Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET 1% SZERDA, 1993. ÁUG. 25. lemlett hiteleit. Másrészt a tulajdon ekkor szenvedte a legnagyobb sérelmeket, bevezették a kötelező földmegváltást. A fiatalok zömmel nem a mezőgazdaságban találtak megélhetést, a szülők halála esetén azonban örökölték a föld tulajdonjogát. A törvény azokat kötelezte a tulajdonuk eladására - öt évi földjáradéknak megfelelő összegért -, akik kiléptek a szövetkezetből, és azokat, akik szüleik halála esetén úgy örökölték volna a föld tulajdonjogát, hogy nem tagjai szövetkezetnek, és három hónapon belül nem is léptek be. Ez egyedülálló „magyar módszer" volt, amivel nincs okunk büszkélkedni. A jogfosztás reformja Vajon mi indíthatta az akkori hatalmat ilyen, a történelemben példátlanul arcátlan lépés megtételére, ami 921 ezer embert fosztott meg tulajdonától? Az indoklás homályos célzásából kiolvasható, hogy az idegen tulajdonban lévő földek használata nagy terheket rótt a termelőszövetkezetekre. A szövetkezeti földhasználat biztonságát zavarták a földkiadásra és a haszonbér növelésére irányuló igények. A gazdaságpolitika egyik alappilére volt akkor - és azóta is - az élelmiszerárak alacsony szinten tartása. Ennek biztosítását szolgálta a földtőke költségének eltüntetése. A tsz-ek törvényes úton jutottak a földhöz. A megváltást az állam hivatala mondta ki. A vételár igen alacsony volt, de a mezőgazdaság jövedelmeinek szoros szabályozásával gondoskodott arról az állam, hogy a termelőnél ne keletkezzék abszolút földjáradék. így a lényegében ki nem fizetett vételárat a társadalom élte fel. A kárpótlásnál mégis nekik kell helytállni az állam által igazságtalanul okozott károkért. A földreformok történeti áttekintését kellett volna csupán elvégezni ahhoz, hogy a dolgok másképpen alakuljanak. Úgy látszik azonban, nálunk a történészek még mindig csak a régmúltat kutatják. Amikor a kárpótlás rendszerébe a földárverés bekerült, azzal indokolták, hogy 1938-tól - több rendben érte sérelem a földtulajdont, fgy egyazon földdarabra több jogos igény is felmerült. Mert - és itt jön a svédcsavar - aki igazságtalanul elvett földet megszerzett, az jóhiszemúű tulajdonosnak tekintendő. A szövetkezet csak a kivétel, ráadásul a többi jogfosztásért is helyt kell állnia. T. Sz. I. Tervszerű visszavonulás (2.) A kártalanítást „elírta Szent Dávid" Magyarországon a futball mellett a mezőgazdaság az a téma, amihez mindenki ért - amfg a partvonalon kfvül van. De ha egy egyenest bele kellene rúgni a labdába... Ez egy edzőcserében bízó, kispadra került játékos, Nagy Húszéin Tibor agrárközgazdász véleménye. A feltett kérdések lényegében pár alapvető gondolatsorban összegződnek, lehet-e véletlen a sok bekapott gól, s van-e esélye, hogy a második félidő végén még fordíthatunk. A választ sajnos nagyrészt a tények adják, melyeket lehet előbb, s lehet utóbb kimondani. A tartalom változatlan. „A XX. században az „őszirózsás forradalom" és a Nagyatádi-féle földreformocska tett kísérletet a földkérdés megoldására, de alapvető változás nem történt. 