Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
SZERDA, 1993. AUG. 4. HAZAI TÜKÖR 5 A mi Híradónk Hosszú ideje már, hogy két hírműsor (a Híradó és az Esti Egyenleg) nemes vetélkedését figyelhetjük a Magyar Televízióban. A Pálfy G.-féle csapat nemrég igazi újdonsággal kedveskedett fél nyolcas nézőinek. Egy középkorú úr személyében végre találkozhattunk a Mi Emberünkkel: akár csak magunkat láttuk volna. Ő nem tétovázott sokat: köszönés nélkül belevágott a hírek sűrűjébe; kicsit törte ugyan a magyart, úgy beszélt, mintha különféle szögletes tárgyakat tartana a szájában, de épp ez volt benne az első szeretetre méltó vonás. Aztán valaki integethetett neki, mert (két mondat között, mintegy zárójelben) mégiscsak jó estét kívánt. Hiba volt kihozni a sodrából: ettől fogva ugyanis mind reménytelenebbé vált a kamera mellé állított „súgógéppel " folytatott küzdelme, kiderült, hogy nemcsak beszélni, de olvasni sem tud rendesen. Mielőtt megrónánk ezért: képzeljük magunkat a helyébe. Nekünk még így sem ment volna... Később már papírból próbálkozott - s akkor érkeztünk el az előadás csúcspontjához. Szarajevó város nevét kellett volna kibetűznie, de ő (ki tudja mely okból) jelzős szerkezetet használt, nem éppen hízelgő minősítéssel látva el bizonyos 'Jevó' nevű helységet. A szemüveges ember tekintete hirtelen zavarossá vált, szegény, erősen verejtékezett is. A háralévő időben már csak azért szorítottunk, hogy különösebb egészségkárosodás nélkül jusson el az időjárásjelentésig. Igy lehet egyszerű információs műsorból személyes dráma, amelynek főhőse szívünkhöz közel kerülve joggal nyerte meg együttérzésünket. (Az „Eső után köpönyeg " zenéje még soha nem váltott ki ekkora katarzist, mint most, amikor a Híradó végén megkönnyebbülten föllélegeztünk.) Ezt csinálja utánuk az Egyenleg! Nyilas Pétéi • Az állam is kockáztat Tőkesegély kicsiknek, kezdőknek A kezdő vállalkozások legnagyobb problémája a tőkehiány. Ezt enyhítendő hozta létre - mint arról már hírt adtunk - egy kormányhatározat alapján a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., az Állami Vagyonügynökség és az önkormányzatok a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Kft.-t. A társaság 440 millió forintos törzstőkével alakult öt, BácsKiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-NagykunSzolnok megyére kiterjedően. A társaság fő tevékenysége a kockázati tőkebefektetés. Vagyis a kezdő vállalkozások támogatására hivatott kft. nem a hitelfolyósítás szokásos módját alkalmazza, hanem résztvevő, részesedést biztosító tőkeként működve kis- és középvállalkozások alapításába és tőkeellátásába társul. Kizárólag olyan társaságokba és vállalkozásokba, amelyek székhelye vagy tevékenységi területe a régióban van. A kft. a társaságokban nem végleges befektetésként kíván részt venni, hanem kész az üzletrész értékesítésére. Sót, kívánatosnak tartanák, ha 3-5 év alatt megteremtődne a pénzügyi feltétele annak, hogy a közös társaság természetes személy tagjai kivásárolják a kft. üzletrészét. A társaság az éves tőkekihelyezés feléig a régió elmaradott térségeibe irányuló vállalkozásokat részesíti előnyben. A kihelyezéseket szigorúan üzleti alapon végzik. Emellett tanácsadással, vagyonkezeléssel, tőkeszerzéssel, pénzügyi lízinggel állnak a vállalkozók rendelkezésére szintén üzleti alapon. A társaság központja Békéscsabán van, és a tervek szerint a közeljövőben felállítják az öt megyét lefedő ügyfélszolgálati, képviseleti hálózatot is. A vállalkozók Szegeden a Tisza Lajos körút 2-4 száma alatt, a Belvedere épületben kaphatnak felvilágosítást az együttműködés feltételeiről. K. G. • Szegedi cég, a frankfurti székhelyű ISPO GmbH városunkbéli képviselete exportálja majd a felújítási technológiát az erdélyi egyházi ingatlanok rekonstrukciójához - tudtuk meg Szőke Jánostól, a képviselet igazgatójától, aki az elmúlt hétvégen Nagyváradon tárgyalt erről Tőkés László református püspökkel. • Hogyan jött létre a kapcsolat? - Áprilisban, a Construa '93 kiállításon kerültünk kapcsolatba a budapesti Genesis Rt.vel, amely egyházi ingatlanok felújítását finanszírozza. Ok javasolták Erdélyben a mi cégünket. Utána kerestek meg Nagyváradról, és kértek fel, hogy készítsünk felújítási terveket. Ennek nyomán az elmúlt hétvégén Nagyváradon töltöttem egy napot Tőkés László püspök úrnál, ahol röviden vázolták a