Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. AUG. 26. HAZAI TÜKÖR 5 Fotó: Hárs László • Agroflor Hungary '93 Virágkiállítás a Szabadkai úton Nemzetközi virág­dísznövény-kiállítás és -vásár nyílik ma dél­előtt 10 órakor Szege­den, a Nagybani Virág­piacon, a Szabadkai út 177-es kilométerénél. A termesztők és keres­kedők szakmai találko­zóját, a közönségigé­nyeket szolgáló impo­záns kiállítást Farkas László államtitkár nyitja meg. Az amsz­terdami Holland Pro­duct Promotion és a szegedi Mac-Line Kft. szervezésében összesen 65 - köztük 18 holland - kiállító mutatja be termékeit, illetve szol­gáltatásait a naponta 10 és 18 óra között lá­togatható, vasárnapig nyitva tartó rendezvé­nyen. A kiállítók között olyan nagy cégek szerepelnek, mint az Ag­roker, a Szőregi Virág-Dísznö­vény Áfész, de nem maradtak ki az egészen kicsik sem, hi­szen különböző kiegészítőkkel már 5 négyzetméteren is be le­het mutatkozni. (Egy négyzet­méter fedett kiállítási területért 1400 forintot kellett fizetniük a résztvevőknek.) Mint Nyerges Gusztáv ügyvezetőtől megtud­tuk, hagyományt kívánnak teremteni ezzel a bemutatóval, amelyet tíz éven keresztül szeretnének megismételni. A ma kezdődő virágkiállítás tehát vizsgamunka, de a sikerért a házigazdákon túl a Coca-Cola. a rendezvény fő támogatója is szorít. Már az első nap gazdag szakmai program várja a hoz­záértőket, a holland MS. Marjo Verhejien a virágokról, Pohan­kovics István a termesztéssel összefüggő tapasztalatokról, Fodor Béta az időzített virág­hagymáról és annak importjá­ról, Mr. R. van Berlo a gerbera termesztéséről és szedés utáni kezeléséről tart előadást. Lesz ma egyebek között het­ven fős virágkötőverseny, 20-30 élő- 40-50 szárazvirág kompozícióval. A különleges­ség az a dologban, hogy neves szegedi vendéglátó vállalkozá­sok versenyasztalokat terítenek teára, ebédre, vacsorára, s a kötőknek ezekhez kell elkészí­teni az alkalomhoz és teríték­hez illő csokraikat. Praktikus információ a láto­gatóknak, hogy 10 órától na­ponta minden egész órakor csuklósbusz indul a Szeged ét­terem elől „Agrifor" felirattal, s a Mars tér érintésével megy ki a Nagybani Virágpiacra, majd ugyancsak egészkor in­dulnak vissza a buszok. A ren­dezők a személygépkocsival érkezőknek jó parkolási lehe­tőséget ígérnek. A kedvez­ményes belépő 50, a teljes árú 70 forint, s természetesen vá­sárolni is lehet a virágokból ­minden bizonnyal olcsóbban, mint a belvárosi üzletekben. K .A. FUm Gyilkosság lólépésben Főszereplő: Christopher Lambert Rendezte: Carl Schenkel Egy krimi akkor igazán jó, ha izgalmas. És akkor izgal­mas, ha percről percre másra terelődik a gyanú, vagy annak árnyéka. Ha viszont ilyen kri­mit akar a rendező, akkor úgy kell megszerkesztenie a filmet, hogy a néző figyelmét egyér­telműen másra terelje, mert ek­kor lehet izgulni az új felfede­zéstől. Csakhogy a Gyilkosság ló­lépésben olyannyira megszer­kesztett film, annyira gyorsan változnak a gyanúba keverhető alakok, hogy a néző kapkod­hatja a fejét. Pontosabban, rá­süthetjük a bélyeget: túlszer­kesztett. A nőkkel brutálisan végző gyilkos feladványokat és talá­nyos mondatokat, szavakat jut­tat el a rendőrséghez, akik az éppen folyó sakkbajnokság első számú esélyesére gyana­kodnak, Sandersonra (Ch. Lambert). „A gyanú ide-oda szökell." Végül kiderül, hogy egy gyermekkori