Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET 1% SZERDA, 1993. ÁUG. 25. lemlett hiteleit. Másrészt a tulajdon ekkor szen­vedte a legnagyobb sérelmeket, bevezették a kö­telező földmegváltást. A fiatalok zömmel nem a mezőgazdaságban találtak megélhetést, a szülők halála esetén azonban örökölték a föld tulajdon­jogát. A törvény azokat kötelezte a tulajdonuk eladására - öt évi földjáradéknak megfelelő összegért -, akik kiléptek a szövetkezetből, és azokat, akik szüleik halála esetén úgy örökölték volna a föld tulajdonjogát, hogy nem tagjai szö­vetkezetnek, és három hónapon belül nem is léptek be. Ez egyedülálló „magyar módszer" volt, amivel nincs okunk büszkélkedni. A jogfosztás reformja Vajon mi indíthatta az akkori hatalmat ilyen, a történelemben példátlanul arcátlan lépés meg­tételére, ami 921 ezer embert fosztott meg tulaj­donától? Az indoklás homályos célzásából kiol­vasható, hogy az idegen tulajdonban lévő földek használata nagy terheket rótt a termelőszövetke­zetekre. A szövetkezeti földhasználat biztonsá­gát zavarták a földkiadásra és a haszonbér növe­lésére irányuló igények. A gazdaságpolitika egyik alappilére volt akkor - és azóta is - az élelmiszerárak alacsony szinten tartása. Ennek biztosítását szolgálta a földtőke költségének el­tüntetése. A tsz-ek törvényes úton jutottak a földhöz. A megváltást az állam hivatala mondta ki. A vételár igen alacsony volt, de a mezőgaz­daság jövedelmeinek szoros szabályozásával gondoskodott arról az állam, hogy a termelőnél ne keletkezzék abszolút földjáradék. így a lé­nyegében ki nem fizetett vételárat a társadalom élte fel. A kárpótlásnál mégis nekik kell helytáll­ni az állam által igazságtalanul okozott károkért. A földreformok történeti áttekintését kellett volna csupán elvégezni ahhoz, hogy a dolgok másképpen alakuljanak. Úgy látszik azonban, nálunk a történészek még mindig csak a régmúl­tat kutatják. Amikor a kárpótlás rendszerébe a földárverés bekerült, azzal indokolták, hogy ­1938-tól - több rendben érte sérelem a földtulaj­dont, fgy egyazon földdarabra több jogos igény is felmerült. Mert - és itt jön a svédcsavar - aki igazságtalanul elvett földet megszerzett, az jóhi­szemúű tulajdonosnak tekintendő. A szövetke­zet csak a kivétel, ráadásul a többi jogfosztásért is helyt kell állnia. T. Sz. I. Tervszerű visszavonulás (2.) A kártalanítást „elírta Szent Dávid" Magyarországon a futball mellett a mezőgaz­daság az a téma, amihez mindenki ért - amfg a partvonalon kfvül van. De ha egy egyenest bele kellene rúgni a labdába... Ez egy edzőcserében bízó, kispadra került játékos, Nagy Húszéin Ti­bor agrárközgazdász véleménye. A feltett kér­dések lényegében pár alapvető gondolatsorban összegződnek, lehet-e véletlen a sok bekapott gól, s van-e esélye, hogy a második félidő végén még fordíthatunk. A választ sajnos nagyrészt a tények adják, melyeket lehet előbb, s lehet utóbb kimondani. A tartalom változatlan. „A XX. században az „őszirózsás forrada­lom" és a Nagyatádi-féle földreformocska tett kísérletet a földkérdés megoldására, de alapvető változás nem történt. 