Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Fekete, fehér... J71 gymás után látnak napvilágot a statisztikák, a szakértői Ih számítások, a közgazdasági és szociológiai elemzések, melyek azt mutatják, hogy Magyarországon egyre több és több kell(ene) a megélhetéshez. Mire a havi létminimum kikalkulálásával elkészülnek, jószerével már nem is igazak a számai, hiszen a közben végrehajtott áremelések már „módosítanak " is - mindig lefelé zuhanást jelezve. Arról kevesebb szó esik, miként lehel ezt a lefelé mozgó spirált megállítani, a társadalmi termelés színvonalát, a gazdaság teljesítményét növelni. Pedig a tüneti kezelések helyett végre ebbe az irányba kell lépni. A különböző „válságintézkedések" helyett a válság okait kellene megszüntetni. Mert Magyarországon száz aktív kereső 143 embert tart már el (16 munkanélkülit, 68 gyermeket, 59 nyugdíjast). Már akinek „tettenérhető" a keresete. Akié nem, az persze nem száll be az eltartásba: nem fizet adót és egyéb közterheket. A „tettenérhetetlenség", a fekete munka (s a vele szerzett jövedelem) pedig egyre jobban virágzik: már-már iparként űzik. (Mert hivatalból nem eléggé űzik, azaz üldözik.) Közgazdasági elemzők szerint a feketegazdaságban keletkezett évi termelési érték 400-500 milliárdos nagyságú, ami a GDP ötödefnyolcada) - adómentesen. Ebből fillérnyi nem megy az ország, a költségvetés hiányzó anyagi erőforrásainak pótlására. Azt egyenlőre a legálisan keresők pénzéből próbálják új meg új elvonásokkal, áremelésekkel pótolni. Csakhál lassan oda jutunk, hogy nem lesz miből elvonni, illetve, akiktől lehetne még, azok lassan ellehetetlenülnek. - Hacsak nem tudnak valamiképpen bekapcsolódni a feketegazdaságba. Egyenlőre ugyanis az biztosit stabil, jó életszínvonalat (sőt, sokaknak luxust) mert elvileg nincs, tehát nem lehet belőle elvonni. M

indannyian tudjuk azonban, hogy nagyonis van, s nagyonis ebkell(ene) vonni belőle. Az eddiginél drasztikusabban. A napokban életbelépett intézkedések, melyek a szesz- és dohánykereskedelem illegális hasznát próbálják visszaszorítani csak kis lépést jelentenek. Még nagyon sok ilyen, sőt nagyobb lépést kell megtenni - s minél előbb a feketepiac, a feketegazdaság visszaszorítására. A „fehér", a tiszta jövedelmekkkel rendezők válságtúlélési esélyeinek növelése érdekében. - Hogy ne kelljen havonta átírni a statisztikákat, sötétebb tónusúra árnyalni a létminimumképeinket. Irány: dél, delkelet Fotó: Envedi Zoltán Felfrissülés a nagylaki sorban. Kerülőút Elemzés a kárpótlásról Bizakodásra semmi ok Korlátai vannak jelenleg a déli szomszédokkal való kereskedésnek, együttműködésnek. Nem működik a határ menti árucsere, befagytak a Dél-Alföldre oly jellemző kooperációs kapcsolatok, mint a Csongrád megyei tejnek, a Szeged környéki húsnak a vajdaságbeli felfolgozása. A Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara azonban ilyen körülmények között is azzal foglalkozik, mi történik majd a háború után nyilatkozta az Egy százaléknak dr. Horváth Lajos, a DmKIK ügyvezető igazgatója. Amikor - a jelzések szerint - nagy szükség lesz a magyar termékekre Kis-Jugoszlávia élelmiszerellátásában, valamint újjáépítésében. Két héttel ezelőtt például nem véletlenül járt Szegeden a szabadkai kamara három vezetője. Akik kifejtették: egy dolog a háború, s egy másik dolog a gazdaság. A találkozón megállapodás született arról, hogy a délmagyarországi kamara segít azoknak a szerb állampolgároknak, akik a térségben céget szeretnének alapítani. A kamara lesz a kiindulópont a tevékenység kezdetekor, de a későbbiek során is segítő kezet nyújt. Ha a közeljövőben be is fejeződik a háború, és az üzletemberek, a befektetők vissza is