jelenlegi állapotot és körülbelül két hét múlva megtekintjük a belső erdélyi területeket is. • Mit kell tudni az ISPOról? - Ez egy világhírű építőipari termékekét gyártó frankfurti székhelyű cég, amely már 125 éves múlttal rendelkezik, mondhatnám, hogy Európában a komplett felújítási technológiák piacának mozgatója. Szegeden a Széchenyi téren lévő új bank és majdnem egészében a városháza felújításához mi adtuk a technológiát. - • A református egyházzal tárgyaltak, de szó lesz az erdélyi katolikus és unitárius templomok, ingatlanok rekonstrukciójáról is? - Természetesen több egyház is igényt tart erre a munkára. • Milyen állapotban vannak a régi templomok? - Némelyek erősen felújításra szorulnak, bár Nagyváradon láttam jó állapotban lévő ingatlanokat is. Legtöbbjüknél homlokzatfelújftási munkák szükségesek, de úgy tudom, • Szegedi cég adja a felújítási technológiát Újjászületnek az erdélyi templomok Csíkszentmárton katolikus temploma. (Fotó: Gyenes Kálmán) beljebb Erdélyben felmerülnek statikai problémák is. • Nem lesznek gondok a tulajdonviszonyokkal? Romániában több helyütt hiába igénylik hajdani épületeiket a magyar egyházak... - Természetesen csak azokat újítjuk fel, amelyeket már visszakaptak. Valóban nagyon nehéz az ingatlanok visszaszerzése, többek között a nagyváradi református püspöki palota ügye is még mindig húzódik, de a református gimnázium, amelyre szintén mi szállítjuk a technológiát, például már a tulajdonukban van. • Erdélyben rengeteg magyar egyházi ingatlan van, köztük nagyon régi értékes műemlékek is. Körülbelül hány irtgatlanra lehet számítani? - Véleményem szerint ez több éves munka lesz, s ha az ISPO-technológia megtetszik az egyházaknak, akkor egész hosszú távú kapcsolat alakulhat ki. Ami a műemlékeket illeti, a restaurálási munkálatokat az ottani szakembereknek kell elvégézniük. Úgy vettem észre, nagyon hadilábon állnak a műemlékek felújításával, pedig mélyebben nem is utaztam be az országba. Ami Magyarországon és a fejlett országokban elképzelhetetlen lenne: egy műemléknél a plébános, vagy egy kisebb helyi csoport dönti el, hogy milyen színű legyen a homlokzat. A váradi gimnáziumnál például egy nagyon csúnya kék színű homlokzatot találtuk. Mi végülis 840 féle árnyalatban kínáljuk a termékeinket, tehát lesz választék. • Mikor kezdik meg a tervezést? - Ma már az első kamion elindul kifelé, és a reformátusok gimnáziumával, valamint egy felsőoktatási intézményével kezdünk, valamint egy református templommal Nagyvárad-Olasziban. Jövő héten oda is szállítjuk a kiválasztott technológiát. Egy jó felújítás évtizedekre meg fogja óvni a homlokzatot. • Nagy üzletet remélnek? - Terméket és technológiát szállítunk Erdélybe, és ez egy majdnem karitatív jellegű dolog, hiszen alacsony a profit. Természetesen mi üzletileg vagyunk érdekeltek, de ez nem az egyházi ingatlanokat fogja érinteni. Az igazi üzlet hosszú távon abban áll, hogy ha a nagyon szép, de elszürkült, lepusztult erdélyi városokban a változást észre fogják venni, akkor két-három év múlva potenciális vevőkre számíthatunk Romániából. Panek József Ingyenes gyógyfürdő? A népjóléti miniszter rendelete értelmében ez év elejétől már nem élveznek teljes körű térítésmentességet a gyógyfürdői szolgáltatások. Ez alól kivétel a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, valamint a rehabilitációt szolgáló gyógyfürdő-ellátás. Annak érdekében, hogy a gyógyfürdő rendelésekor a rehabilitáció fogalmát az orvosok egységesen értelmezzék, a szakorvosi kollégiumok a közelmúltban közös útmutatót állítottak össze. A Népjóléti Közlöny 14. számában megjelent tájékoztató szerint térítésmentesen rendelhető gyógyfürdő a baleset, akut betegség, ortopédiai vagy idegsebészeti műtét nyomán kialakult, illetve megmaradt funkciókárosodások gyógyítására. A páciensnek azonban akkor sem kell fizetnie, ha krónikus reumatológiai, ortopédiai vagy neurológiai, illetve perifériás érbetegség miatt kénytelen gyógyfürdőt igénybe venni. • Kiszomborí csoda Napra forgó gabonakutatók A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet kiszomborí bemutatóhelyén Frank József főigazgató elmondta, hogy az évtizede tartó száraz időjárás miatt a korai napraforgókra összpontosítanak. Ezek a 120 nap alatt beérő hibridek a téli csapadékkészletet is képesek beosztani maguknak. Ez a kényszerű víztakarékosság teheti