1930-ban a nagybirtok át­lagos mérete 2300 hektár, a törpebirtokoké vi­szont nem érte el az 1 hektárt. Ugyanakkor az agrárnépesség 40 százaléka semmilyen földtu­lajdonnal sem rendelkezett. A második világ­égés végére általános követeléssé vált az átfogó földreform. Az úri és az egyházi birtokok 60 hektárig, a parasztbirtokok 120 hektárig marad­hattak meg, az efölötti részt kisajátították. A be­ígért kártalanítást aztán „elírta Szent Dávid"... Kiosztottak 1,9 millió hektár földet, kb. 640 ezer jogosult között. A magyar történelem addigi legnagyobb mé­retű földreformja csak rontott a helyzeten. Tel­jesen felszámolták a gépesített nagyüzemeket, a túlságosan elaprózott birtokok pedig gazdasági­lag életképtelennek bizonyultak. A politikai és szociális indítékú földosztást nem előzte meg ­és nem is követte - az agrárpolitika reformja. Sokaknak nem volt mivel megművelni a földet. Nagy számban kaptak földet olyan uradalmi cselédek, akik nem szoktak a gazdálkodáshoz. A birtokok 70 százaléka nem érte el a 3 hektárt, 40 százaléka pedig az, 1 hektárt sem. A földhöz juttatónak emberfeletti munkával szinte csodát műveltek. Mindez kevés volt, Magyarország élelmiszerimportra szorult egészen a hatvanas évek közepéig. Fotó: Gyenes Kálmán Porciózás előtt. Feltétlenül melegen tartandó. Logikus és szükségszerű követelmény volt a birtokok újrakoncentrálása, de ismét nem gazda­sági, hanem politikai megfontolások szerint. Az első időszakot a kuláklisták, a kötelező beszol­gáltatás, a paraszti rétegek egymás ellen hango­lása, az erőszakos szövetkezetszervezés, a tago­sítás jellemezte. Az ismétlődő természeti csapá­sok is a földek elhagyására ösztönöztek. Emel­lett iszonyú adóterheket vetettek ki, szélesre nyílt az agrárolló. Paraszti csiki-csuki Gazdasági eszközökkel és politikai nyomással megkezdődött az alig megteremtett magángazdálkodás felszámolása. A „felaján­lásokkal" 1949 és 1953 között mintegy 1 millió hektár föld került így állami tulajdonba. Nagy Imre első kormányzása idején megengedték a szövetkezetek felszámolását, és a kilépést. Azok, akik „felajánlották" a földjüket, de ismét gazdálkodni akartak, visszakapták azt. Nagy Im­re eltávolításával ismét felerősödött a szövetke­zetesftési kampány, amely '56-ra ismét ellenál­lásba torkollott. A forradalom végleg eltörölte a beszolgálta­tási rendszert, legálissá tették a szövetkezetek felosztását. 1957-ben 1,3 millió egyéni gazdaság volt, ezek azonban általában nem tudtak eltarta­ni egy családot. így 1961 teléig 1 millió ember 4,4 millió hektár földdel „lépett" a szövetkezeti útra. A szövetkezeti szektor a szántóterületben elérte a 75 százalékot, de a.föld nem került szö­vetkezeti tulajdonba. A tulajdontól való meg­fosztás, amit ma kárpótolunk nagyrészt nem eb­ben az időszakban történt. Már 1966-tól érződött a '68-as reform szele, amikor eltűntek a felvásárlási irányszámok és hatósági tervegyeztetések, majd a felvásárlási árakat is emelték, s elengedték a téeszek felgyü­MNB-valutaárfolyamok I'cnznem vételi közép eladási árfolvam 1 egységre, forinthan angol font 141,91 143,31 144,71 ausztrál dollár 63,40 64.02 64,64 belga frank (100) 265,65 267,98 270,31 dán korona 13,71 13,84 13,97 finn márka 16,25 16,45 16,65 francia frank 16,07 16,21 16,35 görög drachma (10(1) 39,72 40,14 40,56 holland forint 49,77 50,20 50,63 ír font 132,12 133,42 134,72 japán yen (100) 91.02 91.62 92.22 kanadai dollár 71,17 71,87 72,57 kuvaiti dinár 311,65 314.40 317,15 német márka 55,95 56,43 56.91 norvég korona 12,91 13,03 13,15 olasz líra (HMM)) 59,09 59,73 60,37 osztrák schilling (100) 795,34 802.14 808,94 portugál escudo (100) 55,10 55,65 56,20 spanyol peseta (100) 69,16 69,92 70,68 svájci frank 63,81 64,35 64,89 svéd korona 11,77 11.90 12,03 USA-dollár 93.95 94,73 95.51 ECU (Közös Piac) 107,04 108.02 109,00 MNB-devizaárfolyamok Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 