térnek hazájukba, a gazdasági kapcsolatok megmaradnak. A szegedi bankok a közelmúltban vetették föl azt, hogy szívesen lépnének együttműködésre a jugoszláv bankokkal. Ezáltal a közös ügyek finanszírozása, vagy egyszerűen csak a lebonyolítása is könnyebbé válna. A Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara nyitott a horvátok és a szlovének felé is. Az őszi zágrábi vásáron például a Magyar Gazdasági Kamara delegációval képviselteti magát. Megállapodás született arról is, hogy a tavalyi, a nyári szegedi ipari vásár alkalmából elmaradt horvát üzletember találkozóra idén kerül sor. A több napos program során a térség több városában - Csongrádon, Kecskeméten - lesz információs nap, a horvát üzletemberek részvételével. Szlovéniából is érkeznek kisebb-nagyobb üzleti ajánlatok. többek között kisgépek. építőipari szerelvények cseréiről. Az ottani kamara egy delegációja nemrégiben részt vett a Csaba Expón. Új hír, hogy a Skopjei Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Kiállításon (szeptember 28-tól) a magyar kiállítók részvétele megszervezésének jogát a Szegedi Vásárigazgatóság nyerte meg. A pályázatot az MGK írta ki. F. K. Amerikai hitel a Malév Rt.-nek A Malév Rt. az Amerikai Egyesült Államok Exim Bankja és a Barclay Bank Plc vezetői hosszú lejáratú hitelszerződést írtak alá Washingtonban. A mintegy 123 millió USA-dollár összegű 12 éves lejáratú hitelt a Barclays Bank folyósítja az Exim Bank garanciája mellett a májusban üzembe helyezett két B 767200 ER repülőgé vételének finanszírozására - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a Malév illetékese. Ez az összeg váltja ki azt az áthidaló hitelt, amelyet a két repülőgép leszállításakor magyar bankok bocsátottak rendelkezésre. Összefoglaló elemzést készített a Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztálya a termőföld-kárpótláshoz kapcsolódó minisztériumi, illetve földhivatali feladatokról. A helyzetértékelésből kiderül, hogy a valós állapotok korántsem adnak okot olyan bizakodásra, mint amilyen az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal nyilatkozataiból következne tájékoztatta az MTI-t Zsámboki Sándor miniszteri biztos, főosztályvezető. A feladatok elemzéséből kitűnik, hogy a kárrendezési hivatalok 30 százalékban, a Földművelésügyi Minisztérium hivatalai pedig 70 százalékban érdekeltek a kárpótlás végrehajtásában. A kárpótlási hivatal mintegy 38 millió aranykorona értékű termőföld kárpótlási célú elkülönítését kérte. Ebből ez év június 30-ig csak mintegy 19 millió aranykoronányit készítettek elő ténylegesen. Az adatokból a hozzáértők szerint az következik, hogy a kárpótlás nem fejeződhet be 1993. december 31-ig. Ez annál is inkább így van, mivel csaknem 900 településen még a kárpótlási földalapot sem hagyták jóvá, így értelemszerűen még árverés nem lehetett. A helyzetet csak bonyolította, hogy időközben - április végén - kimerültek a földhivatalok anyagi forrásai, ami lassította az állampolgárok által sürgetett földkiméréseket, illetve nehezítette az árverésre kerülő táblák előkészítését. Növelte a gondokat az is, hogy a pótköltségvetés tervezete nem tartalmazott béremelési lehetőséget a földhivatalok dolgozóinak. A pótköltségvetésben végül is 1 milliárd 240 millió forinttal megnövelték a földhivatalok rendelkezésére álló keretet, amit már szét is osztottak. Ám ez a pénz is csak úgy elegendő a feladatok végrehajtására, ha egyszerűbb módszert alkalmaznak a kárpótlások során. Mindezek következtében a Földművelésügyi Minisztériumban úgy látják, hogy a kárpótlás csaknem egyharmada áthúzódik a jövő évre. Ezért is érthetetlen az 1994-es költségvetés tervezete, amelyben a földhivatalok