1930-ban a nagybirtok átlagos mérete 2300 hektár, a törpebirtokoké viszont nem érte el az 1 hektárt. Ugyanakkor az agrárnépesség 40 százaléka semmilyen földtulajdonnal sem rendelkezett. A második világégés végére általános követeléssé vált az átfogó földreform. Az úri és az egyházi birtokok 60 hektárig, a parasztbirtokok 120 hektárig maradhattak meg, az efölötti részt kisajátították. A beígért kártalanítást aztán „elírta Szent Dávid"... Kiosztottak 1,9 millió hektár földet, kb. 640 ezer jogosult között. A magyar történelem addigi legnagyobb méretű földreformja csak rontott a helyzeten. Teljesen felszámolták a gépesített nagyüzemeket, a túlságosan elaprózott birtokok pedig gazdaságilag életképtelennek bizonyultak. A politikai és szociális indítékú földosztást nem előzte meg és nem is követte - az agrárpolitika reformja. Sokaknak nem volt mivel megművelni a földet. Nagy számban kaptak földet olyan uradalmi cselédek, akik nem szoktak a gazdálkodáshoz. A birtokok 70 százaléka nem érte el a 3 hektárt, 40 százaléka pedig az, 1 hektárt sem. A földhöz juttatónak emberfeletti munkával szinte csodát műveltek. Mindez kevés volt, Magyarország élelmiszerimportra szorult egészen a hatvanas évek közepéig. Fotó: Gyenes Kálmán Porciózás előtt. Feltétlenül melegen tartandó. Logikus és szükségszerű követelmény volt a birtokok újrakoncentrálása, de ismét nem gazdasági, hanem politikai megfontolások szerint. Az első időszakot a kuláklisták, a kötelező beszolgáltatás, a paraszti rétegek egymás ellen hangolása, az erőszakos szövetkezetszervezés, a tagosítás jellemezte. Az ismétlődő természeti csapások is a földek elhagyására ösztönöztek. Emellett iszonyú adóterheket vetettek ki, szélesre nyílt az agrárolló. Paraszti csiki-csuki Gazdasági eszközökkel és politikai nyomással megkezdődött az alig megteremtett magángazdálkodás felszámolása. A „felajánlásokkal" 1949 és 1953 között mintegy 1 millió hektár föld került így állami tulajdonba. Nagy Imre első kormányzása idején megengedték a szövetkezetek felszámolását, és a kilépést. Azok, akik „felajánlották" a földjüket, de ismét gazdálkodni akartak, visszakapták azt. Nagy Imre eltávolításával ismét felerősödött a szövetkezetesftési kampány, amely '56-ra ismét ellenállásba torkollott. A forradalom végleg eltörölte a beszolgáltatási rendszert, legálissá tették a szövetkezetek felosztását. 1957-ben 1,3 millió egyéni gazdaság volt, ezek azonban általában nem tudtak eltartani egy családot. így 1961 teléig 1 millió ember 4,4 millió hektár földdel „lépett" a szövetkezeti útra. A szövetkezeti szektor a szántóterületben elérte a 75 százalékot, de a.föld nem került szövetkezeti tulajdonba. A tulajdontól való megfosztás, amit ma kárpótolunk nagyrészt nem ebben az időszakban történt. Már 1966-tól érződött a '68-as reform szele, amikor eltűntek a felvásárlási irányszámok és hatósági tervegyeztetések, majd a felvásárlási árakat is emelték, s elengedték a téeszek felgyüMNB-valutaárfolyamok I'cnznem vételi közép eladási árfolvam 1 egységre, forinthan angol font 141,91 143,31 144,71 ausztrál dollár 63,40 64.02 64,64 belga frank (100) 265,65 267,98 270,31 dán korona 13,71 13,84 13,97 finn márka 16,25 16,45 16,65 francia frank 16,07 16,21 16,35 görög drachma (10(1) 39,72 40,14 40,56 holland forint 49,77 50,20 50,63 ír font 132,12 133,42 134,72 japán yen (100) 91.02 91.62 92.22 kanadai dollár 71,17 71,87 72,57 kuvaiti dinár 311,65 314.40 317,15 német márka 55,95 56,43 56.91 norvég korona 12,91 13,03 13,15 olasz líra (HMM)) 59,09 59,73 60,37 osztrák schilling (100) 795,34 802.14 808,94 portugál escudo (100) 55,10 55,65 56,20 spanyol peseta (100) 69,16 69,92 70,68 svájci frank 63,81 64,35 64,89 svéd korona 11,77 11.90 12,03 USA-dollár 93.95 94,73 95.51 ECU (Közös Piac) 107,04 108.02 109,00 MNB-devizaárfolyamok Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 