parti áll a háttérben, amit Sanderson megnyert, s elvesztője akkori­ban (ennek következtében) családi traumákon esik keresz­tül: apja elhagyja, anyja ön­gyilkos lesz. A kérdés már csak az, hogy a szereplők kö­zül vajon ki volt a régi, gyer­mekkori ellenfél, aki mostanra szépen beérett idegbeteg lett. A film kissé elnyújtott (116 perc), ezért az izgalmak időbeli eloszlása vontatottá teszi. Min­denesetre nekem szerzett egy rossz éjszakát: a fehér torkon átszaladó hideg és hangtalan borotvakés látványával. Ha megnézi, ha megnézed, garan­táltan lesz mit álmodni, már ha álom jön a szemre, s nem más. Podmaniczky Szilárd • Pedagógusbér-emelés januártól Megszűnt a sztrájkveszély A Pedagógus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Közgyűjte­ményi és Közművelődési Dol­gozók Szakszervezete valamint a Liga Egészségügyi Szakszer­vezete által létrehozott Közal­kalmazotti Sztrájkbizottság ez­által kötelezettséget vállal a sztrájk-fenyegetés felfüggesz­tésére a költségvetési törvény jóváhagyásáig. A megállapodás szerint az illetmény-előmeneteli rendszer életbeléptetésének költségeit a • Hogyan is történt? Mint köztudomású, a fonal­földolgozót a csökkent munka­képességű emberek foglalkoe­tatására hívták létre annak ide­jén. Tanácsi vállalat volt. amely­nek esetében nem annyira a nyereség, mint inkább a reha­bilitációs szándék volt a meg­határozó. Csakhogy változtak az idők, s mindegyre csökken­tek az ilyen célokra jutó köz­ponti támogatások. Marosi László ennek hatására úgy érezte, lépnie kell. Meg kell próbálnia olyan céggé alakí­tania a fonalföldolgozót, amely megfelel eredeti föladatának, vagyis keresethez, munkához, értelmes időtöltéshez, no meg védettséghez juttat fogyatékos embereket, de több lábon állva gazdaságossá tudja tenni hosz­szabb távon is a céget. Ahogyan mondja: sokmin­dennel megpróbálkozott ennek érdekében. Profilváltásra volt szükség, hisz a textilipar csőd­del küszködik mindenfelé. Pró­bálkoztak a Celltech Kft.-vel (a Celladamos Kovács Ádámmal) autóelektronikai cikk gyártásá­ban együttműködni. A Fémker Kft.-vel hulladékkábelek földolgozásával, a Belvedere Kft.-vel papfrzacskógyártással, a Németországból beszerzett legkorszerűbb gépsorral. És ­amint lenni szokott - egyik üz­let bejött, a másik nem, a har­madik pedig működhetett ­volna. És itt nagyon fontos a volna. A részletek fölsorolása megha­ladná terjedelmi lehetőségein­ket. így hát fogadjuk el Marosi László véleményét, aki szerint amolyan „koncepciós per", ön­kormányzati fegyelmi eljárás indult ellene. Amely ugyan semmiféle visszaélést nem tu­dott rábizonyítani, azzal ért vé­get, hogy fegyelmi úton föl­mentették munkaköréből. Ma­gyarán elbocsátották. Emellett pedig több milliós kártérítésre próbálták kötelezni. Marosi László szerint ő va­lakinek nem tetszett. És úgy tették a partvonalon kívülre. Eredményesen zárult a Közalkalmazotti Sztrájkbi­zottság és a kormány tegnapi tárgyalása a közalkalma­zottak törvény által előírt béremelésével kapcsolatban. A szakszervezetek képviselői és a kormány között született megállapodás a követeléseknek megfelelően 1994 január­jától valamennyi alkalmazott számára biztosítja az új ta­rifarendszer alapján megállapított magasabb béreket ­erről a tegnapi tárgyalás után Pokorni Zoltán, a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője tájé­koztatta lapunkat. központi költségvetésnek, az Egészségbiztosítási Alapnak és a helyi önkormányzatoknak kell maj biztosítaniuk. A tár­gyaló feleknek ugyanakkor nem sikerült megállapodniuk a költségmegosztás részleteiről ­ezzel kapcsolatban az önkor­mányzatok bevonásával au­gusztus 31-én kezdődik egyez­tetés a Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Tanácsá­ban. A megállapodás értelmében a kormány nevében Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter kötele­zettséget vállalt arra is, hogy az 1994. évi költségvetési tör­vényjavaslat garanciát nyújt majd a közalkalmazotti bér­rendszer bevezetésének finan­szírozására, oly módon, hogy a központi költségvetést terhelő támogatás célzott támogatás formájában érkezzék meg az érintett fenntartókhoz. Koncepciós per volt? Valaki majdcsak fizeti a révészt Fotó: Nagy László Jó néhány irattal fölfegyverkezve keresett meg nemré­giben Marosi László, a szegedi fonalföldolgozó volt igaz­gatója, akit 1992 elején fegyelmi úton távolított el a cég éléről az akkori tulajdonos, a Szeged városi önkormány­zat. Az érintett szerint ellene akkor koncepciós eljárás folyt. Amit természetesen ma is sérelmez. Csakúgy, mint azt, hogy bár másodfokon is megnyerte munkaügyi pe­rét, máig sem kapta meg a bíróság által megítélt, a ka­matokkal azóta közel milliósra taksálható elmaradt java­dalmazását hogy nem is igazolódhattak az általa kezdeményezett változá­sok eredményei. Példaként em­lítette, hogy mfg 1991-ben, ve­zetése alatt a cég nyeresége 90 millió volt, 92-ben 32 millióra csökkent, az idén pedig legföl­jebb 8-9 millióra számítanak. Amit nem az új igazgató hibá­jául ró föl, hanem a félbeszakí­tott folyamatok következmé­nyének tudja be. Ráadásul ve­szélybe kerülhet sok fogyaté­kos ember alkalmazása és megélhetése is, hiszen az ön­kormányzat elkótyavetyélte a kettő közül az egyik otthont, amit a cég a fogyatékosok szá­mára teremtett. Ő ugyan meg­találta a helyét Budapesten, de változatlanul félti az itt dolgo­zókat. Egyetlen ballépését tart­ja valódi hibának, a szokásos üzleti kockázatokon túlnyúló bakinak: tagja lett az egyik partner cégnek, a Belvedere Kft.-nek. Ebből ugyan semmi haszna nem volt, de támadha­tóvá tette. Próbáltunk több csatornán érdeklődni: valóban megérde­melte-e Marosi László a sorsát. Ellentmondásos információk­hoz jutottunk. Egyes vélemé­nyek szerint jót akart, csak pechje volt. (Az üzleti életben nincs siker kockázat nélkül.) Más vélemények szerint „kon­cepciós baki volt" eltávolítása. Megint mások úgy vélték: fele­lőtlenül vágott bele üzletekbe, el kellett küldeni. Egy biztos, a szegedi munka­ügyi bíróság első fokon érvény­telenítette az önkormányzati fegyelmi határozatot, nem adott helyt az önkormányzat kárigényének. Csak azért nem helyezte vissza Marosi Lászlót munkakörébe, mert közben le­járt megbízatásának időtarta­ma. De Kötelezte az alperest ­az önkormányzatot - Marosi elmaradt járandóságainak, ak­kor több mint 600 ezer forint­nak megfizetésére. Másodfo­kon a megyei bíróság ugyan­ilyen határozatot hozott. Azóta jó milliósra taksál­ható pénzéhez Marosi László mégsem jutott hozzá. Az ÁVÜ közben ugyanis átvette a céget. Most pedig az önkormányzat (a valahai tulajdonos) és a vál­lalat (illetve a jelenlegi tulajdo­nos, az ÁVÜ) között folyik a huzavona: ki