étkek és italok kínálója - vallják, csak saját erőből, esetleg egy időben elcsípett, kedvező kama­tozású hitellel kiegészítve sza­bad ma vállalkozni. Az áfa-eme­lés se jött jókor, új boltnak nem illik áremeléssel kezdeni. Nem kezdte. T.SLL Hús a töltik meg, mint potom pénzért odaadják. Nem véletlen fogyott annyi bél, mint télen. Egy biztos, nem lesz ez örökké (gy. • Feltűnő a pulton sűrűn elhelyezett Pick matrica. - Nem véletlen, hisz az áru 90 százaléka tőlük származik.

Next

/
Thumbnails
Contents