142,25 142.60 142,95 angol font 143,00 14335 143,70 ausztrál dollár 63,78 63,93 64,08 belga frank (100) 266,75 26733 267,91 dán korona 13,72 13,75 13,78 llnn márka 16.36 16,41 16.46 francia frank 16,13 16,17 16,21 holland forint 50,07 50,18 50,29 tr font 132,97 13339 133.61 japán yen (100) 91,37 9132 91,67 kanadai dollár 71,53 71,70 71,87 kuvaiti dinár 314,17 31436 315,55 német márka 56,31 56,43 56,55 norvég korona 12.97 13,00 13,03 olasz lira (1000) 5937 5933 59,69 osztrák schilling (IIN)) 800„38 802,08 803,78 portugál escudo (100) 5531 5535 55,49 spanyol peseta (100) 69.24 69,43 69.62 svájci frank 64.20 6434 64.48 svéd korona 11,77 11,80 11,83 tr.és cl.rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 94,54 94,74 94.94 ECU (Közös Piac) 107.64 107,89 108,14 A/, 1 %-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS Kamarai Jfk LOCDOJ hírek W 18S0 Francia kapcsolatok A francia gazdaságban a 80as években bekövetkezett markáns változások eredményeként Franciaország - az USA, Németország és Japán mellett - bekerült a világ „vezető négyesébe". Franciaországnak a világkereskedelemben való részesedés 7 százalék, az említett négy ország közül az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom itt a legmagasabb. Külkereskedelmi struktúrájuk kellően diverzifikált, jobb, mint sok más európai országé. A francia tőkekivitel az elmúlt öt évben 100 milliárd francia frank volt. A francia-magyar gazdasági kapcsolatok terén a 80-as évek szintén jelentős áttörést eredményezett. Az 1980. évi magyarországi export megháromszorozódott 1992-re, túlszárnyalva a franciaországi import növekedését. A magyar export 22-24 százalékát továbbra is az agrár- és élelmiszeripari termékek teszik ki, a ruházati, konfekcióexport megduplázódott. A bérmunka jelentős hányada átterelődött Vietnámba, így a bérmunka részesedése csökkent a francia-magyar viszonylatban. A magyar termelők bánatára a francia agrártermékek magyarországi importja dinamikusan növekszik, pl. a tej-, baromfi-, sertéshúsbehozatal tízszerésre nőtt az elmúlt években. Ezek az erősen szubvencionált termékek komoly konkurenciát jelentenek a hazai termelőknek, tudomásul kell azonban vennünk, hogy az EKval kötött társulási megállapodás .játékszabályait" nekünk is be kell tartanunk. Jelentős francia tőke - kb. 2 milliárd frank - jött be Magyarországra az utóbbi években. A befektetők között elsősorban bankok, biztosítótársaságok szerepelnek (de a kb. 50 francia nagyvállalat szinte minden ágazatban képviselteti magát. Ismertebb befektetések: tejipar, szörpgyártás, borászat, szállodaipar). A Magyar Gazdasági Kamara korábbi párizsi képviselete 1988 óta Lyonban működik. Elsősorban a magyar vállalatok, vállalkozók érdekében tevékenykednek, az igényelt francia üzleti-partnerkapcsolatok felkutatásával. Ugyanakkor a magyar kapcsolatok iránt érdeklődő francia cégek keresletkínálati ajánlataira is igyekeznek megfelelő partnert találni adatbázisukban. Francia részről Ígéretes kezdeményezések vannak Bordaux és Cote-D" Azúr térségéből is. A vásárok, kiállítások szintén fontos szerepet töltenek be a két ország közti kapcsolatok fejlesztésében. Idén szeptember végén Marseilles-ben nyílik lehetőség a magyar cégek bemutatkozására, mely az NGKM támogatását élvezi. Üzleti ajánlatok Budapesti kereskedő cég keres külföldi vevő részére étkezési burgonyát (300-500 tonna/hó) és őszi árpát (10-20 000 tonna). cs0766 Angol