fizessen? Az ön­kormányzat szerint a vállalat, a vállalat szerint pedig az önkor­mányzat, amely - a bírósági (télét szerint - a megalapo­zatlan fegyelmi döntést hozta. Valakinek előbb-utóbb nyil­ván fizetnie kell. Marosi László különben most egy pesti cégnél dolgozik. Emellett a Védett Szervezetek Országos Szövetsége (amely a fogyatékosokat foglalkoztató­kat tömöríti) ügyvezető titkárá­nak választotta. Sz. I. Bevonulnak a katonák Augusztus 25-én és 26-án mintegy 23 ezer sorköteles vonult illetve vonul be katonai szolgálatra, közülük 3 ezren a határőrséghez. A Honvédelmi Minisztéri­um sajtóosztályán elmondták, hogy a behfvottak között van­nak azok a felsőfokú végzett­ségű fiatalemberek is, akik tanulmányaik előtt nem telje­sítettek sorkatonai szolgálatot. A honvédelmi tárcánál arra is felhívták a figyelmet, hogy a laktanyák elhelyezkedése és a sorköteles fiatalok területi megoszlása továbbra sem teszi lehetővé, hogy mindenki a la­kóhelyéhez legközelebb eső alakulathoz kerüljön. Ezért ezt a lehetőséget elsősorban a nős, gyermekes és nehéz szociális helyzetben lévők számára biz­tosítják. A sorkatonák alap­illetménye havi 1600 forint, az utazási költségek csökkentése érdekében a nősök évi 24, a nőtlenek évi 6 alkalommal ingyen utazhatnak haza. és biztonság Sorompó a halál elé • A Móra Ferenc Múzeum Szeged 1956 címmel kiál­lítással kfván megemlékezni az 1956-os forradalom sze­gedi eseményeiről. Az ak­kor történtek minél teljesebb és árnyaltabb bemutatása végett kérjük mindazokat, akiknek az eseményekhez köthető tárgyak, dokumen­tumok, fényképek vannak birtokukban, s azok köl­csönzésével vagy informáci­Felhívás ókkal segíteni tudnák kiállí­tásunkat, jelentkezzenek személyesen, illetve a 312­372-es, vagy a 312-033-as telefonon a múzeum Törté­neti Osztályán (Fekete-ház, Szeged, Somogyi u. 13.). Dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató Tegnap a Csongrád Megyei Közlekedésfelügyelet, a Makói Közúti Igazgatóság és a városi önkormányzat képviselőiből, valamint a rendőrség és a MÁV szakértőiből alakult bi­zottság vizsgálta át a helyszínt, miképpen lehetne biztonságo­sabbá tenni az áthaladást. A fénysorompót még 1976-ban adták át, s az idei nyár végéig csupán egyetlen súlyos, de nem halálos baleset történt. A mostani tragikus eset azonban arra késztette az illetékeseket, köztük a MAV-ot is, hogy le­vonják a megfelelő következte­tést: indokolt a csapórudas fél­sorompó, az akadály látványa talán visszatartja a vakmerő járművezetőket. Egyetlen probléma van csupán, a MAV­nak nincs pénze a megépítésre, kénytelen lesz azonban, ha az Országos Közlekedés-főfelü­gyelet jóváhagyja a megyei ha­tározatot. Hat ember halt meg Makón, az Újvásár téri vasúti átjáróban augusz­tus 14-én, mert a Dacia vezetője nem vette figye­lembe a piros jelzést. Lapunkban annak ide­jén hírt adtunk a szeren­csétlenségről. Apátfalván ugyancsak anya­gi okokból szüntette meg a MÁV a teljeskaros sorompót. Pedig ez a hely is meglehető­sen veszélyes, hiszen Nagylak felől az autósok egy éles, jobb­ra tartó kanyarból kiérve szinte rászaladnak a sínekre. E nem­zetközi út terhelése a jövőben inkább növekszik mint csök­ken, a tranzitutasok elvárják az azonos biztosítási fokozatot, tehát a sorompó rúdját, tájé­koztatta lapunkat a rendőrségi szakértő. Ó. J.

Next

/
Thumbnails
Contents