142,25 142.60 142,95 angol font 143,00 14335 143,70 ausztrál dollár 63,78 63,93 64,08 belga frank (100) 266,75 26733 267,91 dán korona 13,72 13,75 13,78 llnn márka 16.36 16,41 16.46 francia frank 16,13 16,17 16,21 holland forint 50,07 50,18 50,29 tr font 132,97 13339 133.61 japán yen (100) 91,37 9132 91,67 kanadai dollár 71,53 71,70 71,87 kuvaiti dinár 314,17 31436 315,55 német márka 56,31 56,43 56,55 norvég korona 12.97 13,00 13,03 olasz lira (1000) 5937 5933 59,69 osztrák schilling (IIN)) 800„38 802,08 803,78 portugál escudo (100) 5531 5535 55,49 spanyol peseta (100) 69.24 69,43 69.62 svájci frank 64.20 6434 64.48 svéd korona 11,77 11,80 11,83 tr.és cl.rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 94,54 94,74 94.94 ECU (Közös Piac) 107.64 107,89 108,14 A/, 1 %-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS Kamarai Jfk LOCDOJ hírek W 18S0 Francia kapcsolatok A francia gazdaságban a 80­as években bekövetkezett mar­káns változások eredménye­ként Franciaország - az USA, Németország és Japán mellett - bekerült a világ „vezető né­gyesébe". Franciaországnak a világkereskedelemben való ré­szesedés 7 százalék, az említett négy ország közül az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom itt a legmagasabb. Külkereske­delmi struktúrájuk kellően di­verzifikált, jobb, mint sok más európai országé. A francia tő­kekivitel az elmúlt öt évben 100 milliárd francia frank volt. A francia-magyar gazdasági kapcsolatok terén a 80-as évek szintén jelentős áttörést ered­ményezett. Az 1980. évi ma­gyarországi export meghárom­szorozódott 1992-re, túlszár­nyalva a franciaországi import növekedését. A magyar export 22-24 százalékát továbbra is az agrár- és élelmiszeripari ter­mékek teszik ki, a ruházati, kon­fekcióexport megduplázódott. A bérmunka jelentős hányada átterelődött Vietnámba, így a bérmunka részesedése csök­kent a francia-magyar viszony­latban. A magyar termelők bánatára a francia agrártermékek ma­gyarországi importja dinami­kusan növekszik, pl. a tej-, ba­romfi-, sertéshúsbehozatal tíz­szerésre nőtt az elmúlt évek­ben. Ezek az erősen szubvenci­onált termékek komoly konku­renciát jelentenek a hazai ter­melőknek, tudomásul kell azonban vennünk, hogy az EK­val kötött társulási megállapo­dás .játékszabályait" nekünk is be kell tartanunk. Jelentős francia tőke - kb. 2 milliárd frank - jött be Ma­gyarországra az utóbbi évek­ben. A befektetők között első­sorban bankok, biztosítótársa­ságok szerepelnek (de a kb. 50 francia nagyvállalat szinte minden ágazatban képviselteti magát. Ismertebb befektetések: tejipar, szörpgyártás, borászat, szállodaipar). A Magyar Gazdasági Kama­ra korábbi párizsi képviselete 1988 óta Lyonban működik. Elsősorban a magyar vállala­tok, vállalkozók érdekében te­vékenykednek, az igényelt francia üzleti-partnerkapcsola­tok felkutatásával. Ugyanakkor a magyar kapcsolatok iránt ér­deklődő francia cégek kereslet­kínálati ajánlataira is igyekez­nek megfelelő partnert találni adatbázisukban. Francia rész­ről Ígéretes kezdeményezések vannak Bordaux és Cote-D" Azúr térségéből is. A vásárok, kiállítások szin­tén fontos szerepet töltenek be a két ország közti kapcsolatok fejlesztésében. Idén szeptem­ber végén Marseilles-ben nyí­lik lehetőség a magyar cégek bemutatkozására, mely az NGKM támogatását élvezi. Üzleti ajánlatok Budapesti kereskedő cég keres külföldi vevő részére ét­kezési burgonyát (300-500 ton­na/hó) és őszi árpát (10-20 000 tonna). cs0766 Angol nyomdaipari gépek