feladatcsökkenésével számolnak. Az FM szerint ez - figyelembe véve a kárpótlás esetleges újbóli napirendre kerülését - minden alapot nélkülöz. Hajózni pedig kell Kompátkelés. Az óhajtott irány erre merőleges hiányos. Máig nem készültek el a rakodóberendezések és megfelelő tárolóterek. Megépítése állami pénzből történt, ezért tavaly közforgalmúnak minősítették, s egy részét az Állami Tartalékgazdálkodási Igazgatóság raktározási céllal bérli. Szeged, mint a DélAlföld központja, a már kialakult közlekedési kapcsolataival gyűjtőpontja lehetne a térség nemzetközi vízi szállítási forgalmának - de épp a gazdasági szerkezet változása kérdőjelezi meg jelentőségét. Mit tehet ebben a helyzetben a Mahart? Tudomásul véve a teherforgalom átmeneti pihenőjét, a személyhajózásra koncentrál. Az utóbbi három évben például a cég 60 millió forintot költött a tiszai személyforgalomra. Felújították a 403 folyamkilométeren közlekedő négy, 150 személy befogadására alkalmas hajót, 22 önkormányzattal anyagilag is társulva, kiépítettek 22 hajóállomást, és menetrend szerinti járatokat indítottak Tokaj és Szeged között. Felismervén, hogy tömeges víziturizmus csak személyhajóval lehetséges, a fentieken kívül létrehoztak további 5 ponlonkikötőt - de ezt már saját erőből. Az általános elszegényedés miatt hajózási áraikat is minimális összegben állapították meg, s ebben például a tíz évre bérbe adott szolnoki hajóállomás épületéért kapott pénz is segítségül szolgált. A szegedi személyhajózási kirendeltség pedig mindent elvállal, ami bevételt jelenthet. A városnéző sétajáratokon kívül rendezvényekre (üzleti beszélgetés, állófogadás) is bérelhető az itt szolgálatot teljesítő hajó, sőt esküvő rendezésére is vállalkoznak (e hét végén lesz a harmadik). Alacsony áraiknak köszönhetően, a menetrend szerinti hétvégi csongrádi járat kihasználtsága csaknem 80 százalékos. S hiába esett vissza egyetlen esztendő alatt felére az iskolai csoportok megrendelése, az. állófogadások megnégyszereződése pótolta a bevételkiesést. Most első ízben várhaló. hogy a három éve veszleséges személyszállítás nullszaldóra fut. Vass István Péter Tiszai hajózás volt, nincs, de ismét lesz jellemezhetnénk a mai viszonyokat. Ezen sommás megállapítás sajnos nemcsak a személyszállításra, hanem a teherforgalomra is igaz. Utóbbira különösen. A második világháború befejezése után számos rakodóhelyet visszafejlesztettek amiatt, hogy a korábbi mezőgazdasági begyűjtő központok a vízparti helyekről, kormányzati utasításra, a közigazgatási centrumokba kerültek át, s így a működésük iránti igény lassan megszűnt. Napjainkra erre a sorsra jutott a szegedi kikötő is, amely sokáig a Szovjetunióba induló „gabonahajók" állomása volt. 1983-ban például 146 darab ezer tonnás uszály vette dél felé az irányt. Ma viszont szinte semmilyen teherforgalom nincs Szegeden. A Mahart még 1990-ben felszámolta a tiszai teherhajózást, hisz megszűntek a gabonajáratok, a homok és kavics kitermelését végző folyamkotró vállalatot is elsodorta az idő. Szerepüket most átvette az Admiralitás Kft., amely a folyamkotrás mellett teherszállításra is vállalkozik. Illetve vállalkozna, csak épp megrendelésben szűkölködik. A Szeged központú cég uszályok le- és felúsztatásával is foglalkozik, vagy ha ENSZ-engedélyt kap, tranzitforgalmat bonyolít Jugoszlávián át. A szintén itt működő Mahart hajójavító üzembe is érkeznek időnként felújításra váró hajók, de ezek igazából nem komoly nagyságrendű munkák. Az öt éve elkészült kétmedencés kikötő is felemás helyzetben van. Alkalmas lenne egyrészt a leleltetésre és rakodásra (hisz megfelelő közúti és vasúti csatlakozása van a régióhoz), ám a kiépítettsége meglehetősen