sikeressé az új, 100 napos szuperkorai Ex-399-et. Az újdonságok nagy része amerikai vagy francia cégekével közös, így a nemzetközi elterjedtség garantált. A 40 százalékos vetésterületi arány szerint megbízhatóságának köszönhetően a hazai sztár még mindig a Viki. Jellemző, hogy felhasználási igény szerint finomodnak a tulajdonságok. Az elsősorban sütésre kiváló, magas olajsav tartalmúak között akad olyan sztár, amelyikért a dupla árat is megadják. Nem véletlen, hogy az intézet ragaszkodik a zárt rendszerű termesztéséhez. Elsősorban a cukrászok igénylik a hántolt napraforgót, az ő igényükre jelent meg az első magyar étkezési hibrid. A piacorientált kutatás elsősorban a vetőmagforgalmazás révén juthat az őt megillető bevételhez. Az intézet inkább „vízre és kenyérre" szűkítette le a fogyasztását, de 200 millió forintért meg kívánja venni az eddig közös Gabonamag cégben lévő társ tulajdonhányadát is. A vetómagüzem teljes birtokbavételéhez a saját bevételeik mellett az állami áldozatvállalást is bekalkulálták. A napraforgótermesztés teljés életpályáját-felölelő bemutató több száz fős közönsége számára elgondolkodtató lehetett a fölvetés: jó lesz vigyázni magunkra. Az európai közösségi társult tagságunk következményeként a '93-'95 közötti területnagyság 70 százaléka lehet majd a kvótánk. Ha engedjük, hogy a napraforgó, búza vagy kukorica területe már most zsugorodjék, tudatosan készttjük elő a saját tönkremenésünket. A feldolgozó növényolajipar, a Cereol igazgatója, Kollár Lajos a privatizáció kapcsán és nyugati csődhírek révén közszájon forgó Feruzzi családról, vagy a Montedison csoportról elmondta, hogy a mezőgazdasági ágazatban lévő érdekeltségeik nem kerültek veszélybe. Nem megalapozott vélemény, hogy csak a magyar piac kellett nekik, hisz annak felvevőképessége nem több 100 ezer tonna étolajnál. Ha a termelő és feldolgozó kapacitásunkra nem épftenének, akkor nem ruháztak volna be 1,5 milliárd forintot fejlesztésre. Igaz, jelenleg 370 ezer hektár csak a vetésterület, de 450 ezer hektárig elmehetne, ha másért nem, a leendő kvóta miatt. Ma még nem tudni, menynyire lesz konkurencia a kisüzemi olajsajtolás, de már itt több cég mutatta be az erre alkalmas berendezéseit. Az egész rendezvényt végigkísérő, hangulatos countryzene, a táncbetét, a profi vendéglátás is bizonyítja, a GKIben nem szégyelltek tanulni a napraforgótól. Rendületlenül követik a természet éltetőjét, a fényt, s a támogatáselvonási aszályt is szívósan tűrik. Tóth Szeles István Hatalmas heroinfogás Nagylaknál Az 55 kg heroin feketepiaci „ára" 122 millió forint • A kamionos pilóta augusztus 1jén éjszaka lépett be Románia felől a nagylaki határátkelőre. Volvo járművének vezetőfülkéje pirosan vakított. Ám nem ez tűnt fel a vámosoknak. Hanem az, hogy 20 ezer kiló vöröshagymát szállít, romlandó árut és nem hűtőkocsiban. A sofőr ráadásul igen ideges volt. Kamionjával együtt Kiskundorozsmára, a Vám Zoli Platz Kft. telephelyére kísérték és ott az árut tételesen átvizsgálták. Lett ám meglepetés! A hagymászsákok között három nem oda illőt találtak. Ezekben 88 zsacskóban, 0,5-1 kg-os kiszerelésben barnás porok voltak, első ránézésre heroinra emlékeztették a szemlélődőket. Azt már később a laboratóriumi vizsgálatok derítették ki, hogy az 55,01 kg súlyú por nagy tisztaságú heroin, amelynek hozzávetőleges értéke 122 millió forint. A heroin egyébként a kamion rakodóterének első harmadában volt elrejtve. Adlan Hikmet részleges beismerő vallomást tett, miként azt tegnap a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának helyettes vezetőjétől, dr. Keczer Gábortól megtudtuk a sajtótájékoztatón. A szállítmány úticélja Németország lett volna, hogy pontosan melyik város, azt még egyelőre nem lehet tudni. Ekkora fogást már rég nem ejtettek a nagylaki vámosok. Ha már fogást emlegettünk, horgásznyelven szólva, az 55 kiló heroin már méretes... Mire számíthat a török kamionsofőr? Arra, hogy a Makói Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezi. Vélhetően 5-6 évnél kevesebb szabadságvesztéssel nem ússza meg a kalandot. A büntetés letöltése után pedig minden bizonnyal kiutasítják az országból. Kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt tartják őt lakat alatt. Tulajdonképpen még szerencsésnek is mondhatja magát, mert hazájában ezért életfogytiglant „osztogatnak". V. Fekete Sándor