forgalmazásával foglalkozó cég új és használt nyomdagé­pek magyarországi forgalma­zására vállalkozó cég jelentke­zését várja. cs0767 Bécsi tradicionális import/ export kereskedőház és Non­SEQC-Broker cég ajánlja szol­gáltatásait. Vállal nemzetközi üzletközvetítést és üzletbonyo­lítást. cs0768 Marokkói cég gépkocsika­rosszéria-vázhoz gumi, vagy PVC profilt és gumilemez-te­kercseket, továbbá egyéb gép­kocsival kapcsolatos tételeket keres. Gyártó cégek jelentke­zését kéri. cs0769 Német cég. amely vasáruk importjával foglalkozik, telje­sítőképes partnereket keres, akik jelentős kapacitással ren­delkeznek a süllyesztékben ko­vácsolt, esztergált, öntött és hajlított termékek gyártására. cs0770 Máltai cég a következő ma­gyar exporttermékek iránt ér­deklődik: madáreledel, napra­forgómag, lenmag stb.; hüve­lyesek (bab. borsó, lencse); bo­rok; gyümölcsök, konzervek, növényi olajok, szója, repce. cs0771 Brazil cég magyar borok iránt érdeklődik. A brazil piac felvevőképessége kb. 3 millió hl/év. A cég folyamatos vásár­lásra gondolt. cs0772 Német cég, amely egészség­ügyi és fűtéstechnikai berende­zéseket gyárt, alvállalkozót ke­res sárgaréz-melegprés-alkat­rész, csavarfitting gyártására, akár nyers, akár megmunkált formában. Nyomott-öntött munkadarabok gyártásához is alvállalkozót keres. cs0773 Olasz cég képviselné ma­gyar exporttermékek értékesí­tését az olasz piacon: ipari ra­gasztók, gyanta, festék stb., va­lamint űrkutatással kapcsolatos ipari nyersanyagok, elektroni­kus alkatrészek. cs0774 Egyiptomi cég, amely a fes­tékipar, az öntödék, a cserző­üzemek részére ipari vegysze­reket szállít, vásárolna Ma­gyarországról szintetikus gyan­tát, szerves peroxidot, kobalt festékszárító anyagot, oldósze­reket stb. cs0775 A partnerkereső cégek el­mei, prospektusai díjtétel elle­nében, a kódszámra történő hi­vatkozással a Dél-magyaror­szági Kereskedelmi és Iparka­maránál beszerezhetők (6721 Szeged, Tisza L. krt. 2-4., tel.: 321-343, 321-512). Reklámmenedzserek A Dél-magyarországi Ke­reskedelmi és iparkamara a ré­gió marketing szakemberei ré­szére lehetőséget kíván terem­teni szakmai továbbfejlődésre tanfolyamok, szakmai napok megrendezésével. Ennek kere­tében a DmKIK az Idegenfor­galmi Továbbképző Csongrád Megyei Képviseletével közö­sen reklámmenedzser felsőfo­kú szakképesítést nyújtó tanfo­lyamot indít 1993 szeptembe­rében. Az immár több éves hagyo­mánnyal rendelkező tanfolya­mon a hallgatók az elméleti reklámismeretek mellett gya­korlati képzésben is részesül­nek. A két félévet átfogó kur­zus lehetőséget nyújt a piacku­tatás, a vállalkozási ismeretek, reklámszociológia, reklámesz­tétika, reklámpszichológia, marketing-kommunikáció, a reklámjog, reklámetika szak­tantárgyak oktatása mellett az etikett, protokoll és vezetési is­meretek tanulmányozására is. A hallgatók a tanfolyam révén betekintést nyerhetnek a régió reklámvilágába, megismerked­hetnek a főváros, illetve a ré­gió jelentősebb reklámszakem­bereivel. A tanfolyamot a Progress (Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány Csongrád Megyei Vállal­kozói Központja) által támoga­tott kis- és középvállalkozók kedvezményesen vehetik igény­be. A tanfolyamra jelentkező vállalkozók igénybe vehetik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatását. Jelentkezés és bővebb felvi­lágosítás Katona Ildikó szerve­zőnél: Dél-magyarországi Ke­reskedelmi és Iparkamara (Szeged, Tisza L. krt. 2-4., tel.: 62/321-343, 321-512, fax: 62/324-194).

Next

/
Thumbnails
Contents