nyomdaipari gépek forgalmazásával foglalkozó cég új és használt nyomdagépek magyarországi forgalmazására vállalkozó cég jelentkezését várja. cs0767 Bécsi tradicionális import/ export kereskedőház és NonSEQC-Broker cég ajánlja szolgáltatásait. Vállal nemzetközi üzletközvetítést és üzletbonyolítást. cs0768 Marokkói cég gépkocsikarosszéria-vázhoz gumi, vagy PVC profilt és gumilemez-tekercseket, továbbá egyéb gépkocsival kapcsolatos tételeket keres. Gyártó cégek jelentkezését kéri. cs0769 Német cég. amely vasáruk importjával foglalkozik, teljesítőképes partnereket keres, akik jelentős kapacitással rendelkeznek a süllyesztékben kovácsolt, esztergált, öntött és hajlított termékek gyártására. cs0770 Máltai cég a következő magyar exporttermékek iránt érdeklődik: madáreledel, napraforgómag, lenmag stb.; hüvelyesek (bab. borsó, lencse); borok; gyümölcsök, konzervek, növényi olajok, szója, repce. cs0771 Brazil cég magyar borok iránt érdeklődik. A brazil piac felvevőképessége kb. 3 millió hl/év. A cég folyamatos vásárlásra gondolt. cs0772 Német cég, amely egészségügyi és fűtéstechnikai berendezéseket gyárt, alvállalkozót keres sárgaréz-melegprés-alkatrész, csavarfitting gyártására, akár nyers, akár megmunkált formában. Nyomott-öntött munkadarabok gyártásához is alvállalkozót keres. cs0773 Olasz cég képviselné magyar exporttermékek értékesítését az olasz piacon: ipari ragasztók, gyanta, festék stb., valamint űrkutatással kapcsolatos ipari nyersanyagok, elektronikus alkatrészek. cs0774 Egyiptomi cég, amely a festékipar, az öntödék, a cserzőüzemek részére ipari vegyszereket szállít, vásárolna Magyarországról szintetikus gyantát, szerves peroxidot, kobalt festékszárító anyagot, oldószereket stb. cs0775 A partnerkereső cégek elmei, prospektusai díjtétel ellenében, a kódszámra történő hivatkozással a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamaránál beszerezhetők (6721 Szeged, Tisza L. krt. 2-4., tel.: 321-343, 321-512). Reklámmenedzserek A Dél-magyarországi Kereskedelmi és iparkamara a régió marketing szakemberei részére lehetőséget kíván teremteni szakmai továbbfejlődésre tanfolyamok, szakmai napok megrendezésével. Ennek keretében a DmKIK az Idegenforgalmi Továbbképző Csongrád Megyei Képviseletével közösen reklámmenedzser felsőfokú szakképesítést nyújtó tanfolyamot indít 1993 szeptemberében. Az immár több éves hagyománnyal rendelkező tanfolyamon a hallgatók az elméleti reklámismeretek mellett gyakorlati képzésben is részesülnek. A két félévet átfogó kurzus lehetőséget nyújt a piackutatás, a vállalkozási ismeretek, reklámszociológia, reklámesztétika, reklámpszichológia, marketing-kommunikáció, a reklámjog, reklámetika szaktantárgyak oktatása mellett az etikett, protokoll és vezetési ismeretek tanulmányozására is. A hallgatók a tanfolyam révén betekintést nyerhetnek a régió reklámvilágába, megismerkedhetnek a főváros, illetve a régió jelentősebb reklámszakembereivel. A tanfolyamot a Progress (Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Csongrád Megyei Vállalkozói Központja) által támogatott kis- és középvállalkozók kedvezményesen vehetik igénybe. A tanfolyamra jelentkező vállalkozók igénybe vehetik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatását. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás Katona Ildikó szervezőnél: Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara (Szeged, Tisza L. krt. 2-4., tel.: 62/321-343, 321-512, fax: 62/324-194).